Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)

1950-03-15 / 1. szám

I. évfolyam, 1. szám. 3s&osz és szövetkezete foej Brandy», Új feladatok hárulnak az Egységes Földműves Szövetkezetekre Fontos háromfokot hoztak az Egységes Foisniites Szövetkezetek új feladatairól A csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottsága előtt részleges beszámolót tartott Slánsky elviám, a Párt központi titkára a mezőgazdaság kérdéseiről, melynek döntő hatása lesz a mezőgazdasági termelésben Ezért szükségesnek találjuk, hogy a beszámolót részben olvasóinkkal közöljük. Slánsky elvtárs beszámolójában abból indult ki, hogy míg az ipart sikerült fejleszteni úgy, hogy az ipar termelékenysége ötször annyi, mint a mezőgazdasági, addig országunk mezőgazdasági termékenység tekintetében nagyon visszamaradt. Ez az állapot aggasztó, mert egyrészt veszélyezteti dolgozóink közellátását, másrészt a földművesek hasznát csökkenti és életszínvonalukat sülyeszti. A mezőgazdaság felvirágzását a földműves munka fokozott termelékenységét, csakis a kistermelésből az önkéntes szövetkezeti nagytermelésbe való átmenettel lehet elérni. Az országban lévő hét és fél millió hektár mezőgazdasági földterület 1,400 000 mezőgazdasági egységre és 33 millió parcellára van elosztva. Ezen a 33 millió parcellán nem lehet a tudományos technika vívmányait felhasználni, márpedig annélkül nem lehet növelni a terméshozamot és az állatgazdálkodás hasznosságát Ezért elsősorban a dolgozó földművesek, a kis- és középparasztok érdeke, hogy szövetkezzenek és kistermelésről a szövetkezeti nagybani termelésre térjenek át. Ezt pedig az Egységes Földműves Szövetkezeteken keresztül lehet elérni A kapitalista rezsimek ideje alatt a szövetkezetek, földbirtokosok és falusi gazdagok bástyáivá váltak és csupán számukra hoztak hasznot. Csak most a népi demokratikus államban megváltozott a helyzet A népi demokratikus állam védője lett a dolgozó földművesnek, odaadta neki a földjét, megszabadította őt nagybirtokosok az adósságok rabszolgaságából, könnyített adóterhein, biztosította számára terményeinek eladási lehetősé*«!. sz.;kad gázlévú ’ette saját földjén. Mig az első Köztársaság idején a földműves földjének együttes értéke körülbelül 70 milliárd korona értéket tett ki, a rajta lévő megterhelés 30—35 milliárd koronára rúgott, vagyis az egyes kisparasztnak gazdasága csak fele részben volt a tulajdona, a másik fele a banké, a kereskedőé az ügyvédé. Ámbár a földműves virradástól alkonyatig dolgozott, mégsem keresett eleget a kamatok és tartozások megfizetésére és emiatt évente a földműves gazdaságok ezrei kerültek dobra. Ezzel szemben a népi demokratikus állam biztosította a földműveseknek termékeik szilárd árát, adóengedményeket nyújtott nekik, olcsó hitelt biztosít részükre, öregségi biztosítást nyújt nekik, a szárazság idején segítséget nyújtott és megszabadította a földművest attól a gondtól, hogy mit hoz számára a holnap Ilyen körülmények között kezdték az Egységes Földműves Szövetkezetek építését. A szervezési munkánk kezdetén nagy nehézségekkel kellett megküzdeni, mert a falusi reakció a földbirtokosokkal az élén részben sikeres ellenállást szervezett az Egységes Földműves Szövetkezetek ellen. Azonban a kis- és középparasztság csakahamar megváltoztatta álláspontját a szövetkezettel szemben, úgyhogy most már 3.728 községben, vagyis a Köztársaság minden negyedik községében megalakult, vagy alakulóban van az Egységes Földműves Szövetkezet. Milyen hasznot hoznak az Egységes Földműves Szövetkezetek a földműveseknek? Az Egységes Földműves Szövetkezetek első kezdetleges munkaeredményei megmutatták, hogy a szövetkezeti szervezésnek egyik főelőnye az emberi munkaerő megtakarítása, az igavonó állat megtakarítása, a költségek és az idő megtakarítása. A közös megművelésnél 46% munkaerőt, 60% igaerőt takarítottak meg és az összköltségek 23%-kal csökkentek A nagyszámú gépek segítsége lehetővé tette a tehenes igák kiküszöbölését, ami tejtermelés emelését eredményezte és a taa gok jövedelmét emelte. A tehenek tejhozama 15%-kal emelkedett és az egyik szövetkezet tagjai kiszámították, hogy két hónap alatt tejből, a gépállomás munkadíjét leszámítva, 15.000— koronával többet kerestek, mint a múltban. Az egyes szövetkezetek eladták lóállományukat, amelyek feleslegessé váltak és helyettük szaporították a fejőstehenek számát. Az Egységes Földműves Szövetkezetek továbbá meggyőződtek arról, hogy mily nagy előnyöket biztosít számukra a közös vetés. Rövid idő altt, több mint 300 szövetkezet döntött a közös vetés mellett, mert meggyőződtek, arról, hogy mtig négy előnyöket nyert a nagy parcellák megművelése, különösen, ha egyforma veteménnyel vannak bevetve. A közös vetési műveletek során 62% munkaerőt, 85%-os faerőt takarítottak meg és az összköltségek 39%-kal csökkentek. A közös munkával a vetési eljárással nagymértékben csökkentek a parcellák számai is.Vannak EFSz, ahol közös vetési eljárással felszántották mesgyéket is, amellyel újabb tíz és tíz hekatárnyi szántóföldet nyertek Így a sziticei Egységes Földműves Szövetkezet 20 hektár földet nyert az eddig terméketlen mesgyékből és utakból s már kiszámította, hogy ebből a húsz hektárból egy vagon búzát, 5 vagon burgonyát, 10 méter mázsa sertéshúst, 8—10 ezer liter tejet fog nyerni, ami emeli a szövetkezeti tagok jövedelmét, de egyúttal hozzájárul javításához.az egész ország élelmezésének Az Egységes Földműves Szövetkezetek három fajtájáról A földek az igák, a gépek használati foka szerint ezeket a mintaszövetkezeteket három csoportba oszthatjuk 1. Egységes Földműves Szövetkezetek, amelyek bevezették a közös vetési eljárást, a mesgyék mepfírját . .1. szervezik a mezei munkát, közösen használják a szövetkezeti és magánigákat, ahol a betakarítást minden egyes tag egyénileg saját parcelláján végzi el. 2. Egységes Földműves Szövetkezetek, amelyek közös vetési eljárást vezettek be mesgyék és az egyes parcellák közötti határok megszüntetésével, a földet közösen dolgozzák meg, közös betakarítás után a tagok között elosztják a földjeik után való mértékben a termést. 3. Egységes Földműves Szövetkezetek, amelyekben a tagok földjeiket a szövetkezeteknek közös megmunkálás céljára átadták és ahol a tagokat aszerint jutalmazzák, hogy a haszon nagyobb részét felosztják az elvégzett munka szerint, a kisebb részből pedig a szövetkezetnek átadott föld bérét annak nagysága szerint fizetik. Ilyen Egységes Földműves Szövetkezetünk 30 van. Mind a három esetben a föld a tagok tulajdonában marad. Ezek az Egységes Földműves Szövetkezetek nem a termelési szövetkezetek szocialista formái, mert hisz a haszon részben a munka és részben a föld tulajdona szerint oszlik meg Megvannak bennük a szocialista és megvannak a magántulajdoni jellegzetességek. De még így is ezek az Egységes Földműves Szövetkezetek megmutatják a földműveseknek, hogy a falunak miként kell a szocializmus útjára lépni és még így is úttörői a falu szocialista átépítésének. Milyen tanulságok vonhatók le az Egységes Földműves Szövetkezetek tapasztalataiból? legfontosabb tanulság az, hogy az Egységes Földműves Szövetkezetek munkája csak úgy lesz eredményes, ha a kis- és középparasztság saját tapasztalatai alapján meggyőződik a közös szövetkezeti munka előnyeiről és hasznosságáról. A másik tanulság, amit le kell vonni az, hogy az Egységes Földműves Szövetkezeteket a legnagyobb mértékben kell támogatni, abban a törekvésükben, hogy a föld közös megművelését elősegítsék és megszervezzék A legtöbb szövetkezet mindezidáig mással foglalkozott, mint baromfifarmok építésével stb. Ez azonban nem elegendő, mert ezzel még nem emeljük a mezőgazdasági munka alacsony termelékenységét és a földművesek hasznát. Anyagi és más segítséget elsősorban olyan szövetkezeti működésnek kell nyújtani, amely a közös gazdálkodás felé vezet. A hitelnyújtás, építkezési beruházás, műtrágya, és vetőmagsegély, gépi munkaengedmények, fajállatok beszerzése és egyéb segítségnek feltétele legyen a közös vetés, közös földmegmunkálás és közös állattenyésztés is, ha ez megvalósítható A harmadik tanulság, hogy óvakodni kell a falusi gazdagok befolyásától Mind gyakoribbak az esetek, hogy a falusi gazdagok szövetkezetekbe jelentkeznek, sőt ők indítják el a szövetkezeik megalakítását. Ezt azért teszik, hogy a szövetkezetet maguk hasznára, maguk érdekében használják ki. Különösképpen azért lépnek be, hogy megkapják azokat a kedvezményeket, amelyeket a szövetkezet tagjainak nyújt a kormány (Olcsó vetőmag, műtrágya, olcsó gépi munka stb.) Továbbá, hogy megvédjék magukat a nagyobb beszolgáltatási kötelezettségekkel szemben és hogy a szövetkezet többi tagjai olcsó pénzért műveljék meg földjeiket. Azokban a szövetkezetekben, melyekbe befurakodtak, fékezik a szövetkezeti munkát, vezetik a föld közös megmunkálásának ellenzőit és igyekeznek a szövetkezetét belülről szétrombolni Ezért szükséges az Egységes Földműves Szövetkezeteket megtisztítani az ilyen tagoktól. Mik a főfeladatok az Egységes Földműves Szövetkezetek építésénél? 1. Elsősorban a legnagyobb figyelmet arra kell fordítani, hogy a már felállított EFSz megszilárduljon, ezenfelül a föld közös megművelésének minden formájába kell vezetni és a tagok számát kibővíteni. Tehát nem helyes sebbel-lobbal száz és ezerszámra további EFSz.eket alakítani, amelyek sikeres tevékenységét nem lehetne biztosítani. EFSz-eket csak fokozatosan szabad alakítani Új A már megalakult EFSz-ek élenjáró feladata már a tavaszi munkálatok előtt megkezdeni a tavaszi vetés közös megszervezését. A járási bizottságok feladata lesz, hogy minden EFSz számára védnökségi üzemet jelöljenek ki, amely a szövetkezeteknek segítséget nyújtana politikai és szervezési munkában, valamint a gépek karbantartásában. (Folytatás a 2. oldalon) Földművelésügyi megbízottunk M. Falten köszönti a magyar dolgozó földműveseket lapunkon keresztül „Örömmel üdvözlöm a magyar dolgozó földműveseket ez alkalomból, amikor mezőgazdaságunk újjászervezéséhez jó munkatársat kapnak. A „Szabad Földműves szak- és szövetkezeti tanácsokkal segíti dolgozó parasztságunkat. Mezőgazdaságunk nem maradhat meg az elavult formáiban, a Csehszlovákiában élő dolgozók életigényei nőnek és ezzel egyidőben mezőgazdaságunkat produktívabbá kell tenni. A magyar dolgozó földművesek lapja további segítséget jelent a nagy feladatok elvégzéséhez, melyhez eredményes jó munkát kíván Bratislava, 1950. március 15. Dr. Falian s. k. földművelésügyi megbizott. A „Szabad Földműves" szerkesztősége üdvözlő táviratot küldött Gottwald elvtárs köztársaságunk elnökének, Siroky elvtársnak a csehszlovák kormány helyettes elnökének a KSS elnökének és Duris elvtársnak a földművelésügyi miniszternek a következő szöveggel: „Amikor első útjára elindul a csehszlovákiai magyar falusi dolgozók hetilapja a „Szabad Földműves" köszönetét küldjük Gottwald, Siroky és Duris elvtársaknak, valamint az egész kormánynak azért, hogy 1948 februárjában elindították államgépezetünket az összes csehszlovák dolgozók segítségével a szocializmus felé és ennek következtében magyarajkú dolgozó földműveseink is egyenjogú polgárokként vehetik ki részüket a szocializmus felépítésében." Bratislava, 1950. március 15. A , , , , , ,, A falusi magyar dolgozók nevében a „Szabad Földműves" szerkesztősége. KUGLER JÁNOS: A „Szabad Földműves“ új jövőt ígér Minden józarc gondolkodású embernek legi hőbb vágya, hogy szabadon és emberi módón élhessen. Ebben a magyar dolgozó parasztságnak nem volt része, mert kizsákmányolték nagy adókkal, uzsorakamatokkal és termékeinek alacsony áron való megállapításával, valamint egyébb modora. 1948. februárja óta a magyar dolgozó parasztság helyzete teljeesen megváltozott, mert a reakciósok eltávolításával a kormányból Csehszlovákia lakósága megkezdte szocialista építő munkáját összes lakósa javára, s felszámolta nemezetiségi gyűlöletet és lehetővé tette, a szlovák és magyar dolgozók együttműködését és munkáját az új Csehszlovákiáért Ennek a célkitűzésnek legfontosabb eszköze az ötéves terv, mely nagy súlyt helyez a mezőgazdaságunk termelékenységének és a dolgozó parasztság jólétének emelésére, | hogy így a közellátást jobban biztosítsa és dolgozóink növekvő igényeit kielégíthesse. | A „Szabad Földműves ” hetilap küldetése, | hogy a magyar dolgozó parasztságnak utat mutasson sorsának megjavításához, új munka módszerek bevezetéséhez, a föld jobb megműveléséhez és a kis földparcellákon való gazdálkodás nagyüzemi gazdálkodásra való átváltoztatásssatt anélkül, hogy a magántulajdont megsértené. Kormányunk, mely munkások és parasztok kormánya, minden segítséget és lehetőséget megad a dolgozó magyar parasztságnak, hogy felemelkedésének útjára lépjen közéitünk minden szakaszán, a politika terén, kultúrmozgalomban és a mezőgazdasági termelésben is. Kis és középparasztjainknak el kell hagynia a régi gazdálkodás elavult formáit és alkalmazni az új bevált formákat, ki kell használnia is gépes.lés előnyeit és mindazt, amit a mezőgazdasági tudomány nyújt a termelékenység emelésére és a dolgozó parasztok j I munkájának megkönnyítésére. Reméljük és elvárjuk, hogy a magyar dolgozó parasztság az ő érdekeit szolgáló és a gyakorlatban bevált indítványokat el fogja fogadni. Lapunk a magyar dolgozó parasztság érdekeit fogja képviselni és tanáccsal, szakszerű magyarázatokkal és egyébb móddalmogatni az olvasót abban a műbban, amit GoKviald elnökünk által vezetett munkás- és parasztkormány ki fog jelölni a dolgozó összparasztság részére. Horváth József kisgazda az EFSz által rendezett szövetkezeti tanfolyamon helyesen jegyezte meg, hogy Gottwald elnökünknek és a kommunista pártnak köszönhetik a magyar földművesek, hogy otthonaikban megmaradt haltak, amit azzal hálálhatnak meg, hogy szorgalmasan művelik meg földjeiket kormányunk utasítása szerint és így emeljék a földek hozamát és fokozottabb mértékben a közelllátás javulásához. Hiszen a délszlovákiai magyar községek sok kis- és középgazdája nyert kiképzést a a politikai és szövet kezeti tanfolyamokon, ahol legalább nagyobb vonalakban elsajátították annak a módját, s miként lehet elérni a dolgozó parasztság II jobb sorsát. Nyilvánvaló, hogy ezt egyszerre és könnyen nem lehet megvalósítani, mert még sok akadályt el kell gördíteni az útból. Különösen a zsíros parasztok agitálnak minden ellen, ami a kisparasztok javát szogálná, mert féltik eddigi jó életüket és különösen siratják azt, hogy már szünőfélben van basáskodásuk és a kisparasztok kizsákmányolása, i Már nem feketézhetnek, a beszolgáltatást nem háríthatják át a kisparasztokra és azz adót is meg kell fizetniök és nem zsákmányalhatják, ki a falu földnélküli dolgozóit, mert ezek az állami gazdaságokban, az iparban és másutt sokkalta kedvezőbb feltételek mellett kaphatnak munkát. Kizsákmányolható bérlői részért szintén nem kaphatnak egy s könnyen, ami nem teszi lehetővé nekik, hogy a jövőben munka nélkül élhetnek meg bérbe adott földjeik jövedelméből. A zsíros parasztság a volt földbirtokosok ittmaradt ivas dókáiban az egységes földművesszövetkezet legnagyobb, legelkeseredettebb ellenfele volt, de most ő is jött a gépállomosra, hogy I iölesen jusson gépi erőhöz. A dolgozó magyar parasztság a csehszlovák népi demokráciában már annyira megérett, hogy tudatosan vesz részt mezőgazdasága termelékenységének emelésében, mégpedig az Egységes Földműves Szövetkezet útján, hogy így hatékonyan járuljon az ipari munkások fokozott igényeinek kielégítéséhez , és saját sorsának javításához. Lapunk a legnagyobb mértékben fogja támogatni ezen cél elérésében.