Pesti Napló, 1924. október (75. évfolyam, 205–231. szám)
1924-10-01 / 205. szám
2 Szeret aP ESTI NAPLÓ 1971 októbere zíti el azt a tiszta és precíz viszonyt, amelynek az állam bírói és végrehajtóihatalma között — százhetvenhat esztendővel a francia állambölcselőnek a törvények lelkéről szóló munkája, megjelenése után — minden igazi jogállamban, bármilyen koráramlattal dacolva, meg kellett volna sziklásodnia. Olykor nemcsak a nevek, amelyeket már a római példaszó besorozott a gyűlöletesség kategóriájába, hatnak visszásan, hanem a példák is. A csongrádi bombaper szolnoki tárgyalása azonban olyan példa, amely annál durvábban emlékeztetően döfődik szemünkbe, mennél kevesebbet akarnánk beszélni róla. Ez a példa a legutóbbi a sorban és szeretnék, ha egyúttal a legutolsó is volna. Mert hiszen semmiféle modern állam élete nem bírja el sokáig a közigazgatási és a bírói hatalom egyenetlenségét. Rakovszky Iván belügyminiszter bizonyára nem tartozik azok közé az államférfiak közé, akik hirtelen megformulázott, ítéleteket kantár nélkül szalajtatnak ki szájukból. Ez a mindenekfölött konzervatív miniszter, aki részben eredendő hajlamainál, részben politikai neveltetésénél fogva az óvatosság iskoláját járta végig, kétségtelenül nem az első benyomások friss hatása alatt, hanem napok múlva, amikor már a legnagyobb meglepetés is megszokottsággá szürkül, szinte félreverte a harangokat, amikor a szolnoki tárgyalás lefolyásáról és az ott ezúttal nemcsak országgá, hanem világgá is hirdetett ítélet indokolásáról nyilatkozott. A belügyminiszternek hivatalnoki stílusba szorított szavai is emberi megdöbbenést kiáltanak. Ilyen harsány szavak talán még sohasem tejlettek ettől az évesnél jóval idősebb politikustól. Úgy véli, hogy mindaz, ami Szolnokon történt, alkalmas arra, hogy aláássa a közigazgatási, elsősorban a rendészeti hatóságok tekintélyét. Súlyos sérelmeket olvas ki a szolnoki tárgyalási jegyzőkönyvekből. Nála szokatlan hevességgel tiltakozik az ellen a bánásmód ellen, amely hatósági közegeket ért e tárgyaláson." Az ily esetek megismétlődésének megakadályozására kellő garanciákat sürget, mert különben — úgy érzi és úgy vallja — nem tud felelősséget vállalni az ország közrendjéért. A jelenlegi magyar kormány egyik legkonzervatívabb tagja, aki nagyon sokáig, olykor túl sokáig szokta latolgatni szavait, hallat ilyen megdöbbentő nyilatkozatot. Bevalljuk, igen nagy, igen komoly, aggasztóan veszedelmes lehet a betegség, amikor egy Rakovszky Iván is ilyen rikító hangossággal kénytelen föllármázni a közvéleményt. Mi nem magyarázzuk olyképpen Rakovszky nyilatkozatát, mint Ulain Ferenc, aki ráolvasni próbálja a belügyminiszterre, hogy a magyar bírói intézményt sürgősen el akarja törölni. Bevalljuk, hogy nem hiszünk Ulain Ferencnek, amikor a bírói függetlenség védelmére látszik kelni és azt sem gondoljuk, hogy Rakovszky annak a bírói függetlenségnek, amelyet féltett kincsünknek vallunk mindnyájan, a nyakára akarna hágni. Gonosz ember az, aki le szeretné törni a bírói függetlenséget. .Erről nincs is szó, ámde arról igen, hogy meggyógyíttassanak bizonyos betegségek, amelyek a bírói függetlenség formai fennállása mellett éppen e függetlenség legfőbb célja felé, az igazságkeresés felé vezető utat teszik előbb-utóbb járhatatlanná. Rakovszky egyelőre csak fájdalmas, de a viszonyok ismerői előtt egyáltalában nem meglepő diagnózist adott. A belügyminiszterrel, úgy mondják, ebben a kérdésben a miniszterelnök is teljesen azonosítja magát. A kórság orvoslására tanácsokat adni nem a mi tisztünk. Így vélekedünk azonban, hogy minden gyógyítómód elfogadható, amely — ha esetleg nem is tekint nebántsvirágnak minden formáta fanatikusan megvédi és megmenti minden igazságszolgáltatás lényegét: az elfogldulatlan igazságkeresés elszánt akaratát. formációnak a hatása alatt nyomban elhatároztam, hogy Budapestre utazom. Délután fél négy tájban érkeznem meg a fővárosiba, ahol már várt az értesítés, hogy gróf Bethlen István miniszterelnök sürgönyt küldött értem Tizdra, amelyben kérte sürgős feljövetelemet. Ez a sürgöny azonban engem már természetszerűleg nem talált birtokomon. Megérkezésem után alig egy órával már a miniszterelnökségen voltam, ahol csakhamar megkezdődött az a rendkívüli minsztertanács, amelyet gróf Belyben István ma délutánra egybehívott. — A minisztertanácson is ez a vélemény alakult ki. A felügyeleti hatóságot tudvalevőleg az igazságügyminiszter gyakorolja. Az én álláspontom ebben a kérdésben az, hogy a törvény betűitől egy jottányira sem térek el és szabad folyást engedek annak a vizsgálatnak, amely hivatva lesz kideríteni, vájjon történt-e perrendellenes cselekmény, vagy nyilatkozat a főtárgyaláson. Ezt a vizsgálatot azonban nem én vagyok hivatva lefolytatni hanem a szolnoki törvényszék, illetve az illetékes ítélőtáblának az elnöke, akik nemcsak a belügyminiszternek, hanem bárkinek a panaszára lefolytatnák ezt a vizsgálatot. — Éppen ezért — mondotta továbbá Pesthy Pál — nem kéretem fel magamhoz Fuchs törvényszéki tanácselnököt, hanem a szabályszerű vizsgálat megindítását kezdeményeztetem. Én féltve őrködöm a bírói függetlenségen, semmiféle olyan lépésre hajlandó nem vagyok, amely ezt a függetlenséget bármily tekintetben is csorbíthatná. Éppen ezért ki kell jelentenem, hogy olyan irányú megbeszélésről, hogy ebből az esetből kifolyólag a bíróságok szervezetén változás történjék avégből, hogy a kormány a bírói függetlenséget, félretolhassa, szó nem volt és semmiféle törvényjavaslatot nem készítek elő a bírói szervezettel kapcsolatban. Még a minisztertanács megkezdése előtt nisztertársaim megmutatták nekem Rakovszky Iván belügyminiszter mai nyilatkozatát, melyet én gyorsan átfutottam. Alig hogy a nyilatkozatot elolvastam, megérkezett a belügyminiszter úr, akivel az ügyben nyomban eszmecserét kezdtünk a csongrádi ügyről. "Az eszmecsere folyamán a belügyminiszterrel egyetértően olyan vélemény alakult ki, hogy a főtárgyaláson történtek felügyeleti úton való megvizsgálása és netán szükséges repetálsa kellő elégtételt nyújthat a főtárgyaláson esetleg elszenvedett sérelmekért. — Ami a csongrádi bombaügyben való nyomozást illeti, erre nézve a minisztertanácson elhatároztuk, hogy a rendőrség a legnagyobb eréllyel fog kutatni, hogyha nem azok a tettesek, akik a per vádlottai voltak, akkor kik az igazi bűnösök. — A közönség a legokosabban teszi, ha megvárja a másodbíróság ítéletét és akkor két bíróság ítélete megnyugtató lehet jobbra is, balra is. Ebből az ügyből kifolyólag tehát sikerült a minisztertanácson minden látszólagos differenciát tút küszöbölni. Egyáltalában nem igaz az, hogy Rakovszky Ivárt belügyminiszter beadta lemondását. Ez éppen olyan kitalálás, mint az én lemondásomról szóló hír, amennyiben egyáltalában nem is gondoltam arra, hogy ebből az ügyből kifolyólag lemondjak. Meglehetősen elkedvetlenítő ugyan reám mint igazságügyminiszterre nézve az a körülmény, hogy éppen most, az én időmben kerül felszínre ez a sok csúnya ügy, amelyekből azután némelyek politikai tőkét igyekeznek kovácsolni. Én azonban egyenesen megyek és egy lépésre sem térek le a törvény által szigorúan előírt útról, mert tudom, hogy abban a pillanatban, amikor a törvényes útról bármilyen irányban letérek, vesztett ügyem van. Ezért vagyok nyugodt és ezért nem foglalkoztam egyáltalában a lemondás gondolatával. Ki folytatja le a felügyeleti vizsgálatot a szolnoki tárgyalás ügyében? Az igazságügyminiszter Erzberger gyilkosának kiadatásáról Ezután a Töreky-tanácsnak Erzberger gyilkosára vetanítkozó határozatáról ,érdeklődtünk az igazságügy miniszternél . Hír szerint a törvényszék a gyilkos kiadatása ellen döntött. — Ebben a kérdésben, — felelte az igazságügyminiszter, s nem mondhatok konkrét véleményt miindaddig, míg az ügyre vonatkozó összes iratodat és a nemzetközi joggyakorlatnak az ügyeit érintő komplexumát a legalaposabban él nem tanultminyoztam. Tény az, hogy ebben a kiadatási ügyben legfelsőbb fokon az igazságügyminiszter dönt és ezt a döntést, én a körülmények legbehatóbb mérlegelésével fogom meghozni. Egyébként még arról sem kaptam jelentést, hogy a törvényszék ebben az ügyben miképpen határozott. Az aranyköltségvetés a minisztertanács előtt Ezután azt kérdeztük meg Pesthy Páltól, mi volt az oka annak, hogy a miniszterelnök rendkívüli minisztertanács összehívását tartotta szükségesnek. — Ezt voltaképpen magam sem tudom egész határozottan, — mondotta az igazságügyminiszter, — amennyiben, mint említettem, megérkezésem után nyomban a minisztertanácsba siettem. Maga a minisztertanács azt mutatja, hogy Bethlen miniszterelnök úr részben a csongrádi ügy elintézését tartotta sürgősen szükségesnek, másrészt pedig gyorsan tető alá akarta juttatni az 1924—25-ös arany-költségvetést, amelynek legnagyobb részét a minisztertanács ma le is tárgyalta. Korányi és Bud miniszterek, Szabóky és Vargha pénzügyi államtitkárok és Jakab Oszkár pénzügyminiszteri tanácsos az összes tárcák költségvetésének megvitatásánál alaposan ismertették a költségvetési kérdéseket. A legközelebbi időben a többi tárcák költségvetését is végleg le fogjuk tárngyalni. Egyébként úgy tudom, hogy a miniszterelnök úr a pénteki minisztertanácsot is meg akarja tartani, amikor is előreláthatóan folytatni fogjuk az aranyköltségvetés tárgyalását. — Én magam — mondotta végül az igazságügy- miniszter, s a holnapi nap folyamán minden valószínűség szériát visszautazom birtokomra, mert eredeti szándékom is az volt, hogy csak a jövő hét elején térek vissza Budapestre, amikor is megkezdődnek a nemzetgyűlés tárgyalásai. Vass miniszter: „Minden rendben van" A Pesti Napló tudósítója a minisztertanács után kérdést intézett Vass József népjóléti miniszterhez is, aki a következőket mondotta: „ A minisztertanács először a csongrádi üggyel, azután az 1924—35-ösaranyköltségvet." -el foglalkozott. Kijelenthetem, hogy minden rendben van, egyik miniszter lemondásáról sincs szó. — Miért vett részt a minisztertanácson Vargha pénzügyi államtitkár? — kérdezte munkatársunk. — Úgy gondoluik, — felelt Vass miniszter — A minisztertanács mai állásfoglalása után megállapítható, hogy egyszerre ötféle eljárás indul meg a csongrádi merénylet szolnoki tárgyalásának és ítéletének revíziójára. 1. Az ítélet ellen beadott ügyészi fellebbezés folytán először is az Ítélőtábla másodfokú fátuma elé kerül az eddigi vádlottak ellen indított bűnvádi eljárás elbírálása, hogy a jövedelem- és vagyonadóról szóló rendeletet is letárgyalhatjuk, azonban erre már nem került a sor. — Mi van a pénzügyi tárcában régóta jelzett változással? — kérdeztük tovább. — Korányi pénzügyminiszter a minisztertanácsban semmiféle bejelentést nem tett azzal kapcsolatban, hogy ő vissza akar menni Párizsba követnek. Ilyen bejelentésnek különben sem volna helye a minisztertanácsban. Ebben az ügyben egyébként úgy tudom, még neo történt döntés. 2. Az igazságügyminiszter ténymegállapító eljárást indított arra nézve, hogy mi is tulajdonképpen a szolnoki ítélet hiteles szövege, amelynek indokolásában a belügyminiszter a nyomozóhatóságok megbélyegzését látja. 3. Az igazságügyminiszter felügyeleti vizsgálatot rendel el a honvédelmi miniszternek már, de- Egyszerre ötféle eljárás indul a szolnoki tárgyalás és ítélet revíziójára