Előre, 1969. november (23. évfolyam, 6842-6867. szám)

1969-11-19 / 6857. szám

XXIII. évfolyam 6857 szá 6 oldal éra 30 báni 1969. november 19., szerda A brassói tehergépkocsi gyárban az elmúlt 15­ évben, vagyis azóta, hogy lekerült a futószalagról az első SR 101 román tehergépkocsi, a termékek választéka újabb és újabb, tökéletesített típusokkal gazda­godott , csupán az idén négy új típusú­ teherkocsi gyártását kezdték meg. A gyár dolgozói a gyártásfejlesztés mellett nagy figyelmet fordítottak a termékek minőségének állandó javítására. Lényegesen javították egye­bek között a tehergépkocsi differenciálművét. Az utóbbi időben meg­kezdték egy új típusú differenciálmű gyártását. Az üzem szakemberei által tervezett új alkatrészt nagy igénybevételnek kitett tehergépkocsi­kon próbálták ki kitűnő eredménnyel. Az új differenciálművek sorozat­­gyártásához külön gépsort állítottak be. (Munkatársunktól) TERVTELJESÍTÉS A LUPÉNYI BÁNYÁBAN Ha a bányába is lemehettünk volna.. S­zámtalan példa bizonyítja, hogy ott, ahol a termelő­folyamatot, a munka ész­szerű szervezését reális termelő tényezőként ke­zelik, és nem csak divatos fogalom ; ott, ahol a munkaterme­lékenység növelését elsőrendű fel­adatnak tekintik, a tervteljesítés, ha nem is problémamentes, nem kíván különösebb erőfeszítéseket. Ugyan­csak a tapasztalat bizonyítja, hogy a hónap, negyedév vagy évvégi nem­kívánatos hajrámunkát is el lehet kerülni ütemes termeléssel. Ezt igazolja­­a lupényi bánya pél­dája is. Most is, amikor az év vé­géig alig másfél hónap van hátra, a termelés a megszokott és bevált ütemben folyik a kapkodás, elha­markodott intézkedések, roham munka nélkül. Szeretnének így áll­ni a petrozsényi bányaipari köz­pont többi kitermelő telepei, és kü­lönösen azok, amelyeknek az év végéig óriási erőfeszítéseket kell tenniük a mulasztás behozásáért. Most érzik igazán, másképp kellett volna dolgozni az év folyamán. A lupényi bánya zavartalan mun­kaüteme az előző hónapokban ki­fejtett eredményes munkán alap­szik. A kilenc havi össztermelési tervüket 109,9 százalékban teljesí­tették, több mint 14 millió 800 ezer lej értékű szenet termeltek ki ter­ven felül. László Sándor, a tervosz­tály vezetője nyugodtan sorolja a többi tervmutatót is, hiszen mind­egyiknél túlhaladták a tervezett szintet. A jövedelemtervet egymil­lió 362 ezer lejjel sikerült túlszár­nyalni, az önköltséget pedig egymil­lió 612 ezer lejjel csökkentették. A tervezett munkatermelékenység egyé­ni mutatóját is túlhaladták. Tíz­havi bruttó szénkitermelési tervü­ket 103,9 százalékban teljesítették, 55 296 tonna szenet adtak terven fe­lül a nemzetgazdaságnak. Ugyan­akkor a nettó széntervüket 103,6 százalékban valósították meg. Ezzel a teljesítménnyel a lupényi bányászok az elmúlt időszakban jóval túlhaladták a fővállalat átlag­­eredményét. A bányaipari központ ugyanis tíz hónap alatt összterme­lési tervét alig 101,7 százalékban, bruttó szénkitermelési tervét pedig 99,9 százalékban teljesítette. Ez azt jelenti, hogy a lupényi, lónyai és a petrozsényi bányák jó teljesítmé­nyét felemésztette a többi bánya gyenge munkája. Csak kettőt említ­sünk meg : az urikányi telep 22 313 tonna szénnel, a vulkáni bánya pe­dig 20 965 tonna szénnel adós. A ki­termelő telepek lemaradását Kör­­möczky János, a­ szénipari központ főmérnöke többek között a nagy­arányú munkaerő hiánnyal magya­rázza. Ám a lupényi bány­ában sem dol­goztak a tervezett létszámmal, mégis kitűnő eredményeket értek el. Ci­i­­peru Vasile mérnök, a bánya igaz­gatója felfedi a jó munka titkát bár­kinek. A munkaerő­hiány nem új­keletű probléma a zsílvölgyi bányák­ban. A munkatermelékenység eme­lésével viszont pótolni lehet a je­lenleg hiányzó, munkaerőt. A lupé­nyi bánya vezetősége élt és él ezzel a lehetőséggel. Mostanáig megtettek minden tőlük telhetőt a gépesítés és a munkaszervezés javításáért. Felhasználva" a fémácsolási lehető­ségeket, sikerült csökkenteni az ak­nákban a faanyag előkészítéséhez és szállításához szükséges munkások számát. Jelen pillanatban a fém­biztosítással ellátott fejtésekből több mint egy millió tonna szenet bá­nyásznak. Ugyanakkor a fejtések fémácsolása 50—75 százalékkal nö­veli a munkatermelékenységet. A bányaekék és bányakombájnok ész­szerű kihasználásával 60 százalék­kal, olykor még 100 százalékkal is növelték a munkatermelékenységet. Érdemes megemlíteni, hogy míg a lupényi bányában a tervezett gépesí­tett rakodási mutatót 117,30 száza­lékban teljesítették, Lónyán alig 79, Petrillán pedig 96, Diljan 77,9 szá­zalék volt a teljesítmény. Ez arról tanúskodik, hogy az említett bá­nyák a rendelkezésükre álló rako­dógépeket távolról sem használták ki, márpedig a gépesítés — fölös­leges ezt külön hangsúlyozni — je­lentős munkaerőt szabadít fel. Halász László (Folytatása az 5. oldalon) • • Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság A NAGY NEMZETGYŰLÉS ÜLÉSSZAKÁNAK MUNKÁLATAI Románia Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlése kedd reggel folytatta a 6. törvényhozási ciklus harmadik ülésszakának munkála­tait. A teremben jelen voltak a Nagy Nemzetgyűlés képviselői, valamint számos meghívott vendég — köz­ponti intézmények és társadalmi szervezetek vezetői, párt- és állami aktivisták, a gazdasági, tudományos és kulturális élet képviselői, újság­írók. Jelen voltak Bukarestben akkre­ditált diplomáciai képviseletek ve­zetői, külföldi sajtótudósítók. A képviselők és a meghívottak hatalmas és hosszas tapsa közepette érkeznek az ülésterembe a követke­ző elvtársak: Nicolae Ceau$escu, Ion Gheorghe Maurer, Emil Bodna­­ra$, Paul Niculescu-Mizil, Gheorghe Rádulescu, Virgil Trofin, Ilie Ver­det, Maxim Berghianu, Constantin Dragan, Emil Draganescu, Fazekas János, Petre Lupu, Dumitru Popes­­cu, Leonte Rautu, Gheorghe Stoica, Vasile­­Voicu. A második napirendi pont kereté­ben Cornel Onescu képviselő, bel­ügyminiszter ismertette a milícia megszervezéséről és működéséről szóló törvénytervezetet. A népta­­nácsügyi és állami közigazgatási bi­zottságnak, valamint a jogügyi bi­zottságnak erre a törvénytervezetre vonatkozó jelentését Dumitru Bala­­lia képviselő, a néptanácsügyi és ál­lami közigazgatási bizottság elnöke terjesztette elő. A törvénytervezet vitájában fel­szólalt Simion Dobrovics képviselő, az RKP Vrancea megyei bizottsá­gának első titkára, a megyei népta­nács elnöke és Benkő János képvi­selő, a Maros megyei néptanács első alelnöke. Szakaszonkénti megvitatás után a Nagy Nemzetgyűlés golyós titkos szavazással elfogadta a milí­cia megszervezéséről és működésé­ről szóló törvényt.­­A következő napirendi pont ke­retében Florea Dumitrescu képvise­lő, pénzügyminiszter ismertette a törvénytervezetet az ügykezelők al­kalmazásáról, garanciák létesítéséről és a felelősségről a szocialista szer­vezetek javainak ügykezelésével kapcsolatban. Aurel Vijoli képvise­lő, a gazdasági pénzügyi bizottság elnöke előterjesztette ennek a bi­zottságnak és a jogügyi bizottságnak a jelentését. A vitára bocsátott törvényterve­zethez hozzászól : a következő képviselők : lop Uglar, az RKP Szatmár megb­izottságának első titkára, a me ■ néptanács elnöke, Eleonora Nilea,a nagydisznód­ tex­tilkombinát vezérigazgatója és Pa­­raschiv Benescu, a szakszervezetek Galac megyei tanácsának elnöke. Ezután a törvénytervezetet megvi­tatták szakaszonként. A továbbiak­ban golyós titkos szavazással a Nagy Nemzetgyűlés elfogadta a törvény­­tervezetet az ügykezelők alkalmazá­sáról, garanciák létesítéséről és a felelősségről a szocialista szerveze­tek javainak ügykezelésével kap­­c­solal­hat -­­ • A negyedik napirendi pont kere­tében Adrian Dimitriu igazságügy­­miniszter ismertette a büntetésvég­rehajtásról szóló törvénytervezetet, Mihail Ghelmegeanu képviselő, a jogügyi bizottság alelnöke pedig előterjesztette a bizottság jelentését a törvénytervezetről. . A további vitában felszólaltak a következő képviselők : Emilian Nu­­cescu, Románia Szocialista Köztár­saság Legfelsőbb Törvényszékének elnöke és Gheorghe Pop, a Márama­­ros megyei néptanács első alelnöke. A tervezet szakaszonkénti megvi­tatása után a Nagy Nemzetgyűlés golyós titkos szavazással elfogadta a büntetésvégrehajtásról szóló tör­vényt. A kedd délelőtti ülésen a képvi­selők egy másik napirendi pont ke­retében jóváhagyták a Nagy Nem­zetgyűlés egyes állandó bizottságai összetételének módosítását. A Nagy Nemzetgyűlés Bürójának javaslatára a gazdasági-pénzügyi bizottság tag­jává választották Virgil Pârvu kép­viselőt Florea Dumitrescu képviselő helyébe, aki a pénzügyminiszteri tisztséget tölti be. A földművelés­­ügyi és erdőgazdálkodási miniszteri tisztséget betöltő Angelo Miculescu képviselő helyébe a Nagy Nemzet­gyűlés Dumitru Coliu képviselőt a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási bizottság tagjává választotta. Délben a plenáris ülés befejező­dött. Stefan Voitec elvtárs, a Nagy­ Nemzetgyűlés elnöke bejelentette hogy a nyílt ülésszakok elvének megfelelően a jelenlegi­­ ülésszak folytatja munkáját az állandó bi­zottságokban, amelyek megvizsgál­ják az ülésszak napirendjén szerep­lő többi törvénytervezetet. A plená­ris ülések munkájának folytatását idejében köztik. A plenáris ülés befejezése után a gazdasági-pénzügyi, a mezőgazdasá­gi és erdőgazdálkodási, az oktatás-, tudomány- és művelődésügyi, az egészségügyi, munkaügyi és népjó­léti, a jogügyi állandó bizottság munkaülést tartott. (Agerpres) n A galaci Kohászati Kombi- TM­házban üzembe helyezték a második érc-, koksz- és mész­­kőkiolvasztó alagutat. Akárcsak az első, ez is 12 lefagyott vagont olvaszt ki egyszerre, s minden szempontból elláthatja majd a nemrégiben üzembe helyezett második, 1700 köbméteres nagy­­­olvasztó szükségleteit. ■­ Megkezdték a munkát az TM első, tizenegy méteres frontfejtésen a voievozi-i bánya új üzemegységében, a Cuzap—2- ben. A fejtésből három váltásban 450 tonna lignitet hoznak felszín­re, de a jövő év elejétől, a tervezett paraméterek elérése után a tel­jesítmény 970 tonna lesz. Az üzemfejlesztési terv szerint még ebben az évnegyedben két másik széles frontfejtést helyez­nek üzembe, s az üzemegység termelését megháromszorozzák.­­ Negyvenöt nappal határidő­­­­előtt átfúrták a Herkules­­fürdő és Karánsebes közötti (Sablanița állomás közelében) 496 méteres alagutat. Az alagút építésére a Craiova-Karánsebes- Kölnök vasútvonal villamosítá­sa miatt került sor. A Tr. Severin-i vasútépítő csoport dolgozói Andrei Abalaujä mérnök vezetésével két oldalról láttak munkához, az oldalfalak és a boltozat első kiépítését is betoninjektálással végezték. Az anyagi és szellemi életszínvonal emelése a pártpolitika fő célja V­ilágszerte napjaink legidő­szerűbb kérdéseinek egyi­ke a lakosság életszínvo­nalának szüntelen emelése any­agi és szellemi téren egyaránt. Ennek valóra váltása folyamatos és szervezett for­mát azonban csak a szocialista rendszerben kap, ahol az életszín­vonal emelése a párt- és kormány­­politika homlokterében áll, s ahol ennek sokrétű feltételeit terv­szerűen teremtik meg. A Román Kommunista Párt X. kongresszusának anyagában köz­ponti helyet foglal el az életszínvo­nal további emelésének kérdése az elkövetkező ötéves terv, s a követ­kező évtizedre szóló program ide­jén is. A Központi Bizottság kongresszusi jelentésében Nicolae Ceaussescu­ elvtárs, a párt főtitkára hangsúlyozta, hogy „Pártunk poli­tikájának legfőbb célja, egész tevé­kenységének értelme, a szocializmus építésének központi célkitűzése, hogy javítsa a nép életszínvonalát, emelje nemzetünk civilizációjának és jólétének fejlettségi fokát“. Az életszínvonal alakulása sok tényező egyidejű hatásától függ, melyeknek mindenike számtalan gazdasági, társadalmi stb. folyamat­ból és jelenségből áll. A nem­zeti vagyont említjük az első he­lyen, amely a természeti feltételek mellett felöleli az anyagi javak tö­megét is (termelési eszközök, köz­lekedési eszközök, épületek stb.), valamint a lakosság szellemi gaz­dagságát, a termelő munkában szerzett gyakorlatát, vagyis mind­azokat a tulajdonságait, amelyek döntő szerepet játszanak a munka­termelékenység növelésében. Je­lentős tényező továbbá az összter­melés színvonala és az egy főre jutó termelés mennyisége, a terme­lés struktúrája, gazdaságossága, va­lamint az a sajátossága, hogy mi­lyen mértékben képes kielégíteni a produktív és az egyéni fogyasztás igényeit stb. Az elmondottakból látható, hogy az életszínvonal indexe szintetikus mutató, amelynek alakulását a nemzetgazdaság s a társadalom sok­irányú fejlesztése határozza meg. Ezért a párt X. kongresszusa az el­következő évekre olyan feladatokat jelölt ki, amelyeknek teljesítése nemzetgazdaságunk műszaki-anyagi alapjának további bővítését és kor­szerűsítését, a szocialista termelési viszonyok tökéletesítését, a sokol­dalúan fejlett szocialista társada­lom megteremtését biztosítja. Hazánkban a szocializmus építése során eddig felhalmozott tapaszta­latok azt igazolják, hogy a szo­cializmus feltételei között a gazda­ság fejlesztését s a lakosság élet­­színvonalának emelését a felhal­mozás­i és fogyasztás közötti opti­mális arány szabályozza. Ebben az esetben az „optimális“ olyan arányt jelent, amely az egész gazdaság — azon belül elsősorban az ipar — gyorsütemű fejlődését biztosítja, s ugyanakkor a lakosság jólétének szüntelen fokozásához szükséges feltételek megteremtéséhez is le­hetőséget nyújt. A kongresszusi do­kumentumok e tekintetben is kije­lölik a pártprogrammal összhang­ban álló arányokat, s az előirány­zat szerint az 1971—1975-ös időszak­ban a nemzeti jövedelem 28—30 százaléka felhalmozásra, 70—72 százaléka pedig fogyasztásra for­dítódik. Szocialista­­ társadalmunk általá­nos fejlődése, az anyagi és szel­lemi javak gyarapodása hazánkban már az elmúlt évek során lényege­sen hozzájárult az életszínvonal emeléséhez. Csak néhány példát említünk ennek szemléltetésére. 1968-ban, például, a lakosságnak a fizetésekből származó jövedelme 28 százalékkal volt nagyobb, mint 1965- ben. Ugyanakkor 16,2 száza­lékkal gyarapodott a szövetkezeti parasztság jövedelme is. A pénz­bevételek növekedése pedig a la­kosság vásárlóerejének a fokozódá­sához vezetett. Ez szélesebb áru­keresletet hozott létre, amit az bi­­zony­ít, hogy 1968-ban a szocialista kereskedelem útján értékesített áru­­mennyiség 31 százalékkal haladta meg az 1965. évit. Az utóbbi évek­ben lényegesen javult a lakosság ellátása szociális-kulturális téren. 1968-ban az e célra fordított állami kiadások összege meghaladta az ország 1950­ .évi költségvetésének végösszegét. Nem mellőzhetők a példák sorából azok a megvalósítá­sok sem, amely­ek a lakáskörül­mények javításához vezettek. Az 1966— 1968-as években állami ala­pokból és­­a lakosság pénzéből 353, ezer lakás épült. Ez lehetővé tette, hogy e két év alatt több mint egy­­­millió állampolgár költözzön új lakásba. A következő évtizedre szóló párt­program valóra váltása döntő mó­don biztosítja azt, hogy hazánk megközelítse a gazdaságilag fejlett országok színvonalát mind az egy főre jutó termelés és nemzeti jöve­delem, mind pedig a lakosság élet­­színvonala szempontjából. E prog­ramnak megfelelően már az évtized első felében lény­eges előrehaladás történik az életszínvonal emelésé­ben döntő szerepet játszó tényezők alakulásában. A nemzeti jövedelem, például, 1975-ig 45—50 százalékkal növekszik 1970-hez mérten. Ez a Dr. Kecskés József (Folytatása az 5. oldalon) A fővárosi Filatura Romaneasca de Bumbac üzem mellett működő szakiskola nemrég költözött a képen lát­ható új hajlékba REDACJIA $1 ADMINISTRATE ELŐRE SZERKESZTŐSÉGE ÉS KIADÓHIVATALA BUCURE$TI — GALA SGINTEI1 Bukaresti tájékoztató szolgálatunk telefonszáma) 18.03.02 Vidéki diókszerkesz­tőségeink Kolozsvár (str. Horea 8. tel. 1.15.35) , Brassó (str. Dobrogeanu-Gherea 17., tel. 2.11.27, vagy 2.12.83); Marosvásárhely, (Piata Trandau­­rilor 20. tel. 34.18); Nagybánya (str. Lenin 2. tel. 29.82); Nagyvárad (Piata 23 August 10. tel. 1.45.43); Temesvár (Bd. 30 Decembrie 3. tel. 1.26.64); Csíkszereda (str. Aba­­torul Vechi A/2 Scara B. tel. 282); Szatmár (Piata Libertatii 1. tel. 22.12); Arad (str. Uniril 2. tel. 42.07). . . ... Előfizetéseket felvesznek a postahivatalok és levélkézbesítők. Előfizetési díj egy hónapra 8 lej, negyedévre 24 lej, félévre 48 lej, egy évre 96 lej. Apróhirdetéseket az ISIAP reklámügynöksége útján veszünk fel. (Agendia de Publicitate — ISIAP Bucuresti str. Eforiei nr. 6, sectorul 6). A vidéki apróhirdeté­sek postán is feladhatók. Ellenértéküket (1,50 lej szavanként) pénzutalványon kell elküldeni ugyanerre a címre, megjelölve a folyószámla számát: „Cont ISIAP 64.03.01.40 BN­RSR, filiala sectorului 7“. A 2­ 3. OLDALON TÖRVÉNY a minisztériumoknak és az államigazgatás többi központi szervének vezetéséről a kollektív vezetés elve alapján TÖRVÉNY a milícia megszervezéséről és működéséről KÜLFÖLDRŐL­ JELENTIK Diplomáciai megbeszélések a nigériai konfliktus rendezésére Hailé Szelasszié, Etiópia császára üzenetet kapott Yakubu Gowon ni­gériai szövetségi kormányfőtől a ni­gériai helyzetről. Az Associated Press tudósítása szerint dr. Okoi Arikpo nigériai külügyminiszter az üzenet átnyújtása után megbeszé­lést folytatott az etióp államfővel, tájékoztatta őt a nigériai fejlemé­­ny­ekről, valamint a konfliktus békés rendezésére tett diplomáciai erőfe­szítésekről. Mint ismeretes, a császár, aki az AESZ nigériai tanácskozó bizottsá­gának az elnöke, támogatja ezeket az erőfeszítéseket. Hailé Szelasszié több afrikai vezetővel váltott üze­netet a konfliktus tárgyalásos ren­dezésének lehetőségeiről. Az etióp fővárosból jelentik, hogy a császár és a nigériai külügyminisz­ter véleménycserét folytatott az Ojukwu ezredes, ajánlotta béketár­gyalásokról, de részleteket nem kö­zöltek. Felső-Voltában civil kormányt alakítanak Langoule Lamizana, Felső-Volta elnöke rádiónyilatkozatban jelen­tette be, hogy csaknem négy évi katonai kormányzás után civil kor­mányt szándékoznak alakítani. Mint ismeretes, a katonakormány az 1966 januári államcsíny ny­omán került hatalomra.­­ Lamizana elnök szerint most első­ intézkedésként megszün­tetik a politikai pártok tevékeny­sé­­gét érintő korlátozásokat. Ezt kö­vetően bizottságot neveznek ki egy alkotmánytervezet kidolgozására, s azt a jövő év második negyedében népszavazásra bocsátják. Az elnök megígérte, hogy a politikai pártok megszervezhetik választási kam­pányukat. Felső Volta a Szahara déli ré­szén terül el, szomszédai Elefánt­csontpart és Ghana. Az ötmillió la­kosú ország 1960-ban nyerte el füg­getlenségét. Makariosz érsek interjúja Makariosz érsek, Ciprus elnöke interjút adott svájci újságíróknak, s ennek során kijelentette, hogy noha nézeteltérések vannak a­­ciprusi gö­rögök és törökök tárgyalásain, szó sem lehet kudarcról. Osztjuk azt az elképzelést, hogy a ciprusi törökök­nek vallási és kulturális autonómiá­val kell rendelkezniük, s minden más tekintetben egyenlő jogokat kell élvezniük a ciprusi görögök­kel — hangoztatta az elnök. A ciprusi görög fél ajánlja, hogy ala­kítsanak — a lakosság számától függően — falu- vagy tartomány­csoportokat. A ciprusi törökök ve­zetői viszont követelik, hogy honfi­társaik, bárhol­ lakjanak is, autonóm vezetőszervekkel rendelkezzenek. Egyben kollektív vezetőszerv meg­alakítását is óhajtják. Makariosz elnök helytelenítette a Svájci Államszövetséghez hasonló rendszer kialakítását, mert a ciprusi törökök szétszórva laknak a szige­ten. A két közösség megállapodá­sán kívül más megoldást nem tu­dok elképzelni — mondotta Ciprus elnöke. Minichiellot nem adják ki az amerikai hatóságoknak Raphaele Minichiellot, az olasz származású fiatal amerikait, aki a TWA légitársaság egyik gépét Ró­mába kényszerítette, nem fogják villamosszékben kivégezni, mert nem adják ki az Egyesült Államok­nak — szögezte le Silvio Gava olasz igazságügy-miniszter. Egyébként az Egyesült Államok nem is kérte hi­vatalosan Minichiello kiadását — tette hozzá. A továbbiakban kifej­tette : az amerikai törvények értel­mében Minichiellot halálra ítélhe­tik feltételezett vagy elkövetett bű­neiért, Olaszországban azonban a halálbüntetést megszüntették.

Next