Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-03-06 / 19. szám
Érdemeiért jutalom Terézia Ladhkovicová nyolc gyermek anyja, s férjével együtt a stupavai EFSZ-ben dolgozik. 1957-ben léptek a szövetkezetbe 9 hektár földterülettel. A községben addig is tisztelték őket becsületes munkájukért. Amikor az EFSZ-be léptek, az állattenyésztésben kaptak állandó beosztást: sertésgondozók lettek. Nemrégiben még 400 sertést gondoztak, etettek és takarmányt készítettek részükre. Amióta az EFSZ-ben felépítették az új sertéshizlaldát és a fiaztatót, munkájuk lényegesen megkönnyebbült, így jelenleg 500 sertést hizlalnak, ami persze szintén sok munkát igényel. A 39 éves munkásasszony azonban férjével együtt nagy szorgalommal, kitartással dolgozik. Ezenfelül gyermekei körül is sok munka akad. Ez a nyolcgyermekes anya nagy odaadással végzi munkáját a köz érdekében. Munkaköre nagy feladatokat ró rá. — És minderre telik idejéből? — teszem fel a kérdést. — Kell, hogy teljék. Ennyit mondott csupán Lachkovicová, aki példaképe lehetne másoknak is. A bratislavai nemzeti bizottság is felfigyelt Terézia Lachkovicová munkasikereire. Sok hasonló dolgozó asszonnyal együtt a nemzetközi nőnap alkalmából méltán részesíti kitüntetésben. J. S. Ladhkovicová munka közben Kukulya László Ezerkilencszáznegyvenötöt írtak. A fasiszták által meggyötört, de térdre nem kényszerített Felső- Garam vidéki községek a szovjet hadsereg előrenyomulását segítették. A fasiszták fejvesztetten menekültek. Visszavonulási útjaikon felrobbantották a hidakat, akadályokat építettek. A Garam menti Pohorelská Masában Kukulya András vasúti őr szolgálatot teljesített. Az őrházban ládjával. Jól tudta, hogy lakott csak pusztító nácik elől, amit csak lehet, meg kell mentenie. Ezért amit lehetett, elrejtett. Az egyik holdvilágos éjszakán a gépfegyverek és aknavetők csattogása lassan elhallgatott, a csendet csak néha szakította meg egy-egy gránát vagy puskagolyó süvítése. Kukulya András nem aludt, együtt virrasztott legkisebb fiával. Egyszer csak az állomás felől nagy robbanás hallatszott. Megrezzent. A kiáltásban fia hangját vélte felfedezni, majd a hang irányába rohant. A kerítés mellett füstgomolyag szállt felfelé és a földön arccal lefelé borulva egy embert talált.. Amikor felemelte, a megdöbbenéstől életben maradt majd hanyatt esett; László fia feküdt a földön. Körülötte vértől piroslott a hó... Kétségbeesésében alig tudott mihez kezdeni. Először fia mellé térdelt és gondolkozott. De látta, hogy cselekednie kell. Fölkeltette másik két fiát, és a sebesültet az óvóhelyre vitték. Kezét lemosták, tiszta törülközővel bekötötték, mert kétszer sehol sem volt. Kukulya András fuvarosért szaladgált, hogy fiát orvoshoz vihessék. A falu azonban kihaltnak látszott. Egy régi jó ismerőse segített rajta és Lászlót orvoshoz vitte. A beteg állapota súlyos volt, az orvos arcáról is ezt lehetett leolvasni. A megfelelő gyógyszer azonban hiányzott. Annál több volt a segíteni akarás, az összefogás, az emberszeretet, ami sok mindent pótolt. Az apa nagyon aggódott. Újra fia mellé térdelt és lélegzetét vizsgálta. Nem értett hozzá, de annyit mondott: — Gyenge az érvelése. Az orvos mindezt tudta, s gyorsan műszereket keresgélt táskájában. — A betegnek vérátömlesztésre van szüksége. Aki maguk közül segíten akar a fiúnak, az maradjon itt! — szólt az orvos és megkezdte az előkészületeket. Az egyik vizet készített, a másik asztalt hozott, lámpát gyújtott. Az orvosnak végül sikerült a vércsoportot megállapítania. A jelenlevők közül ketten voltak, akik segíthettek. Az egyiket az orvos rögtön a fiú ágya mellé hívta, s máris kezdődött a vérátömlesztés. Alig telt el néhány perc, a beteg megmozdította fejét. Amikor az orvos már elégnek látta a véradagot, mindkettőjük karjából kivette a tűt, s miután homlokát megtörölte, így szólt: — Megmenekült. László apja hálásan szorongatta az orvos kezét, aki fiát a biztos haláltól mentette meg. A betegnek azonban kórházi kezelésre volt szüksége. Öt nap után azonban vidáman hagyta el a kórházat és első útja orvosához, valamint a véradóhoz vezetett. Kukulya László azóta sem felejtette el, hogy mit jelent bajbajutott embertársainak segíteni. Élethivatását az egészségügyi dolgozók körében találta meg. 1948-tól a Vöröskereszt önkéntes véradója, hogy ő is embereket adjon vissza az életnek, mint ahogy azt vele tették. Kartik László (Tornaija) Miszticizmus is tudomány Az élet keletkezéséről írta: A. I. OPARIN akadémikus A TUDOMÁNYOS ÉLET MEGCÁFOLJA A VALLÁST Igen ám, de a miszticizmus képviselői túl hamar hitték azt, hogy diadalmaskodtak. A XX. század első felében a különböző szaktudósok összefogása folytán gyökeres fordulat következett be az élet keletkezése kérdésének megoldásában. Megszületik az élet keletkezésének tudományosan megalapozott következetes elmélete. Ennek az elméletnek hívei kizárólagosan természetes folyamatként fogják fel az élet keletkezését, s eltekintenek minden természetfeletti erőtől. .Tanúi vagyunk az élet keletkezéséről szóló vallási nézetek végleges összeomlásának. Csaknem négymilliárd évvel ezelőtt bonyolult kémiai és fizikai átalakulások mentek végbe a Föld szilárd kérgében (a litoszférában), az őstengerek és óceánok vizében (a hidroszférában) és a Föld légkörében (atmoszférában). Jelentős változásokon mentek át különösképpen a szénvegyületek, amelyek rendkívül fontos szerepet töltenek be a különböző szervezetek életében. A szén a Föld területén bolygónk keletkezésével egyidejűleg jelent meg, főképpen úgynevezett szénhidrogének, a szén és hidrogén különböző vegyületeinek formájában. A szénhidrogének különösen hatottak egymásra, vegyületet alkottak a Föld légkörében jelenlevő vízgőzzel, ammóniákkal, hidrogénnel és más gázokkal, s belőlük olyan, eleinte kezdetleges, majd egyre bonyolultabb anyagok jöttek létre, amelyek hasonlatosak a ma élő állatok és növények szervezeteit alkotó anyagokhoz. Egy laboratóriumban nemrégiben sikerült a Föld ősatmoszférájának feltételeihez hasonló körülményeket létrehozni. Kísérletileg kimutatták, hogy metán (a legegyszerűbb szénhidrogén), ammóniák, hidrogén és vízgőz keverékében könnyen létrejönnek aminosavak, vagyis olyan anyagok, amelyek „téglaként“ szolgálnak az élő szervezetek fehérje-molekuláinak épületéhez. A Föld ősatmoszférájában és hidroszférájában valószínűleg hasonló módon jöttek létre a cukrok, a zsírszerű anyagok, a foszforos szerves vegyületek stb. Ezek eleinte aránylag egyszerű szerves vegyületek voltak, molekuláik a szén, hidrogén, oxigén, nitrogén, kén és foszfor néhány atomjából állottak. Később azonban e vegyületek részecskéi összekapcsolódtak, egyre bonyolultabb formát öltöttek. Ez a folyamat (szerves kémiai szintézis) rendkívül bonyolult módon, olyan korszakban ment végbe a Földön, amikor élő szervezetek még nem léteztek. A szerves kémiai szintézis több milliárd évig tartott, s eredményeként fehérje típusú szerves vegyületek jöttek létre az őstengerek és óceánok vizében. A Föld akkori hidroszférája feloldódott, szerves vegyületekből álló „erőlegessé“ vált. Csakhogy akkor még nem léteztek a legkezdetlegesebb élőlények sem, amelyek ezzel táplálkozhattak volna. Az élet még mindig nem jelent meg a földön. A fehérjeszerű anyagok és más bonyolult szerves vegyületek eleinte egyszerűen oldott állapotban voltak a tengerek és az óceánok vizében és egyenletesen oszlottak meg az oldóanyagban. Később azonban ezek a molekulák egyesültek, s egész rajokat, csomókat hoztak létre; ezek aztán különálló sokmolekuláris rendszerekként váltak ki az oldóanyagból. Ilyen rendszereket (úgynevezett konzervát-cseppeket) megfelelő feltételek közöt sikerült laboratóriumban is előállítani. Hasonló koacervát állapot jellemzi a most élő szervezetek protoplazmáját. A protoplazma azonban abban különbözik a mesterséges úton előállított koacervát-cseppektől, hogy szigorúan törvényszerű módon áll kölcsönhatásban a környezettel. Az első koacervát-cseppeknél nem volt ilyen törvénszerűség, s ez csak további hosszas fejlődés eredményeként jelenhetett meg. A mesterséges koacervát-cseppek laboratóriumi tanulmányozása és más jelenkori egyszerű élő szervezetek biokémiai megfigyelése azt bizonyítja, hogy a hidroszférában aztán végbement a különálló sokmolekuláris rendszerek „kiválasztása“. Közülük csak azok maradtak meg, amelyek legjobban tudtak alkalmazkodni a környezethez, s a legellenállóbbaknak bizonyultak a környezet állandó behatolásával szemben. E sajátos „kiválasztás“ folytán csak azok a sok molekuláris rendszerek nem pusztultak el és fejlődtek tovább, amelyekben a bomlás és szintézis összhangban állottak egymással, s így a reakció tartós, állandóan ismétlődő láncolatát, ciklusát adták. Ebből jelent aztán meg az önfenntartás képessége, amely az élőlények oly jellemző tulajdonsága. Ettől kezdve beszélhetünk az élet megjelenéséről. Az anyag fejlődésének ebben a szakaszában kezdődött meg a természetes kiválasztás. Kezdtek kialakulni, szaporodni és tökéletesedni azok az élőlények, amelyek jobban tudtak alkalmazkodni a környezethez, reagálni ennek változásaira. A kiválasztás alapján kialakult az élőlények nagyobb fokú alkalmazása a létfeltételekhez, belső felépítésük egyre jobban megfelelt életfunkcióinak. A koacervát-cseppekből mintegy másfél milliárd évvel ezelőtt létrejöttek az első kezdetleges élőlények. Tekintettel arra, hogy bennük a kémiai változások minőségileg új, s jóval tökéletesebb módja jött létre, az élet sokkal gyorsabb ütemben indult fejlődésnek. Az élőlények első formáinak megjelenéséhez évmilliárdokra volt szükség, a továbbiak során azonban az élő anyag fejlődésének legfontosabb szakaszaihoz már csak százmillió vagy éppenséggel tízmillió évre mutatkozott szükség. A kezdetleges élő szervezetek egyetlen táplálkozási forrásaként azok a szerves anyagok szolgálhattak, amelyek eleinte — nem biológiai úton — a szénhidrogénekből jöttek létre. Az anyagcsere legkezdetlegesebb formája az élőlénynek az a képessége, hogy építő és energetikai anyagként tudták felhasználni ezeket a szerves anyagokat. Tekintettel arra, hogy a Föld ősatmoszférájában szabad állapotban nem létezett oxigén, a kezdetleges anyagcsere nem állott kapcsolatban a lélegzéssel, hanem a szerves anyagok oxigén nélküli bomlása alapján ment végbe. A FOTOSZINTÉZIS Az élet fejlődése folytán a Föld felszínén egyre kevesebb volt a nem biológiai úton létrejövő szervesanyag. A létfeltételek változása főként olyan szervezeteknek kedvezett, amelyek képesek voltak elnyelni a fényt, s a szén szervetlen vegyületei, az atmoszféra széndioxidja alapján tudtak újraépíteni szervesanyagokat. A szerves anyagok eddigi kezdetleges, lassú, nem biológiai úton végbemenő kialakulása helyett létrejött a szintézis új biológiai módszere, az úgynevezett fotoszintézis. (Folytatjuk) 2 Földműves 1960. március 6. 40 éves a Szlovák Nemzeti Színház Ezekben a napokban ünnepeljük a Szlovák Nemzeti Színház megalakulásának 40. évfordulóját. Az elmúlt négy évtized alatt a hivatásos szlovák színművészet eredményes utat tett. Már az első köztársaság idején megtette első bátor lépéseit a realista színjátszás felé, amely elsősorban az orosz és szovjet drámairodalom remekeinek bemutatásában nyilvánult meg. Tolsztoj, Csehov, Gorkij világhírű alkotásai szerepeltek a színház műsorán. A hivatásos szlovák színművészet működése nagyban elősegítette a szlovák drámairodalom fejlődését is. Főleg az utolsó évtized eredményei mutatják azt, hogy a nemzet kulturális fejlődésének elengedhetetlen szüksége a magas színvonalú színjátszás megteremtése. A haladás határköveit a Krútsiava, Bég Bajazid, Jánosík operák, valamint a szlovák drámairodalom további művei jelzik. Meg kell emlékeznünk arról is, hogy a Szlovák Nemzeti Színház színpadán szóhoz jutottak a csehszlovákiai magyar irodalom alkotói is, ami a magyar és a szlovák nép barátságának jelképe. Az ünneplő színház gratulálói közé felsorakozva, mi is további sikereket kívánunk az elkövetkező években. Vadkerti elvtárs falura megy A szenei járásban is sokan mennek falura. A toronyi szövetkezet élére Zelman Mária elvtársnő, a mezőgazdasági ügyosztály tervezője ment. Palcsó Dezső, a mezőgazdasági osztály helyettese az igrámi szövetkezetben látja el az elnöki funkciót. Királyfán pedig Gáspár Józsefet, a járási főagronómust választották meg elnöknek. Vadkerti Lajos elvtárs, a járási nemzeti bizottság titkára, a magyarbéli és németbéli EFSZ egyesülése után vezeti majd az új szövetkezetet. A két szövetkezet járásunkban eddig gyengén gazdálkodott. Mind a két helyen alacsony színvonalú volt a munka szervezése, az idénymunkák folyamán mindig brigádosokra volt szükség. Sok munkát nem végeztek el időben. Az évzáró gyűlésen a vitázók bátran beszéltek a hibákról. Bár Kristóf elvtárs kertész és Farkas elvtárs, a tyúkfarm vezetője dicséretet érde m ★ ★ Több föld ad termést A kassai kerületben több talajjavítási szövetkezet, amelyek száma már 22 ebben a kerületben, nagyon jól végzi időjárás sem munkáját. A kedvezőtlen gátolta a dolgozókat abban, hogy például januárban közel negyedmillió korona értékben ne végezzenek talajjavító munkákat. A kerületileg irányított üzemekkel együtt januárban végrehajtott vízszabályozási munkák értéke több mint 900 000 koronát tett ki. Számolnak azzal, hogy a kassai kerületben további 10 000 hektár földet tesznek termővé. A nánai színjátszók A nánai CSISZ-szervezet színjátszó csoportot alakított. A csoport tagjai már eddig két vígjátékot betanultak és előadtak. A „Sógorság és kamasz“ és a „Huszárok és úri dámák“ előadásai nagy sikert arattak a közönség soraiban. A színjátszók közül Brigany Sándor és Tóth József játéka tetszett. A nők közül ki kell emelnünk Matus Rozália és Polozsányi Mária alakítását. A színjátszó csoport megalakítója, Czímer Vince külön is dicséretet érdemel. T. L. mennek munkájukért, azonban sok tag nem teljesítette kötelességét. A vezetőség csak akkor osztotta szét a kapásokat, amikor már nem lehetett látni a kultúrnövényt a gaztól. A németbéli szövetkezet 170, a magyarbéli pedig csak 110 mázsás cukorrépahozamot ért el átlagban. Hibky elvtárs megállapította, hogy a cukorrépát későn kapálták, de a föld előkészítése sem volt kielégítő. A régi vezetőség még most sem szántotta le a cukorrépa alá a trágyát. Rigó elvtársnő élesen bírálta, hogy a szövetkezet nem bünteti meg azokat, akik rosszul végzik munkájukat. Akadtak olyanok, akik a földnek csak a két végét kapálták meg, a közepe pedig gazos volt. A két szövetkezet gazdálkodását értékelve láthatjuk, hogy Vadkerti elvtársnak lesz bőven munkája, s ő nem hátrál meg a nehézségek elől. Máris hozzáfogott a vezetőség aktivizálásához. A vezetőket a termelési eredmények után jutalmazzák. Minden szakaszon bevezetik a pótjutalmazást. ★ ★ [UNK] Csandal István A felszabadulás tiszteletére TÖBB SZENET ADNAK A noványi bányászok hazánk felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére több kötelezettséget vállaltak. Eszerint egész évi fejtési tervüket december 10-ig teljesítik és így 13 000 tonna szénnel többet adnak népgazdaságunknak. Ugyanakkor vállalták, hogy a harmadik ötéves terv éveiben befejezik a kutató munkálatokat, hogy utána még nagyobb eredményeket tudjanak elérni. Tizennégy szocialista munkabrigád alakult a felszabadulás tiszteletére, amelyek becsületesen megállják helyüket. Machota Gusztáv vájárcsoportja naponta két tonna szénnel többet küld a felszínre. A fiatal bányászok továbbá vállalták, hogy nyári csúcsmunkák idején segítenek a majd a környező szövetkezeteknek. Motesíky Árpád (Privigye) Horváth Gábor és Arnet Béla ifjú bányászok az elsők között jelentkeztek a szövetkezetek megsegítésére. FELEJTHETETLEN EST A moldovai CSEMADOK helyi szervezete, a mezőgazdasági technikum és a 11 éves középiskola diákjai és tanítói nagyszabású kultúrestet rendeztek február közepén. A műsort Huszka Jenő és Dujevszkij operettdalaiból, magyar és orosz népdalokból, Petőfi, Ady és más költők verseinek szavalataiból állították össze. Az előadáson nagyszámú nézőközönség vett részt, amely tapssal jutalmazta a színvonalas műsorszámokat. Radácsi László (Moldova) Kitűnőek az új begyűjtési árak Ez a felirat díszítette a Serkei Helyi Nemzeti Bizottság épületét. Ha mélyebben tanulmányozzuk az új árakat, sok érdekes dolgot tudunk meg. A serkei szövetkezet már 2847 kg sertéshúst adott a közellátásnak, amiért 35 587 koronát kapott. A régi árak szerint azonban csak 15 943 korona gurult volna a közös erszénybe. Mindez világos, érthető mondatokban ott díszelgett a falragaszon. Ebből is látható, hogy Serkén igen helyesen használják fel az agitáció különböző formáit. A jó példa láttán megkérdeztünk egyet-mást a községben folyó munkákról. Farkas Géza, a nemzeti bizottság elnöke és Balázs Vilmos titkár felelt kérdéseinkre. — Az 1959-es esztendő a szövetkezeti gondolat előretörésének éve volt — mondották. — A helyi pártszervezet és a helyi nemzeti bizottság agitációs munkájának hatására 35-en léptek a szövetkezetbe. Ma már 800 hektár földön gazdálkodik az EFSZ 140 tagja. Öt nagyobb gazdasági épület sorakozik az EFSZ telepén. A szövetkezet jövőjéről Kasza István szövetkezeti elnök tájékoztat. — A teheneket, sajnos, még nem összpontosítottuk teljesen. A fejési átlag évente egy tehén után csak 1600 liter. Ám ebben az évben 2100 litert irányoznak elő. Reméljük, hogy ezt el is érjük. A tehénállományt saját nevelésű üszőkkel töltjük föl. Az új istálló is hozzájárul majd az állattenyésztés fellendítéséhez. Hogy ezeket a terveket valóra váltsák, alapos szakmai felkészültség kell. Mit tesz a szövetkezet vezetősége ennek érdekében? — Szövetkezetünkből négy fiatal tanul a Kövecsesi Mezőgazdasági Iskolán. A tagság 30 %-a fiatal. A jó munkaerők lehetővé tették, hogy tavaly a dohányért 50 000 korona prémiumot kapott a szövetkezet. Agócs Vilmos