Rádióélet, 1942 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1942-02-06 / 6. szám

30 KÖNYVEK KOSÁRYNÉ Réz LOLA: ESTI HEGEDÜSZÓ Négy kis regény egy kötetben: az Esti hegedü­szó, a Naspolyafa titka, a Várkisasszony bűvájos története, de a legtöbb leányszivet mégis a ne­gyedik, a Jószerencsét! címet viselő kis regény fogja megdobogtatni. Egy fiatal leányról és fiú­ról szól a történet, akik egy kirándulás alkalmá­val hegycsuszamlás következtében egy elhagyott tárnába kerülnek. Napokig maradnak itt, étlen, szomjan, minden pillanatban a pusztító véget várva, míg végre nem hagyja el a gondviselő angyaluk és megmenekülnek. A borzalmas ka­landból biztató boldog jövő fakad. A bájos négy kis regényt és címlapját Róna Emy nagyszerű rajzai díszítik. Singer és Wolfner kiadás. SÖTÉR ISTVÁN: JÓKAI MÓR Az a Jókai-kép, amelyet Sötér rajzol, nem törli el a nemzet tudatában élő arckép hagyományos alakulásait, de újra színezi és életteljesebbé teszi. Egészen újszerű megállapításokra jut például Jókai romantikája, mint az egyes művekben nyil­vánuló realista ábrázolásmód ellentéte dolgában. Jókai ma is legnépszerűbb magyar regényírónk. Alig van könyvolvasó, aki ne őrajta nevelődött volna és ne köszönne neki elmúlhatatlan örömö­ket. Ezt a célt szolgálja ez az élethű arckép, amely a Magyar Írók sorozatában a Franklin Társulat kiadásában jelent meg. BOGNÁR CECIL: MI ÉS MÁSOK Ez a könyv elválaszthatatlan örök társunkról, sa­ját magunkról szól. Végig kisér bennünket az életen és mégis ismeretlen marad a számunkra, mert egy hosszú élet sem elegendő arra, hogy igazán és tökéletesen megismerjük magunkat. Ha valamit nagyon alaposan ismerünk, azt szoktuk mondani, hogy úgy ismerjük mint a tenyerünket, pedig testünknek ezt a részét, amit valóban leg­többször látunk, sem ismerjük eléggé. A könyv nem a lelkiélet nagy kérdéseit tárgyalja, hanem csak a mindennapi élet apró dolgait. Célja, hogy felhívja a figyelmet azokra a jelentékteleneknek látszó kis jelenségekre, amelyek mellett a leg­többen elhaladnak anélkül, hogy tudomást ven­nének róluk. A könyv olvasása végén jobban ismerjük magunkat és másokat, mint eddig. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda kiadása. FRITZ OTTO BUSCH: NARVIK A most dúló, da a minden háború egyik leg­érdekesebb, legmerészebb és legsikeresebb hadi­­ténye Norvégia megszállása volt. A norvég had­járatból is külön fejezet illeti meg Narvik legen­dás hőseit. A sarki jég és hósivatag régiójába szállították Bonte hajóparancsnok torpedórom­bolói dühöngő viharban a megszálló hegyi vadászokat. A német torpedóromboló hősies és önfeláldozó harcát vívta a nagy angol túlerővel, Bonte maga is hősi halált halt, de a megmenekült­ legénység az Ostmarki hegyivadászokkal keményen védte a fjordok jeges sziklavárát. Busch korvettkapitány, a norvégiai harcok beszámolóiból lélekzetfojtóan izgalmas könyvben írta meg Narvik hőseinek mo­dern legendáját. A könyv a Stádium kiadásában jelent meg. HOLLAND: EGYEDÜL MINDÖRÖKKÉ Kenyon Dale keserű életet él egy amerikai fiú­nevelő intézetben, mert diáktársai kigúnyolják testi hibája miatt. Bántó kisebbrendűségi érzés és elkeseredett dac emészti a szívét, amíg egyszer a pilóták közé sodorja az élete. Ráeszmél élete nagy lehetőségére, hogy nyomorék lábbal is lehet re­pülni. Akaraterejével és tehetségével sikert si­kerre halmoz, hatalomra tesz szert, rengeteg pénzt keres. Még a nők is elnézik testi hibáját. De az igazi boldogságot mégsem ismeri meg. A meg­rázkódtatások és csalódások megfosztják hitétől és bizalmától­. Erről szól Catrin Holland regénye, amelyet fin­ora művészettel és az őt jellemző re­mek ábrázolóerővel irt meg. Nova kiadás: MAGYAR VÁROSOK A magyar városok sorsával, életével, múltjá­val, jelenével és jövőjével évek óta cikksorozat­ban foglalkozik a Rádióélet hasábjain. Kedves kötelességünknek tartjuk végigjárni a magyar városokat, amelyek ma méginkább, mint va­laha a magyar kultúra, a magyar nemezti élet fellegvárai. Közülük igen sokan évtizedeken keresztül a rabság keserű kenyerét ették, de valamennyinél diadalmaskodott az ezeresztendős magyarság fenntartó és összetartó ereje. Minden egyes magyar város, kicsi és nagy egyaránt egy-egy megdönthetetlen bástyája a magyarság­nak, és valamennyi egyúttal kulturális értéket is jelent a számunkra. Ezért köszöntjük nagy örömmel azt a hatalmas, díszes kiállítású, több mint hatszázoldalas albumot, amelyet Magyar városok címen a Vármegyei Szociográfiák ki­­adóhivatala adott ki. Ez a nagyszabású munka, amelynek előszavát Szendy Károly Budapest székesfőváros polgármestere írta általános vá­rostörténetet, városigazgatást, városaink szocio­gráfiáját, demográfiáját és egy általános város­­ismertetést ölel fel az első részében. Az album második része körültekinti gondossággal, min­denre kiterjedő figyelemmel kimerítően foglal­kozik valamennyi magyar város múltjával, jele­nével és jövőjével. Ez a rész négy fejezetből áll. Az elsőben a trianoni Magyarország városai szerepelnek, a másodikban a Felvidék és Kár­­pátaljáé, a harmadikban Kelet-Magyarország és Erdélyé, míg a negyedikben Délvidék vissza­került városait ismerhetjük meg. Adatai a le­hető legpontosabbak, mert azokat a Magyar Szociográfiai Intézet nagyértékű adattárából ál­lították össze. A munka befejező része érdekes személyi adatokat közöl. Végül pedig a felsza­badult Kelet-Magyarország és Erdély jellegzetes községeinek adattárát adja, amely szinte egye­dülállóan hézagpótló kézikönyvül szolgál PETŐFI ÖSSZES MUNKÁI. Egy új Petőfi-kiadás mindig ünnep az irodalom életében, mert bizonysága a költő eleven életé­nek és megújuló örömök forrása az olvasónak. Most 1700 oldalon egy kötetben jelentek meg ösz­­szes versei, írásai, amelyekben nemcsak eredeti színdarabjai, Shakespeare-fordításai, elbeszélései, újságcikkei láttak napvilágot, hanem­ a páratlanul érdekes és a költőt új alakban bemutató nyilatko­zatai is. A bibliapapiroson nyomott hatalmas kö­tet ugyanolyan kiállításban jelent meg, mint az elmúlt évek folyamán ebben a sorozatban Arany János és Vörösmarty összes művei. Franklin­­kiadás. MEDVECZKY BELLA: GÉZA KISASSZONY. Géza kisasszony harmatos szépség, akinek fe­kete szemeiben varázsos lángocskák égnek, de bűvös leányságát megtagadva, fiú akar lenni. A kastélyban, birtokon , parancsnokol, férfinad­rágban, csizmásan, keményen csapkodó pálcával. Nyugodtan éli vadrózsaéletét, amíg rá nem talál a szerelem, egy nőgyűlölő férfi személyében. A vidám történetből dráma lesz, amelynek izgal­mas szakadékain és szerelem illatos völgyén át bravúrosan vezeti a kitűnő írónő az olvasót. Pal­­ladis-kiadás. FERTSEK FERENC: BOLDOGOK ÉNEKE. Az emberi lelkek legmélyebb rejtekét nyitja meg ez a regény, amely himnuszi magaslatokon járó története egy nagy szerelemnek. A huszon­nyolc éves férfi és a tíz esztendővel idősebb nő találkozik ebben a szerelemben. A nő menekül a boldogság elöl, mert nem akar újabb tíz esz­tendő után, amikor utoléri a kora, fiatal párja m­ellett szenvedéssel fizetni. Ezt a lelkek rejte­­kéből felbuzduló történetet mély Urával írta meg a szerző. A sajátos írói értékeket reprezentáló regény nemes emelkedettsége, finomsága mellett vonzóan érdekes olvasmány, amely egyes rész­leteiben bepillantást enged a régi letűnt keres­­kedőházak történelmi hűséggel megírt világába. Palladis-kiadás.

Next