Rendszerváltó szemle 2023. tavasz-nyár (8. évfolyam, 1-2. szám)
MŰHELY - M. Kiss Sándor: „Az atomok felkelése”. 1956-2021 – 65
retorki.hu 14 Rendszerváltó Szemle 2023/1-2 abban kétségkívül igaza volt, hogy ennek a konszolidációnak mind gazdasági, mind szellemi értelemben oszlopos összetevője volt az „idegen eredetű" középosztály, amely egyben „hidat" jelentett - tegyük mi hozzá - Kelet és Nyugat között. S Némethnek abban is igaza volt, hogy ez az új elit birodalmi érdeket képviselt. A kiegyezés és a századforduló közötti három évtizedet Németh László a pusztulás időszakaként értelmezte, amely a „századfordulón megállt". Az adott időszak elemzésének sarkalatos pontjához érkeztünk. Németh László ugyanis azt állítja, hogy az Ady Endre és Bartók Béla nevével fémjelzett félévszázados emelkedés kezdeténél tartunk, „amely fokról fokra az egész nemzetet magával ragadta. Ennek az emelkedésnek az erejét semmi sem bizonyítja jobban, minthogy a külső politikai szerencsétlenségek: a világháború elvesztése, az ország feldarabolása, a szerencsétlen forradalomnak [Németh László itt csupán egy forradalomról beszél! - M. K. S.] a következménye s a császár nélküli Habsburgrestauráció sem tartóztathatta föl." Németh László gondolatmenete akkor válik világossá, ha a folytatáson is elgondolkodunk. „Az a viszonylagos szabadság - írja -, amelyet a magyar szellem a Horthy-időkben élvezett, elég volt hozzá, hogy a politikai magyar irodalom, zene, művészet, tudomány eddig leggazdagabb korszaka is legyen." S mindehhez hozzáteszi: ez azzal is együtt járt, hogy „Magyarország a minőségi termelés kertjévé kezdjen válni". Hangsúlyozva írjuk le: Németh László - mint ez a folytatásból kiderül - a századforduló és a második világháború alatti időszakról szólt, vagyis ebben jelentősen benne foglaltatik a Horthy-rendszer negyedszázada is. E sorok szerzője egyetemi éveitől számítva Németh László egyre bővülő kiadású műveinek rendszeres olvasója és tisztelője volt, s maradt is. Figyelembe kell azt is venni, hogy az itt idézett munka közvetlenül az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után született, vagyis bizonyos művelődéstörténeti összefüggésekre helyezve a hangsúlyt - a Horthy- és a Rákosi-korszak történetének egybevetéséről, összehasonlításáról szól. S megállapításai sok tekintetben ma sem vitathatók. Létezik azonban számtalan más különböző megközelítésű, vitatható és kevésbé vitatható elemzés is az adott időszakról. Az alábbiakban egy lehetséges megközelítési módszert idézek fel, amely - reményeim szerint - bizonyos összefüggésekben bővíti, de mondandóját tekintve lényegileg nem vitatja a Németh László-i megközelítési módszert. „Három olyan tényezőről szeretnék beszélni, amely [...] túl a konkrét történésen alkalmas arra, hogy ráépülve a 20. századi magyar történés elvi vázát adjuk. Ezek az elemek a következők: „1. a hatalomhoz való viszony; 2. egy adott eszmei áramlattal való tudatos vagy ösztönös közösségvállalás; 3. a kifejtett tevékenység megnyilvánulási területe másként: a tevékenységi szféra." A hatalomhoz való viszony szempontjából létezik a belülről egyáltalán nem homogén hatalom - amelyen belül megtalálható a hatalmat közvetlenül gyakorlók köre, illetve a hatalmat gyakorlók hatalmon belüli ellenzéke. E csoporton belül: „A pillanatnyi érdekek közötti ütközés egyfajta játéklehetőséget ad a társadalom számára, esetenként a valós társadalmi mozgás helyett ezzel az imitációval találkozunk - de a két csoportot egységbe rendezi a közös érdek, vagyis az a felismerés, hogy a pillanatnyi munkamegosztástól függetlenül a társadalmi-politikai kérdésekben közös gyökérzetű érdekei addig érvényesülnek, amíg a hatalomból közvetlenül részesülnek." A hatalmat közvetlenül gyakorlók köre mellett létezik az azt támogatók tábora, továbbá a semlegeseké, illetve politikai színezettől függetlenül létezik ellenzék. A hatalmat közvetlenül gyakorlók köré csoportosuló támogatók érdekeit a hatalom közvetve vagy közvetlenül képviseli. Békeidőben a társadalom derékhadát az érdekigazítók adják. „E csoportosulás érdeke a hatalom érdekével nem találkozik. Azonban az érvényesülés vagy éppen a puszta lét fenntartása érdekében alapérdekeiket feladják, s egy más értékhez, más értékrendhez igazodnak. Ezt a közeledést a hatalom 9 Németh i. m. 2011,73. 10 M. Kiss Sándor: Struktúra és identitás. Előadás a hollandiai Mikes Kelemen Kör által szervezett Tanulmányi Napokon, 1984. szeptember. Progresszió, ellenállás, nemzeti tudat. Előadás a londoni Szepsi Csombor Körben, 1985. december. In: Uő: A szárszói beszéd és a népi mozgalom néhány összefüggése. New York, Püski, 1987, 41-57., 57-78.