Regélő Pesti Divatlap, 1842. január-június (1. évfolyam, 1-52. szám)
1842-01-15 / 5. szám
REGÉLŐ PESTI CIVITLIP. KIADJA GARAY JÁNOSÍj folyam’ 55. szám. Szombaton Jan. 15. Hiusíty és Szerelem. (Vége.) IV. A’ piaczi nagy templomiján, kevés számból álló, te válogatott társaság halad az oltár felé. A’ nagyszerű goth-boltok ünnepélyesen hangozák vissza a’ menők’ lépéseit, ’s a’fénylő csilárok (lustre) ezernyi alakban tükrözték elé az isten vendégeit; — a szent ihletésű, angyalalakú festvények, mint egy bámulva néztek el a haladókon , irigyelve közttök egy élő képet, kire a’ természet dúsabban küldte gyönyöreit, mint rájok a’szűkkezű képművész. Oh! ez arcz a’ templom falainak első angyala lenne, ha festője a’ természetet, híven visszaadná benne; ’s ez arcz Sólymos Jennié vala, ki Örhelyi’ karján most lépe fel az oltár’ lépcsőzetein ... Mély csend jön... Egy ékes pap prophétai arczczal álla közikbe , ’s szavait Örhelyihez intézi: — szereti-e ezen hölgyet , kit jobbján tart ? — , Igen , felelt Örhelyi. Jenni elpirult, s földre szögzé szemeit. Most egy halvány leány lépett gyászöltözetben a’ templomba , szemei az oltár’ elé futottak, ’s szivének hirtelen ütése elfogá a’ sikoltást ajkairól. Észrevétlen odább haladott,de tagjai alig segíték, első éve.