Repülés, 1970 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1970-11-01 / 11. szám

Miről írnak a külföldi lapok ? Farn­borough 1970 A legutóbbi seregszemle óta eltelt két év alatt az angol repülőgépiparban gyökeres változás nem következett be, a kötelező op­timizmus mögött azonban egyre több az ag­godalomra okot adó esemény. Az említett időszak alatt, az olvasóink előtt már ismert két csőd (Beagle és Handley­ Page) mellett tönkrement az egyetlen brit vitorlázógép­gyár, a Slingsby is. Történtek ugyan részle­ges mentőakciók, a Slingsbyt átvette a Vickers és kisebb tőkével betársult a nyu­gatnémet Glasflügel is, a Púp katonai iskola­gép változatát, a Bulldogot a Scottish Avia­tion gyártja tovább, a Handley-Page azon­ban kerek hatvan esztendő után eltűnt a repülőiparból. A Handley-Page bukásáról minden bizonnyal sokat fognak még írni, az azonban bizonyos, hogy érdekes helyzetben következett be. Amikor a gyár bejelentette a fizetésképtelenségét 91 Jetstream-re volt visszaigazolt rendelése, amiből már 9-et le is szállítottak. Emellett további 90 gépre op­ció volt, vagy épen folytak a rendelési tár­gyalások. Kétségtelen, hogy a Jetstream súlynövekedése és az ezzel kapcsolatos mű­szerezési igények jelentősen emelték az elő­állítási költséget, ezen azonban segíteni le­hetett volna, ha a gyár lélegzethez jut. An­gol repülő körökben a volt kormányt vádol­ják azzal, hogy nem sietett a bajbajutott gyár segítségére, amit állítólag könnyűszer­rel megtehetett volna azzal, hogy előbbre hozza a Victor bombázóknak légi feltöltő­gépekké való átalakításának a megrendelé­sét. Vannak azonban az angol repülőiparban más bajok is, például a sztrájkok. A túl­órák ellen indított mozgalom legutóbb a Filton-i BAC gyárban hátráltatta jelentősen a Concorde második prototípusával vég­zendő +M2 sebességi kísérletek előkészí­tését és ezzel hálára kötelezték mindkét or­szágban a szuperszonikus szállítórepülés amúgy sem gyenge ellenzőit. Pénzügyi ne­hézségekkel küzködik a híres angol motor­gyár, a Rolls-Royce is, valamint a legna­gyobb angol magánkézben levő szállítóvál­lalat, a BUA is. Az állami légiforgalmi vál­lalatok, a BOAC és a BEA pedig egymás terveinek a megbuktatásával foglalkoznak. Nagy csapást jelentett az angol repülő- és rakétaiparra a Líbiában történt fordulat, aminek következtében 150 millió fontsterling értékű export maradt el és ami még fonto­sabb, nem sikerült az angoloknak ismét megvetni a lábukat fegyverszállítóként az arab világban. A rossz hírek öszegezése után azonban lás­suk az optimizmusra jogosító adatokat is. Az angol repülőipari export 1968-ban 292 mil­lió fontsterlinggel új rekordot ért el, amit azonban 1969-ben újból túlszárnyaltak 308 milliós értékkel. 1946 óta az export összér­téke 2,8 milliárdot tett ki, ennek csaknem a fele esett hajtóművekre. Ugyanakkor ezen idő alatt kereken 7500 repülőgépet szállítot­tak külföldre. A kisebb gyárak sajnálatos eltűnésének azonban meg­van az az előnye, hogy az an­gol repülőipar — amely ma Európában a Szovjetunió után a második — helyzete rendkívül könnyen áttekinthető. A gyártás­ban levő típusok száma, a mögöttük álló termelőerőt tekintve, igen kevés, ami re­ményt nyújt arra, hogy még az amerikai konkurenciával szemben is sikereket érje­nek el. A polgári típusok közül a legnagyobb vállalkozás a Concorde, amelynek a próbái a tervezettnél ugyan lassabban haladnak, de a programot veszélyeztető műszaki nehézség még nem merült fel. (Annál több nehézség merül fel a szuperszonikus szállítórepülés koncepcionális oldaláról!) Jelenleg a brit bestseller lista élén a HS 748 LGT szállító­gép, a HS 125 sugárhajtású kiszállítógép és a BAC One-Eleven sugárhajtású szállítógép áll. Az előző kettőből egyformán 232, az utolsóból 200 darabot adtak el. A háromsuga­ras HS Trident, amely iránt eddig a külföld érzéketlen maradt, már nem ilyen sikeres, mindössze 82 szerepel a rendelésjegyzékeken, de a gyártók bíznak abban, hogy a Trident S-as változatával — amelynek egy további segédhajtóműve is lesz — sikerülni fog meg­javítani a helyzetet. 280 darabot rendeltek eddig a kis Britten-Norman Islanderből, amely Románia révén a szocialista piacokon is megjelent, míg a lista végén a Short Sky­­van áll, mindössze 36 darabos rendeléssel. A gyártásban levő katonai típusok száma sem nagy. A BAC konszernnél a nagy ex­portsikert elért BAC Jet Provost (Strikemas­­ter) sugárhajtású gyakorló könnyű csata­gépet és a Lightning szuperszonikus vadász­gépet találhatjuk meg. Érdekes, hogy az utóbbiból Szaudi Arábia kivételével egyetlen külföldi állam sem rendelt. Jeat Provostból több mint 600, a Lightningből alig 3000 dara­bot adtak eddig el. A Hawker-Siddeley-t a függőlegesen felszálló Harrier (+120 db), a Cometből készült haditengerészeti távfelde­rítő, a Nimrod (38 db) és a Buccaneer csata­gép (+170 db) képviseli. A Harriert az ame­rikai tengerészgyalogság légiereje is rend­­szeresítette. Az angol helikoptergyártást egy­­személyben a Westland képviseli, amely az amerikai Sikorsky és a francia Sud-Avia­­tion gyárak licence­ alapján gyárt gépeket. A jelenleg sorozatgyártás alatt álló típusai­ból eddig az alábbi mennyiségeket adták el: Wessex 9: 370 db, Sea King: 90 db és SA. 330: 175 db. A fejlesztés alatt, illetve a gyártás beveze­tése előtt álló típusok a következők: a már említett Concorde és Bulldog, az SA. 341 és WG. 13 helikopterek és végül a franciákkal közösen készülő Jaguar vadászgép. Legfon­tosabb terveik a BAC Three-Eleven légibusz, a HS. 141 VTOL szállítógép és a németekkel közösen tervezett MRCA harcigép. INTERAVIA nyugatnémet Thalau bizottság a Do 231 tí­pusjelet viselő VTOL terv számára javasolta az állami támogatást. A bizalom elnyerésé­ben nem kis szerepet játszott az a siker, amit ezen a területen a gyár a Do 31E VTOL prototípusával már a gyakorlatban is bizo­nyított. Az új gépnek két Rolls-Royce RB. 220 kétáramú hajtóműve és tizenkét RB.202 emelőmotorja lesz. A pályázaton a Dornier gép mellett még két terv szerepelt, a Mes­­serschmitt-Bölkow-Blohm HFB—600 és a VFW-Fokker VC—180. FLYING REVIEW INTERNATIONAL Szovjet légibusz v Meg nem erősített hírek szerint az Iljusin vezette tervezőiroda kollektívája egy 250 fő befogadására képes sugárhajtású utasszál­­lí­tógép tervein dolgozik. A gép típusjele 11—70. SKRZYDLATA POLSKA 6 A Brno-i vásár és a csehszlovák repülőipar Az ugyancsak szeptemberben lezajlott vá­sáron a csehszlovák repülőipart több kiállí­tott repülőgép és modell képviselte. A kiál­lítás keretei eltörpültek ugyan Farnborough mellett, a 30 000 dolgozót képviselő csehszlo­vák repülőipar azonban európai, sőt világ­méretekben sem elhanyagolható, hiszen megelőzi pl. az olaszokét és nem sokkal ma­rad el a nyugatnémet mögött! A legújabban megjelent világszínvonalon álló konstrukciók azt jelentik, hogy az iparág túljutott az 1968- as esztendő által okozott törésen. A repülőipar jelenlegi szervezése szerint az alábbi vállalatokból áll: Aero (katonai gyakorlógépek), Moravan (sport-, gyakorló- és műrepülőgépek), Let (mezőgazdasági gé­pek, vitorlázók és kis forgalmi gépek), Letov (szimulátorok), Mesit (műszerek, elektroni­kus fedélzeti berendezések), Motorlet (repü­lőmotorok), Avia (légcsavarok), Jihostroi (üzemanyagberendezések), Mikrotechna (re­pülőműszerek), Technometra (hidraulikus be­rendezések), VZLU (kutató- és vizsgálóbe­rendezések), TESLA (repülőtéri navigációs berendezések). A felsorolásból is kitűnik, hogy a cseh­szlovák repülőipar az iparág csaknem min­den területére kiterjed. A jelenleg gyártás alatt álló gépek a következők: Zlin Z—42 és Z—13 sportgépek, Z—526 műrepülőgépek, L—410 LGT-s kisszállítógépek, Z—37 és Z—237 mezőgazdasági gépek, L—29 és L—39 sugár­­hajtású katonai gyakorlógépek és végül né­hány motornélküli, ill. segédmotoros vitor­lázógép és autogiró. A nagyon jól bevált L—29 Delfin, amelyből eddig kb. 2500 dara­bot adtak el, a tervek szerint még egy-két évig gyártásban marad és fokozatosan vált­ják fel a szerelőszalagon a javított L—39 típusai. LETECTIN I KOZMONAUTIKA A Dornier gyár kettős sikere A nyugat-németországi Dornier repülőgép­­gyár — amely a nyugati világban eddig az egyetlen függőlegesen startoló és leszálló (VTOL) sugárhajtású szállítógép prototípust készítette el és repülte be — a közelmúltban két jelentős sikert ért el, amelyeknek a je­lentősége túllép a szövetségi köztársaság ha­tárain. Az első esetben ezt szó szerint kell érteni, ugyanis a francia és a nyugatnémet kormány a francia Dassault és a Dornier gyár közös tervezésében készülő Alpha Jet elnevezésű gépet választotta ki a CM 170 Magister sugárhajtású iskolagépek utódjául az Armée de l'Air és a Luftwaffe számára. A második sikert otthon érték el, de je­lentősége nem kisebb. Az történt, hogy a Tisztogatások az indonéz légierőnél Az indonéz légierő, röviden AURI (Angka­­tan Udara Republik Indonézia) Suharto tá­bornok hatalomátvételéig a Távol-Kelet je­lentős katonai erejének számított, amely egyaránt élvezte a szocialista tábor és a ha­ladó országok támogatását. Ma azonban régi t­ő erejének csak a roncsai vannak meg, a leg­jobban kiképzett hajózó és földi személyze­tet az állandó tisztogatások és kommunista­vadászatok megtizedelték. Nemrégiben is 77 tisztet tartóztattak le illegális kommunista szervezkedés gyanúja miatt. A kilenc első­vonalbeli harci századból mindössze kettőt tudnak ma a személyzet hiánya miatt szol­gálatban tartani, ezek is még a második vi­lágháború idejéből származó repülőgépekkel repülnek. Az 1. század North American B­­-25B és J „Mitchell” bombázókat, a 3. szá­zad pedig North American F-51D „Mustang” vadászokat használ. A korszerűbb — és jó­részt a szocialista országokból származó — gépanyag kényszerű pihentetésének másik oka az alkatrészhiány, mivel a jobboldali államcsíny óta az utánpótlás elmaradt. FLYING INTERNATIONAL REVIEW Újabb Phantomok az NSZK részére?­­ Egyre jobban megerősítik azokat a híresz­teléseket, hogy a nyugatnémet légierő 180 újabb Mc­Donnell-Douglas F-4 Phantom II gé­pet készül vásárolni az Egyesült Államoktól. Ezzel egyidejűleg azonban drasztikus módo­sítást akarnak végrehajtani a régóta vajúdó MRCA programban is, mivel ennek fejében a Luftwaffe lemondana a 200 darabra terve­zett együléses Panavia 100 gépekről és csak a 400 kétüléses Panavia 200 változtatható szám­­nyilazású gépre tartanának igényt. A nyugatnémet—angol—olasz közös tervezés­ben készülő Panavia gépeknek, a legújabb hírek szerint, versenytársuk akadt a tervezés alatt álló francia Dassault Mirage 68-ban, amelyet a gyár kifejezetten az új NATO har­­r­c­gépkoncepció alapján kíván elkészíteni. S­J TIME Hírek egy mondatban: Romániában a 290 ló­erős Lycoming motoros IAR—822 mezőgazda­­sági gépet gyártják a jövőben az eddigi IAR—821 helyett. — Az egyiptomi United Arab Airlines gépállománya 1971-ben 10 szovjet szállítású géppel fog gyarapodni, négy Tu—154, négy Tu—134A és két An—12 típusával. — A gyakori riviérai Erdőtüzek M megfékezésére a franciák 10 speciális Cana- A­dair CL—215 tűzoltó repülőgépet vásároltak,­­ amelyek közül a gyár már az utolsót is le­szállította. — Románia megvásárolta a fran­­­­cia Alouette III és a SA 330 Puma helikop­terek gyártási jogát. — Jelenleg már hét SAAB 37 Viggen prototípus repül, a svéd légierő a jövő év közepén kapja meg az első sorozatgépeket. KOVÁCS FERENC

Next