Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-07-02 / 16. szám
Milieu tériéi ulili iilill inkommin a liiiilill mti? Mindenütt erősödnek a szövetkezetek • Újabb jelentések a magasabb termelési formára való áttérésről Folyik már a földműves ember legszebb legörömtelibb munkája: az aratás. Egymásután érkeznek a jelentések, hogy nem milyen terv szerint kezdték, illetve kezdik meg az aratási, cséplési tarlóhántási és beszolgáltatási munkát. Ebben az évben tanul meg a falu is előre kidolgozott terv alapján dolgozni. A terv végrehajtása biztosítja a gyors, olcsóbb és kevesebb fáradságot jelentő munkát. Nincs már szinte sehol sem olyan falu, ahol a gép segítő erejét ne használnák ki. Ezen a téren is nagy a haladás, de a jövő még szinte beláthatatlan lehetőségeket sejtet. A beérkezett jelentések közül csak néhányat tudunk a helyszűke miatt ismertetni de sorra vesszük majd a magyarlakta községek aratási híreit, és ezért kérjük az IFSz- eket, hogy munkájukról részletesen tájékoztassanak. Számoljanak be egyben arról is, hogy ősszel milyen típusú gazdálkodást kezdenek és arra eddig milyen előkészületek történtek. Ma egy csokorra való jelentést ismertetünk és jövő héten újabb és újabb hírekkel szolgálunk olvasóinknak. X UDVARD Az udvardi EFSz az aratási előkészületei! Siroky pártelnökhöz intézett levelében, jelentene be. A levélben a többi között ezek olvashatók: , Az aratási munkálatoknál, melyeket 121 ha területen végzünk el, a kézzel végzett munkán kívül gépeket is igénybe veszünk. Szerződésileg biztosítottunk egy traktort és egy önkötözőgépet. A cséplésnél két cséplőgépet alkalmazunk, melyeket magántulajdonosoktól veszünk igénybe. Kisegítő brigádokat a partizenskei ISSZ patroriusunk ígért s egyúttal vállalta a gépeken régransztrnáló esetleges javításokat is. Kedvvel látunk neki az aratásnak és azt egy héttel előbb akarjuk befejezni, mint még években örülnk, hogy minél előbb dolgozóink asztmára tehetjük idei aratásunk gyümölcsét akik viszont több textilt és több lábbent fognak termelni a vidéki földművesek számára. KÖBÖLKÚT A köbölkúti EFSz tagjai kidolgozták a közös aratási, cséplési és tarlóhántás’ munkálatok tervét. Egyidejűleg elhatározták ,‘hogy rögtön az idei aratás után áttérnek a föld közös megművelésére és e gondolatnak megnyerik a község kis- és középföldműveseinek javarészét Az aratás és t cséplés tervét úgy dolgozták ki, hogy minden gépet, amelyet az Állami Gépállomás ed, vagy amely a szövetkezet tulajdonában van, a lehető legjobban kihasználják. Minden önkötözőgéphez 4 tagú, a marokszedő gépekhez pedig 3 tagú munkacsoportokat osztottak be; ezenkívül tíz EFSz-tag kézzel kaszálja az elfekvő gabonát. Az idei aratásnál a szövetkezet 410 ha-nyi gabonát, ebből 204 ha búzát, 52 ha rozsot, 156 ha árpát és 8 ha zabot arat. Kézzel csupán 5 ha-nyi gabonát kaszálnak le, tehát a bevetett területnek 1%-át. A cséplésre a szövetkezetnek 4 cséplőgépe áll készen, melyeket úgy állítanak szét a határban, hogy a gabona odaszállítára a lehető legkönnyebben menjen végbe és cséplőgépeket ne kelljen áthelyezgetni. Minden cséplőgéphez 14 tagú és 7 fogattal rendelkező munkacsoportot osztottak be Egy további 10 tagú csoport gondoskodik a gabonának közvetlenül a cséplőgéptől a Földműves Raktárszövetkezetbe való szállításáról. Az aratással, behordással, csépléssel és a raktárakba való elhordással kapcsolatos költségek 747.850 Kcs-t tesznek ki, melyben már az EFSz tagjainak munkájáért járó jutalom is benne foglaltatik. Az aratást 11 munkanap alatt fejezik be. Az Állami Gépállomás traktoristái, nemcsak aratni fogják a gabonát, hanem azon a területen, amelyen nappal learatják a gabonát, éjszaka elvégzik a tarlóhántást .erovo A kis- és középparasztság saját tapasztalataiból mind jobban és jobban meggyőződik az EFSz előnyeiről, így gondolkodnak a cerovói EFSz szövetkezetesei is, akik a következő levelet küldték §roky pártenöknek: Mi a korponai járásban lévő Cerovo Község EFSz tagjai érezve a mezőgazdasági termelés javításának és ezzel életszínvonalunk emelésének szükségességét elhatároztuk, hogy áttérünk a harmadik típusú EFSz re- Azért határoztuk ezt el, mert meggyőződésünk, hogy egyedül ez a típus felel meg a kis- és középparasztnak. Elhatározásunk azért is történt, mert ezt az utat mutatja nekünk a dicső CsKP, amelyet drága Gottwad elnök elvtársunk vezet és annak szlovákiai része amelyet drága Siroky elvtárs, Te vezetsz”. Érsekújvár Kolarovszky János szövetkezeti elnök írja nekünk Érsekújvárról az alábbi sorokat: Az érsekújvári járás földművesei egymásután fogadták el a közös aratási és cséplési munkákról szóló határozatokat. A járási értekezleten a Népfront kiküldöttjei, a községi jegyzők, az EESz elnökei és titkárai,valamint a tömegszervezetek képviselői nagy tetszéssel fogadták Merzo elvtárs beszámolóját, melynek során kiemelte Siroky pártelnök ama óhaját, hogy minden járásban legalább egy minta szövetkezetnek kell alakulnia. Siroky elvtárs óhaját magáévá tette a gyűlés és tervszerű szervezés és meggyőzés után két hét múlva meg is lett az eredmény. Kiemelkedő taglétszámmal áttértek Alsó Jattában, Zsitvagyamaton, Dubníkon, Semerovón és Zemnében all. termelési formájú EPSz-re. A XI. típusba lép Érsekújvár, Kamocsa, Csehi. A többi községben most folyik a szervezési munka és meg van rá a remély, hogy a többi EFSz te áttér a n. fokú termelési módra. Az aratást és főleg a cséplést közösen végzik el. Az oktatók nagyon jól végzik a szervezést. A községeket felosztották utcákra és félutcákra. Egy-egy csoportba 10.15 családot osztottak be. Ezek maguk választanak csoportvezetőt. A cséplés lebonyolításával a cséplőgépvezetőt bízták meg, ő irányítja a csoportját és tagjait nyilvántartja. Egy másik csoportvezető a munkát ellenőrzi, nehogy abban zavar keletkezzék. Keresztekből csépelnek, mert ezt igen előnyösnek találják, hiszen egy heti munkamegtakarítást jelent. Egézség szempotjából is jobb, ha keresztből csépelnek, mert az asztagból való cséplésnél szűk a hely és a por ott kering állandó z a munkások körül. Egy másik vezető a gabonát tartja nyilván, egy további pedig beirányítja a raktárokba a kicsépelt és lemért szemet. Ennek rendelkezésére áll a szükségnek megfelelő fogatszám. Mindezt azért szervezték így községeink, hogy hogy a nyitrai kerületben elsők lehessenek a járások közti versenyben. PERBETE A község hatéra szétdarabolt, ennek ellenére az aratást és a cséplést 8 nappal előbb fejezik be, mint azelőtt bármikor. Az aratók 25 csoportra osztva dolgoznak. Minden csoportba 30 ember került Ezenkívül 8 önkötözőgépet használnak, melyekhez 7 tagú csoportokat osztottak be. A behordásra 60 igavonó áll készen és két pótkocsival rendelkező traktor A torlóhántést rögtön a kaszálás után végzik. Az aratási és cséplési közös munkálatok megszervezésénél nagy segítséget nyújtott a JSSR helyi csoportja is, melynek vezetői meglátogatták a kis- és középföldműveseket és meggyőzték őket a közös aratás és cséplés előnyéről A kis- és középföldművesek, azok is, akik még nem tagjai az EFSz-nek, igen hálásak a helyi TSZP.nek, hogy a helyes útra vezette őket. A répa és a kukorica kapálásánál is állandóan több csoport dolgozik s a szövetkezeti tagok így igyekeztek elérni, hogy az aratásig ezt a munkát is időben végezzék- MUZSLA Muzslán megszervezték az egész községre kiterjedő közös aratási és cséplési munkálatokat. Az aratást részben gépekkel, részben pedig emberi munkaerővel végzik el. Tizenkét aratócsoportot alakítottak, közöttük a határt megfelelő arányban már előre felosztották, hogy a munka zavartalan menetét, biztosítsák A learatott gabonát három napig keresztekben hagyják száradni, majd rögtön megkezdik a hordást és a cséplést, úgyhogy asztagokat nem raknak, hanem a gabonát mindjárt a kocsikról cséplik el. Azzal, hogy az aratással egyidejűleg végzik a cséplést, a munkálatokat jelentős mértékben meggyorsítják és így elérhetik, hogy az elatásicséplési munkálatokat fele idő alatt végezzék el. A cséplés meggyorsítása édekében úgy döntöttek, hogy amint az aratási munkák felén túljutottak, a munkaerőket a szükségletnek megfelelően vonják ki az aratásból és állítják a hordás és a cséplési munkálatokba. Ugyanakkor traktorokkal és gékkal megkezdik a tarlószántást is. Tagságának egyhangú döntése alapján a muzslai földműves szövetkezet elhatározta, hogy áttérnek a második tipusu szövetkezeti gazdálkodásra. A második tipusu szövetkezeti gazdálkodás megszervezésével a helyi pártszervezett és a szövetkezet tagsága a tömeggyűléseken kívül páros agitációt indított meg, hogy házról-házra járva győzzék meg a földműveseket a második tipusu szövetkezeti gazdálkodás szükségességéről és előnyeiről-Slánsky elvtárs a Párt Központi Bizottságának ülésén a második tipusu szövetkezeti formát így határozta meg: ,Az EFSz-ek, amelyek közös vetési eljárást vezettek be, mezsgyék és az egyes parcellák közötti határok megszüntetésével a földet közösen dolgozzák meg, közös betakarítás után a tagok között elosztják földjeik nagyságának arányában a termést. A muzslai szövetkezetesek meg fogják érteni, hogy a második típusu szövetkezeti forma kizárólag a kis- és középparasztok érdekeit szolgálja, főleg a középparasztokét, akik, ha eredményesen akarnak gazdálkodni egyéni gazdálkodás útján, nem sikerül nekik A második típusú szövetkezeti forma is a földművesek szövetkezeti forma ,s a földa földművesek tulajdonában hagyja meg a földeket és az egységes vetési eljárás, a közös munkák révén mentesül a szükséges emberi munka hiányának nehézségeitől. A föld termése a tulajdonosáé, csak a munkákat végzik a tagok közösen. BÁTORKESZI Bátorkesziben eddig az első típusú földműves szövetkezet működött. A szövetkezet tagsága a szövetkezeten kívül álló földművesek bevonásával gyűlést tartott, amelyen elhatározták, hogy áttérnek a harmadik típusu szövetkezeti formára A gyűlést alapos felvilágosító munka előzte meg és ennek eredményeképpen a község földműveseinek több mint egyharmada csatlakozott a harmadik típusú szövetkezethez. A szövetkezeti tagok földterülete a szövetkezet tulajdonát képező földekkel együtt kétezer hektár szántó, ami a község egész földterületének kétharmadát képezi. A szövetkeze taglétszáma állandóan növekedik és minden remény megvan rá, hogy őszig a falusi gazdagok kivételével a község összes földművesei csatlakoznak a földműves szövetkezethez Bátorkeszin a szövetkezet vezetésével és irányításával a szövetkezeten kívül álló földművesek bevonásával az egész községre kiterjedő egységes vetési eljárást vezetnek be A szövetkezet célja az, hogy ezzel szövetkezeten kívül állókat is meggyőzze és a bizonyságát adja az egységes vetési eljárás és az így felhasználható gépi munka jelentőségének. A szövetkezetben kétszáz hektáron bevezetik a füves vetésforgót. A jövő gazdasági évre a szövetkezet vállalta, hogy az egész község földterületére kivetett cukorrépa, napraforgó és zöldségféléket termelni jó. A szövetkezet ezzel biztosítja, hogy foga község ezekből a növényekből az előírt mennyiséget elvesse, másrészt a szövetkezeten esetleg kívülálló kis- és középparasztokat a sok kézi munkát adó cukorrépa és zöldségtermeléstől mentesíteni akarja. A szövetkezet, okulva az idei év tapasztalatain, hogy a gépi munkákat sokkal olcsóbban végeztetheti el, ha az állami gépállomással dolgoztat, mintha a saját gépeit használja, úgy döntött, hogy a szövetkezet gépállományát a köbölkúti gépállomásnak adják át. FELSŐPATONY Két öntözőgép és 12 szövetkezeti tag tag x megkezte Felsőpatonyban az őszi és tavaszi búza aratását Június 22-én öt óra alatt lekaszáltak egy hektár őszi és 9 hektár tavaszi búzát, amelyet a közös tavaszi vetési terv alapján vetettek el a nagy dűlőben. Egy hektár learatása önkötözőgéppel és keresztbe rakása 550.—kösbe került. Egy traktor amint a szövetkezetetek keresztbe rakták a kévéket—tarlószántást végzett. Az aratás megkezdését eljöttek megnézni a szomszédos Csécsénypatony község szövetkezetesei is, Berzédi János az EFSz elnökkel az élükön, öröm volt nézni, hogy milyen gyorsan ment a kaszálás és hogyan gyűltek a kévék. A szövetkezet nő tagjai a kévéket összeszedték és keresztekbe rakták. Ez az EFSz első közös aratása a közösen bevetett nagy területen. Meglátogatta az első közös aratást végzett szövetkezeteket Baét’ovansky, az SzKP főtitkára•* Faltán földművelésügyi megbízott, hogy elbeszélgessenek velük az első tapasztalatokról, amelyeket a közösen elvégzett aratási munkálatoknál szereztek. Gerbel munkacsoportvezetővel és beszántották a mesgyéket, hogy mennyicsobbá teszi ez most munkájukat, elmondotta, hogy milyen okosan cselekedtek tavasszal, amikor bevezették a közös vetési térré meggyorsítja, megkönnyíti és mennyivel olcsóbbá teszi ez most munkájukat. A SZOKOL ARATÁSI FELHÍVÁSA »Megmutatjuk, hogy tudjuk hol a helyünk a kenyérért folyó harcban« ötödször kezdődik az aratás Népi Köztársaságunkban Ötödször fogják földműveseink learatni ezt, amit vátettak anélkül, hogy féfnök kellene áttét, hogy munkájuknak gyümölcsét elviszi a végrehajtó. Jól tudjuk, mennyire megváltoztak falveink ez alatt ez öt év alatt. A földreform, a nagybirtokok felosztása a dicső februári győzelem és a Nemzeti Front kormányhatalmának megerősödése után mezőgazdaságunk is hozzáfogott az új, magasabb termelési formának — a szövetkezeti nagytermelésnek — megszervezéséhez. A Párt vezette munkásosztály támogatásával falvaink is gyorsan haladnak előre felszabadultak a félhűbéri rabigából, amelyben az előző köztársaságban az agrár nagyburzsoázia leszorítva tartotta őket. A szövetkezeti nagybani termelés nagy mértékben hozzájárul a város és a falu kapcsolatának megszilárdításához Ma a földműves munka már nem küzdelem a puszta megélhetésért. A mezőgazdasági munka sikere a szocializmus kiépítésének sikerével, a gazdasági tervek teljesítésével. Köztársaságunk biztonságának és ezzel együtt a béke és haladás hatalmas tábora megerősödésének kérdésével egyértelmű lesi. Mégis az idén sokkal többet foglalkozunk az aratás sikeres elvégzésének kérdésével és ezért minden becsületes állampolgár kötelessége, hogy minden erejével hozzájáruljon az aratás, valamint a tervezett fölvásárlás «’keres lefolytatásához. A Nemzeti Front és napi igazgatásunk önzés községei és szervezetei ma az aratás biztosításával és az állami birtokosnak, az Egységes Földműves Szövetkezeteknek és a földműveseknek nyújtandó segély megszervezésével foglalkoznak. A Szőke, mint Nemzeti Front legnagyobb alakulatainak egyike, kell, hogy tudatában legyen annak hogy a közösen viseli a felelősséget az ezévi aratás sikeres lefolyásáért, mely a kollektív mezőgazdasági munka példája lesz. Brigádok szervezésével és a többi alakulatban való közös munkával, újból megmutatják, hogy tudjuk, hol van a helyünk ebben a kenyérért és a hazánk szociális jövőéért folyó nagy liatában. Gondoljunk arra, hogy a nemzet élelmezési helyzete előfeltétele annak, hogy egészségesen fejlődhessék. Gondolunk arra, hogy városaink ellátásától függ az ötéves terv teljesítése is. Gondoljunk arra, hogy a jobb jövőt, az összes élelmiszerek szabad té tételét, a szocializmus gyorsabb haladását csakis a Köztársaságért, a békéért, a szabadságért és az egész világ demokráciájáért végzett öntudatos s áldozatkész munkával KÍTt»sírha!lu!r A párkányi járás mind a 18 EFSz-e áttér a magasabb szövetkezeti típusra A párkányi járás az aratási és cséplési munkák sikeres előkészítéséről és az EFSz-ek magasabb termelési típusra való áttéréséről az alábbi összefoglaló jelentésben számolt be Gottwald köztársasági elnökhöz intézett levelében: X. A járás minden községében elkészültek a tervek a közös aratási és cséplési munkák elvégzésére. A közös aratási munkálatokba 14,549 ha területen 3.199 földművest és földművesasszonyt vontak be 185 munkacsoportba beosztva. A cséplésnél összesen 2,168 ember 158 munkacsoportban dolgozik majd a járás összes községében. Ebbe a munkába az állami gépállomások és az EFSz-ek gépein kívül 1.562 igát is felhasználnak. Az aratás idejét a múlt évvel szemben egy harmadával megrövidítik, 2 A 18 EFSz közül 10 a II és XII típusra tér át A n. típusra ezek az EFSz-ek térnek át: Obíd, tuba, Kamenin, Kamonny Most és Muzsla. Ezekben az EFSz.ekben eddig a II. típus üzemi rendtartását 278 szövetkezeti tag írta alá, akiknek 1547 hektárjuk van, ami a föld teljes kiterjedésének 30 százalékát képezi. E rendtartást egyre több és több szövetkezeti tag írja alá, mivel a föld kiterjedése is növekszik, amelyet a mesgyék nélküli földterület közös megművelésébe kapcsolnak be. 3. A vl. típusra öt község EFSz-e tért át, ahol a földművesek a földet a közös gazdákodásra átadják az EFSz-eknek. Ezek a községek a következők: Bucs, Vojnice, Sarkan, Köböl, Kút és Kisújfalu. Ezekben a községekben eddig a harmadik típusú EFSz üzemi rendjét 489 földműves írta alá, akiknek összesen 4071 hektár föld áll rendelkezésükre, ami a föld összkiterjedésének 47 százalékát teszi. A III. fokú szövetkezet üzemi rendtartásának Aláírása tovább folyik. 4. További négy EFSz-ben és pedig Kamenben, Hronomban, Svodinában, Mocson és Díván a szövetkezeti tagok megtették az előkészületeket, hogy áttérjenek a II. típusú EFSz-re. 5. A párkányi Járási Egységes Földműves Szövetkezetek versenyre hívták a zselizi járás összes EFSz-eit a) az aratási és cséplési munkálatok legjobb megszervezésében, b) egy hektárnyi területre eső legalacsonyabb pénzköltségben, c) a munkacsoportok legjobb tervteljesítményében, d) a terménybeszolgáltatás idejében való teljesítésére, e) a tarlóhántás gyors elvégzésében.