Szabad Szó, 1959. október-december (16. évfolyam, 231-309. szám)

1959-12-16 / 296. szám

vha6 phutumi E&yEsm­erEK! AZ R H P TIHESVA'R-TADTOHA'Nyi BIZOTTSÁGA IS A TARTOMA'im MIPTAHACS NAPILAPJA XVI. évfolyam, 296. szám 1­4 oldal ára 20 báni Szerda, 1959 december 16 TÖBB ÉS OLCSÓBB ACÉL A VÖRÖSACÉLI ACÉLMŰ kollektívája, a pártszerve­zet útmutatásai nyomán, arra tö­rekedett az idén, hogy minél több belső tartalékot fedjen fel és érté­kesítsen. Ennek alapján, az acél­­termelés nagymértékben növeke­dett. Csupán 11 hónap alatt, 3.000 tonnával több acélt termeltünk, mint tavaly az egész évben. No­vember 29-én olvasztáraink büsz­kén jelenthették a pártnak, hogy teljesítették az 1959. évi tervet. Az önköltségi ár csökkentésénél is je­lentős eredményeket értünk el: 4 millió lejt takarítottunk meg s a munka termelékenysége, a tervezet­ten felül, 9 százalékkal emelkedett. Hogyan, milyen módszerekkel értük el ezeket az eredményeket? JUYIST PÁRTALAPSZERVE­­ZETI GYŰLÉSEN, még feb­ruárban elemeztük lehetőségeinket s válaszolva vajdahunyadi társa­inknak versenyfelhívására, az ol­vasztárok vállalták, hogy 10%-kal megjavítják a kemencék kihaszná­lási mutatószámát és 15.000 tonna acélt adnak terven felül. A szemléltető agitáció és az em­bertől emberig terjedő politikai munka nyomán elértük, hogy a vállalás teljesítése minden olvasz­tár személyes ügye legyen. A ver­seny során a legjobb eredménye­ket az I. és II. számú kemence ol­­vasztárai érték el s különösen ki kell emelnünk a kommunista ol­vasztárok — Vasiloaie Gheorghe, Gáspár János II., Pătruţ Nicolae — áldozatkész munkáját, valamint Bunei Pavel, Leordean Vasile, Bol­­dujer Iacob, Clim Trifan olvasztá­rok munkáját. A fent említett kemencék olvasz­­tárai, még inkább mint a többi ke­mencénél dolgozók, arra töreked­tek, hogy állandóan kihasználják a kemence maximális teljesítőké­pességét, úgy szervezték meg a munkát, hogy minél több gyors­­csapolást dolgozzanak ki. (Közel 800-at sikerült megvalósítaniuk). IV ELEJI nyílt párt­gyűlés ** után, konkrét műszaki-szer­­vezési intézkedési tervet dolgoz­tunk ki, melynek célja volt valóra­­váltani a gyűlésen elhangzott ja­vaslatokat a belső tartalékok ér­tékesítésére, az önköltségi ár csök­kentésére vonatkozólag. A javasolt, majd pedig alkalmazott legfonto­sabb intézkedések a következők voltak: — a harmadik daru üzembehe­lyezése; — az ócskavastelepen a nyitott vagonok és teknők számának nö­velése; — a kemencék megtöltése olyan ócskavassal, melyet közvetlenül teknőkbe készítenek elő, — 45 m3/p-es kompresszor fel­szerelése. Ezek és más intézkedések lehe­tővé tették, hogy a kemencék meg­töltési idejét 15 perccel, a csapolás kidolgozásának idejét pedig 17 perccel csökkentsük, az 1958-ban elért mutatószámokhoz viszonyít­va. A C ÉG AZ ÉV ELEJÉN, az ol­vasztároknak az volt a vé­leményük, hogy a tavaly hideg­­javításokra fordított időt (a nap­tári időhöz viszonyítva 7,78%) csökkenteni lehet. Ezért, az üzem samottkőműveseivel együtt, olyan munkamódszert alakítottunk ki, mely a kemencék hidegre állításá­nak megrövidítéséhez vezessen. Az TAKÁCS OTTO mérnök, a vörösacéli acélmű főnöke eredmény: 11 hónap alatt, a nap­tári időhöz viszonyítva, 5,7 száza­lékra csökkentettük a hidegre állí­tási időt. Csupán a hidegjavítások csökkentésével, körülbelül 3.000 tonnával több acélt termeltünk, mint 1958-ban. A melegjavítások­­nál, egyes olvasztások hanyagsága miatt, valamint azért, mert több­ször a dolomit nem volt megfelelő minőségű,­­ az utóbbi időben túl­léptük a tavalyi átlagot. De ösz­­szességében, a kemencék hideg és meleg állapotban való javítására fordított időt a tavalyi 12,28%-ról 10,45 %-ra csökkentettük, a naptá­ri időhöz viszonyítva. A fenti módszerek, valamint az olvasztárok túlnyomó többségének állhatatos és áldozatkész munkája nyomán, 11 hónapi munka után, már közeljártunk egész évi terven felüli vállalásunk teljesítéséhez. Ugyanebben az időszakban a ke­mencék kihasználási foka 1958-hoz viszonyítva nem 10 százalékkal, — amennyit vállaltunk —, hanem körülbelül 13 százalékkal emelke­dett. Az önköltségi ár csökkentésében is értünk el egyes eredményeket, így az idén, 11 hónap alatt, az acél tonnája 39 lejjel kevesebbe került, mint tavaly, s 26,4 lejjel ke­vesebbe, mint amennyi az idei elő­irányzatunk volt. A megtakarítá­sok az idén — mint már szó volt róla — körülbelül 4 millió lejre emelkedtek; ezzel járultak hozzá a vörösacéli olvasztások a közel másfél milliárd lej megtakarításá­­hoz. Az önköltségi ár csökkentése annak is köszönhető, hogy leszo­rítottuk a fajlagos fogyasztást fer­­romangánból, öntőfelszerelésből stb., valamint csökkentettük a fel­szerelések karbantartási és javí­tási költségeit, MA AZ IDÉN, ** időszakban, az eddig eltelt lényegesen si­került megjavítanunnk tevékenysé­günket, ez nem jelenti azt, hogy megtettünk mindent. Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs az RMP KV 1959 december 3—5-i plenáris ülésén elhangzott jelenté­sében rámutatott: „1960-ban, csu­pán a kohászati ipari berendezé­sek kihasználásának megjavítása révén mintegy 70.000 tonnával több nyersvasat, 170.000 tonnával több acélt és 115.000 tonnával több hen­gerelt árut és csövet gyártunk.“ A mi acélművünkben is, mind az acéltermelés, a munkatermelékeny­ség növelésében, mind az önkölt­ségi ár csökkentésében, még je­lentős kihasználatlan tartalékok vannak. Így csupán a kemencék megtöltési idejének csökkentésével, egyes veszteségek csökkentésével az öntőcsarnokban, a melegjavítá­­sok idejének csökkentésével, az idén 3—4%-kal több acélt termel­hettünk volna. Jövő esztendei feladatunk azon­ban ennél nagyobb: körülbelül 6%-os termelésnövelés. Ezt a fel­adatot is valóra tudjuk váltani, el­sősorban azért, mert olvasztáraink sorában kedvező légkört alakított ki a pártalapszervezet a belső tar­talékok szüntelen értékesítésére, az acéltermelés növelése érdekében. Még sok a teendőnk az önköltségi ár csökkentését illetően. Az idén egyes hónapokban túlhaladtuk az előírt fémadagot, ferroszilícium és üzemanyag fogyasztást, más hó­napokban pedig nem i­s ez azt mutatja, hogy még sok módunk és lehetőségünk van az önköltség csökkentésére. A vörösacéli olvasz­tárok tudatában vannak feladataik­nak és nem kímélik erőfeszítései­ket, hogy 1960-ban újabb sikereket érjenek el s hozzájáruljanak az állami tervelőirányzatban célul ki­tűzött 1,7 millió tonna acél terme­léséhez. Az állandó bizottságok munkája jelentős tényező az Arad városi néptanács tevékenységében Az állandó bizottságok, az Arad városi néptanács segítő és ellen­őrző szervei, a képviselők tevé­kenységének legfőbb szervezeti formái közé tartoznak. E bizott­ságok részt vesznek a gazdasági és kulturális jellegű határozatok és intézkedések kidolgozásában és végrehajtásában, ezenkívül aktí­váik segítségével nap mint nap a közérdekű feladatok valóraváltá­­sára mozgósítják a honpolgárokat. Ezáltal támogatják a néptanácsot feladatai megoldásában. Idén a városgazdálkodással és városrendezéssel járó feladatok megoldása során a végrehajtó bizottság — s így természetesen az állandó bizottságok is — a pár­tunk plenárisain kitűzött feladatok szellemében a különböző munká­latok önköltségének csökkentésére és minél nagyobb megtakarítások elérésére törekedtek. Ez alapos kö­rültekintést, felelősségteljes mun­kát igényel. A városi néptanács igyekezett az összes jó szervezési és munkamódszereket kiaknázni. A néptanács gazdasági tevékeny­ségében a legfőbb erőtartalékot a tömegek hozzájárulása, s nem utol­só sorban a helyi anyagok fel­­használása képezte. E téren külön SIMANDAN IRIMIE, az Arad városi néptanács végre­hajtó bizottságának elnöke nősképpen a községgazdálkodási állandó bizottság tűnt ki, s főkép­pen a képviselők, akik az albizott­ságokban kifejtett munkájukkal tá­mogatták a végrehajtó bizottságot. A községgazdálkodási állandó bizottság az utak rendbehozásával kapcsolatos munkálatoknak tömeg­jelleget adott. Helyi eszközök igénybevételével, a pénzalapok fel­­használása nélkül váltják valóra az útépítési és javítási munkákat. A város természeti adottsága, az, hogy a Marosban jó minőségű homok és kavicsoshomok található, lehetővé tette nyersanyag kiterme­lését, felhasználását nagyobb pénz­alapok igénybevétele nélkül. Ily módon, a néptanács gépkocsijaival és a honpolgárok hazafias munká­jával számos külvárosi utcában terven felül rendbehozták az úttes­tet. Csupán Grădişte negyedben, egy közel két kilométeres útsza­kasz és a 6 Vânători út kövezésé­nél, több mint 600.000 lej értékű megtakarítást értünk el. A helyi erőtartalékok felhaszná­lásával kapcsolatos kezdeménye­zés mindenütt visszhangra talált,­ mert a végrehajtó bizottság nép-­­szerűsítette azt. S az eredmény?] Sok utcában, amelyben azelőtt az esős időszakban lehetetlen volt a­ közlekedés, tégla- és kőtörmelék, salak és kavicsoshomok felhasz­nálásával járható utakat készítet­tek. A képviselők különböző mód­szereket alkalmaznak, így például Nicolin Iosif képviselő az utca­­bizottság segítségével vasárnapon­ként mozgósította a honpolgáro­kat a Virtutea Militară utca rend­behozására. A 800 méteres útsza­kaszon, mind a kocsiúton, mind a járdán a néptanács gépkocsijaival hozott salakot a lakosok szórták szét önkéntes munkával, az utca egyik sarkán pedig közkutat léte­sítettek. Páll Mátyás njaradi kép­viselő kezdeményezésére a közel­ben található anyag felhasználásá­val a lakosok 800 méter hosszú járdát készítettek a Mersi utcában. Bănăţeanu Vera utcabizottsági el­nök mozgósította a Vassa utca la­kóit, az utca kikövezésére. Ilyen példa sok van a városban. 1959- ben a honpolgárok és a képviselők segítségével jóval több munkálatot valósítottunk meg, mint amennyit a költségvetési tervünk előírt. A megtakarítás pedig több százezer lej értékű. Arad városnak olyan sajátos­sága van, amellyel méltán büszkél­kedhetünk : a főváros kivételével nálunk található a legtöbb aszfal­tozott utca és a legtöbb kerékpár. Számuk meghaladja a 23.000-et. Nagyösszegű pénzalapokat kellene fordítanunk az aszfaltozott utak karbantartására, újak létesítésére. Pártunk Központi Vezetősége tavaly novemberi plenárisának út­mutatásai nyomán nagy figyelmet fordítottunk az útépítési munkate­lepek megszervezésére, s arra, hogy minél kevesebbe kerüljön egy-egy kilométer út. Ezért hidegaszfaltot készítő állomást létesítettünk. En­nek segítségével 17.000 négyzet­­méter utat korszerűsítettünk, 255.000 lejjel olcsóbban, mint a régi módszerrel. Az év második felében a leg­szebb városnegyed, a legszebb utca, elnevezésért folyó versenyben szép eredmények születtek. Szinte az egész lakosság bekapcsolódott a városszépítő akcióba. A honpol­gárok bemeszelték a fákat, kitisz­tították a vízrefolyó árkokat, rend­behozták a házakat, virágágyáso­kat, kisebb parkokat létesítettek stb. Hazafias munkájuk értéke meghaladja a 115.000 lejt. Gondot fordítottunk arra, hogy a helyes gazdálkodás minden te­vékenységi ágazatban érvényesül­jön. Az ivóvízvezeték hálózatának kiterjesztésénél figyelembe vettük (Folytatás a 3. oldalon) ;·»«»«»«»«»«»«»«»»«»«»«»«»«»«»«»«»«»«»«»«».н»«»«»«»«»«»«»«»»«»«»«»«»«)­«»«»«»«»«■­«»«»«»«»«» as iug.o-ii &ntoAg.yáh.&aH. I Álé­hány évvel ezelőtt a dühödt I ^ ’ süvöltő decemberi szél I csak az apró bozót száraz ágait I zörgette és a pocsolyák sáros vi­ I­zét fodrozta, miközben a Temes- I völgyéből a bánsági síkság felé­­ száguldott. Most a lugosi vasút- I állomás mögül, a Buziási út kö­­­­zelében, már eltűntek a pocsolyák I és a bozót. Helyükön tágas udvar,­­ és néhány új épület áll, a Vörös­­ Zászló városi helyiipari vállalat I 1-es számú részlege: a bútorgyár. I Helyi erőforrásokból építették.­­ Nem nagy az üzem, de havonta 5 sok Bega és Sibiu tipusu kom­bi- I nál­szoba bútor kerül ki innen. I Székely András, az üzem mű- I­szaki vezetője és Németh Viktor­­ mester mutatják meg az üzemet I és az utóbbi időben történt vál­­­tozásokról beszélnek. A részleg- I ben, a különböző műhelyekben I mindenütt láthatod, hogy ide is I győzedelmesen bevonult a bútor- I gyártás új anyaga, a préselt for­­­gácslemez, vagy ahogy mindany­ I nyian nevezik a­ PÁL (románul 1 a lemezt „placă aglomerată din I lemn"-nek nevezik, ebből született I az uj szó). Mint általában, itt is I dicsérik az uj anyagot, elmond- t ják, hogy nagyon jól beválik, jó I minőségű, tetszetős bútorokat ké-­­­szítenek belőle. S hogy ez nem üres beszéd, arról mi is meggyő­ződünk, midőn a furnérozott, szé­pen fényezett kész bútorokat szemléljük, melyeken az utolsó simításokat előttünk végzi Far­kas Mihály csoportja. A műszaki vezető elmondta, hogy ez év elején még nem folyt itt verseny, nem voltak csoportok sem. Később azonban, a termelési folyamatnak megfelelően munka­­csoportokat szerveztek, amelyek­nek tagjai versenyre keltek egy­mással. Novemberben 9,9 száza­lékkal haladták túl a tervfelada­tot. — Mióta csoportokat szervez­tünk — mondja, miközben a fényezők munkáját szemléljük — a minőség is javult és takaréko­sabban folyik a termelés. A múlt hónapban például Hăl­­măgean Sabin fényezőcsoportja 100 liter szeszt takarított meg. — A vezetőség mindegyik jobb szakember mellé egy gyengébben dolgozó munkást osztott be, — halljuk kísérőnk magyarázatát. A gépműhelyben lakáson áll az előkészített anyag. Itt Rossz György mester csoportja dolgo­zik. Andrei Iosif a marógépen ké­szíti a bútorlábakat, a marrébb, a terem túlsó oldalán a szalagcsi­szolók működnek. Az egyik gép­nél barna fiatalasszony új bútor­­alkatrészt tesz a csiszoló alá. Ze­­g­nai Annának hívják, a legjobb a csiszoló. Az enyvezők, Nagy Pál, Andrei I Iosif és Müller Leonard a nagy­­ melegben nekivetkőzve dolgoznak.­­ Most éppen a préseket szorítják­­ le, majd miután elkészültek ezzel,­­ Nagy Pál keze fejével letörüli a homlokáról a verejtéket, ő az it­­t­­eni pártalapszervezet titkára, s­­ mint ilyen, a munkában és a ta­­­­karékosságban is példamutató. Az enyvezők 158 kiló enyvet ta­karítottak meg. Nyurga fiatalember Ionel Joan, a kéziműhely egyik dolgozója, ő és még négy társa, köztük a már említett Farkas Mihály is, ez év­ben hozzáláttak tanulmányaik kiegészítéséhez, beiratkoztak a középiskola esti tanfolyamára. A munkaidő letelte után a matema­tika és kémia rejtelmeibe hatol­nak be. A kazánház közelében új épület áll. A kis csarnokban a furnérvá­gót és a karbantartó műhelyt ren­dezték be. Most szerelik a gőzvezetéket. A bozót helyén fejlődik az új gyár... GYURCSIK M. ! Mai számunkban Gondos gépjavítást (2. ol­­­­dal) Alekszandr Tvardovszkij: An­­­­garai útijegyzetek (2. oldal) I Egy fiatal gyárban (3. oldal) I Az IMSZ-váltás agitátora­­ (3. oldal) Tíz perc a fibisi könyvtárban­­ (3. oldal) I Gátalja, a megújhodó ősi köz­ség (3. oldal) A világpolitika eseményei (4. oldal) t _ 1 — l­s — ( - Tovább csökkentik az önköltségi árat A magyarpécskai Testvériség kisipari termelőszövetkezet dolgo­zói, pártunk Központi Vezetősége júliusi plenárisának irányelveit kö­vetve, szép eredményeket értek el az önköltség csökkentése terén. Az 1. számú, sorozatban gyártó cipész­osztályon készült könnyű férfi- és női cipők gyártásánál jelentős mi­nőségjavulást és önköltségi árcsök­kentést értünk el. Ez év január 1-től mostanáig 6.661 négyzetdeciméter színes felsőrészbőrt és 349,93 kiló talpbőrt takarítottak meg, míg a rendelésre dolgozó osztálybeliek megtakarítási számláján 1.639,75 négyzetdeciméter boxbőr és 94,45 kiló talpbőr szerepel, így a megta­karított anyagok értéke hozzájárult az évi önköltségi előirányzatunk további 0,4 százalékos csökkentésé­hez. E szép eredmények elérése első­sorban a dolgozók fáradhatatlan, szorgalmas munkájának, másodsor­ban számos műszaki-szervezési in­tézkedés alkalmazásának, a nyers­anyag gazdaságos felhasználásá­nak tulajdoníthatók. A termelési fo­lyamat megjavításában, az önkölt­ségi ár csökkentésében különösen kitűntek: Lelik István, Kovács And­rás­­, Hajas László, Koncsek Lász­ló, Molnár István és Veres Sándor. A legutóbbi hóvégi termelési ér­tekezleten a szövetkezet dolgozói vállalták, hogy december 30-a tisz­teletére idő előtt teljesítik az évi tervet és további 0,2 százalékkal csökkentik az önköltség évi mutató­számát. JACZKÓ ISTVÁN, a szövetkezet technikusa „A legfőbb ipari termékeknél a termelés következő színvonalát, illetve növekedését irányoztuk elő:... cukor — 325 ezer tonna, 41 százalékos növekedés, a meglévő termelőkapacitások jobb kihasz­nálása, a buceceai és marosludasi új gyárak üzembe helyezése, valamint a sascuti gyár kibővítése nyomán.“ (Gh. Gheorghiu-Dej elvtársnak az RMP KV 1959 december 3—5-i plenáris ülésén előterjesztett jel­entéséből). Élenjáró traktorosbrigád Jó szervezőtehetségéért, lelkiisme­retességéért nagy népszerűségnek örvend a dettai gép- és traktorállo­más dolgozói között Ramisav Jiva traktoros brigádvezető. Népszerű­ségének magyarázata: ő a GTA leg­jobb brigádvezetője. Brigádja az őszi kampányban 153 százalék a­­rányban teljesítette tervelőirányza­tát, s csak jó minőségű munkát vég­zett. A múlt években elért kimagas­ló eredményeiért 1958-ban Ramisav Jivát a Munkaérdemrend III. foko­zatával tüntették ki. Különösebb módszerei nincsenek, csak jó gazda módjára mindig ki­használta az alkalmas munkaidőt, valamint a gépek egész teljesítőké­pességét, s ugyanerre ösztönzi a brigád összes traktorosait. Követke­zetes ellensége a kullogóknak. Brigádja tagjainak nevelésével elérte, hogy az összes trakto­rosok derekasan kiveszik részüket a munkából, amit eredményeik is igazolnak. De nemcsak jól, hanem a tervezettnél olcsóbban is dolgoztak. Az üzemanyagfogyasztás csökkentésével, a gépek ésszerű kar­bantartásával ez ideig több tízezer lej megtakarítást értek el. Ramisav Jiva brigádja legyen példa a dettai GTA összes brigád­jai előtt! Egy termelési brigád munkájáról A resicai kenyérgyárban a válla­lati IMSZ-bizottság javaslatára 14 tagú termelési brigád alakult a gyár legjobb ifjaiból. Megalakulá­sától kezdve munkaterv szerint dol­gozik. Főleg a szakmai színvonal állandó Ilijvtik­oscic.­fca a .m­. nőségének folyamatos javítására tö­rekszik. A brigádot Tocai Ion kom­munista vezeti, aki egyúttal a ke­nyérgyár IMSZ-alapszervezetének titkára is. A brigád jó munkájával elérte, hogy havonta 100—120 százalék­ban teljesíti a tervfeladatot. Kitűn­tek Tanca Maria, Prian Iosif, Gi­­tea Elena és mások. A jó termelési eredmények eléré­sét nagymértékben elősegítette az élénk politikai munka, valamint a párttagok támogatása. A brigád tagjainak munkáját többször ele­mezték, és segítették őket a fogya­tékosságok felszámolásában. VELEA PANTELIMON, levelező. T áthaladták terv­feladatukat Az aninai OIIL láda- és hulladék­feldolgozó részlegének dolgozói 19 százalékkal szárnyalták túl no­vemberi tervfeladatukat. A hónap folyamán 6 köbméter faanyagot takarítottak meg. Kitűntek a kör­fűrészeknél dolgozó brigádok. HAJDÚ TERÉZ, levelező . ■ mi... . 31. -------------------------­ Elnyerték a tartományi versenyzászlót A karánsebesi IGR (Rajon­ Gaz­dálkodási Vállalat) nem tartozik az országos jelentőségű vállalatok közé, azonban az egység munkaközössége épp oly lelkesen dolgozik a terv tel­jesítéséért, megtakarítások eléréséért, mint bármely más vállalaté. Az ez év folyamán elért eredmények min­dennél beszédesebben bizonyítják, hogy törekvésüket siker koronázta. Miben áll a vállalat tevékenysége? Utasszállítás, köztisztaság, állami házak karbantartása, parkok gondo­zása, villanyáram-szolgáltatás stb. A vállalat munkaközössége év ele­jén elemezte a meglévő belső tar­talékokat, s azt, hogy milyen meg­takarítást tudnak az év végéig meg­valósítani. Az önköltség terven fe­lüli csökkentésével ez év folyamán 160.000 lej megtakarítását vállalták. Szavuknak eleget tettek: az elmúlt tíz hónap leforgása alatt már 201.000 lejt jegyeztek a takarékosság szám­lájára. Ez az eredmény, valamint az, hogy az elmúlt kilenc hónapban a munka termelékenysége a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 34 százalék­kal, a vállalatban dolgozók reálbére pedig több mint nyolc százalékkal növekedett, hozzájárult ahhoz, hogy a III. negyedévre elnyerjék a tarto­mányi versenyzászlót. S ha már a munkasikerekre került a szó, hadd mondjuk meg azt is, hogy a vállalat dolgozói október 14-én teljesítették az évi tervet. Em­lítésre méltó tény az is, hogy az elő­irányzott terven felüli jövedelmet 428,5 százalékban valósították meg. Hogyan tudták a fent említett jó eredményeket elérni? A múlt év folyamán egyes egy­ségek ráfizetéssel dolgoztak. Hogy az idén ez már ne történjék meg, a vállalat vezetősége a munka jobb megszervezésére törekedett, arra, hogy minden egyes részleg jövedel­mezővé váljék. Ennek eredménye­ként meghosszabbítottak egyes autó­­buszjáratokat, más útvonalakon pe­dig állandósították a személyszállí­tást. Azelőtt például a karánsebesi állomásra csak vonatérkezéskor ment ki az autóbusz. Most egy órában többször is lemegy az állomásig. A vörösacéliak új autóbuszt kaptak, s ezáltal állandósult az utasszállí­tás. Karánsebesen a város központjá­ban virágüzletet nyitottak, amely nagy forgalomnak örvend. Ez év folyamán sokkal nagyobb gondot fordítottak a város tisztaságá­ra. Rendszeresen seprik az utcákat, s naponta elszállítják az összegyűlt szemetet. A vállalat villanyáram­szolgáltatási osztályának dolgozói ez év folyamán sokkal operatívabban dolgoztak mint máskor. Mint láthattuk, sikerült olyan bel­ső tartalékokat feltárniuk, amelyek hozzájárultak a jövedelmezőség növe­léséhez, a feladatok túlszárnyalásá­hoz. Másik fontos tényező a szocialista verseny kiszélesítése és alkalmazása volt. A pártalapszervezet a dolgo­zók nemes vetélkedését a megtakarí­tások elérése felé irányította. E te­kintetben a kommunisták követendő példát mutattak. A versenyzászló átadásakor a leg­jobb, legszorgalmasabb dolgozókat, technikusokat élmunkás jelvénnyel és oklevéllel tüntették ki. Ezek közé soroljuk Braşovan Gheorghet, a vil­­lanyközpont mesterét, Olariu Ion fő­kertészt, Tudor Stana jegykezelőt, Bugariu Ion gépészt, Braumitczer Iont és Geană I.’. mérnököt, a termelési felelőst, MARTON I. Aszfaltozzák Oravica főutcáját A tartomány többi városaihoz hasonlóan, Oravica is egyre fej­lődik, szépül A közelmúltban korszerű piacteret rendeztek itt be és megkezdték a főutca aszfaltozását. Jól halad az aszfaltozási munka Oravica főutcáján. Teljesítette évi tervét a szabadfalusi cukorgyár December 15-én hajnalban a szabadfalusi Cukorgyár munka­­közössége teljesítette ez évi terv­feladatait. Ennek nagyon örül­nek a gyár munkásai, tech­nikusai és mérnökei egy­aránt. A terv határidő előtti teljesítésében nagy szerepe volt annak, hogy ez évben jó körül­mények közt végezték el a fel­szerelés általános javítását, s az már 130. napja zavartalanul mű­ködik. A gyár vezetőségének és párt­­alapszervezetének irányításával sikerült túlszárnyalnunk a taka-­a­rékossági vállalást is, s így 4.500.000 lej helyett 5.929.000 lej terven felüli megtakarítást értünk el az önköltség csökkentésével. A Román Munkáspárt KV 1959 decemberi plenáris ülésének szel­lemében az előttünk álló meg­növekedett feladatok maradékta­lan teljesítésére törekszünk. LÁSZLÓ JÓZSEF, levelező

Next