Előre, 1970. szeptember (24. évfolyam, 7096-7121. szám)
1970-09-19 / 7112. szám
Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXIV. évfolyam 7112 sz. 6 oldal ára 30 báni 1970. szeptember 19., szombat AZ ÉPÍTŐK ADÓSSÁGA Maros megyében erre az évre — ötéves tervünk utolsó esztendejére — jelentős beruházást irányoztak elő ; a kapott összegből mindenekelőtt az előző években megkezdett építkezéseket kell bevégezni és használatba adni, illetve olyan új objektumokat megkezdeni, amelyek a sorra kerülő ötéves terv idején készülnek el. A hidegebb hónapok beköszöntésétől már nem sok idő választ el, ami — köztudomásúlag — az építkezéseket megnehezíti, de rohamosan közeledik az év vége is, ami egyben a jelenlegi ötéves terv végét is jelenti. Mindenképpen indokolt tehát, hogy számba vegyük : hogyan állunk nyolc hónap elteltével a beruházásokkal Maros megyében ? Az említett időszak alatt az össz évi beruházások 53,5 százaléka valósult meg, persze, a teljesítmény egyáltalán nem kielégítő, jóval az adott lehetőségek alatt van. A hátralevő időszakra az évi terv majdnem fele jut, s hasonló ütemmel könnyen előfordulhat, hogy nem teljesítjük az előirányzatot. Az építkezés-szerelés valamivel kedvezőbben alakult, bár a 62,5 százalékos megvalósítás itt sem megnyugtató, hiszen további értékes munkálatokat kell az év végéig elvégezni. Augusztusban egyes beruházásokkal jobban haladtunk, ennek köszönhető, hogy a dicsői üveggyárban, a Metalotehnicában, a megyei villamossági vállalatban a tervteljesítés aránya meghaladja a megyei átlagot. A dicsői vegyipari kombinátban épülő 6-os számú karbid-kemencénél szintén kedvező a helyzet, az erre az evre szükséges összes felszerelések megvannak. Nagyobb nehézséget csupán a betonvas hiánya okoz. A báriumsó részlegen — ugyancsak a dicsői vegyipari kombinátban — szintén eltolódások mutatkoznak ; a tavaszi áradások okozta kieséseket ezidáig nem sikerült bepótolni. Ezenkívül szervezési hibák is kedvezőtlenül befolyásolták az építkezéseket. A marosvásárhelyi nitrogénes műtrágya kombinátban a megye összberuházásának egyhatodát képezi ugyancsak lemaradás észlelhető. A fővállalkozó július 31-ig nem költöztette el az építő egységek irodahelyiségeit, hogy az így felszabadult épület lebontását meg lehessen kezdeni, s emiatt az építővállalat, a terepszervezési munkálatok mellett, későbbre tervezett építkezéseket is megkezdett, de lemondott olyanokról, amelyek most esedékesek. Ez később, előreláthatólag a megfelelő téli front előkészítésének hiánya miatt bosszulja meg magát. Persze, a hideg idő beálltáig még sokat lehet tenni ! A munkát különben kedvezőtlenül befolyásolja egyes felszerelések és építkezési anyagok hiánya is. A szeptemberi előirányzatok teljesítése megköveteli, hogy feltétlenül szerezzenek be — egyebek között — 8 darab kotrógépet, egy emelődarut, 160 ezer darab téglát, 250 tonna betonvasat —, hogy csak a legfontosabbakat említsük , ellenkező esetben még inkább lemaradnak. Az Electro-Mures számológépgyárában sem kedvező a helyzet. Mintegy 4,8 millió lej értékű technológiai felszerelés nincs lekötve, s ami még nagyobb baj, e felszerelések egy részét külföldről kell behozni. A fentiekhez hozzájárul még az a sajnálatos körülmény is, hogy az építővállalat más munkálatoknak sem tett eleget. A könnyűipari felszereléseket gyártó vállalatban a szövőgép részleg adóssága augusztusban sem csökkent, lassan halad az öntöde építése. A kötőgép-gyártó részleg építői jelentős munkaerőhiánnyal küzdenek, s ha nem javul a helyzet, kétséges a szerelőcsarnok határidőben való átadása. A társadalmi-kulturális jellegű építkezések közül csupán kettőt szeretnénk megemlíteni. Megkésett a marosvásárhelyi színház építése, egyrészt a tavaszi áradások okozta kiesések miatt, másrészt a szükséges dokumentáció és munkaerő hiányában. Súlyosbítja a helyzetet az is, hogy az építőtelep nyersanyag-ellátása (különösen téglából és cementből) egyáltalán nem kielégítő. A másik beruházás a dicsői poliklinika. Itt is kétséges az év végi átadás, mivel a májusi lemaradásokat máig sem sikerült behozni, jelenleg pedig munkaerőhiánnyal küzd az építőtelep. A hibákból önként adódnak a tennivalók : minden építőtelepen meg kell teremteni a feltételeket, hogy év végéig valamennyi esedékes beruházást befejezhessenek. Veress Gyula közgazdász k augusztusi mérleg tanulságai A megyei Statisztikai Igazgatóság összesítése alapján a fontosabb tervmutatókat augusztusban is sikerrel teljesítették Szilágy megye iparvállalataiban, így megyei szinten az össztermelési mutatót 105,2 százalékban, az árutermelési tervet pedig 105,4 százalékban valósították meg és sikerrel tettek eleget szállítási kötelezettségeiknek azokban az egységekben, ahol exportárut termelnek. A megyei szinten történő összesítés viszont egy kevésbé sikeres számot is magába foglal az elmúlt havi tevékenységről. Ugyanis az eladott és elszámolt árutermelési tervet csak 99,9 százalékban valósították meg s ez főleg a helyiipari vállalatokban észlelt hiányosságoknak tudhatók be. Az el nem számolt ügyvitel nyomán 1 931 000 lej értékű a lemaradás a két vállalat esetében 79, illetve 93 000 lej értékű árut utasítottak vissza a megrendelők. A minőséggel szemben támasztott kifogások tehát elég jelentősen befolyásolták augusztusban a szilágysomlyói és a zsibói helyiipari vállalatok gazdasági és pénzügyi eredményeit. Három helyiipari vállalat ugyanakkor árutermelési előirányzatainak sem tett eleget, hiszen a zilahi, a szilágysomlyói és a zsibói vállalatok nem rendelkeztek a szükséges nyersanyaggal, főleg a gőzölt bükk-fűrészáru hiányzott a bútorgyárakból, melyekkel a Csíkszeredai és szamosújvári faipari kombinátok maradtak adósak. A lemaradás csakis akkor számolható fel e hónap során, ha a gazdasági törvények szellemében járnak el és ugyanakkor az eddiginél nagyobb figyelmet fordítanak az egyes termékek minőségére. Legalábbis a korábbi hónapok eredményes tevékenysége erre kötelezi a helyi ipari vállalatokat Szilágy megyében is. BRASSÓ MEGYE JELENTI AZ RKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK, NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRSNAK ötéves ipari össztermelési terve teljesítését A Brassó megyei pártbizottság a román, magyar és német dolgozók nevében táviratot intézett a Román Kommunista Párt Központi Bizottságához, Nicolae Ceausescu elvtárshoz, s ebben jelenti, hogy Brassó megye szeptember 17-én teljesítette a globális ipari termelésnél ötéves tervelőirányzatait. A távirat rámutat, hogy ilyképpen kedvező feltételeket teremtettek ahhoz, hogy az év végéig terven felül 5,7 milliárd lej értékű terméket adjanak. Az elért sikerek ismételten beigazolják a pártvezetőség által kezdeményezett és egész munkásosztályunk által odaadással valóra váltott intézkedések helyességét és hatékonyságát a gazdasági vezetés tökéletesítésével, az üzemi termelés és munka tudományos megszervezésével, az egész gazdasági tevékenység hatékonyságának fokozásával kapcsolatban. Ennek keretében, a munkások, mérnökök és technikusok kollektívái, élükön a Brassó megyei kommunistákkal, egész alkotó energiájukat és képességüket latba vetve, csaknem egy évvel hamarabb teljesítették a jelenlegi ötéves tervnek azt az előirányzatát, hogy 43,7 százalékkal emeljék a munkatermelékenységet és, hogy 1970 végéig 730 millió lej pótnyereséget érjenek el. A műszaki-anyagi és pénzeszközöket jobban felhasználva, a gépgyártók az ötéves terv előirányzatain felül a nemzetgazdaságnak 3,2 milliárd lej értékű terméket, a vegyipari dolgozók 396 millió lej értékű terméket, az építőanyagipari dolgozók 15 000 tonna cementet és 10 600 köbméter előregyártott betonelemet, a cipőipari dolgozók 650 000 pár cipőt, a textilipari dolgozók 470 000 négyzetméter gyapjúkelmét és 1413 ezer darab kötöttárut, az élelmiszeripari dolgozók pedig 35 millió lej értékű terméket adnak a nemzetgazdaságnak. Erőforrásait mozgósítva, a megyei ipar fokozta hozzájárulását az ország nemzetközi cseréihez, ami egyik alapvető feltétele hazánk gazdasági és társadalmi fejlődésének, így az ötéves exporttervet hat hőnappal hamarabb teljesítettük, s megvan a lehetőség arra, hogy exportterven felül 1,8 milliárd lej értékű terméket állítsunk elő. A jelenlegi ötéves terv megvalósításában, a szocialista versenyben tett vállalások teljesítésében elért eredmények szilárd alapot szolgáltatnak az 1971-ben és a következő években ránk háruló fokozott gazdasági feladatok előkészítéséhez és példás, minőségileg magasabb fokú teljesítéséhez. Biztosítjuk a párt és az állam vezetőségét, Önt személyesen szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs — hangzik a távirat —, hogy a Brassó megyei dolgozók egész népünkkel egyetemben még nagyobb odaadással és hazafias lendülettel fognak dolgozni, hogy valóra váltsák a szocialista Románia további felvirágoztatásának ragyogó programját, amelyet a Román Kommunista Párt X. kongresszusa fogadott el a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésére Románia földjén. A DÉLHEGY ALATT — Mondanám, hogy menjünk át a másik szobába, de ... Nagy Endre, a néptanács titkára nem kell hogy befejezze a mondatot, tudom: a másik szobában, az elnökiben, nem ég a tűz, ami nélkül már bizony didergető a levegő. Előbb a cukrászdában voltam. Feketével próbáltam felmelegíteni magam. A szomszéd asztalnál fiatalok ültek, két fiú, meg egy lány. Edzett helybeliek. Belépett a helyiségbe egy bácsi. Bundát tartott a kezében, s a meleg holmit a lány hátára tette. Mondanom sem kell, a fekete nem sokat segített. Jólesett hát a néptanácsnál a kályhából áradó meleg. Augusztus 27-et írtak akkor, s a Szüzek havának vége, itt, az ország leghidegebb lakott helyén, már a fagynélküli napok búcsúzkodását jelenti — a hűvös estéket, reggeleket és hideg éjszakákat. Gyergyóalfalu... Egy idő óta lapunk minden számában olvasható ez a helységnév. Itt van országos jelentőségű meteorológiai állomásaink egyike. S nem véletlenül. Vargyas Pál (a volt középiskolás társaknak Antal Tóni is lehet...), a helybeli líceum földrajz-geológia tanára, mindennap kiollózza lapunkból és félreteszi magának a Meteorológiai Intézet adatait. Az egyetem befejezése óta, tizenötödik éve tanít itt, s ez idő alatt, sokszáz adat feldolgozásával értékes tudom, anyói munkát készített el, a község földrajzi monográfiáját, amelyben, természetesen, jelentős helyet kaptak az időjárástani tényezők is. Forgatom a dolgozatot, kijegyzek belőle magamnak néhány tényt. Gyergyóalfaluban a nyári napi hőmérsékletingadozás meghaladja a 25 Celsius fokot. Az abszolút maximumot — 55 fokot — 1929 július 27-én mérték, a legalacsonyabb hőmérsékletet — mínusz 38 fokot — 1953 január 18-án. Tehát az abszolút ingadozás eddig 73 fok volt. A helyi meteorológiai állomás igen gyakran regisztrál országos viszonylatban minimumot. Nem ritkák a szeptember eleji fagyok. Az 1963- 65-ös időszakban, évi átlagban, a fagynélküli napok száma mindössze 118 volt!... Kizárólagos értelemben csak július és augusztus számít fagy nélkülinek. Az idén augusztus közepén éjszaka 2—3 fokra is lehűlt a levegő. Alfalu 749 méter magasan van a tenger szintje fölött, a környező hegyek pedig 800—900 méterre emelkednek a medence síkja fölé. — Légy szíves, magyarázd meg ezt a zord éghajlatot. Illenék már nekem is tudnom ... — A Gyergyói medence zárt terület, s emiatt a bejutó levegő hosszabb ideig megreked itt. Mivel a hideg levegő nehezebb, télen a hegyekből legördül a medencébe, s ha jön egy melegebb légáramlat, elvonul a medence fölött, útját állják a hegyek, nem tudja bejuttatni ide az enyhülést. S a levegő viszonylagos nyugodtsága miatt gyakori a ködképződés is. Érdekes ilyen szempontból összehasonlítani a Gyergyói Gy. Szabó Gyula (Folytatása a 3. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek! A jó termés alapja — a minőségi szántás. A következő ötéves terv bőséges kenyerének biztosításáért mindent megtesznek a lécfalvi határban dolgozó traktorosok. (BARTHA ÁRPÁD felvétele) SZURKOLÓSZEMMEL a vasárnapi labdarúgó mérkőzésekről Ez a hét két eseménnyel örvendeztette meg a labdarúgás szurkolótáborát. Szerdán, a román futball történetében először, csapataink nagyszerűen szerepeltek a kontinentális tornákon, három győzelmet arattak, és egy olyan döntetlenre játszottak, amely már szenzációszámba megy, holnap pedig, hosszas megszakítás után, ismét egy stadionban találkozik a négy bukaresti csapat, újraszületett az izgalmas fővárosi kuplázs A két eseményről FLORIAN PITIR fiatal színésszel, a Lucia Sturdza Bulandra színház tehetséges művészével beszélgettünk el, akitől-Lejegyezte Gyarmathi János (Folytatása az 5. oldalon) Nicolae Ceausescu elvtárs találkozója az elektronikus számítási technika és a gazdasági információs rendszer sz terén működő szakemberekkel Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára csütörtök délelőtt az RKP KB székházában tartott munkatanácskozás keretében találkozott a számítási technika és az automatikus adatfeldolgozás területén működő szakemberekkel — tudósokkal, felsőoktatási tanerőkkel, nagyvállalatok igazgatóival és főmérnökeivel. Részt vettek Ilie Verdet, Manea Manescu elvtársak—,valamint egyes gazdasági minisztériumok és központi intézmények vezetői. A munkatanácskozáson elemezték az elektronikus számítási technika alkalmazásának helyzetét és főbb vonatkozásait a gazdaság vezetési és irányítási tevékenységében, valamint a vállalatok ügyvezetésében. A tanácskozások keretében megvizsgálták hogyan valósul meg a nemzetgazdaság számítási berendezésekkel történő felszerelésének az 1967—1970-es időszakra előirányzott programja. Hangsúlyozták az információs rendszer gazdasági bevezetéséhez szükséges előfeltételek megteremtésében elért eredményeket. Ismertették, milyen eredményeket értek el eddig az elektronikus számítógépeknek a gazdasági ügyvezetésben történő alkalmazásánál, egyes technológiai folyamatok vezetésében és irányításában szerzett tapasztalatokat, s ezúton a berendezések intenzív üzemeltetésében, a termelékenység, a termékek minő- R sége, a termelés gazdasági haté- 9 konysága emelése terén elért ered- l ményeket. Ugyanakkor feltártak bizonyos megoldásra váró problémákat az elektronikus számítógépek szélesebb körű felhasználása céljából. A felszólalók számos javaslatot tettek a modern számítási technikával való dotálás javítására, a munka jobb megszervezésére, a nyilvántartások egyszerűsítését és ésszerűsítését célzó munkálatok meggyorsítására, a matematika és a kibernetika alkalmazásának, az automatikus adatfeldolgozásnak a kiterjesztésére. Megkülönböztetett figyelmet szenteltek a számítási programok kidolgozásának, a megleőszámítógépek teljes kapacitása kihasználásának, a gazdasági tevé- kenység problémái jobb megoldásának. A tanácskozáson fontos helyet foglalt el az információs rendszerhez szükséges szakemberek — ana- l lizálók, programozók, operatőrök — kiképzésének problémája, s javas- I latok hangzottak el arról, hogyan és milyen intézkedésekkel biztosítsák a szükséges szakembereket. Feltárták annak jelentőségét és szükségességét, hogy fokozott erőfeszítések történjenek az elektronikus számítógépek és más modern számítási berendezések hazai gyártásának bevezetésére és kifejlesztésére. A részvevők kifejezésre juttatták azt az elhatározásukat, hogy minden erőfeszítést megtesznek a X. pártkongresszuson kijelölt feladatok megvalósítására a gazdasági információs rendszer tökéletesítése céljából. A tanácskozás eredményeit öszszegezve Nicolae Ceausescu elvtárs elismeréssel szólott azokról az eredményekről, amelyeket az elektronikus számítási technika nemzetgazdaságunkban történő bevezetése és alkalmazása terén értünk el, s kijelölte a jelenlegi és távlati követelményeknek megfelelően az ez irányú tevékenység javításának és fejlesztésének alapvető célkitűzéseit. A párt főtitkára hangsúlyozta annak szükségességét, hogy egységes koncepciót dolgozzanak ki és érvényesítsenek az országos információs és vezetési rendszer megvalósításában, amely biztosítsa a gazdasági tevékenység minden fokozatán az információk és adöntés közötti szerves kapcsolatot. Úgyszintén ajánlotta, hogy a soron következő időszakban gondoskodjanak bizonyos számú erőteljes, a gazdasági egységek szükségleteit azonnal kielégítő területi számító központok létesítéséről. Ugyanakkor rámutatott, hogy jobban egybe kell hangolni az egész tevékenységet ezen a területen, meg kell teremteni a megfelelő szervezési keretet, amely lehetővé teszi az összes erők összpontosítását és ésszerű felhasználását a kitűzött célok megvalósítása érdekében. A párt főtitkára rámutatott, hogy a hangsúlyt elsősorban a termelési folyamat információs rendszerére kell helyezni, arra, hogy a számítógépek és a kibernetika segítségével ténylegesen megoldják a termelő tevékenység tervezésének és vezetésének felét, a ingaz,tivmnyagi ellátás és a termékeladás kérdéseit. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy az elektronikus számítógépek segítségével meg kell valósítani néhány fontosabb üzem termelési folyamatának vezetését és teljes ügyvitelét, biztosítva megfelelő felszerelésüket, s az elért eredmények alapján rá kell térni kiterjesztésére más vállalatokban is. Nicolae Ceausescu elvtárs felhívta a figyelmet arra, hogy ebből a célból meg kell tenni a megfelelő előkészítő intézkedéseket. Nagy fontosságot kell tulajdonítani a statisztikának, amelyre elsőrendű faladat hárul az egész nemzetgazdaság információs rendszerének megvalósításában. A káderképzés tekintetében Nicolae Ceausescu elvtárs megjelölt számos intézkedést a szükséges szakemberek további képzésére a következő években történő számítófelszerelésekkel való ellátás arányában. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a gazdaság, a párt- és az államapparátus felelősségteljes munkaköreiben dolgozó összes kádereknek el kell sajátítaniuk a korszerű információs rendszer alapelemeit, hogy annak előnyeit minél hatékonyabban fölhasználhassák a vezetés munkájában. Ugyanakkor rámutatott, hogy mind a számítógépek gyártásában, mind az információs rendszer terén fokozni kell a saját tudományos kutatást, gyorsabban kell alkalmazni a gyakorlatban az elért eredményeket, tanulmányozni és hasznosítani kell a fejlett nemzetközi tapasztalatot. Annak a növekvő szerepnek a fényében, amelyre az információs rendszer hazánk gazdasági haladásának biztosításában szert tesz, a párt főtitkára feladatul tűzte ki, hogy az országos információs és vezetési rendszer megvalósítása céljából dolgozzanak ki programot az 1971—1980-as évtizedre a vállalatok és a számítóközpontok elektronikus gépekkel és felszerelésekkel való ellátására, a szükséges káderek képzésére. Az 1971—1975-ös időszakra előirányzott célkitűzések a nemzetgazdaságfejlesztési ötéves terv szerves részét fogják képezni. Nicolae Ceausescu elvtárs kifejezte azt a véleményét, hogy hazánkban már megvannak azok a káderek, amelyek biztosítani tudják az információs rendszer gyorsabb bevezetését a gazdaságba, s hogy a rendelkezésünkre álló összes mérőket egyesítve jó felek melléttrniesíthetjük relkitünket ezen ivékeliyseg. lerv . Végül a pártitkára kifejezésre juttatta azt a meggyőződését, hogy az információs rendszer szakemberei egész hozzáértésüket és munkaerejüket a rájuk háruló fontos feladatok szolgálatába állítják, hozzájárulva ily módon a nemzetgazdaság korszerűsítésének általános folyamatához, szocialista hazánk felvirágzásához. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA Dusán Gligorjevics elvtársat Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára szeptember 17-én, csütörtökön fogadta Dusán Gligorjevics elvtársat, Jugoszlávia SZSZK Szövetségi Végrehajtó Tanácsának tagját, a románjugoszláv gazdasági együttműködési vegyesbizottság jugoszláv felének elnökét. A fogadásnál jelen volt Emil Draganescu, a Minisztertanács alelnöke, a vegyesbizottság román felének elnöke. Jelen volt Iso Nyegovan, Jugoszlávia SZSZK bukaresti nagykövete is. Ebből az alkalomból szívélyes, baráti légkörben megbeszélés folyt Románia és Jugoszlávia gazdasági és műszaki együttműködésének, a két ország és nép jóviszonya további fejlesztésének egyes kérdéseiről. Tun Abdul Razakot, Malaysia helyettes miniszterelnökét Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke szeptember 17-én fogadta Tun Abdul Razakot, Malaysia kormányának helyettes miniszterelnökét, aki hivatalos látogatást tesz hazánkban. A fogadásnál jelen volt Ilie Verdej, a Minisztertanács első alelnöke és Cornel Burtica külkereskedelmi miniszter. A vendég kíséretében volt Tan Sri Zaiton Ibrahim Bin Ahmed, Malaysia moszkvai nagykövete és Zainal Abidin Bin Sulong, a malaysiai külügyminisztérium titkárhelyettese. Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke szívélyesen elbeszélgetett Malaysia helyettes miniszterelnökével a két ország közötti kereskedelmi csere és gazdasági kooperálás fejlesztésének kérdéseiről, valamint a jelenlegi nemzetköz helyzet egyes kérdéseiről. Mindkét fél kifejezte azt az óhaját, hogy fejleszti és sokrétűvé teszi Románia és Malaysia kapcsolatait a két nép, a béke, a nemzetközi együttműködés és megértés érdekében. TÁVIRAT Ő excellenciája EDUARDO FREI MONTALVA úrnak, Chile Köztársaság elnökének Chile Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából, az Államtanács, a román nép és a magam nevében szívélyes üdvözletemet küldöm Excellenciádnak, haladást kívánok a baráti chilei népnek. v NICOLAE CEAUSESCU, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsénak elnöke