Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)

1960-03-06 / 19. szám

Érdemeiért jutalom Terézia Ladhkovicová nyolc gyer­mek anyja, s férjével együtt a stu­­pavai EFSZ-ben dolgozik. 1957-ben léptek a szövetkezetbe 9 hektár föld­területtel. A községben addig is tisz­telték őket becsületes munkájukért. Amikor az EFSZ-be léptek, az állat­­tenyésztésben kaptak állandó beosz­tást: sertésgondozók lettek. Nemré­giben még 400 sertést gondoztak, etettek és takarmányt készítettek részükre. Amióta az EFSZ-ben fel­építették az új sertéshizlaldát és a fiaztatót, munkájuk lényegesen meg­könnyebbült, így jelenleg 500 sertést hizlalnak, ami persze szintén sok munkát igé­nyel. A 39 éves munkásasszony azon­ban férjével együtt nagy szorgalom­mal, kitartással dolgozik. Ezenfelül gyermekei körül is sok munka akad. Ez a nyolcgyermekes anya nagy odaadással végzi munkáját a köz érdekében. Munkaköre nagy felada­tokat ró rá. — És minderre telik idejéből? — teszem fel a kérdést. — Kell, hogy teljék. Ennyit mondott csupán Lachkovi­­cová, aki példaképe lehetne mások­nak is. A bratislavai nemzeti bizottság is felfigyelt Terézia Lachkovicová mun­kasikereire. Sok hasonló dolgozó as­­­szonnyal együtt a nemzetközi nőnap alkalmából méltán részesíti kitünte­tésben. J. S. Ladhkovicová munka közben Kukulya László Ezerkilencszáznegyvenötöt írtak. A fasiszták által meggyötört, de térdre nem kényszerített Felső- Garam vidéki községek a szovjet hadsereg előrenyomulását segítették. A fasiszták fejvesztetten mene­kültek. Visszavonulási útjaikon fel­robbantották a hidakat, akadályokat építettek. A Garam menti Pohorelská Masában Kukulya András vasúti őr szolgálatot teljesített. Az őrházban ládjával. Jól tudta, hogy lakott csa­k pusztító nácik elől, amit csak lehet, meg kell mentenie. Ezért amit lehetett, elrej­tett. Az egyik holdvilágos éjszakán a gépfegyverek és aknavetők csattogása lassan elhallgatott, a csendet csak néha szakította meg egy-egy gránát vagy puskagolyó süvítése. Kukulya András nem aludt, együtt virrasztott legkisebb fiával. Egyszer csak az állo­más felől nagy robbanás hallatszott. Megrezzent. A kiáltásban fia hangját vélte felfedezni, majd a hang irányá­ba rohant. A kerítés mellett füstgo­­molyag szállt felfelé és a földön arc­cal lefelé borulva egy embert talált.. Amikor felemelte, a megdöbbenéstől életben maradt majd hanyatt esett; László fia feküdt a földön. Körülötte vértől piroslott a hó... Kétségbeesésében alig tudott mihez kezdeni. Először fia mellé térdelt és gondolkozott. De látta, hogy csele­kednie kell. Fölkeltette másik két fiát, és a sebesültet az óvóhelyre vit­ték. Kezét lemosták, tiszta törülkö­zővel bekötötték, mert kétszer sehol sem volt. Kukulya András fuvarosért szaladgált, hogy fiát orvoshoz vihes­sék. A falu azonban kihaltnak látszott. Egy régi jó ismerőse segített rajta és Lászlót orvoshoz vitte. A beteg állapota súlyos volt, az orvos arcáról is ezt lehetett leolvas­ni. A megfelelő gyógyszer azonban hiányzott. Annál több volt a segíteni akarás, az összefogás, az embersze­retet, ami sok mindent pótolt. Az apa nagyon aggódott. Újra fia mellé térdelt és lélegzetét vizsgálta. Nem értett hozzá, de annyit mondott: — Gyenge az érvelése. Az orvos mindezt tudta, s gyorsan műszereket keresgélt táskájában. — A betegnek vérátömlesztésre van szüksége. Aki maguk közül segí­ten akar a fiúnak, az maradjon itt! — szólt az orvos és megkezdte az elő­készületeket. Az egyik vizet készített, a másik asztalt hozott, lámpát gyújtott. Az orvosnak végül sikerült a vércsopor­tot megállapítania. A jelenlevők közül ketten voltak, akik segíthettek. Az egyiket az orvos rögtön a fiú ágya mellé hívta, s máris kezdődött a vér­átömlesztés. Alig telt el néhány perc, a beteg megmozdította fejét. Amikor az orvos már elégnek látta a vérada­got, mindkettőjük karjából kivette a tűt, s miután homlokát megtörölte, így szólt: — Megmenekült. László apja hálásan szorongatta az orvos kezét, aki fiát a biztos haláltól mentette meg. A betegnek azonban kórházi kezelésre volt szüksége. Öt nap után azonban vidáman hagyta el a kórházat és első útja orvosához, valamint a véradóhoz vezetett. Kukulya László azóta sem felejtet­te el, hogy mit jelent bajbajutott embertársainak segíteni. Élethivatá­sát az egészségügyi dolgozók körében találta meg. 1948-tól a Vöröskereszt önkéntes véradója, hogy ő is embe­reket adjon vissza az életnek, mint ahogy azt vele tették. Kartik László (Tornaija) Miszticizmus is tudomány Az élet keletkezéséről írta: A. I. OPARIN akadémikus A TUDOMÁNYOS ÉLET MEGCÁFOLJA A VALLÁST Igen ám, de a miszticizmus képvi­selői túl hamar hitték azt, hogy dia­dalmaskodtak. A XX. század első felé­ben a különböző szaktudósok össze­fogása folytán gyökeres fordulat kö­vetkezett be az élet keletkezése kér­désének megoldásában. Megszületik az élet keletkezésének tudományosan megalapozott következetes elmélete. Ennek az elméletnek hívei kizáróla­gosan természetes folyamatként fog­ják fel az élet keletkezését, s elte­kintenek minden természetfeletti erőtől. .Tanúi vagyunk az élet kelet­kezéséről szóló vallási nézetek vég­leges összeomlásának. Csaknem négymilliárd évvel ezelőtt bonyolult kémiai és fizikai átalaku­lások mentek végbe a Föld szilárd kérgében (a litoszférában), az ős­tengerek és óceánok vizében (a hid­roszférában) és a Föld légkörében (atmoszférában). Jelentős változáso­kon mentek át különösképpen a szén­vegyületek, amelyek rendkívül fontos szerepet töltenek be a különböző szervezetek életében. A szén a Föld területén bolygónk keletkezésével egyidejűleg jelent meg, főképpen úgynevezett szénhidrogének, a szén és hidrogén különböző vegyületeinek formájában. A szénhidrogének különösen hatot­tak egymásra, vegyületet alkottak a Föld légkörében jelenlevő vízgőzzel, ammóniákkal, hidrogénnel és más gázokkal, s belőlük olyan, eleinte kez­detleges, majd egyre bonyolultabb anyagok jöttek létre, amelyek hason­latosak a ma élő állatok és növények szervezeteit alkotó anyagokhoz. Egy laboratóriumban nemrégiben sikerült a Föld ősatmoszférájának feltételei­hez hasonló körülményeket létrehoz­ni. Kísérletileg kimutatták, hogy metán (a legegyszerűbb szénhidro­gén), ammóniák, hidrogén és vízgőz keverékében könnyen létrejönnek aminosavak, vagyis olyan anyagok, amelyek „téglaként“ szolgálnak az élő szervezetek fehérje-molekuláinak épületéhez. A Föld ősatmoszférájában és hid­roszférájában valószínűleg hasonló módon jöttek létre a cukrok, a zsír­szerű anyagok, a foszforos szerves vegyületek stb. Ezek eleinte arány­lag egyszerű szerves vegyületek vol­tak, molekuláik a szén, hidrogén, oxigén, nitrogén, kén és foszfor né­hány atomjából állottak. Később azon­ban e vegyületek részecskéi össze­kapcsolódtak, egyre bonyolultabb for­mát öltöttek. Ez a folyamat (szerves kémiai szin­tézis)­­ rendkívül bonyolult módon, olyan korszakban ment végbe a Föl­dön, amikor élő szervezetek még nem léteztek. A szerves kémiai szintézis több milliárd évig tartott, s eredmé­nyeként fehérje típusú szerves ve­gyületek jöttek létre az őstengerek és óceánok vizében. A Föld akkori hidroszférája feloldódott, szerves ve­­gyületekből álló „erőlegessé“ vált. Csakhogy akkor még nem léteztek a legkezdetlegesebb élőlények sem, amelyek ezzel táplálkozhattak volna. Az élet még mindig nem jelent meg a földön. A fehérjeszerű­­ anyagok és más bonyolult szerves vegyületek eleinte egyszerűen oldott állapotban voltak a tengerek és az óceánok vizében és egyenletesen oszlottak meg az oldó­anyagban. Később azonban ezek a molekulák egyesültek, s egész rajo­kat, csomókat hoztak­ létre; ezek az­tán különálló sokmolekuláris rend­szerekként váltak ki az oldóanyagból. Ilyen rendszereket (úgynevezett kon­­zervát-cseppeket) megfelelő feltéte­lek közöt sikerült laboratóriumban is előállítani. Hasonló koacervát állapot jellemzi a most élő szervezetek protoplazmá­ját. A protoplazma azonban abban különbözik a mesterséges úton elő­állított koacervát-cseppektől, hogy szigorúan törvényszerű módon áll kölcsönhatásban a környezettel. Az első koacervát-cseppeknél nem volt ilyen törvénszerűség, s ez csak to­vábbi hosszas fejlődés eredményeként jelenhetett meg. A mesterséges koa­­cervát-cseppek laboratóriumi tanul­mányozása és más jelenkori egyszerű élő szervezetek biokémiai megfigye­lése azt bizonyítja, hogy a hidrosz­férában aztán végbement a különálló sokmolekuláris rendszerek „kiválasz­tása“. Közülük csak azok maradtak meg, amelyek legjobban tudtak al­kalmazkodni a környezethez, s a leg­ellenállóbbaknak bizonyultak a kör­nyezet állandó behatolásával szem­ben. E sajátos „kiválasztás“ folytán csak azok a sok molekuláris rendsze­rek nem pusztultak el és fejlődtek tovább, amelyekben a bomlás és szin­tézis összhangban állottak egymás­sal, s így a reakció tartós, állandóan ismétlődő láncolatát, ciklusát adták. Ebből jelent aztán meg az önfenntar­tás képessége, amely az élőlények oly jellemző tulajdonsága. Ettől kezdve beszélhetünk az élet megjelenéséről. Az anyag­ fejlődésé­nek ebben a szakaszában kezdődött meg a természetes kiválasztás. Kezd­tek kialakulni, szaporodni és tökéle­tesedni azok az élőlények, amelyek jobban tudtak alkalmazkodni a kör­nyezethez, reagálni ennek változá­saira. A kiválasztás alapján kialakult az élőlények nagyobb fokú alkalma­zása a létfeltételekhez, belső felépí­tésük egyre jobban megfelelt élet­funkcióinak. A koacervát-cseppekből mintegy másfél milliárd évvel ezelőtt létre­jöttek az első kezdetleges élőlények. Tekintettel arra, hogy bennük a ké­miai változások minőségileg új, s jó­val tökéletesebb módja jött létre, az élet sokkal gyorsabb ütemben indult fejlődésnek. Az élőlények első for­máinak megjelenéséhez évmilliárdok­ra volt szükség, a továbbiak során azonban az élő anyag fejlődésének legfontosabb szakaszaihoz már csak százmillió vagy éppenséggel tízmillió évre mutatkozott szükség. A kezdetleges élő szervezetek egyetlen táplálkozási forrásaként azok a szerves anyagok szolgálhattak, amelyek eleinte — nem biológiai úton — a szénhidrogénekből jöttek létre. Az anyagcsere legkezdetlegesebb formája az élőlénynek az a képessé­ge, hogy építő és energetikai anyag­ként tudták felhasználni ezeket a szerves anyagokat. Tekintettel arra, hogy a Föld ős­­atmoszférájában szabad állapotban nem létezett oxigén, a kezdetleges anyagcsere nem állott kapcsolatban a lélegzéssel, hanem a szerves anya­gok oxigén nélküli bomlása alapján ment végbe. A FOTOSZINTÉZIS Az élet fejlődése folytán a Föld felszínén egyre kevesebb volt a nem biológiai úton létrejövő szervesanyag. A létfeltételek változása főként olyan szervezeteknek kedvezett, amelyek képesek voltak elnyelni a fényt, s a szén szervetlen vegyületei, az at­moszféra széndioxidja alapján tudtak újraépíteni szervesanyagokat. A­ szer­­ves anyagok eddigi kezdetleges, lassú, nem biológiai úton végbemenő kiala­kulása helyett létrejött a szintézis új biológiai módszere, az úgynevezett fotoszintézis. (Folytatjuk) 2­ Földműves 1960. március 6. 40 éves a Szlovák Nemzeti Színház Ezekben a napokban ünnepeljük a Szlovák Nemzeti Színház megalakulá­sának 40. évfordulóját. Az elmúlt négy évtized alatt a hivatásos szlovák szín­művészet eredményes utat tett. Már az első köztársaság idején megtette első bátor lépéseit a realista színját­szás felé, amely elsősorban az orosz és szovjet drámairodalom remekeinek bemutatásában nyilvánult meg. Tol­sztoj, Csehov, Gorkij világhírű alko­tásai szerepeltek a színház műsorán. A hivatásos szlovák színművészet működése nagyban elősegítette a szlo­vák drámairodalom fejlődését is. Fő­leg az utolsó évtized eredményei mu­tatják azt, hogy a nemzet kulturális fejlődésének elengedhetetlen szüksége a magas színvonalú színjátszás meg­teremtése. A haladás határköveit a Krútsiava, Bég Bajazid, Ján­osík ope­rák, valamint a szlovák drámairodalom további művei jelzik. Meg kell emlékeznünk arról is, hogy a Szlovák Nemzeti Színház színpadán szóhoz jutottak a csehszlovákiai ma­gyar irodalom alkotói is, ami a ma­gyar és a szlovák nép barátságának jelképe. Az ünneplő színház gratulálói közé felsorakozva, mi is további sikereket kívánunk az elkövetkező években. Vadkerti elvtárs falura megy A szenei járásban is sokan men­nek falura. A toronyi szövetkezet élére Zelman Mária elvtársnő, a me­zőgazdasági ügyosztály tervezője ment. Palcsó Dezső, a mezőgazdasági osztály helyettese az igrámi szövet­kezetben látja el az elnöki funkciót. Királyfán pedig Gáspár Józsefet, a járási főagronómust választották meg elnöknek. Vadkerti Lajos elvtárs, a járási nemzeti bizottság titkára, a magyarbéli és németbéli EFSZ egye­sülése után vezeti majd az új szö­vetkezetet. A két szövetkezet járásunkban ed­dig gyengén gazdálkodott. Mind a két helyen alacsony színvonalú volt a munka szervezése, az idénymunkák folyamán mindig brigádosokra volt szükség. Sok munkát nem végeztek el időben. Az évzáró gyűlésen a vitázók bát­ran beszéltek a hibákról. Bár Kristóf elvtárs kertész és Farkas elvtárs, a tyúkfarm vezetője dicséretet érde­­ m ★ ★ Több föld ad termést A kassai kerületben több talajja­vítási szövetkezet, amelyek száma már 22 ebben a kerületben, nagyon jól végzi időjárás sem munkáját. A kedvezőtlen gátolta a dolgozókat abban, hogy például januárban közel negyedmillió korona értékben ne vé­gezzenek talajjavító munkákat. A ke­­rületileg irányított üzemekkel együtt januárban végrehajtott vízszabályo­zási munkák értéke több mint 900 000 koronát tett ki. Számolnak azzal, hogy a kassai kerületben további 10 000 hektár föl­­det tesznek termővé. A nánai színjátszók A nánai CSISZ-szervezet színjátszó csoportot alakított. A csoport tagjai már eddig két vígjátékot betanultak és előadtak. A „Sógorság és kama­­sz“ és a „Huszárok és úri dámák“ előadásai nagy sikert arattak a kö­zönség soraiban. A színjátszók közül Brigany Sándor és Tóth József játéka tetszett. A nők közül ki kell emel­nünk Matus Rozália és Polozsányi Mária alakítását. A színjátszó csoport megalakítója, Czímer Vince külön is dicséretet érdemel. T. L. mennek munkájukért, azonban sok tag nem teljesítette kötelességét. A ve­zetőség csak akkor osztotta szét a kapásokat, amikor már nem lehetett látni a kultúrnövényt a gaztól. A né­metbéli szövetkezet 170, a magyarbéli pedig csak 110 mázsás cukorrépa­hozamot ért el átlagban. Hibky elv­társ megállapította, hogy a cukorrépát későn kapálták, de a föld előkészítése sem volt kielégítő. A régi vezetőség még most sem szántotta le a cukor­répa alá a trágyát. Rigó elvtársnő élesen bírálta, hogy a szövetkezet nem bünteti meg azo­kat, akik rosszul végzik munkájukat. Akadtak olyanok, akik a földnek csak a két végét kapálták meg, a közepe pedig gazos volt. A két szövetkezet gazdálkodását értékelve láthatjuk, hogy Vadkerti elvtársnak lesz bőven munkája, s ő nem hátrál meg a nehézségek elől. Máris hozzáfogott a vezetőség aktivi­zálásához. A vezetőket a termelési eredmények után jutalmazzák. Min­den szakaszon bevezetik a pótjutal­mazást. ★ ★ [UNK] Csandal István A felszabadulás tiszteletére TÖBB SZENET ADNAK A noványi bányászok hazánk fel­­szabadulásának 15. évfordulója tisz­teletére több kötelezettséget vállal­tak. Eszerint egész évi fejtési tervü­ket december 10-ig teljesítik és így 13 000 tonna szénnel többet adnak népgazdaságunknak. Ugyanakkor vál­lalták, hogy a harmadik ötéves terv éveiben befejezik a kutató munkála­tokat, hogy utána még nagyobb ered­ményeket tudjanak elérni. Tizennégy szocialista munkabrigád alakult a felszabadulás tiszteletére, amelyek becsületesen megállják he­lyüket. Machota Gusztáv vájár­cso­portja naponta két tonna szénnel többet küld a felszínre. A fiatal bá­nyászok továbbá vállalták, hogy nyári csúcsmunkák idején segítenek a majd a környező szövetkezeteknek. Motesíky Árpád (Privigye) Horváth Gábor és Arnet Béla ifjú bányászok az elsők között jelentkez­tek a szövetkezetek megsegítésére. FELEJTHETETLEN EST A moldovai CSEMADOK­ helyi szer­vezete, a mezőgazdasági technikum és a 11 éves középiskola diákjai és tanítói nagyszabású kultúrestet ren­deztek február közepén. A műsort Huszka Jenő és Dujevszkij operett­­dalaiból, magyar és orosz népdalokból, Petőfi, Ady és más költők verseinek szavalataiból állították össze. Az elő­adáson nagyszámú nézőközönség vett részt, amely tapssal jutalmazta a színvonalas műsorszámokat. Radácsi László (Moldova) Kitűnőek az új begyűjtési árak Ez a felirat díszítette a Serkei Helyi Nemzeti Bizottság épületét. Ha mélyebben tanulmányozzuk az új ára­kat, sok érdekes dolgot tudunk meg. A serkei szövetkezet már 2847 kg sertéshúst adott a közellátásnak, amiért 35 587 koronát kapott. A régi árak szerint azonban csak 15 943 ko­rona gurult volna a közös erszénybe. Mindez világos, érthető mondatokban ott díszelgett a falragaszon. Ebből is látható, hogy Serkén igen helyesen használják fel az agitáció­­­ különböző formáit. A jó példa láttán megkér­deztünk egyet-mást a községben fo­lyó munkákról. Farkas Géza, a nemzeti bizottság elnöke és Balázs Vilmos titkár felelt kérdéseinkre. — Az 1959-es esztendő a szövet­kezeti gondolat előretörésének éve volt — mondották. — A helyi párt­­szervezet és a helyi nemzeti bizottság agitációs munkájának hatására 35-en léptek a szövetkezetbe. Ma már 800 hektár földön gazdálkodik az EFSZ 140 tagja. Öt nagyobb gazdasági épü­let sorakozik az EFSZ telepén. A szövetkezet jövőjéről Kasza Ist­ván szövetkezeti elnök tájékoztat. — A teheneket, sajnos, még nem összpontosítottuk teljesen. A fejési átlag évente egy tehén után csak 1600 liter. Ám ebben az évben 2100 litert irányoznak elő. Reméljük, hogy ezt el is érjük. A tehénállományt saját nevelésű üszőkkel töltjük föl. Az új istálló is hozzájárul majd az állat­­tenyésztés fellendítéséhez.­­ Hogy ezeket a terveket valóra váltsák, alapos szakmai felkészültség kell. Mit tesz a szövetkezet vezető­sége ennek érdekében? — Szövetkezetünkből négy fiatal tanul a Kövecsesi Mezőgazdasági Is­kolán. A tagság 30 %-a fiatal. A jó munkaerők lehetővé tették, hogy ta­valy a dohányért 50 000 korona pré­miumot kapott a szövetkezet. Agócs Vilmos

Next