Előre, 1971. január (25. évfolyam, 7201-7225. szám)

1971-01-22 / 7217. szám

NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS MUNKALÁTOGATÁSA BUKAREST MUNICÍPIUMI IPARVÁLLALATOKBAN Nicolae Ceausescu elvtárs, Paul Nicu­lescu-Mizil, Ilie Verdet, Dumitru Popa, Dumitru Popescu elvtársak és Mihai Marinescu elvtárs, a Minisztertanács alel­­nöke kíséretében csütörtök délelőtt munkalátogatást tett néhány fővárosi iparvál­lalatban. Az első felkeresett egység, a Tim­­puri Női üzem munkásai, mérnökei és technikusai lelkes légkörben fo­gadták a párt főtitkárát, kifejezték szeretetüket és odaadásukat a párt, a párt vezetősége iránt. Gheorghe Ionescu, az üzem vezér­­igazgatója a tanácsterembe invitálta a vendégeket, s ott grafikonok és tervek előtt ismertette a kerékpár­motorok és villamos kompresszorok nagy választékát előállító vállalat fejlődését. Részletes megbeszélés folyt az üzem fejlődési távlatairól. Az üzem szakemberei elmondták a vendégeknek, hogy a most meg­kezdődött ötéves terv folyamán a termelés értéke az idén 215 millió lejjel növekszik, 1077 ben pedig 420 millió lejjel. Ebből a többletből csaknem 90 százalékot a munkater­melékenység növelésével valósíta­nak meg. Amint hangsúlyozták, to­vábbra is megkülönböztetett figyel­met fordítanak az önfelszerelésre és a termelőtér minél jobb kihasz­nálására. A terv szerinti beruházá­sok lehetővé teszik egy új szerszám­ részleg és egy szelepgyártó műhely építését. Ezután megtekintették az öntö­dét, a megmunkáló részleget, a próbapadokat, a kovácsolóműhelyt. A pártfőtitkárt tájékoztatták, hogy az 1949—1966 között előállított összes régi gyártmányokat újab­bakkal, a világpiacon is versenyké­pes gyártmányokkal cserélték fel. A bukaresti nagyüzem termékei je­lenleg a világ 26 országában isme­retesek. A gyárudvaron, több száz mun­kás körében Nicolae Ceausescu elvtárs hosszas beszélgetést foly­tat. Elismerően szól arról, hogy a munkaköz­össég igyekszik takarékos­­,­ouin­ a lenni lé!", Jekius Icfenen’ új­ratervezi a gyártmányokat és egyre magasabb műszaki színvonalat ér el, foglalkozik a termelőterület ész­szerű felhasználásával, s ajánlja, találjanak szüntelenül újabb lehe­tőségeket az üzem- és gyártásfej­lesztésre, állítsanak elő minél több, minél jobb terméket, a belső szük­ségletekre és exportra egyaránt. Valamennyi jelenlevő megerősítet­te, hogy maradéktalanul csatlakozik pártunk politikájához és szilárd elhatározása teljesíteni a párt sok­oldalú országépítő tervéből rá há­ruló feladatokat. Nicolae Ceausescu elvtárs és a többi vezető a Timpuri Női üzem után a délnyugati városrészben le­vő Nehézgépgyárat kereste fel. A viszonylag új gyár ma nagy teljesítményű termoenergetikai fel­szerelést állít elő. Az ütemes ter­melőmunkával párhuzamosan üzem­­fejlesztés folyik, a gyárat újabb részlegekkel egészítik ki. A vendé­geket tájékoztatják, hogy az új termelőkapacitások elérték a ter­­­­vezett paramétereiket",­a kovácsoló részleg és az öntöde pedig meg is haladta az előirányzatokat. Tiberiu Grecu mérnök, az üzem igazgatója közölte, hogy a vállalat nemcsak mint létesítmény új, ha­nem mint termelési profil is. Elő­ször gyártanak itt olyan felszere­léseket, amelyek kiváló teljesítmé­nyükkel tűnnek ki. A gépgyártók bemutatták a 330 megawattos nagy turbinák alkatrészeit. Ezek az ag­gregátok a rovinari-i hőerőmű szá­mára készülnek. Mint közölték, az üzem több mint 150 féle ötvözött acélt készít turbogenerátorokhoz. A turbogenerátorok, a gőzkazánok és a turboenergetikai gépcsoportok előállítása megköveteli a legújabb tudományos és technikai vívmányok alkalmazását. Nicolae Ceausescu elvtárs ajánlotta az üzem vezetősé­gének, vizsgálja meg a termelőka­pacitások bővítésének lehetőségét anélkül, hogy importhoz folyamod­nának, teljesen használjon ki min­den belső lehetőséget, hasznosítsa az üzemben működő szakintézet kutatásainak eredményeit Teofil Popovici mérnök, az inté­zet igazgatója rámutatott, hogy a kutatók hozzájárulnak a turbina­­gyártás bonyolult kérdéseinek a megoldásához. A vendégeket tájé­koztatták, hogy az intézet kutatási­ eredmén­yeit gyorsan alkalmazzák a termelésben. Most előkészítik új turbinatípusok technológiáját. A kutatók állandóan a gyártmányvá­laszték bővítésére törekednek. Lapzártakor folytatódik Nicolae Ceausescu elvtárs, valamint a többi párt- és államvezető látogatása bukaresti iparvállalatokban. VETÉLKEDŐ - vesztes nélkül A­z elmúlt esztendőben vá­rosaink és községeink kü­lönös ambícióval keltek egymással versenyre a helységgazdálkodás és szépítés terén. Mintha minden településünk azt akarta vol­na ez alkalommal bebizonyítani, hogy az ország legjobb gazdái lak­ják. Az immár hagyományossá vált vetélkedő ennek köszönhetően szép eredményekkel zárult, településeink tetszetősebbek lettek, a közművesí­tés terén is jelentős eredményekről számolhattak be. Nem volt könnyű tehát az országos bizottság dolga, amikor a legjobbakat kellett kije­lölnie Mint ismeretes, a hazafias mun­kaverseny megszervezése a Minisz­tertanács 238/1969-es Határozatával a helyi néptanácsok végrehajtó bizott­ságának egyik fontos feladatává vált, amelyet a képviselők, az ál­lampolgári bizottságok, valamint a hazafias munkát irányító helyi bi­zottságba tömörült tömegszerveze­tek (a szakszervezet, KISZ-alapszer­­vezetek, nőbizottságok, sporttanácsok és pionírszervezetek) segítségével szerveznek meg, méghozzá oly mó­don, hogy mindenik szervezet tag­jainak képességei, tudása arányá­ban vehesse ki részét ebből a nagy, közös akcióból. Az 1969-es tapasz­talatok ugyanakkor bebizonyították azt is, hogy javítani kell a helyi bi­zottságok tevékenységén, egyszerű­síteni kell a megvalósítások nyilván­tartását. Az országos bizottság ja­vaslatára éppen ezért a Helyi Gaz­dálkodási és Közigazgatási Állami Bizottság az elmúlt esztendőben ezt utasításba is foglalta. Ennek köszön­hetően a helyi bizottságok, megsza­badulván bizonyos bürokratikus megkötöttségektől teljes erejükkel a lakosság mozgósítására, a munka­helyek megszervezésére fektethették a hangsúlyt, s többek között éppen ebben kell keresnünk a múlt eszten­dei hazafias munkaverseny éssze­rűbb megszervezésének, végered­ményben a nagyszerű eredménynek a titkát. Mint az év elején kiadott közle­ményünk is hangsúlyozta, 1970-ben a lakosság által végzett munkálatok értéke 3,9 milliárd lej, ami a válla­lások 125,4 százalékos teljesítésének felel meg, 800 millió lejjel több mint az 1969-es megvalósítások összege. Mit írta dr. DUMITRU HOLT, a városszépítési hazafias versenyt irányító országos bizottság elnöke is jelent ez a csaknem négy milliárd lej városainknak, községeinknek ? Többek között 6,3 millió négyzet­­méter utcát, 6,5 millió négyzetméter járdát, 8100 hektárnyi parkot, köz­kertet, 6­593 új és felújított sport­pályát, játszóteret, strandot. Több mint 10,5 millió facsemetét, díszcser­jét ültettek városaink, községeink parkjaiban, útjai mentén, turisztikai övezeteiben. Kitűnő eredményeket értünk el parkjaink gondozásba adásával. A lakosok, különösen az iskolások, gondosan ápolják azt a 23 000 parkot, amelyet rájuk bíz­tunk. Külön ki kell emelnünk azo­kat a hatalmas erőfeszítéseket, ame­lyeket különösen Szatmár, Maros, Szeben, Arad, Bihar, Galac, Vran­­cea, Máramaros, Iasi és más me­gyék román, magyar, német és más nemzetiségű lakossága tett a tavaszi árvizek idején és azután városa, fa­luja rendbetételéért. Múlt év októberétől kezdve az or­szágos bizottság tagjai bejárták azt az 55 települést (16 municípiumot és 39 várost), amelyből a megyei bi­zottságok javaslatai alapján ki kel­lett választaniuk a díjazandó hat municípiumot és 19 várost. Szakem­bereink így 31 megyében vizsgálták meg a helyszínen is a hazafias ver­seny eredményeit, s bár hivatalos táblázatot nem állítottak fel, bizo­nyos következtetéseket mégis levon­hattak. Ezekből derült ki például az is, hogy melyik megye milyen mér­tékben teljesítette vállalásait. Érde­kes, hogy a legjobb összetett ered­ményt Ialomita megye érte el, bár egyetlen települése sem tudott or­szágos első helyet szerezni. Válla­lásait 241,9 százalékban teljesítette, ami messze kimagaslik a többiek eredménye közül. Arges, Galac, Hu­nyad, Szeben, Máramaros, Neamt megye és Bukarest municípium 140—160 százalékban, Szatmár, Krassó-Szörény, Prahova, Dimbovita, Arad, Konstanca és Fehér megye 120—140 százalékban teljesítette vállalt tervét, ami szintén szép ösz­­szetett eredménynek számítható. Hangsúlyoznunk kell ugyanakkor azt is, hogy a 3,9 milliárd lejből 295,2 millió lej azoknak a megtakarítá­soknak az értéke, amelyeket a kü­lönböző, állam által finanszírozott munkálatoknál értek el. Ezt az ösz­­szeget a néptanácsok végrehajtó bi­zottságai terven felüli közművesítési munkálatokra, főleg út-­s járdaépí­tésre fordították. A legszebb ered­ményeket ezen a téren, Temes, Bras­só, Maros, Bákó, Bihar, Tulcea, Ga­lac megye és Bukarest municípium érte el. Mindezek az eredmények az emlí­tetteken kívül azzal is magyarázha­tók, hogy az elmúlt versenyévad­ban a néptanácsok terveiket a la­kossággal szoros együttműködésben dolgozták ki, így 1969 utolsó negye­dében a lakóbizottságok a honpol­gári bizottságok ülésein, a képvise­(Foly­tatása a 4. oldalon) Segesvár, az 50 000-nél kisebb lakossá­gú municípiumok kategóriájának első helyezettje Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXV. évfolyam 7217 sz. — 6 oldal ára 30 báni — 1971. jan. 22., péntek Lehet-e „alagúton“ át a nya­rat megelőzni ? Lehet. Erre jó a fóliaház. Mindezt annak kapcsán említenék meg, hogy Kolozs me­gyében is, akár szerte az ország­ban, nagy reményeket táplálnak a fólia iránt. Jogos reményeket? Természetesen. S mi más lenne a cél, mint hatöt nyerni. A primőr akkor primőr, ha korai. A fólia értelme, gazdaságossága akkor és csak úgy realizálódhatik ha va­lóban primőrt sikerül a piacra juttatni. Nos, ennek kapcsán hallani ér­veket : az „alagút" a legjárha­tóbb út. Mármint a Kolozs me­gyei védett zöldségtermesztés számára. Valóban így lenne ? Ha állítják, minden bizonnyal. Ha mégis most egy más­­példát em­lítünk, azzal korántsem cáfolni akarunk. TÉLI PRIMŐR Történetesen azután, hogy Ko­lozs megyében szenvedélyesen érveltek az „alagút“ mellett, Ma­ros megyében jártunk. S lám, itt az alagutat „szapulták" és ezért az új tervekben már a fűtött szolárok elterjesztésével számol­tak. A korábbi gyakorlat úgy­mond „megbukott“. Szóval van egy gyakorlat, amit kipróbáltak az egyik megyében, de nem ve­zetett eredményre. Van más gya­korlat viszont, amelyet a szom­szédos megye „buktatott“ meg. Most cseréltek. Hogy ki nyer ezen ? Reméljük, a fogyasztó. S a gazdaságok. Az idei zöldségtermesztési terv nagy össztermelést irányoz elő. Ennek egyik forrása a szolárok termése. A primőrök jelentősége kilókban is számottevő, igazi ér­tékük azonban a koraiságban mutatkozik meg. Nos, ezért elő­legezünk bizalmat mind a két módszernek. Azaz minden mód­szer jó, ha gazdaságosan és ko­rán sikerül primőrt adni. A kér­dés tehát úgy vetődhet föl: a mezőgazdasági igazgatóság, az érdekelt szövetkezetek becsülik-e eléggé az időt ? Megtettek-e, megtesznek-e mindent azért, hogy a szolárokban ne holmi tervszámokat „tápláljanak“, ha­nem palántákat. Flóra Gábor Megkétszereződött a bútor­­gyártás A múlt ötéves terv során meg­kétszereződött a román bútor­­gyártás és jelentősen bővült a gyártmányválaszték is. A ha­zai szükségletek ellátása mellett egyre többet exportáltunk. 1965- höz képest a tavaly körülbelül 80 százalékkal több bútort vitt ki a Tehnoforestexport, az Ilexim és az ICECOOP vállalat. Jelen­leg a román bútor körülbelül egyharmada exportra kerül, a bútorkivitel tekintetében hazánk a 9. helyen áll Európában A hazai faipari termékeket 35 országban ismerik és vásárolják. A román bútorexport legnagyobb része a Szovjetunióba irányul, de hazánk a második leg­nagyobb bútorszállító az angol piacon is. Hollandiába 50 féle bútort exportálunk, Ausztria leg­inkább stílbútort vásárol, a nyu­gatnémet cégeknek különböző típusú garnitúrákat, konyha­bútorokat, előre gyártott víkend­­házakat adunk el, Kanada és az USA piacán főként a román gyártmányú székek örvendenek nagy keresletnek. A bukaresti, marosvásárhelyi, Tirgu Jiu-i, kolozsvári, brassói nagy bútorgyárak rövidesen új típusokkal jelentkeznek a világ­piacon. Átnyújtotta megbízólevelét Jalán Ceausescunak, az Államtanács elnökének Japán nagykövete Nicolae Ceausescu, Románia Szo­cialista Köztársaság Államtanácsá­nak elnöke január 20-án fogadta Yoshito Shimodát, aki Japán buka­resti rendkívüli és meghatalmazott nagyköveteként bemutatta megbízó­levelét. Az ünnepség alkalmával beszédet mondott Yoshito Shimoda nagykö­vet és Nicolae Ceausescu, az Állam­tanács elnöke. A megbízólevél bemutatása után az Államtanács elnöke szívélyesen elbeszélgetett Yoshito Shimoda nagykövettel. Az ünnepségen és az ezt követő beszélgetésen ott volt Constantin Statescu, az Államtanács titkára és Corneliu Manescu külügy­miniszter, valamint a japán nagy­­követség több tagja. Uruguay Keleti Köztársaság nagykövete Nicolae Ceaușescu, Románia Szo­cialista Köztársaság Államtanácsá­nak elnöke január 20-án fogadta Victor Mario Pomest, aki Uruguay Keleti Köztársaság bukaresti rend­kívüli és meghatalmazott nagyköve­teként bemutatta megbízólevelét. Ez alkalommal beszédet mondott Victor Mario Pomes nagykövet és Nicolae Ceausescu, az Államtanács elnöke. A megbízólevél bemutatása után az Államtanács elnöke szívélyesen elbeszélgetett az uruguayi nagykö­vettel. Az ünnepségen és az ezt kö­vető beszélgetésen ott volt Constan­tin Statescu, az Államtanács titká­ra és Corneliu Manescu külügymi­niszter. 1966-1970 A VILLAMOSENERGIA-IPARBAN A 3. OLDALON Az RKP Központi Bizottságához, Nicolae Ceausescu elvtárshoz intézett táviratból­­,A Villamosenergia-ipari Minisztérium munkaközösségei november 21-én teljesítették az ötéves terv összterme­lési feladatait. Ezzel feltételt teremtettek ah­hoz, hogy a tervidőszak végéig 1,4 milliárd lejjel teljesítsék túl az össztermelési tervet, és több mint 3,8 milliárd kWó villamos áramot termeljenek. Az esztendő végén az iparág beépített kapacitása 4250 megawatt lesz, 250 megawattal több, mint amennyit az ötéves terv célkitűzései előírtak, a villamosenergia-há­­lózat hossza 4150 kilométerrel haladja meg az előirányzatot, a falvak villamosí­tása kiterjed az ország összes ilyen településeinek 80 százalékára. A termelés műszaki színvonala fejlesztésének, a munkatermelékenység növelésének, a ter­melési költségek csökkentésének köszönhetően az iparág terven felül 800 millió lej jövedelemhez juttatja a nemzetgazdaságot... Az eddigi eredmények kétségtelenül lehetővé teszik, hogy a villamosener­­gia-ipar sikeresen valóra váltsa az új ötéves terv célkitűzéseit. Biztosítjuk a pártvezetőséget, önt személyesen, főtitkár elvtárs, hogy az iparág dolgozói mindent megtesznek azért, hogy határidőben üzembe helyezzék az új energeti­kai objektumokat, ésszerűen üzemeltessék az iparág valamennyi termelő kapa­citását, ellássák az országot a szükséges villamos árammal."

Next