Repülés, 1970 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1970-11-01 / 11. szám
Miről írnak a külföldi lapok ? Farnborough 1970 A legutóbbi seregszemle óta eltelt két év alatt az angol repülőgépiparban gyökeres változás nem következett be, a kötelező optimizmus mögött azonban egyre több az aggodalomra okot adó esemény. Az említett időszak alatt, az olvasóink előtt már ismert két csőd (Beagle és Handley Page) mellett tönkrement az egyetlen brit vitorlázógépgyár, a Slingsby is. Történtek ugyan részleges mentőakciók, a Slingsbyt átvette a Vickers és kisebb tőkével betársult a nyugatnémet Glasflügel is, a Púp katonai iskolagép változatát, a Bulldogot a Scottish Aviation gyártja tovább, a Handley-Page azonban kerek hatvan esztendő után eltűnt a repülőiparból. A Handley-Page bukásáról minden bizonnyal sokat fognak még írni, az azonban bizonyos, hogy érdekes helyzetben következett be. Amikor a gyár bejelentette a fizetésképtelenségét 91 Jetstream-re volt visszaigazolt rendelése, amiből már 9-et le is szállítottak. Emellett további 90 gépre opció volt, vagy épen folytak a rendelési tárgyalások. Kétségtelen, hogy a Jetstream súlynövekedése és az ezzel kapcsolatos műszerezési igények jelentősen emelték az előállítási költséget, ezen azonban segíteni lehetett volna, ha a gyár lélegzethez jut. Angol repülő körökben a volt kormányt vádolják azzal, hogy nem sietett a bajbajutott gyár segítségére, amit állítólag könnyűszerrel megtehetett volna azzal, hogy előbbre hozza a Victor bombázóknak légi feltöltőgépekké való átalakításának a megrendelését. Vannak azonban az angol repülőiparban más bajok is, például a sztrájkok. A túlórák ellen indított mozgalom legutóbb a Filton-i BAC gyárban hátráltatta jelentősen a Concorde második prototípusával végzendő +M2 sebességi kísérletek előkészítését és ezzel hálára kötelezték mindkét országban a szuperszonikus szállítórepülés amúgy sem gyenge ellenzőit. Pénzügyi nehézségekkel küzködik a híres angol motorgyár, a Rolls-Royce is, valamint a legnagyobb angol magánkézben levő szállítóvállalat, a BUA is. Az állami légiforgalmi vállalatok, a BOAC és a BEA pedig egymás terveinek a megbuktatásával foglalkoznak. Nagy csapást jelentett az angol repülő- és rakétaiparra a Líbiában történt fordulat, aminek következtében 150 millió fontsterling értékű export maradt el és ami még fontosabb, nem sikerült az angoloknak ismét megvetni a lábukat fegyverszállítóként az arab világban. A rossz hírek öszegezése után azonban lássuk az optimizmusra jogosító adatokat is. Az angol repülőipari export 1968-ban 292 millió fontsterlinggel új rekordot ért el, amit azonban 1969-ben újból túlszárnyaltak 308 milliós értékkel. 1946 óta az export összértéke 2,8 milliárdot tett ki, ennek csaknem a fele esett hajtóművekre. Ugyanakkor ezen idő alatt kereken 7500 repülőgépet szállítottak külföldre. A kisebb gyárak sajnálatos eltűnésének azonban megvan az az előnye, hogy az angol repülőipar — amely ma Európában a Szovjetunió után a második — helyzete rendkívül könnyen áttekinthető. A gyártásban levő típusok száma, a mögöttük álló termelőerőt tekintve, igen kevés, ami reményt nyújt arra, hogy még az amerikai konkurenciával szemben is sikereket érjenek el. A polgári típusok közül a legnagyobb vállalkozás a Concorde, amelynek a próbái a tervezettnél ugyan lassabban haladnak, de a programot veszélyeztető műszaki nehézség még nem merült fel. (Annál több nehézség merül fel a szuperszonikus szállítórepülés koncepcionális oldaláról!) Jelenleg a brit bestseller lista élén a HS 748 LGT szállítógép, a HS 125 sugárhajtású kiszállítógép és a BAC One-Eleven sugárhajtású szállítógép áll. Az előző kettőből egyformán 232, az utolsóból 200 darabot adtak el. A háromsugaras HS Trident, amely iránt eddig a külföld érzéketlen maradt, már nem ilyen sikeres, mindössze 82 szerepel a rendelésjegyzékeken, de a gyártók bíznak abban, hogy a Trident S-as változatával — amelynek egy további segédhajtóműve is lesz — sikerülni fog megjavítani a helyzetet. 280 darabot rendeltek eddig a kis Britten-Norman Islanderből, amely Románia révén a szocialista piacokon is megjelent, míg a lista végén a Short Skyvan áll, mindössze 36 darabos rendeléssel. A gyártásban levő katonai típusok száma sem nagy. A BAC konszernnél a nagy exportsikert elért BAC Jet Provost (Strikemaster) sugárhajtású gyakorló könnyű csatagépet és a Lightning szuperszonikus vadászgépet találhatjuk meg. Érdekes, hogy az utóbbiból Szaudi Arábia kivételével egyetlen külföldi állam sem rendelt. Jeat Provostból több mint 600, a Lightningből alig 3000 darabot adtak eddig el. A Hawker-Siddeley-t a függőlegesen felszálló Harrier (+120 db), a Cometből készült haditengerészeti távfelderítő, a Nimrod (38 db) és a Buccaneer csatagép (+170 db) képviseli. A Harriert az amerikai tengerészgyalogság légiereje is rendszeresítette. Az angol helikoptergyártást egyszemélyben a Westland képviseli, amely az amerikai Sikorsky és a francia Sud-Aviation gyárak licence alapján gyárt gépeket. A jelenleg sorozatgyártás alatt álló típusaiból eddig az alábbi mennyiségeket adták el: Wessex 9: 370 db, Sea King: 90 db és SA. 330: 175 db. A fejlesztés alatt, illetve a gyártás bevezetése előtt álló típusok a következők: a már említett Concorde és Bulldog, az SA. 341 és WG. 13 helikopterek és végül a franciákkal közösen készülő Jaguar vadászgép. Legfontosabb terveik a BAC Three-Eleven légibusz, a HS. 141 VTOL szállítógép és a németekkel közösen tervezett MRCA harcigép. INTERAVIA nyugatnémet Thalau bizottság a Do 231 típusjelet viselő VTOL terv számára javasolta az állami támogatást. A bizalom elnyerésében nem kis szerepet játszott az a siker, amit ezen a területen a gyár a Do 31E VTOL prototípusával már a gyakorlatban is bizonyított. Az új gépnek két Rolls-Royce RB. 220 kétáramú hajtóműve és tizenkét RB.202 emelőmotorja lesz. A pályázaton a Dornier gép mellett még két terv szerepelt, a Messerschmitt-Bölkow-Blohm HFB—600 és a VFW-Fokker VC—180. FLYING REVIEW INTERNATIONAL Szovjet légibusz v Meg nem erősített hírek szerint az Iljusin vezette tervezőiroda kollektívája egy 250 fő befogadására képes sugárhajtású utasszállítógép tervein dolgozik. A gép típusjele 11—70. SKRZYDLATA POLSKA 6 A Brno-i vásár és a csehszlovák repülőipar Az ugyancsak szeptemberben lezajlott vásáron a csehszlovák repülőipart több kiállított repülőgép és modell képviselte. A kiállítás keretei eltörpültek ugyan Farnborough mellett, a 30 000 dolgozót képviselő csehszlovák repülőipar azonban európai, sőt világméretekben sem elhanyagolható, hiszen megelőzi pl. az olaszokét és nem sokkal marad el a nyugatnémet mögött! A legújabban megjelent világszínvonalon álló konstrukciók azt jelentik, hogy az iparág túljutott az 1968- as esztendő által okozott törésen. A repülőipar jelenlegi szervezése szerint az alábbi vállalatokból áll: Aero (katonai gyakorlógépek), Moravan (sport-, gyakorló- és műrepülőgépek), Let (mezőgazdasági gépek, vitorlázók és kis forgalmi gépek), Letov (szimulátorok), Mesit (műszerek, elektronikus fedélzeti berendezések), Motorlet (repülőmotorok), Avia (légcsavarok), Jihostroi (üzemanyagberendezések), Mikrotechna (repülőműszerek), Technometra (hidraulikus berendezések), VZLU (kutató- és vizsgálóberendezések), TESLA (repülőtéri navigációs berendezések). A felsorolásból is kitűnik, hogy a csehszlovák repülőipar az iparág csaknem minden területére kiterjed. A jelenleg gyártás alatt álló gépek a következők: Zlin Z—42 és Z—13 sportgépek, Z—526 műrepülőgépek, L—410 LGT-s kisszállítógépek, Z—37 és Z—237 mezőgazdasági gépek, L—29 és L—39 sugárhajtású katonai gyakorlógépek és végül néhány motornélküli, ill. segédmotoros vitorlázógép és autogiró. A nagyon jól bevált L—29 Delfin, amelyből eddig kb. 2500 darabot adtak el, a tervek szerint még egy-két évig gyártásban marad és fokozatosan váltják fel a szerelőszalagon a javított L—39 típusai. LETECTIN I KOZMONAUTIKA A Dornier gyár kettős sikere A nyugat-németországi Dornier repülőgépgyár — amely a nyugati világban eddig az egyetlen függőlegesen startoló és leszálló (VTOL) sugárhajtású szállítógép prototípust készítette el és repülte be — a közelmúltban két jelentős sikert ért el, amelyeknek a jelentősége túllép a szövetségi köztársaság határain. Az első esetben ezt szó szerint kell érteni, ugyanis a francia és a nyugatnémet kormány a francia Dassault és a Dornier gyár közös tervezésében készülő Alpha Jet elnevezésű gépet választotta ki a CM 170 Magister sugárhajtású iskolagépek utódjául az Armée de l'Air és a Luftwaffe számára. A második sikert otthon érték el, de jelentősége nem kisebb. Az történt, hogy a Tisztogatások az indonéz légierőnél Az indonéz légierő, röviden AURI (Angkatan Udara Republik Indonézia) Suharto tábornok hatalomátvételéig a Távol-Kelet jelentős katonai erejének számított, amely egyaránt élvezte a szocialista tábor és a haladó országok támogatását. Ma azonban régi tő erejének csak a roncsai vannak meg, a legjobban kiképzett hajózó és földi személyzetet az állandó tisztogatások és kommunistavadászatok megtizedelték. Nemrégiben is 77 tisztet tartóztattak le illegális kommunista szervezkedés gyanúja miatt. A kilenc elsővonalbeli harci századból mindössze kettőt tudnak ma a személyzet hiánya miatt szolgálatban tartani, ezek is még a második világháború idejéből származó repülőgépekkel repülnek. Az 1. század North American B-25B és J „Mitchell” bombázókat, a 3. század pedig North American F-51D „Mustang” vadászokat használ. A korszerűbb — és jórészt a szocialista országokból származó — gépanyag kényszerű pihentetésének másik oka az alkatrészhiány, mivel a jobboldali államcsíny óta az utánpótlás elmaradt. FLYING INTERNATIONAL REVIEW Újabb Phantomok az NSZK részére? Egyre jobban megerősítik azokat a híreszteléseket, hogy a nyugatnémet légierő 180 újabb McDonnell-Douglas F-4 Phantom II gépet készül vásárolni az Egyesült Államoktól. Ezzel egyidejűleg azonban drasztikus módosítást akarnak végrehajtani a régóta vajúdó MRCA programban is, mivel ennek fejében a Luftwaffe lemondana a 200 darabra tervezett együléses Panavia 100 gépekről és csak a 400 kétüléses Panavia 200 változtatható számnyilazású gépre tartanának igényt. A nyugatnémet—angol—olasz közös tervezésben készülő Panavia gépeknek, a legújabb hírek szerint, versenytársuk akadt a tervezés alatt álló francia Dassault Mirage 68-ban, amelyet a gyár kifejezetten az új NATO harrcgépkoncepció alapján kíván elkészíteni. SJ TIME Hírek egy mondatban: Romániában a 290 lóerős Lycoming motoros IAR—822 mezőgazdasági gépet gyártják a jövőben az eddigi IAR—821 helyett. — Az egyiptomi United Arab Airlines gépállománya 1971-ben 10 szovjet szállítású géppel fog gyarapodni, négy Tu—154, négy Tu—134A és két An—12 típusával. — A gyakori riviérai Erdőtüzek M megfékezésére a franciák 10 speciális Cana- Adair CL—215 tűzoltó repülőgépet vásároltak, amelyek közül a gyár már az utolsót is leszállította. — Románia megvásárolta a francia Alouette III és a SA 330 Puma helikopterek gyártási jogát. — Jelenleg már hét SAAB 37 Viggen prototípus repül, a svéd légierő a jövő év közepén kapja meg az első sorozatgépeket. KOVÁCS FERENC