Révai Nagy Lexikona, 4. kötet: Brutus-Csát (1912)

C, Cs - Cecina - Ceco - Cecropia - Cecrops - Céda - Cedál - Cedar Creek - Cedar Falls - Cedarit - Cedar Mountains - Cedar Rapids - Cede - Cedens - Ceder. - Cederschiöld - Cederström - Cedi - Cédille - Cedonia - Cedral - Cedrat - Cedrela - Cedria

Cecina — 341 —­ burgban alapított egyesület. Közlönye a szintén Regensburgban megjelenő: Pliegende Blätter für Kirchenmusik. A magyarországi Cecilia-egyesü­letnek elnöke Bogisich Mihály c. püspök (1. o.). A C. újabban kiváló elismerést nyertek X. Pius 1903 nov. 22. Motu propriojával. Cecina (ejtsd: csecsina), 74 km.-nyi hosszú folyó Toscanában, a Comate-hegyen (1059 m.) ered és a Liguri-tengerbe torkollik. Torkolatánál fekszik C. városa (1001) 9595 lak., közelében vasolvasztók­kal. A város csomópontja a Pisa-Roma és C.­Volterra vasútvonalaknak. Ceco, Vincenzo, J. Guoco, Cecropia L., hangyafa (növ.), a Moraceae (Eperfafélék) család génusza, melynek 30—40 faja Amerika tropikus részén honos. Rekeszes belű, tejnedvet tartalmazó fák. Törzsük magas, gyűrűs. Levelük hosszúnyelű, csaknem egészen a levélnyélig tenyeresen 7—11 hasábra hasoga­tott. A nyél tövén nagy pálhák. Virágzatuk apró virágú, vékony, hengeres, igen tömött füzér­szerü, kétlakú virágzat, mely 2—60-ával egy nagy fellevéltől körülvéve végálló. A C. peltata L. (Jamaika) 9—12 m. magas. 7—12 hasábú le­vele a visszáján molyhos, s ugyanilyen levél­nyele is. Kérgével, valamint más fajokéval is cserzenek, háncsa fonás-szövésre alkalmas. Gyü­mölcse ehető. A benszülöttek C.-fajok fájával dörzsölnek maguknak tüzet. Az odvas ágakat Braziliában részint vízvezetéknek, részint fúvó­hangszernek (trumpet tree a. m. trombitata, shake wood) használják. A C.-fajok fő jelentősé­gét azonban nagy kaucsukszolgáltatásuk adja meg. Egyesek odvaiban hangyák tanyáznak. Cecrops, 1. Kekrops, Céda a. m. pajzán, kicsapongó. Cedár (lat.) a. m. átenged. I. Engedmény. Cedar Creek (ejtsd: szider-krík), Virginia észak­amerikai államban, Shenandoah countyban fa­kadó kis mellékvize a Shenandoah folyónak; is­meretessé az a hirtelen támadás tette, amelyet 1864 okt. 19. a konfederáltak intéztek a szövet­séges hadsereg ellen s amelyet Sheridan vissza­vert. Cedar Falls (cedar, cédrus, falls, vízesések; ejtsd: szíd­ r fóisz), város Iowa északamerikai ál­lamban, Black Hawk countyban, a Red Cedar víz­eséseinél, vasútak mellett, élénk gyáriparral, (1900) 5319 lak. Alapíttatott 1845. Cedarit (ásv.), ásatag gyanta, a Saskatchewan folyó mentén Canadában fordul elő. Cedar Mountains, hegyvonulat az afrikai brit Fokgyarmatban a Karroo hegység és az Oli­fant folyó völgye között. Legmagasabb csúcsa a Sweeuw-Kop, 1930 m. Cedar Rapids (ejtsd: szíd'r repidsz), város Iowa északamerikai államban, Linn countyban, a Red Cedar partján (1900) 25,656 lak. A Cedar vízesései igen sok gyár (húskonzerv- és gépgyárak, mal­mok stb.) hajtóerejét szolgáltatják. Fontos vasúti csomópont: Cede (lat., cedo ige parancsoló módja), engedj! távozz! C. majori! engedj a hatalmasabbnak! Cedens a. m. engedményező, 1. Engedmény. Ceder., zoológiai nevek után Gederfijelm Ká­roly Vilmos báró orosz entomológus nevének rö­vidítése, ki a pétervári kormányzóság rovarairól értekezett. Cederschiöld, Gustaf, svéd tudós, szül. Stock­holmban 1849 jún. 25. 1875-ben Lundban egyet, m. tanár, 1893. a göteborgi főiskolán a skandi­náv nyelvek tanára lett. A svéd akadémia nagy szótárának tevékeny munkatársa volt; óskandi­náv szövegkiadásai (pl. Fornsögur Sudrlanda, Lund 1877—84) és a svéd nyelvre és irodalomra vonatkozó tanulmányai (pl. Om svenskan som skriftsprak, Göteborg, 2. kiad. 1902, Om Eriks­krönikan, u. o. 1899), egyaránt értékesek. Cederström, l. Gustav, báró, svéd festő, szül. Krunenbergben, Upsala közelében, 1845 ápr. 12. Művészeti tanulmányait Stockholmban, Düssel­dorfban, Weimarban és Párisban végezte. 1887 óta a stockholmi művészeti akadémia tanára. Művei genreképek v. történeti jelenetek. Megem­lítendők: XII. Károly és Mazeppa, XII. Károly holttestének hazaszállítása, Verbuválás XII. Ká­roly korában, Mignon, Uplandi temetés stb. 2. C., Thure, báró, svéd genrefestő, az előbbi rokona, szül. Arydban (Smaland tartomány) 1843 jún. 25. Miután művészeti tanulmányait Páris­ban, Düsseldorfban és Weimarban elvégezte, Münchenben telepedett meg. Jelesebb festményei: Korszellem, Journal amusant (a göteborgi mú­zeumban) ; Olvasó dominikánusok (a stockholmi nemzeti múzeumban); Napihírek (u. n.); Gon­osz vendégek; Zenepróba; A magas C; Hangverseny a kolostorban; Napsugár (a magdeburgi mú­zeumban stb.). Cedi, termékeny síkság az ázsiai Szíria (Szíria) török vilajetben, területe körülbelül 2060 km 2, 17,500 lakossal. Megfelel az ókori Batanaea tar­tománynak. Északon fátlan, de termékeny terü­lete fokozatosan megy át a sivatagba. A német­országi Palesztina egyesület költségén Schu­macher G. térképezte 1898. Cédille (franc., ejtsd: szédily), francia írásjel, kis vessző, mely az a, 0, u előtt álló c betű alá tétetik, hogy sz-nek ejtessék, pl. fargon, regu. Cedonia, az Apulumból (Gyulafehérvár) az Aluta (Olt) folyóhoz vezető út egyik állomása Dáciában, a mai Vízakna táján. Cedral (ejtsd: szedrál), bányaváros San Luis Potosí mexikói államban, Catorce (1­­0.) vidékén, a Texasból (Laredo felől) Mexikóba vivő vonal közelében (Vanegastól 25 km.), Mexikótól 747 km., ezüstbányákkal, (1900) 6333 lak. Cedrat (növ.), 1. Citrom. Cedrela L., cedrefa (növ.), a Meliaceae család amerikai génusza, 9 fajjal. Nagy fák, örökzöld, páratlanul szárnyas levelekkel, többmagú, fás v. bőrnemű tokkal, bugavirágzattal. A C. odorata L. Amerika melegebb tájain 25 m. magas őserdei fa, levele, különösen meleg időben, valamint a friss kérge is kellemetlen szagú; fája pirosas, később jószagú s váltóláz ellen használják. Ez a C.-fa (szivarláda­ vagy cukortartófa, ny.-indiai v. spa­nyol hondurasi v. kubai cédrusfa, acajou femelle) könnyű, puha, igen jól hasad, fénylő, az indus bútort, csónakot, különösen pedig szivarládát ké­szít belőle. A C. montana Karst. fájával együtt szi­varládát csinálnak belőle. Cedria (növ.) a. m. cédrusbalzsam, 1. Cédrus. A.mely szó C alatt nincs meg, K alatt keresendő! 20' Cedria

Next