Sürgöny, 1864. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1864-01-13 / 9. szám

Negyedik évi­folyam 9 —418.4. Szerkesztő-hivatal: Barátok-tere 7. sz. a. földszint. Kiadó-hivatal: Bar­á­tok-tere 7. sz. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadó­­hivatalban, barátok-tere 7. szám, földszint. Vidéken be­rmentes levelekben minden posta­hivatalnálSÜRGÖNY Előfizetési árak austriai értékben. Budapesten házhoz hordva. Félévre 8 ft 50 kr. Negyedévre 4 „ 50 „ Vidékre, naponkint postán. Félévre 10 forint. Negyedévre 5 „ Előfizetési felhívás „SÜRGÖN­Y“ czímű­ politikai lap 1004-dik évi foly­amára. ELŐFIZETÉSI ÁR : január—júniusi 12 év­e 10 forint, január— martusi * 1­4 évre 5 „ JA. Sürgöny“ kiadó hivatal«. HIVATALOS RÉSZ. Az erdélyi kir. udv. kanczellária Juhász Al­bert tiszteletbeli udv. fogalmazót, valamint F­e 11­­ Spiridion rendelkezés alatti járási h­vatali segédet, ugyanannál valóságos udv. fogalmazókká nevezte ki. A nagyvárad-budai cs. kir. országos pénzügyigaz­­gatósági osztály Gammel József iroda-járulnoki mi­nőségben alkalmazott rendelkezés alatti irodai tisztet, III. osztályú irodai tisztté kinevezte NEMHIVATALOS KÉSZ Birodalmi tanács. A követek házában a jegyzőkönyv el­olvasása után az elnök néhány szóval meleg sajnála­tát fejezte ki a közelebb elhunyt Dreher követ halála felett és felhívja a házat, hogy a gyász jeléül ülései­ről emelkedjék fel (megtörténik.) Ezután kioszlatik a pénzügyministériumnak egy az elnökséghez intézett átirata, következő tartalommal: „Az 1864 -i közigazg­ év budgetjének előterjesz­tése óta a hadügyministeriumi álladék mellőzhetlen és előreláthatlan szükségek miatt szaporodást tüntet ki a hadsereg szükségleteire, melynek fedezése az 1864. tizennégy hónapos időszak folyó szolgálataira igény­be vett hitel utján 120,125,000 forint erejéig lehe­tetlen. Ezen többletben foglaltatnak: 1. Az 1864-ben előreláthatólag megtörténendő kártérítések az 1859-ki hadipraestatiók és hadikárok­ért, egészben 4,000,000 ft. 2. A császári kormány részére a holstein-lauen­­burgi szövetségi executióból eredő terhekre összesen 10,000.000 ft. Midőn szerencsém van a tekint, elnökségnek az ekkér szerkesztett törvényjavaslatot idecsatolva alkot­mányos tárgyalás végett áttenni, a kormány fenntartja magának, annak közelebbi indokolását mind a pénz­ügy­ministérium bizottmányában, mind e házban előter­jeszteni.“ (Az irathoz egy 4. czikkből illő törvényjavaslat van mellékelve; a 3-ik czikkben szabályoztatik, hogy a 14 milliónyi rendkívüli hitel fedezése az á­ll­a­mhi­­tel használata által eszközlendő.) Továbbá kiosztatik: 1) egyezmény, az Elbe­­vámok szabályozását illetőleg ; 2) jel­entése a kereseti és jövedelmi adópótlékainak részvény­vállalatoktól leendő beszedetése iránti törvény­­javaslat ügyében kinevezett bizottmánynak. Felolvastatik továbbá egy interpellare a kormány magatartása iránt a schleswig­hol­s­t­ein­i ügyben. Azon különbségekkel szemközt, melyek a schles­­wig-holsteini ügyben a német szövetséggyűlésnek poli­tikája közt a közép­államok által képezett szótöbbbség szerint és a két nagyhatalom politikája közt ki­tűntek , megfontolva, hogy az említett ügyben a közép­államok kormányai által elfoglalt álláspont a német nemzet óhajainak, valamint érzetének, jogának és be­csületének megfelel, ellenben az austriai és porosz kormánynak törekvései a német nemzeti érzettel és követelményeivel ellenkeznek, s azon aggályban, hogy a német­­szövetséggyűlés határozatai és az Austria s Poroszország által egyértelműleg követett magatartás közti eddigi ellentét továbbfejlése mellett az oly ko­moly és jelentékeny schleswig-holsteini ügyben a né­met szövetség, Németország fejedelmei és néptörzsei ez egyetlen jelenlegi köteléke felbomlásához, sőt né­met polgárháborúhoz vezethet, alulirttak e következő kérdést intézik a külügy­­ministerhez : 1. A cs. kir. austriai kormány által a schleswig­­holsteini ügyben a porosz k. kormánynyal egyetértőleg követett eddigi politika csak magában véve a külü­gy­­miniszer tanácsának eredménye­t, vagy az összes mi­­nistérium osztja-e ezen tanácsért a felelősséget? 2. Szándékozik-e a kormány a szövetséggyűlés által hozandó határozatokat még az esetben is kivinni, ha a porosz kormány a szövetség által hozott határo­zatok teljesítését megtagadná? vagy 3. még oly esetre is megtagadtatnék a kivitel, midőn az említett szövetség feloszlása s egy német pol­gárháború aggodalma igazolva volna ? és 4. átalában mennyire terjed a schleswig-holsteini ügyben a porosz kormánynyali egyetértés ? Az interpellate aláírták Muhlfeld, Hann, Grosz, Fleckh, Brinz, Giskra, Skene, Berger, Oberleitner, Riehl, Dabon, Lohninger, Schuler, Winterstein, Ncu­­meister, Zimmermann, Wohlwend, Froschauer, van der Strasz, Gschnitzer, Rosthorn, Gull, Steffens, (dr. Rech­bauer nem volt a mai ülésben.) Erre báró Mertens ekkép válaszol a leg­utóbbi ülésben Zimmermann által a hadügymi­­nisteriumhoz, Ti­btorinak Beszterczén (Erdélyben) tör­tént meggyilkoltatása iránt intézett interpellatiójára , ad. 1. Valamint minden fontos s szokatlan ese­mény, a fönnálló szolgálati szabályok szerint, ezen m. hó 6-án történt esemény is már m. hó 7-én az országos főhadiparancsnokság által a hadügyministeriumnak tu­domására lön juttatva, mely első jelentésre később m. hó 10, 12 s 14-én további körülményesebb jelentések következtek, a d 2. Ezen jelentések folytán a tettes ellen — ezen állítólag provocáló alkalomból történt gyilkosság miatt — mindjárt a tény után, befogatás­a mellett, a legszigorúbb vizsgálat kezdetett meg. Ezen­­felül a hadügyministérium m. hó 14-ről kelt távirat ál­tal az országos hadi­parancsnokságnak sürgetőleg ajánlá ezen vizsgálat lehető gyorsítását, mire szintén táviratilag még m. hó 14 én azon jelentés érkezett, hogy a vizsgálat teljes folyamatban van, s a polgári tanú­­jegyzőkönyvek érkeztével be fog fejeztetni; továbbá, hogy a parancsnokló tábornok által sajátlag e végre egy magasb katonai bíró küldetett N- Szebenből Besz­­terczére, hogy az ügyállásról jelentést tegyen. Mivel e szerint az összes hatóságok gyorsan s kötelességük szerint jártak el, a hadügyministériumnak nem marad egyéb hátra, mint bevárni a haditörvényszéki vizsgálat eredményét. Erre a ház napirendre tért át, melyen, mint első tárgy, az arany- s ezüst áruk finom­ tartalma meghatározására, s annak ellenőrzésére vonatkozó kor­­mány-előterjesztmény iránti bizottmányi jelentés van följegyezte. . A Pozsonyban tervezett magyar jelzá­log- és váltóbankról, melyről lapunk múlt számában már emlékeztünk, kö­vetkező részleteket közöl a „P. L.“ pozsonyi levelezője : Ezen intézet jelzálogokra adandó kölcsönökkel és váltó-leszámítolásokkal foglalkozik. Tartama egy­előre 50 évre van számítva. A 10 milliónyi részvény­­tőke 10,000 db ezer forintos részvényre osztatik, azon­ban egyelőre csak */5 és így 2010 részvény fog ki­adatni. Minden részvényre 30% készpénzül fizettetik be. A hátralékra köteles a részvényes,­­ miként ez a biztosító­társulatoknál szokásban van, h­ogy a legrö­videbb jogután értékesíthető kötelezvényt kiállítani. A részvények biztos névre szólnak és csak az igazgató­­tanács beleegyezésével adhatók el, 25 részvénynél töb­bet egy részvényes sem bírhat. A társaság kormányát a közgyűlés, az igazgató tanács, s a bankbizottmány viszi; a jogi tanácsos ta­nácsadó közeg gyanánt alkalmaztatik, míg a végrehaj­tás az igazgatót, az aligazgatót, valamint az aláren­delt tisztviselőket s Pozsony városán kívül alkalmazott ügynököket illeti. A közgyűlés rendesen évenként májusban gyűl össze Pozsonyban, azonban az alapsza­bályig meghatározott esetekben rendkívü­l is összehi­­vathatik. Az képezi a társaság ügyeiben a legfőbb fo­­lyamodási hatóságot Egy részvény szavazatot biztosít a közgyűlésen, ellenben 5 szavazatnál senki sem bírhat többel, bár hány részvénye legyen is. A közgyűlés vá­lasztja az igazgatótanács, valamint a választmány tag­jait, és megerősíti az igazgató s helyettesének kine­vezését. A 6 tagból álló igazgatótanács képviseli a köz­gyűlések idején kívül a társaságot. Az választja az el­nököt s alelnököt és nevezi ki valamennyi tisztviselőt, az igazgatót is ide értve. Az igazgató tanács hivatalos­­kodási idejének tartama 3 év, ülést minden hóban legalább egyet tartana. Az ellenőrzést a közgyűlés által 6 évre választott s 12 tagból álló választmány viszi, melynek ellenőrsége nemcsak az összes üzletforgalom­­ra, hanem az évi számadásokra és a mérleg felállítá­­sára is kiterjed. Az igazgatótanácsnak alárendelt igaz­gató gondoskodik a társaság minden üzletének veze­téséről. Ő a hivatalnokok s ügynökök főnöke, ő képvi­seli a társaságot a bíróságok előtt. Megjegyzendő azon határozat, hogy oly részvényesek, kik egy versenyző társulat üzleteivel foglalkoznak, eme társulatnál nem viselhetnek hivatalt. A mérleg megállapítása s a nyeremény elosztása iránt, a­mely két kérdés a részvénytársulatoknál leg­gyakrabban vonatik bírálat alá, következő határza­­tok hozattak. Az évenkénti bruttó­ jövedelemből vala­mennyi költség, provism, úgyszintén a kijelentett, ha mindjárt még nem is liquidált veszteség levonatik. A fennmaradt nyereményből 25% a tartalék­alapnak, 9% az igazgatótanácsnak, 30/0 a bankválasztmánynak, 2% az igazgatónak, 2% az aligazgatónak adatik, 60% pedig a részvényesek közt osztatik szét. A tartalék­­alapból sohasem szabad osztalékot fizetni. Az intézet üzlete 1. Jelzálogokra adandó kölcsö­nökből áll, 500 -tól fölfelé rendesen 10—32 év alatt történendő visszafizetésre. A törlesztés legfölebb 5% kamatból áll, egy a kölcsön tartamához képest külön­böző törlesztési összegből, úgyszintén s/iou/a túl nem haladható provisióból. Ekképen az évpénz, mely a tő­két 32 év alatt visszafizeti, 6,93% rúg. A forgalmi tő­ke a jelzálog­­kölcsönökhez záloglevelek által nyútta­­tik, melyek (50 ftig felosztható) 500 ftos darabokban adatnak ki. Ezen, a tulajdonosra szóló papírok kisor­solás által fizettetnek ki, a kamatláb egyelőre még nincs meghatározva. A záloglevelektől eltekintve nincs feljogosítva a társaság kölcsönök felvételére. 2. Nem jelzálogi kölcsönökből, váltóleszámítolás formájában. Ezen kölcsön kézi zálogra, kezesség nélkül is, a köl­csönző személyes hitelére adatik ki. A leszámítolandó váltónak legalább 300 ftról s legfölebb 90 napi lejárat­ra kell szólnia. 3. Országos terményekre adandó elő­legekből, mire nézve a közelebbi intézkedések később fognak megállapíttatni. Nincs benne kétség, hogy ily intézet hazánk nagyon érzett hitelhiányának megfelel. A pozsoni tár­saságba magyar, földhitelintézettel nem szándékozik versenyezni, mert az utóbbi csak mezei jószágokra szorítkozik, míg „a magyar jelzálog- s váltóbank“ alapszabályainak világos meghatározása szerint jelzá­logi kölcsöneit csak az ország sz. kir. városain belől fekvő ingatlanokra akarja kiadni. Az új intézet, mint­egy városi jelzálogbank, ezen jelleme által igazolvák a reál és személyhitel is, melyek különben némi aggoda­lom alá jöhetnének. Feltűnő az alapszabályok azon határozata, mely­­nélfogva az intézet záloglevelei egy austriai börzére sem vizethetnek. A részvényekre nézve fölösleges is a korlátozás,miután csak a társaság jóváhagyásával adathatnak el, és így a börzeforgalomnak nem is al­kalmas tárgyai. De a záloglevelek a tulajdonosra szól­nak és nem látjuk át, miért akart a pozsoni társulat már előre oly jogról lemondani, melyet más pénzintézetek mint kedvezményt kérni szoktak. Világitó szerek és eszközök­) Az újabb kor leghasznosabb nyereményeinek egyike a világitó anyagok szaporítása, olcsó kiállítása és tökéletesítése. Míg pár évtized előtt a nehéz szagú fagygyu, olaj és viaszvilágitásnál egyebet királyi ter­mekben sem lehetett találni és mellette ezen világitó szerek a háztartás oly drága czikkét képezék, hogy mint tudjuk, a szegényebb iparosok , takácsok né­mely országban éjjel nem dolgozhattak, mert a világí­tást a munka nem fizette meg : mai napon fényes, ké­nyelmes és olcsó világitó szerekkel kérkedhetünk, de csak a legújabban felkarolt ásványolajok behozatala által. Az utolsó években az ipar sokféle erőlködéseket tett a világító szerek és eszközök czélszerűsítése, ré­szint új világító anyagok alkalmazása, részint ú­j szer­kezetű­ lámpák készítése által. Addig, míg az alább em­lítendő két körülmény ki jön találva, mely a világítás jelenlegi tökélyét képezi, igen sokféle anyag, és sok­féle lámpaszerkezet jött létre, de mint ezért nem érő, el is jön hagyva. Az eddig forgalomba jött anyagok a következők : Legelőször az ipar terpentin-olajjal akarta a kö­vér olajokat pótolni, melyet nem ugyan tisztán, hanem leginkább borszeszszel keverve camphin fluid és p i­n­o­­­i­n elnevezés alatt igyekeztek a kereske­désbe hozni, az ezen folyadékokhoz külön készített lámpákkal együtt. Ezeket nyomban követte a photogén, a solár és a petroleum; honnan származnak ezen anyagok ? Tudva lévő dolog, hogy a kőszén és a tőzeg vagy turfa (Tomf) fa és egyéb növények megszenesedésé­ből jött létre, tehát növényeredetűek. Ezen tárgyak magokban kátrányt tartalmaznak, ha tehát ezen anya­gokat vagy a kátrányt száraz pároltatás (destillatio) alá vetjük, miként a szilvát vagy törkölyt szokás szesz­­(spiritU8) készítésnél, akkor ez anyagokból olajat lehet lepároltatni. Ezen olaj azonban nem egynemű anyag, hanem nagyon sokféléből van összetéve, és a­melyek a lepároltatásnál, ha a melegítés fokonként történik, egymásután jönnek elő, a szerint, a minő szállékony valamelyik anyag, a­mit a vegyészek úgy különböztet­nek meg, hogy kisebb melegnél már felforrnak, így azon anyagok között, melyekből a kátrány van össze­téve, a lepárolásnál legelőször jó, mert legszálléko­­nyabb, a naphta ; ez már 20—30 C fok melegnél forr, azért fölötte gyúlékony, a­miért is a petroleum, ha naph­ta van benne, oly veszélyes, ha abból el nem távolítta­­tik. Ezt azonban el szokták választani tőle, és csak ha nem egészen jól történt volna, akkor veszélyes a pe­troleum. A második kevésbé szállékony olaj a photogen, ennek forrpontja 50 fokon fölül van. A kereskedésben előforduló még kevésbbé gyúlékony, azaz csak 100 és 200 C. fok melegnél forr. A harmadik, ennél még kevésbé gyúlékony és ke­vésbé veszélyes, a solárnak nevezett olaj, mert már csak 240—300 C. foknál forr, mindazáltal a hidegben nem keményedik meg, miként a zsíros olajok, azért utczák és kocsik világítására alkalmatos. Ha a lepároltatást, miután ezen olajokat a kát­rány magából 1.Már kibocsátotta, nagyobb bőségnél to­vább folytatjuk, akkor jó a paraffin, mely ha meghal, viaszkeménységű, és melyből újabban gyertyát ké­szítenek, de a mely még minden kívánalomnak nem felelt meg; azonban, ha még hiányosságát megjaví­tani sikerül, a milly-gyertyát valószínűleg fölöslegessé teendi. Mindezek után a kőolaj-, petróleumról még mit sem mondtunk. A petróleum, minthogy mint ilyen a természetben előfordult, különösen — mint tudva van — Amerikában nagy mennyiségben a földből buzog fel, vagy fúrt ku­takból szivattyúztatik, tulajdonképen nem egyéb, mint a kátrány hígabb része, azért a petróleum mindazon olajokból van összetéve, melyeket előszámláltunk, még paraffint is tartalmaz, ettől azonban, és azon veszélyes napótától el kell választva lennie, hogy világí­tásra alkalmas, és mégis veszélyes ne legyen, a­mint jelenleg már hirdetik is a nem gyúlékony petró­oleumot a gyárosok, azaz olyant, melytől a gyúlékony nap óta el van választva, a­mit aztán más iparozésokra használ­nak fel. Különbség tehát a kereskedésben előforduló pe­tróleum, photogén, solár és palaolaj közt más nincs, minthogy egyik vagy másik sűrűbb, vagy hígabb, azaz jobban vagy kevesebbé szállékony, és e szerint alacso­nyabb vagy magasb forrponttal bír, és mivel ez olajok, különösen a petroleum és photogén, nagy gyúlékonysá­guknál fogva hitelüket egyrészt elvesztették, azért az iparosok igyekeznek ezen olajokból a napótát eltá­volítani, hogy veszélyesek ne legyenek. Egy másik hátránya az ásványolajoknak erős, nehéz szaguk, azonban miután ezen szag leginkább a naphtától jő, ha ez el van távolítva, a szag is csekély, minthogy az olaj a jól készített lámpában tökéletesen elég, azért az égésnél semmi szagot sem fejt ki, vala­mint azon körülmény, hogy az olaj a lámpa hordójában teljesen el lévén zárva, szagot nem terjeszthet. Ezen olajok sok széntartalmuknál fogva erős lán­got adhatnak, de csak erős léghuzam mellett, azért az újabb szerkezetű lámpák mind oda vannak irányozva, hogy a láng körül erős léghuzam legyen, mi ha nincs meg, a láng azonnal sötétebb lesz és kormot bocsát. Miután sokan az iparosok közül a nevezett lámpákat csak látásból utánozzák, gyakran az arányokat és az alakot nem tartják meg, azért hibásak lámpáik, és a láng bennök kormosan ég. Ez megtörténik leginkább, ha a lángrés a bélkupakon nagyon tág, vagy iveit, mi­kor t. i. a kupak teteje domború, mert jobb, ha a ku­pak lapos a tetején, és a rés ezen nem nagyon tág, mint azt B­e 1­b­á­z y*) lámpáin láthatni, kinek lám­*) Boltja a főút és kétsas­ utcza sarkán van. I pár legtisztább lángot adnak; továbbá egyik szokott hiba az, ha a kupak alacsony, közel a bélhez, vagy a kupak párkányán ha sok a szerelő lyuk, az sem czél­szerű. Miután tehát a felszerelt és meggyújtott lámpá­nak semmi szagot sem szabad terjesztenie, ha a szobá­ba behozott lámpa mégis ezt tenné, akkor ez onnan van, hogy a töltésnél vagy igazításnál a lámpa külső falára jutott valami az olajból, mit aztán úgy, hogy szagot ne hagyjon maga után, letörölni nem lehet, az­ért czélszerű a lámpát először mindig kinn a folyosón. Vagy udvaron, másodszor nem este a használat előtt, hanem még reggel elkészíttetni, ekkor meggyujthatási veszély nem lesz, mi este mindig megvan; harmadszor pedig a­mi szagot az elkészítésnél terjeszt, vagy mely a külsejéhez tapad, addig elmegy, míg a szobába kell vinni.­ ez oknál fogva kell a lámpát odakinn meggyuj­­tani is. A mi az ásványolajok olcsóságát illeti, alig hagy­nak egyelőre kívánni valót, mert nemcsak hogy a kö­zönséges olajnál majd felényivel olcsóbbak, hanem ugyanannyi kőolaj legalább kétszer annyi ideig ég, még azt is lehet mondani, hogy kétszer oly fénynyel,és a­mi a szem­re, egészségi tekintetben igen fontos dolog, fehér lánggal ég, miután bizonyosak vagyunk arról, hogy a sötétebb, vagyis a vöröses láng ártal­mas a szemnek. Az ásványolajok közt tehát a név nem tesz kü­lönbséget, miután a petróleum, a solár, a palaolaj szin­tén lehet jól is roszul is elkészítve, a szerint, a­mint a naphta-féle könnyen gyúlékony olaj belőle el lesz távo­lítva, a­mit leginkább azáltal lehet megismerni, ha sza­ga minél gyengébb. Hazánkban az ásványolaj-készítésnek bő tere nyí­­lik, tőzegből, kátrányból és különösen a kőszénből, és pedig ennek azon nemeiből, melyek csekélyebb érté­kűek, az úgynevezett barna kőszén-, vagy palakőszén­ből. Oraviczán ez ipart már megkezdették, mire való­színűleg máshol is fognak vállalkozók akadni, mert ez iparágnak nagy jövendője van. (P. Zs.) • , *) Az újon keletkezett „Tájékozó”-ból a következő közhasznú czikket kölcsönözzük át. Sz. Szerda, január 13. A „Románul“ czikke a verestoronyi vasakról. Az oláh-moldvaországi törvényhozótestület bizott­mánya az oláh vaspályának a Verestorony (illetőleg Szeben) felé húzódó iránya ellen nyilatkozott. E nyi­latkozat indokairól a bukaresti „Románul“, mint az ot­tani kamaratöbbség közlönye, közelebbről a következő czikket hozta: „Országunk valódi érdekeinek csak a hosszabb pályavonal felel meg, mely terményeinket sok hely- és több központtal hozza összeköttetésbe, de semmiesetre a Verestorony-szorostól Bukaresten keresztül Czerna­­vodáig húzódó vonal, mely a czernavoda-küstendzsei­­vonal részvényesei, s az erdély-verestorony-szorosi vo­nal vállalkozói által örömmel üdvözöltetik, s nekü­nk 5%-nál kevesebb biztosítással építtetnék. Azonban ma­ezt semmi esetre sem fogadhatjuk el, mert a kis távol­ság a Verestorony-szorostól Kam­enig egymaga annyi emberfeletti munkát, alagutat, vízvezetéket, térlapályi tást, töltést és földlemetszést kiván, hogy ehhez milliók kívántatnak, s a befektetendő tőke oly magasra rúgna, hogy a legerősebb közlekedés is alig jövedelmezne */■. %-ot. De eltekintve ettől, a verestorony-szorosi vona az ország érdekeinek nem hogy kedvezne, de földmive­­lésünket, kereskedelmünket, iparunkat s a dunagőzha­józást halálosan megsebzené, miután ennek közlekedé­sét megszüntetné, s más vonalak építését nálunk nem­csak feltételesen, de teljesen lehetlenné tenné. E vonal, miután Rumániát éjszaktól dél felé keresztül metszené, a legrövidebb,terményeink legtöbb központját kikerüli következőleg terményeink kivitelének legkevesebbet sem használna. Gabnánk s egyéb terményeink piacz: nem Franczia-, Angol- és Olaszország, következőiég; érdekünkben fekszik, hogy természetes közlekedés utunkat, a Dunát használjuk. Egyébként is egy var pályavonal a Verestoronytól Romániába egészen feles­­leges,­­ mert ha e ponton Erdélylyel érintkezni aka­runk, csak az Oltót kell hajózhatóvá tennünk, mi sok

Next