Sürgöny, 1864. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1864-01-13 / 9. szám
Negyedik évifolyam 9 —418.4. Szerkesztő-hivatal: Barátok-tere 7. sz. a. földszint. Kiadó-hivatal: Barátok-tere 7. sz. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadóhivatalban, barátok-tere 7. szám, földszint. Vidéken bermentes levelekben minden postahivatalnálSÜRGÖNY Előfizetési árak austriai értékben. Budapesten házhoz hordva. Félévre 8 ft 50 kr. Negyedévre 4 „ 50 „ Vidékre, naponkint postán. Félévre 10 forint. Negyedévre 5 „ Előfizetési felhívás „SÜRGÖNY“ czímű politikai lap 1004-dik évi folyamára. ELŐFIZETÉSI ÁR : január—júniusi 12 éve 10 forint, január— martusi * 14 évre 5 „ JA. Sürgöny“ kiadó hivatal«. HIVATALOS RÉSZ. Az erdélyi kir. udv. kanczellária Juhász Albert tiszteletbeli udv. fogalmazót, valamint Fe 11 Spiridion rendelkezés alatti járási hvatali segédet, ugyanannál valóságos udv. fogalmazókká nevezte ki. A nagyvárad-budai cs. kir. országos pénzügyigazgatósági osztály Gammel József iroda-járulnoki minőségben alkalmazott rendelkezés alatti irodai tisztet, III. osztályú irodai tisztté kinevezte NEMHIVATALOS KÉSZ Birodalmi tanács. A követek házában a jegyzőkönyv elolvasása után az elnök néhány szóval meleg sajnálatát fejezte ki a közelebb elhunyt Dreher követ halála felett és felhívja a házat, hogy a gyász jeléül üléseiről emelkedjék fel (megtörténik.) Ezután kioszlatik a pénzügyministériumnak egy az elnökséghez intézett átirata, következő tartalommal: „Az 1864 -i közigazg év budgetjének előterjesztése óta a hadügyministeriumi álladék mellőzhetlen és előreláthatlan szükségek miatt szaporodást tüntet ki a hadsereg szükségleteire, melynek fedezése az 1864. tizennégy hónapos időszak folyó szolgálataira igénybe vett hitel utján 120,125,000 forint erejéig lehetetlen. Ezen többletben foglaltatnak: 1. Az 1864-ben előreláthatólag megtörténendő kártérítések az 1859-ki hadipraestatiók és hadikárokért, egészben 4,000,000 ft. 2. A császári kormány részére a holstein-lauenburgi szövetségi executióból eredő terhekre összesen 10,000.000 ft. Midőn szerencsém van a tekint, elnökségnek az ekkér szerkesztett törvényjavaslatot idecsatolva alkotmányos tárgyalás végett áttenni, a kormány fenntartja magának, annak közelebbi indokolását mind a pénzügyministérium bizottmányában, mind e házban előterjeszteni.“ (Az irathoz egy 4. czikkből illő törvényjavaslat van mellékelve; a 3-ik czikkben szabályoztatik, hogy a 14 milliónyi rendkívüli hitel fedezése az államhitel használata által eszközlendő.) Továbbá kiosztatik: 1) egyezmény, az Elbevámok szabályozását illetőleg ; 2) jelentése a kereseti és jövedelmi adópótlékainak részvényvállalatoktól leendő beszedetése iránti törvényjavaslat ügyében kinevezett bizottmánynak. Felolvastatik továbbá egy interpellare a kormány magatartása iránt a schleswigholsteini ügyben. Azon különbségekkel szemközt, melyek a schleswig-holsteini ügyben a német szövetséggyűlésnek politikája közt a középállamok által képezett szótöbbbség szerint és a két nagyhatalom politikája közt kitűntek , megfontolva, hogy az említett ügyben a középállamok kormányai által elfoglalt álláspont a német nemzet óhajainak, valamint érzetének, jogának és becsületének megfelel, ellenben az austriai és porosz kormánynak törekvései a német nemzeti érzettel és követelményeivel ellenkeznek, s azon aggályban, hogy a németszövetséggyűlés határozatai és az Austria s Poroszország által egyértelműleg követett magatartás közti eddigi ellentét továbbfejlése mellett az oly komoly és jelentékeny schleswig-holsteini ügyben a német szövetség, Németország fejedelmei és néptörzsei ez egyetlen jelenlegi köteléke felbomlásához, sőt német polgárháborúhoz vezethet, alulirttak e következő kérdést intézik a külügyministerhez : 1. A cs. kir. austriai kormány által a schleswigholsteini ügyben a porosz k. kormánynyal egyetértőleg követett eddigi politika csak magában véve a külügyminiszer tanácsának eredményet, vagy az összes ministérium osztja-e ezen tanácsért a felelősséget? 2. Szándékozik-e a kormány a szövetséggyűlés által hozandó határozatokat még az esetben is kivinni, ha a porosz kormány a szövetség által hozott határozatok teljesítését megtagadná? vagy 3. még oly esetre is megtagadtatnék a kivitel, midőn az említett szövetség feloszlása s egy német polgárháború aggodalma igazolva volna ? és 4. átalában mennyire terjed a schleswig-holsteini ügyben a porosz kormánynyali egyetértés ? Az interpellate aláírták Muhlfeld, Hann, Grosz, Fleckh, Brinz, Giskra, Skene, Berger, Oberleitner, Riehl, Dabon, Lohninger, Schuler, Winterstein, Ncumeister, Zimmermann, Wohlwend, Froschauer, van der Strasz, Gschnitzer, Rosthorn, Gull, Steffens, (dr. Rechbauer nem volt a mai ülésben.) Erre báró Mertens ekkép válaszol a legutóbbi ülésben Zimmermann által a hadügyministeriumhoz, Tibtorinak Beszterczén (Erdélyben) történt meggyilkoltatása iránt intézett interpellatiójára , ad. 1. Valamint minden fontos s szokatlan esemény, a fönnálló szolgálati szabályok szerint, ezen m. hó 6-án történt esemény is már m. hó 7-én az országos főhadiparancsnokság által a hadügyministeriumnak tudomására lön juttatva, mely első jelentésre később m. hó 10, 12 s 14-én további körülményesebb jelentések következtek, a d 2. Ezen jelentések folytán a tettes ellen — ezen állítólag provocáló alkalomból történt gyilkosság miatt — mindjárt a tény után, befogatása mellett, a legszigorúbb vizsgálat kezdetett meg. Ezenfelül a hadügyministérium m. hó 14-ről kelt távirat által az országos hadiparancsnokságnak sürgetőleg ajánlá ezen vizsgálat lehető gyorsítását, mire szintén táviratilag még m. hó 14 én azon jelentés érkezett, hogy a vizsgálat teljes folyamatban van, s a polgári tanújegyzőkönyvek érkeztével be fog fejeztetni; továbbá, hogy a parancsnokló tábornok által sajátlag e végre egy magasb katonai bíró küldetett N- Szebenből Beszterczére, hogy az ügyállásról jelentést tegyen. Mivel e szerint az összes hatóságok gyorsan s kötelességük szerint jártak el, a hadügyministériumnak nem marad egyéb hátra, mint bevárni a haditörvényszéki vizsgálat eredményét. Erre a ház napirendre tért át, melyen, mint első tárgy, az arany- s ezüst áruk finom tartalma meghatározására, s annak ellenőrzésére vonatkozó kormány-előterjesztmény iránti bizottmányi jelentés van följegyezte. . A Pozsonyban tervezett magyar jelzálog- és váltóbankról, melyről lapunk múlt számában már emlékeztünk, következő részleteket közöl a „P. L.“ pozsonyi levelezője : Ezen intézet jelzálogokra adandó kölcsönökkel és váltó-leszámítolásokkal foglalkozik. Tartama egyelőre 50 évre van számítva. A 10 milliónyi részvénytőke 10,000 db ezer forintos részvényre osztatik, azonban egyelőre csak */5 és így 2010 részvény fog kiadatni. Minden részvényre 30% készpénzül fizettetik be. A hátralékra köteles a részvényes, miként ez a biztosítótársulatoknál szokásban van, hogy a legrövidebb jogután értékesíthető kötelezvényt kiállítani. A részvények biztos névre szólnak és csak az igazgatótanács beleegyezésével adhatók el, 25 részvénynél többet egy részvényes sem bírhat. A társaság kormányát a közgyűlés, az igazgató tanács, s a bankbizottmány viszi; a jogi tanácsos tanácsadó közeg gyanánt alkalmaztatik, míg a végrehajtás az igazgatót, az aligazgatót, valamint az alárendelt tisztviselőket s Pozsony városán kívül alkalmazott ügynököket illeti. A közgyűlés rendesen évenként májusban gyűl össze Pozsonyban, azonban az alapszabályig meghatározott esetekben rendkívül is összehivathatik. Az képezi a társaság ügyeiben a legfőbb folyamodási hatóságot Egy részvény szavazatot biztosít a közgyűlésen, ellenben 5 szavazatnál senki sem bírhat többel, bár hány részvénye legyen is. A közgyűlés választja az igazgatótanács, valamint a választmány tagjait, és megerősíti az igazgató s helyettesének kinevezését. A 6 tagból álló igazgatótanács képviseli a közgyűlések idején kívül a társaságot. Az választja az elnököt s alelnököt és nevezi ki valamennyi tisztviselőt, az igazgatót is ide értve. Az igazgató tanács hivataloskodási idejének tartama 3 év, ülést minden hóban legalább egyet tartana. Az ellenőrzést a közgyűlés által 6 évre választott s 12 tagból álló választmány viszi, melynek ellenőrsége nemcsak az összes üzletforgalomra, hanem az évi számadásokra és a mérleg felállítására is kiterjed. Az igazgatótanácsnak alárendelt igazgató gondoskodik a társaság minden üzletének vezetéséről. Ő a hivatalnokok s ügynökök főnöke, ő képviseli a társaságot a bíróságok előtt. Megjegyzendő azon határozat, hogy oly részvényesek, kik egy versenyző társulat üzleteivel foglalkoznak, eme társulatnál nem viselhetnek hivatalt. A mérleg megállapítása s a nyeremény elosztása iránt, amely két kérdés a részvénytársulatoknál leggyakrabban vonatik bírálat alá, következő határzatok hozattak. Az évenkénti bruttó jövedelemből valamennyi költség, provism, úgyszintén a kijelentett, ha mindjárt még nem is liquidált veszteség levonatik. A fennmaradt nyereményből 25% a tartalékalapnak, 9% az igazgatótanácsnak, 30/0 a bankválasztmánynak, 2% az igazgatónak, 2% az aligazgatónak adatik, 60% pedig a részvényesek közt osztatik szét. A tartalékalapból sohasem szabad osztalékot fizetni. Az intézet üzlete 1. Jelzálogokra adandó kölcsönökből áll, 500 -tól fölfelé rendesen 10—32 év alatt történendő visszafizetésre. A törlesztés legfölebb 5% kamatból áll, egy a kölcsön tartamához képest különböző törlesztési összegből, úgyszintén s/iou/a túl nem haladható provisióból. Ekképen az évpénz, mely a tőkét 32 év alatt visszafizeti, 6,93% rúg. A forgalmi tőke a jelzálogkölcsönökhez záloglevelek által nyúttatik, melyek (50 ftig felosztható) 500 ftos darabokban adatnak ki. Ezen, a tulajdonosra szóló papírok kisorsolás által fizettetnek ki, a kamatláb egyelőre még nincs meghatározva. A záloglevelektől eltekintve nincs feljogosítva a társaság kölcsönök felvételére. 2. Nem jelzálogi kölcsönökből, váltóleszámítolás formájában. Ezen kölcsön kézi zálogra, kezesség nélkül is, a kölcsönző személyes hitelére adatik ki. A leszámítolandó váltónak legalább 300 ftról s legfölebb 90 napi lejáratra kell szólnia. 3. Országos terményekre adandó előlegekből, mire nézve a közelebbi intézkedések később fognak megállapíttatni. Nincs benne kétség, hogy ily intézet hazánk nagyon érzett hitelhiányának megfelel. A pozsoni társaságba magyar, földhitelintézettel nem szándékozik versenyezni, mert az utóbbi csak mezei jószágokra szorítkozik, míg „a magyar jelzálog- s váltóbank“ alapszabályainak világos meghatározása szerint jelzálogi kölcsöneit csak az ország sz. kir. városain belől fekvő ingatlanokra akarja kiadni. Az új intézet, mintegy városi jelzálogbank, ezen jelleme által igazolvák a reál és személyhitel is, melyek különben némi aggodalom alá jöhetnének. Feltűnő az alapszabályok azon határozata, melynélfogva az intézet záloglevelei egy austriai börzére sem vizethetnek. A részvényekre nézve fölösleges is a korlátozás,miután csak a társaság jóváhagyásával adathatnak el, és így a börzeforgalomnak nem is alkalmas tárgyai. De a záloglevelek a tulajdonosra szólnak és nem látjuk át, miért akart a pozsoni társulat már előre oly jogról lemondani, melyet más pénzintézetek mint kedvezményt kérni szoktak. Világitó szerek és eszközök) Az újabb kor leghasznosabb nyereményeinek egyike a világitó anyagok szaporítása, olcsó kiállítása és tökéletesítése. Míg pár évtized előtt a nehéz szagú fagygyu, olaj és viaszvilágitásnál egyebet királyi termekben sem lehetett találni és mellette ezen világitó szerek a háztartás oly drága czikkét képezék, hogy mint tudjuk, a szegényebb iparosok , takácsok némely országban éjjel nem dolgozhattak, mert a világítást a munka nem fizette meg : mai napon fényes, kényelmes és olcsó világitó szerekkel kérkedhetünk, de csak a legújabban felkarolt ásványolajok behozatala által. Az utolsó években az ipar sokféle erőlködéseket tett a világító szerek és eszközök czélszerűsítése, részint új világító anyagok alkalmazása, részint új szerkezetű lámpák készítése által. Addig, míg az alább említendő két körülmény ki jön találva, mely a világítás jelenlegi tökélyét képezi, igen sokféle anyag, és sokféle lámpaszerkezet jött létre, de mint ezért nem érő, el is jön hagyva. Az eddig forgalomba jött anyagok a következők : Legelőször az ipar terpentin-olajjal akarta a kövér olajokat pótolni, melyet nem ugyan tisztán, hanem leginkább borszeszszel keverve camphin fluid és p inoin elnevezés alatt igyekeztek a kereskedésbe hozni, az ezen folyadékokhoz külön készített lámpákkal együtt. Ezeket nyomban követte a photogén, a solár és a petroleum; honnan származnak ezen anyagok ? Tudva lévő dolog, hogy a kőszén és a tőzeg vagy turfa (Tomf) fa és egyéb növények megszenesedéséből jött létre, tehát növényeredetűek. Ezen tárgyak magokban kátrányt tartalmaznak, ha tehát ezen anyagokat vagy a kátrányt száraz pároltatás (destillatio) alá vetjük, miként a szilvát vagy törkölyt szokás szesz(spiritU8) készítésnél, akkor ez anyagokból olajat lehet lepároltatni. Ezen olaj azonban nem egynemű anyag, hanem nagyon sokféléből van összetéve, és amelyek a lepároltatásnál, ha a melegítés fokonként történik, egymásután jönnek elő, a szerint, a minő szállékony valamelyik anyag, amit a vegyészek úgy különböztetnek meg, hogy kisebb melegnél már felforrnak, így azon anyagok között, melyekből a kátrány van összetéve, a lepárolásnál legelőször jó, mert legszállékonyabb, a naphta ; ez már 20—30 C fok melegnél forr, azért fölötte gyúlékony, amiért is a petroleum, ha naphta van benne, oly veszélyes, ha abból el nem távolíttatik. Ezt azonban el szokták választani tőle, és csak ha nem egészen jól történt volna, akkor veszélyes a petroleum. A második kevésbé szállékony olaj a photogen, ennek forrpontja 50 fokon fölül van. A kereskedésben előforduló még kevésbbé gyúlékony, azaz csak 100 és 200 C. fok melegnél forr. A harmadik, ennél még kevésbé gyúlékony és kevésbé veszélyes, a solárnak nevezett olaj, mert már csak 240—300 C. foknál forr, mindazáltal a hidegben nem keményedik meg, miként a zsíros olajok, azért utczák és kocsik világítására alkalmatos. Ha a lepároltatást, miután ezen olajokat a kátrány magából 1.Már kibocsátotta, nagyobb bőségnél tovább folytatjuk, akkor jó a paraffin, mely ha meghal, viaszkeménységű, és melyből újabban gyertyát készítenek, de a mely még minden kívánalomnak nem felelt meg; azonban, ha még hiányosságát megjavítani sikerül, a milly-gyertyát valószínűleg fölöslegessé teendi. Mindezek után a kőolaj-, petróleumról még mit sem mondtunk. A petróleum, minthogy mint ilyen a természetben előfordult, különösen — mint tudva van — Amerikában nagy mennyiségben a földből buzog fel, vagy fúrt kutakból szivattyúztatik, tulajdonképen nem egyéb, mint a kátrány hígabb része, azért a petróleum mindazon olajokból van összetéve, melyeket előszámláltunk, még paraffint is tartalmaz, ettől azonban, és azon veszélyes napótától el kell választva lennie, hogy világításra alkalmas, és mégis veszélyes ne legyen, amint jelenleg már hirdetik is a nem gyúlékony petróoleumot a gyárosok, azaz olyant, melytől a gyúlékony nap óta el van választva, amit aztán más iparozésokra használnak fel. Különbség tehát a kereskedésben előforduló petróleum, photogén, solár és palaolaj közt más nincs, minthogy egyik vagy másik sűrűbb, vagy hígabb, azaz jobban vagy kevesebbé szállékony, és e szerint alacsonyabb vagy magasb forrponttal bír, és mivel ez olajok, különösen a petroleum és photogén, nagy gyúlékonyságuknál fogva hitelüket egyrészt elvesztették, azért az iparosok igyekeznek ezen olajokból a napótát eltávolítani, hogy veszélyesek ne legyenek. Egy másik hátránya az ásványolajoknak erős, nehéz szaguk, azonban miután ezen szag leginkább a naphtától jő, ha ez el van távolítva, a szag is csekély, minthogy az olaj a jól készített lámpában tökéletesen elég, azért az égésnél semmi szagot sem fejt ki, valamint azon körülmény, hogy az olaj a lámpa hordójában teljesen el lévén zárva, szagot nem terjeszthet. Ezen olajok sok széntartalmuknál fogva erős lángot adhatnak, de csak erős léghuzam mellett, azért az újabb szerkezetű lámpák mind oda vannak irányozva, hogy a láng körül erős léghuzam legyen, mi ha nincs meg, a láng azonnal sötétebb lesz és kormot bocsát. Miután sokan az iparosok közül a nevezett lámpákat csak látásból utánozzák, gyakran az arányokat és az alakot nem tartják meg, azért hibásak lámpáik, és a láng bennök kormosan ég. Ez megtörténik leginkább, ha a lángrés a bélkupakon nagyon tág, vagy iveit, mikor t. i. a kupak teteje domború, mert jobb, ha a kupak lapos a tetején, és a rés ezen nem nagyon tág, mint azt Be 1báz y*) lámpáin láthatni, kinek lám*) Boltja a főút és kétsas utcza sarkán van. I pár legtisztább lángot adnak; továbbá egyik szokott hiba az, ha a kupak alacsony, közel a bélhez, vagy a kupak párkányán ha sok a szerelő lyuk, az sem czélszerű. Miután tehát a felszerelt és meggyújtott lámpának semmi szagot sem szabad terjesztenie, ha a szobába behozott lámpa mégis ezt tenné, akkor ez onnan van, hogy a töltésnél vagy igazításnál a lámpa külső falára jutott valami az olajból, mit aztán úgy, hogy szagot ne hagyjon maga után, letörölni nem lehet, azért czélszerű a lámpát először mindig kinn a folyosón. Vagy udvaron, másodszor nem este a használat előtt, hanem még reggel elkészíttetni, ekkor meggyujthatási veszély nem lesz, mi este mindig megvan; harmadszor pedig ami szagot az elkészítésnél terjeszt, vagy mely a külsejéhez tapad, addig elmegy, míg a szobába kell vinni. ez oknál fogva kell a lámpát odakinn meggyujtani is. A mi az ásványolajok olcsóságát illeti, alig hagynak egyelőre kívánni valót, mert nemcsak hogy a közönséges olajnál majd felényivel olcsóbbak, hanem ugyanannyi kőolaj legalább kétszer annyi ideig ég, még azt is lehet mondani, hogy kétszer oly fénynyel,és ami a szemre, egészségi tekintetben igen fontos dolog, fehér lánggal ég, miután bizonyosak vagyunk arról, hogy a sötétebb, vagyis a vöröses láng ártalmas a szemnek. Az ásványolajok közt tehát a név nem tesz különbséget, miután a petróleum, a solár, a palaolaj szintén lehet jól is roszul is elkészítve, a szerint, amint a naphta-féle könnyen gyúlékony olaj belőle el lesz távolítva, amit leginkább azáltal lehet megismerni, ha szaga minél gyengébb. Hazánkban az ásványolaj-készítésnek bő tere nyílik, tőzegből, kátrányból és különösen a kőszénből, és pedig ennek azon nemeiből, melyek csekélyebb értékűek, az úgynevezett barna kőszén-, vagy palakőszénből. Oraviczán ez ipart már megkezdették, mire valószínűleg máshol is fognak vállalkozók akadni, mert ez iparágnak nagy jövendője van. (P. Zs.) • , *) Az újon keletkezett „Tájékozó”-ból a következő közhasznú czikket kölcsönözzük át. Sz. Szerda, január 13. A „Románul“ czikke a verestoronyi vasakról. Az oláh-moldvaországi törvényhozótestület bizottmánya az oláh vaspályának a Verestorony (illetőleg Szeben) felé húzódó iránya ellen nyilatkozott. E nyilatkozat indokairól a bukaresti „Románul“, mint az ottani kamaratöbbség közlönye, közelebbről a következő czikket hozta: „Országunk valódi érdekeinek csak a hosszabb pályavonal felel meg, mely terményeinket sok hely- és több központtal hozza összeköttetésbe, de semmiesetre a Verestorony-szorostól Bukaresten keresztül Czernavodáig húzódó vonal, mely a czernavoda-küstendzseivonal részvényesei, s az erdély-verestorony-szorosi vonal vállalkozói által örömmel üdvözöltetik, s nekünk 5%-nál kevesebb biztosítással építtetnék. Azonban maezt semmi esetre sem fogadhatjuk el, mert a kis távolság a Verestorony-szorostól Kamenig egymaga annyi emberfeletti munkát, alagutat, vízvezetéket, térlapályi tást, töltést és földlemetszést kiván, hogy ehhez milliók kívántatnak, s a befektetendő tőke oly magasra rúgna, hogy a legerősebb közlekedés is alig jövedelmezne */■. %-ot. De eltekintve ettől, a verestorony-szorosi vona az ország érdekeinek nem hogy kedvezne, de földmivelésünket, kereskedelmünket, iparunkat s a dunagőzhajózást halálosan megsebzené, miután ennek közlekedését megszüntetné, s más vonalak építését nálunk nemcsak feltételesen, de teljesen lehetlenné tenné. E vonal, miután Rumániát éjszaktól dél felé keresztül metszené, a legrövidebb,terményeink legtöbb központját kikerüli következőleg terményeink kivitelének legkevesebbet sem használna. Gabnánk s egyéb terményeink piacz: nem Franczia-, Angol- és Olaszország, következőiég; érdekünkben fekszik, hogy természetes közlekedés utunkat, a Dunát használjuk. Egyébként is egy var pályavonal a Verestoronytól Romániába egészen felesleges, mert ha e ponton Erdélylyel érintkezni akarunk, csak az Oltót kell hajózhatóvá tennünk, mi sok