Sopronvármegye, 1922. június (25. évfolyam, 122-144. szám)

1922-06-24 / 140. szám

ÉJIV. ivMy«a. *40 szám. AjT3 4 IjOf Ona Szombat. 1»#*. Június *4. ÁRAK: Egész évre 900 Fílévre 450 korona. Negyedévre Egy hónapra 75 korona, felvételnek tarifális áron. ná&mézik&zi5hy POliteKAI NAPILAP mmTMxniivme Szerkesztőség éa kiadóhivatal­­ SOPI&Sjl Szentgyürgy^uisa 11. Telefon 524 és 4db­­Fiók ki­adó hivatal és SzerkesztM­P CSORNÁN, Enssébet-atca. Megválasztotta a bzottságokat a 17. Budapest, jan. 28. A nemzetgyűlés ülését Gaál Gaszton elnök nyitotta meg csaknem üres padsorok előtt. A tanácskozási osztályok kisorsolása után elrendelte az elnök a választást két jegyzői tisztségre. A választás kissé be­népesítette a termet. Leadtak 104 szava­zatot, ebből Csik József (Kapuvár) 97, Hebelt Ede dr. (Sopron) 95 szavazatot kapott, ennek alapján Csiket és Hebeltet nemzetgyűlés megválasztott jegyzőjének jelentette ki az elnök. Utána a bizottságokat alakították meg a hivatalos jelölési lista alapján, melyen csak annyi változtatás esett, hogy a föld­­mivelési bizottságból Drózdyt kibuktatták s helyébe Czittler Jenőt választották be 60 szavazattal.­ Kálloly pénzügyminiszter beterjesztette az állami költségvetés első 6 hónapra szóló javaslatát, melyet a Ház a pénzügyi bizottsághoz utasított. Öttevényi Szabó István sürgős inter­pellációt terjesztett elő, hogy 423 község­ben veszettség lépett fel. A földmivelési miniszter nyomban orvoslást ígért. A Ház legközelebbi ülése ma szom­baton lesz, egy sereg interpellációval tar­kítva. Tizenkétmilliárd a deficit, Budapest, jan. 23. A pénzügyi bizottság ma délután Bethlen miniszterelnök elnöklésével ülést tartott, amelyen a kormány tagjai közül Kállay és Walkó miniszterek vettek részt. A pénzügyminiszter újból megismételte az ellenzéki pártokhoz intézett kérelmét, hogy tegyék lehetővé az indemnitási javaslat szükséges letárgyalását. Az államháztartás egyensúlyát csak úgy tudja helyreállítani ha a tisztviselők létszámát csökkenti és a különböző adókat emeli. Mindezt elsősor­ban a hozadéki adónak tehát a föld, ház és keresetadóknak a békebeli paritásra való kikerekítésével akarja elérni. Mindez azonban csak akkor vezet eredményre, ha az antant jóvátételi köve­teléseivel nem borít fel mindent. Szólt a deficitről is, amelyet 12 milliárdra becsül. Ezután Vázsonyi bírálta hosszabban az indemnitási javaslatot Bethlen miniszterelnök kijelentette, hogy hajlandó kihagyni az indemnitási javaslat 6. szakaszát, azonkívül a 7. sza­kaszra nézve is elfogad bizonyos módosí­tást, az egész szakaszt azonban nem hagyhatja ki. Elfogadták Vázsonyi indít­ványát, hogy a javaslat részletes tárgya­lását a holnapi napon­ megkezdik. Hastén­y mázsa gabonát vásárol a rimául­ a Hálásra. Budapest, jun. 23. A minisztertanács megállapította, hogy az ellátatlanok ellátására az 1922—23. évre 370 millió mázsa gabona szükséges. Erre egy millió mázsa befolyik az őrlési adóból, a földadóból 300 ezer mázsa, a lisztexportból 750 ezer mázsa, így tehát a kormánynak még másfélmillió mázsát kell megvásárolnia a termelőktől. Szó van arról is, hogy az ipari mun­kásság ellátására a gyáriparosok hajlan­dók bizonyos áldozatokat vállalni, ha meghagyják az ipari munkásságot az ellátatlanok kataszterében. A nagykövetek szenáceánek­ képévé a megvár hatérmeg­­ill­ipitás ügyében. Budapest, junius 23. Génfből jelentik : A nagykövetek ta­nácsa felkérte a népszövetségi tanácsot, legközelebbi ülésén vizsgálja meg a határ­­megállapitó bizottságnak a magyar román és magyar-jugoszláv határra vonatkozó javaslatait. Ezek a javaslatok a trianoni szerződésben megállapított határoknak az 1920 május 6-i kísérőlevél értelmében való kiigazítását követelik. A szocialista képviselők elvi deklarációt tesznek a Ház mai ülésén. Budapest, jan. 23. A szociáldemokrata képviselők még a délelőtt folyamán érintkezést keresnek a nemzetgyűlés elnökével, hogy az ünnepé­lyes deklarációt, amellyel a szociáldemo­krata párt álláspontját akarják a nemzet­gyűlés előtt feltárni, a napirend előtt mi­lyen formában mondhatják el. A dekla­ráció elmondására a párt parlameti cso­portjának frakciója Peidl Gyulát kérte fel, aki beszédében elsősorban történelmi visszapillantást kíván vetni a szociáldemo­krata párt politikai és gazdasági munká­jára, azonkívül említést tesz arról a mód­ról, amelyen belül a szociáldemokrata párt munkálkodni óhajt. A Sorház­ utcai bombamerénylet, Budapest, június 23. Csütörtökön éjszaka az Eme Sörház­­utcai kapujában felrobbant egy bomba, mely oly borzalmas erővel explodált, hogy megrongálta a kaput, a környékbeli házak ablakait bezúzta s a szilánkok egy embert megsebesítettek. A nyomban megindult rendőri nyo­mozás eddig semmi pozitívumot nem tudott kideríteni a tettesek kilétére vonat­kozólag. A helyszínen megjelent Ra­­kovszky Iván belügyminiszter is. A rendőr­ség az egész detektívtestületet munkába állította a tettesek kinyomozására. Vinutepiac, Budapest, június 22. Napoleon 3595—3675, 'angol font —'—, dollár 964—974, frank 84­00—84-50, lengyel márka 0 20%—0 21, márka 2­967­ — 3-00, Ura 46 25—49 50, rubel 0*30— 0-32, lei 618—6 25, csokol 1870—18­90, svájci frank 000'00—OOO'OO, korona dinár 12­67—1275, bécsi kor. 5­95—6­ 25 Bécsben 'a magyar koronát ^17 40 el jegyezték. Zürichi devia&zárlat: Berli* 160, Hol­landia 203-25, New-York 527%, London 23'32, Paris 45-10, Milano 25 35, Prága 10071/*, Zágráb 1721/a, Bukarest —, Varzó Oll3/*, Budapest 0-53, Bécs ©’©a1/*» egi&strák bélyegzett 0‘03%. T­ermánytőzsde: Tisza-vidéki búza 4050—4075, pest­megyei és dunántúli búza 4035—4050, ross 3325—3350, takarmányárpa 3600—3650, sörárpa 3650—3800, köles ——, Züb 3500—3600, tengeri 3700—3750, korpa 2200—2250. Heglest kaptak a soproni iparosok és kereskedők a pozsonyi áruminta vásárra. A mai pangó, béna és szerencsétlen ipari s kereskedelmi viszonyok között örömmel és készséggel kell fogadnunk a külföld legcsekélyebb közeledését is. Rom­lott, beteg gazdasági életünket csak úgy tudjuk valamiképen helyreállítani s fel­frissíteni, ha minél szorosabb összekötte­tést létesítünk az utódállamokkal, hogy a feltűnő éles ellentétek, kirívó, durva szög­letek letompításával összesimítsuk azokat és a gyakori érintkezéssel áthidaljuk a szakadékot, mely a mi és a körül fekvő ál­lamok gazdasági szervezettségét, ipari és kereskedelmi bőségét elkülöníti egymástól. A folytonos áramlás, a hiányok kiegyen­lítődése hozza majd meg azután az egész­séges gazdasági, — nem labilis — egyen­súlyt. Ezt a célt szolgálják az áruminta vásárok is, melyeket ugyan ma már min­den nagyobb városban tartanak és rendez­nek, de amelyeknek fontossága a mi szempontunkból mindig csak növelkedhe­­tik — különösen ha a külföldi áruminta vásárokról van szó. Jelenleg jóformán minden árunk Csehországból kerül az or­szágba, mely az elszakított területekkel együtt bővelkedik­­azokban cikkekben, amelyekre elsősorban szükségünk van. A felvidéki iparosok és kereskedők már tavaly is rendeztek egy u. n. keleti vásárt Pozsonyban, amelynek határozott sikere arra ösztönözte a vezetőket, hogy ez évben egy másodikat is tartsanak. Erre a pozsonyi II. keleti vásárra kapott tegnap meleg és előzékeny hangú meg­hívást a soproni kamara elnöksége, tagjai, mégpedig az egész kamarai kerületre vo­natkozó érvénnyel. A meghívás tehát a soproni kereskedőknek és iparosoknak nyújt alkalmat arra, hogy tájékozódjanak és megismerjék a külföldet annál is inkább, mert a pozsonyi kamara különféle meg­lehetős kedvezményeket helyez kilátásba a keleti vásár résztvevői számára. A pozsonyi kamara átirata a következőkről értesítette a soproni kamarát: Július 9—16. között Pozsonyban az áruminta vásárral egyidőben országos iparkiállítást rendez, melyre a soproni kamara összes tagjait örömmel meghívja. A résztvevők a Cseh Köztársaság állam­­vasutain 35%, az első Dunagőzhajózási részvénytársaság (DGT) hajóin 50% ár­­kedvezményben részesülnek, a vízumot pedig 75°/o olcsóbban kapják meg, mind máskülönben. Úgy az iparkiállítás, mint a keleti vásár intézménye nemcsak kedvező bevá­sárlási alkalom gyanánt kínálkozik a lá­togatók részéről, hanem módot nyújt az ipari nyersanyagot és félgyártmányt szál­lító kül- és belföldi cégeknek arra, hogy a Cseh­ szlovák köztársaság ebbeli szük­ségleteit és hiányait megismerhessék és esetleg azok kielégítésére rendezkedhesse­nek be, ami elsőrangú előny a mai ter­melő helyek túlzsúfoltsága miatt is. A vá­sáron a szomszédos államok évszázados szoros kapcsolata kell, hogy ismét felve­tessék és új megbecsülhetetlen tényező arra is, hogy a kölcsönös megértést, a forgalmi akadályok elhárítását is meg lehessen beszélni. Az áruminta-vásáron és az­ iparkiállí­­táson résztvenni óhajtók igazolványokat kapnak majd arra a célra, hogy a kedvez­ményeket igénybe vehessék. Erről ugyan hivatalos értesítés még nem érkezett, de

Next