Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)

1950-07-02 / 16. szám

Milieu tériéi ulili iilill ink­om­min a liiiilill mti? Mi­ndenütt erősödnek a szövetkezetek • Újabb jelentések a magasabb termelési formára való áttérésről Folyik már a földműves ember legszebb legörömtelibb munkája: az aratás. Egymás­után érkeznek a jelentések, hogy nem milyen terv szerint kezdték, illetve kezdik meg az aratási, cséplési tarlóhántási és beszolgáltatási munkát. Ebben az évben tanul meg a falu is előre kidolgozott terv alapján dolgozni. A terv végrehajtása biztosítja a gyors, olcsóbb és kevesebb fáradságot jelentő munkát. Nincs már szinte sehol sem olyan falu, ahol a gép segítő erejét ne használnák ki. Ezen a téren is nagy a haladás, de a jövő még szinte beláthatatlan lehetőségeket sejtet. A beérkezett jelentések közül csak néhányat tudunk a helyszűke miatt­­ ismertetni de sorra vesszük majd a magyarlakta községek aratási híreit, és ezért kérjük az IFSz- eket, hogy munkájukról részletesen tájékoztassanak. Számoljanak be egyben arról is, hogy ősszel milyen típusú gazdálkodást kezdenek és arra eddig milyen előkészületek történtek. Ma egy csokorra való jelentést ismertetünk és jövő héten újabb és újabb hírekkel szolgálunk olvasóinknak. X UDVARD Az udvardi EFSz az aratási előkészületei! Siroky pártelnökhöz intézett levelében, je­lentene be. A levélben a többi között ezek olvashatók: , Az aratási munkálatoknál, melyeket 121 ha területen végzünk el, a kézzel végzett munkán kívül gépeket is igénybe veszünk. Szerződésileg biztosítottunk egy traktort és egy önkötözőgépet. A cséplésnél két csép­lőgépet alkalmazunk, melyeket magántulaj­donosoktól veszünk igénybe. Kisegítő brigá­dokat a partizenskei ISSZ patroriusunk ígért s egyúttal vállalta a gépeken régransztrnáló esetleges javításokat is. Kedvvel látunk neki az aratásnak és azt egy héttel előbb akar­juk befejezni, mint még években­ örü­l­nk, hogy minél előbb dolgozóink asztmára te­hetjük idei aratásunk gyümölcsét akik vi­­szont több textilt és több lábben­t fognak termelni a vidéki földművesek számára. KÖBÖLKÚT A köbölkúti EFSz tagjai kidolgozták a kö­­zös aratási, cséplési­­­ és tarlóhántás’ munká­latok tervét. Egyidejűleg elhatározták ,‘hogy rögtön az idei aratás után áttérnek a föld közös megművelésére és e gondolatnak megnyerik a község kis- és középföldműve­seinek javarészét Az aratás és t cséplés tervét úgy dolgozták ki, hogy minden gé­pet, amelyet az Állami Gépállomás ed, vagy amely a szövetkezet tulajdonában van, a le­hető legjobban kihasználják. Minden önkö­tözőgéphez 4 tagú, a marokszedő gépekhez pedig 3 tagú munkacsoportokat osztottak be; ezenkívül tíz EFSz-tag kézzel kaszálja az elfekvő gabonát. Az idei aratásnál a szövetkezet 410 ha-nyi gabonát, ebből 204 ha búzát, 52 ha rozsot, 156 ha árpát és 8 ha zabot arat. Kézzel csu­pán 5 ha-nyi gabonát kaszálnak le, tehát a bevetett területnek 1%-át. A cséplésre a szövetkezetnek 4 cséplőgé­pe áll készen, melyeket úgy állítanak szét a határban, hogy a gabona odaszállítára a lehető legkönnyebben menjen végbe és cséplőgépeket ne kelljen áthelyezgetni. Min­­­den cséplőgéphez 14 tagú és 7 fogattal ren­delkező munkacsoportot osztottak be Egy további 10 tagú csoport gondoskodik a gabonának közvetlenül a cséplőgéptől a Földműves Raktárszövetkezetbe való szállí­tásáról. Az aratással, behordással, csépléssel és a raktárakba való elhordással kapcsolatos költségek 747.850 Kcs-t tesznek ki, melyben már az EFSz tagjainak munkájáért járó juta­lom is benne foglaltatik. Az aratást 11 mun­­kanap alatt fejezik be. Az Állami Gépállomás traktoristái, nemcsak aratni fogják a gabo­nát, hanem azon a területen, amelyen nap­pal learatják a gabonát, éjszaka elvégzik a tarlóhántást .erovo A kis- és középparasztság saját tapaszta­lataiból mind jobban és jobban meggyőző­dik az EFSz előnyeiről, így gondolkodnak a cerovói EFSz szövetkezetesei is, akik a kö­vetkező levelet küldték §­roky párte­nöknek: Mi a korponai járásban lévő Cerovo Köz­ség EFSz tagjai érezve a mezőgazdasági ter­­melés javításának és ezzel életszínvonalunk emelésének szükségességét elhatároztuk, hogy áttérünk a harmadik típusú EFSz re- Azért határoztuk ezt el, mert meggyőződé­sünk, hogy egyedül ez a típus felel meg a kis- és középparasztnak. Elhatározásunk azért is történt, mert ezt az utat mutatja nekünk a dicső CsKP, amelyet drága Gottwa­d elnök elvtársunk vezet és annak szlovákiai része amelyet drága Siroky elvtárs, Te vezetsz”. Érsekújvár Kolarovszky János szövetkezeti elnök írja ne­­künk Érsekújvárról az alábbi sorokat: Az érsekújvári járás földművesei egymásután fogadták el a közös aratási és cséplési munkák­ról szóló határozatokat. A járási értekezleten a Népfront kiküldöttjei, a községi jegyzők, az EESz elnökei és titkárai,­valamint a tömegszerve­zetek képviselői nagy tetszéssel fogadták Mer­zo elvtárs beszámolóját, melynek során kiemelte Siroky pártelnök ama óhaját, hogy minden já­rásban legalább egy minta szövetkezetnek kell alakulnia. Siroky elvtárs óhaját magáévá tet­te a gyűlés és tervszerű szervezés és meggyő­zés után két hét múlva meg is lett az eredmény. Kiemelkedő taglétszámmal áttértek Alsó Jattá­ban, Zsitvagyam­aton, Dubníkon, Semerovón és Zemnében a­ll. termelési formájú EPSz-re. A XI. típusba lép Érsekújvár, Kamocsa, Csehi. A többi községben most folyik a szervezési mun­ka és meg van rá a remély, hogy a többi EFSz te áttér a n. fokú termelési módra. Az aratást és főleg a cséplést közösen vég­zik el. Az oktatók nagyon jól végzik a szer­vezést. A községeket felosztották utcákra és félutcákra. Egy-egy csoportba 10.15 családot osztottak be. Ezek maguk választanak csoport­­vezetőt. A cséplés lebonyolításával a cséplőgépvezetőt bízták meg, ő irányítja a csoportját és tagjait nyilvántartja. Egy másik csoportvezető a mun­kát ellenőrzi, nehogy abban zavar keletkezzék. Keresztekből csépelnek, mert ezt igen előnyös­nek találják, hiszen egy heti munkamegtaka­rítást jelent. Egézség szempotjából is jobb, ha keresztből csépelnek, mert az asztagból való cséplésnél szűk a hely és a por ott kering állan­dó­­ z a munkások körül. Egy másik vezető a gabonát tartja nyilván, egy további pedig be­irányítja a raktárokba a kicsépelt és lemért sze­met. En­nek rendelkezésére áll a szükségnek megfelelő fogat­szám. Mindezt azért szervezték így községeink, hogy hogy a nyitrai kerületben elsők lehessenek a járások közti versenyben. PERBETE A község hatéra szétdarabolt, ennek elle­nére az aratást és a cséplést 8 nappal előbb fejezik be, mint azelőtt bármikor. Az aratók 25 csoportra osztva dolgoznak. Minden csoport­ba 30 ember került Ezenkívül 8 önkötözőgé­pet használnak, melyekhez 7 tagú csoporto­kat osztottak be. A behordásra 60 igavonó áll készen és két pótkocsival rendelkező traktor­ A torlóhántést rögtön a kaszálás után végzik. Az aratási és cséplési közös munká­latok megszervezésénél nagy segítséget nyújtott a JSSR helyi csoportja is, melynek vezetői meglátogatták a kis- és középföld­­műveseket és meggyőzték őket a közös ara­tás és cséplés előnyéről A kis- és közép­földművesek, azok is, akik még nem tagjai az EFSz-nek, igen hálásak a helyi TSZP.nek, hogy a helyes útra vezette őket. A répa és a kukorica kapálásánál is állan­­dóan több csoport dolgozik s a szövetkezeti tagok így igyekeztek elérni, hogy az aratá­­sig ezt a munkát is időben­­ végezzék- MUZSLA Muzslán megszervezték az egész községre kiterjedő közös aratási és cséplési munká­latokat. Az aratást részben gépekkel, rész­ben pedig emberi munkaerővel végzik el. Tizenkét aratócsoportot alakítottak, közöttük a határt megfelelő arányban már előre fel­osztották, hogy a munka zavartalan menetét, biztosítsák A learatott gabonát három napig keresztekben hagyják száradni, majd rögtön megkezdik a hordást és a cséplést, úgyhogy asztagokat nem raknak, hanem a gabonát mindjárt a kocsikról cséplik el. Azzal, hogy az aratással egyidejűleg végzik a cséplést, a munkálatokat jelentős mértékben meg­gyorsítják és így elérhetik, hogy az elatási­­cséplési munkálatokat fele idő alatt végez­zék el. A cséplés meggyorsítása é­dekében úgy döntöttek, hogy amint az aratási mun­kák felén túljutottak, a munkaerőket a szük­ségletnek megfelelően vonják ki az aratás­­ból és állítják a hordás és a cséplési mun­kálatokba. Ugyanakkor traktorokkal és­­ gék­­kal megkezdik a tarlószántást is. Tagságának egyhangú döntése alapján a m­uzslai földműves szövetkezet elhatározta, hogy áttérnek a második tipusu szövetkeze­ti gazdálkodásra. A második tipusu szövetke­zeti gazdálkodás megszervezésével a helyi pártszervezett és a szövetkezet tagsága a tömeggyűléseken kívül páros agitációt indí­tott m­eg, hogy házról-házra járva győzzék meg a földműveseket a második tipusu szö­vetkezeti gazdálkodás szükségességéről és előnyeiről-Slánsky elvtárs a Párt Központi Bizottságá­nak ülésén a második tipusu szövetkezeti formát így határozta meg: ,Az EFSz-ek, ame­lyek közös vetési eljárást vezettek be, mezsgyék és az egyes parcellák közötti ha­­­tárok megszüntetésével a földet közösen dolgozzák meg, közös betakarítás után a ta­gok között elosztják földjeik nagyságának arányában a termést. A muzslai szövetkezetesek meg fogják ér­teni, hogy a második típusu szövetkezeti forma kizárólag a kis- és középparasztok ér­dekeit szolgálja, főleg a középparasztokét, akik, ha eredményesen akarnak gazdálkodni egyéni gazdálkodás útján, nem sikerül ne­kik A második típusú szövetkezeti forma is a földművesek szövetkezeti forma ,s a föld­­a földművesek tulajdonában hagyja meg a föl­­deket és az egységes vetési eljárás, a közös munkák révén mentesül a szükséges emberi munka hiányának nehézségeitől. A föld ter­mése a tulajdonosáé, csak a munkákat vég­zik a tagok közösen. BÁTORKESZI Bátorkesziben eddig az első típusú föld­műves szövetkezet működött. A szövetkezet tagsága a szövetkezeten kívül álló földmű­vesek bevonásával gyűlést tartott, amelyen elhatározták, hogy áttérnek a harmadik típu­su szövetkezeti formára A gyűlést alapos felvilágosító munka előzte meg és ennek eredményeképpen a község földműveseinek több mint egyharmada csatlakozott a har­madik típusú szövetkezethez. A szövetkeze­ti tagok földterülete a szövetkezet tulajdo­nát képező földekkel együtt kétezer hektár szántó, ami a község egész földterületének kétharmadát képezi. A szövetkeze taglét­­száma állandóan növekedik és minden re­mény megvan rá, hogy őszig a falusi gazda­gok kivételével a község összes földműve­sei csatlakoznak a földműves szövetkezet­hez Bátorkeszin a szövetkezet vezetésével és irányításával a szövetkezeten kívül álló föld­művesek bevonásával az egész községre kiterjedő egységes vetési eljárást vezetnek be A szövetkezet célja az, hogy ezzel szövetkezeten kívül állókat is meggyőzze és a bizonyságát adja az egységes vetési eljárás és az így felhasználható gépi munka jelen­tőségének. A szövetkezetben kétszáz hektáron beve­zetik a füves vetésforgót. A jövő gazdasági évre a szövetkezet vállalta, hogy az egész község földterületére kivetett cukorrép­a, napraforgó és zöldségféléket termelni jó. A szövetkezet ezzel biztosítja, hogy fog­a község ezekből a növényekből az előírt mennyiséget elvesse, másrészt a szövetke­­zeten esetleg kívülálló kis- és középparasz­tokat a sok kézi munkát adó cukorrépa és zöldségtermeléstől mentesíteni akarja. A szövetkezet, okulva az idei év tapaszta­latain, hogy a gépi munkákat sokkal olcsób­ban végeztetheti el, ha az állami gépállo­­mással dolgoztat, mintha a saját gépeit használja, úgy döntött, hogy a szövetkezet gépállományát a köbölkúti gépállomásnak adják át. FELSŐPATONY Két öntözőgép és 12 szövetkezeti tag tag x megkezte Felsőpatonyban az őszi és tavaszi bú­­za aratását Június 22-én öt óra alatt lekaszál­tak egy hektár őszi és 9 hektár tavaszi búzát, amelyet a közös tavaszi vetési terv alapján ve­­tettek el a nagy dűlőben. Egy hektár learatása önkötözőgéppel és ke­resztbe rakása 550.—kös­be került. Egy traktor amint a szövetkezetetek keresztbe rakták a ké­véket—tarlószántást végzett. Az aratás megkezdését eljöttek megnézni a szomszédos Csécsénypatony község szövetkeze­tesei is, Berzédi János az EFSz elnökkel az élükön, öröm volt nézni, hogy milyen gyorsan ment a kaszálás és hogyan gyűltek a kévék. A szövetkezet nő tagjai a kévéket összeszedték és keresztekbe rakták. Ez az EFSz első közös a­ratása a közösen bevetett nagy területen. Meglátogatta az első közös aratást végzett szövetkezeteket Baét’ovansky, az SzKP főtitká­ra­­•* Faltán földművelésügyi megbízott, hogy elbeszélgessenek velük az első tapasztalatokról, amelyeket a közösen elvégzett aratási munká­latoknál szereztek. Gerbel munkacsoportvezető­vel és beszántották a mesgyéket, hogy mennyi­­csobbá teszi ez most m­unkájukat, elmondotta, hogy milyen okosan cselekedtek tavasszal, amikor bevezették a közös vetési tér­ré meggyorsítja, megkönnyíti és mennyivel ol­csóbbá teszi ez most munkájukat. A SZOKOL ARATÁSI FELHÍVÁSA »Megmutatjuk, hogy tudjuk hol a helyünk a kenyérért folyó harcban« ötödször kezdődik az aratás Népi Köztársaságunkban­ Ötödször fogják földműve­seink learatni ezt, amit vátettak anélkül, hogy féfn­ök kellene áttét, hogy munkájuknak gyümölcsét elviszi a végrehajtó. Jól tudjuk, mennyire megváltoztak falveink ez alatt ez öt év alatt. A földreform, a nagybirtokok felosztása a dicső februári győzelem és a Nem­zeti Front kormányhatalmának megerősödése után mezőgazdaságunk is hozzáfogott az új, magasabb termelési formának — a szövetkezeti nagytermelésnek — megszervezéséhez. A Párt vezette munkásosztály támogatásával falvaink is gyorsan haladnak előre felsza­badultak a félhűbéri rabigából, amelyben az előző köztársaságban az agrár nagybur­zsoázia leszorítva tartotta őket. A szövetkezeti nagybani termelés nagy mértékben hoz­zájárul a város és a falu kapcsolatának megszilárdításához Ma a földműves munka már nem küzdelem a puszta megélhetésért. A mezőgazdasá­gi munka sikere a szocializmus kiépítésének sikerével, a gazdasági tervek teljesítésé­­vel. Köztársaságunk biztonságának és ezzel együtt a béke és haladás hatalmas tábora megerősödésének kérdésével egyértelmű lesi. Mégis az idén sokkal többet foglalkozunk az aratás sikeres elvégzésének kérdésével és ezért minden becsületes állampolgár kötel­­essége, hogy minden erejével hozzájáruljon az aratás, valamint a tervezett fölvásárlás «’keres lefolytatásához. A Nemzeti Front és napi igazgatásunk önzés községei és szervezetei ma az aratás biztosításával és az állami birtokosnak, az Egységes Földműves Szövetkezeteknek és a földműveseknek nyújtandó segély megszervezésével foglalkoznak. A Szőke­, mint Nemzeti Front legnagyobb alakulatainak egyike, kell, hogy tudatában legyen annak hogy a közösen viseli a felelősséget az ezévi aratás sikeres lefolyásáért, mely a kollektív mező­gazdasági munka példája lesz. Brigádok szervezésével és a többi alakulatban való közös munkával, újból megmutatják, hogy tudjuk, hol van a helyünk ebben a kenyérért és a ha­­zánk szociális jövőéért folyó nagy liatában. Gondoljunk arra, hogy a nemzet élelmezési helyzete előfeltétele annak, hogy egészségesen fejlődhessék. Gondolunk arra, hogy városaink ellátásától függ az ötéves terv teljesítése is. Gondoljunk arra, hogy a jobb jövőt, az összes élelmiszerek szabad­­­ té tételét, a szocializmus gyorsabb haladását csakis a Köztársaságért, a békéért, a sza­badságért és az egész világ demokráciájáért végzett öntudatos s áldozatkész munkával KÍTt»sírha!lu!r A párkányi járás mind a 18 EFSz-e áttér a magasabb szövetkezeti típusra A párkányi járás az aratási és cséplési munkák sikeres előkészítéséről és az EFSz-ek magasabb termelési típusra való áttéréséről az alábbi összefoglaló jelentésben számolt be Gottwald köztársasági elnökhöz intézett levelében: X. A járás minden községében elkészültek a tervek a közös aratási és cséplési munkák el­végzésére. A közös aratási munkálatokba 14,549 ha területen 3.199 földművest és földműves­­asszonyt vontak be 185 munkacsoportba beosztva. A cséplésnél összesen 2,168 ember 158 mun­kacsoportban dolgozik majd a járás összes községében. Ebbe a munkába az állami gépállomá­sok és az EFSz-ek gépein kívül 1.562 igát is felhasználnak. Az aratás idejét a múlt évvel szem­ben egy harmadával megrövidítik, 2 A 18 EFSz közül 10 a II és XII típusra tér át A n. típusra ezek az EFSz-ek térnek át: Obíd, tuba, Kamenin, Kamonny Most és Muzsla. Ezekben az EFSz.ekben eddig a II. tí­­pus üzemi rendtartását 278 szövetkezeti tag írta alá, akiknek 1547 hektárjuk van, ami a föld teljes kiterjedésének 30 százalékát képezi. E rendtartást egyre több és több szövetkezeti tag írja alá, mivel a föld kiterjedése is növekszik, amelyet a mesgyék nélküli földterület kö­zös megművelésébe kapcsolnak be. 3. A vl. típusra öt község EFSz-e tért át, ahol a földművesek a földet a közös gazdáko­­dásra átadják az EFSz-eknek. Ezek a községek a következők: Bucs, Vojnice, Sarkan, Köböl, Kút és Kisújfalu. Ezekben a községekben eddig a harmadik típusú EFSz üzemi rendjét 489 földműves írta alá, akiknek összesen 4071 hektár föld áll rendelkezésükre, ami a föld összki­­terjedésének 47 százalékát teszi. A III. fokú szövetkezet üzemi rendtartásának Aláírása to­vább folyik. 4. További négy EFSz-ben és pedig Kamenb­e­n, Hronomban, Svodinában, Mocson és Díván a szövetkezeti tagok megtették az előkészületeket, hogy áttérjenek a II. típusú EFSz-re. 5. A párkányi Járási Egységes Földműves Szövetkezetek versenyre hívták a zselizi­ járás ös­­­szes EFSz-eit a) az aratási és cséplési munkálatok legjobb megszervezésében, b) egy hektár­nyi területre eső legalacsonyabb pénzköltségben, c) a munkacsoportok legjobb tervteljesít­­ményében, d) a terménybeszolgáltatás idejében való teljesítésére, e) a tarlóhántás gyor­s elvég­zésében.

Next