Szabad Szó, 1960. január-március (17. évfolyam, 1-76. szám)

1960-01-16 / 12. szám

i­s A mezőgazdaság szocialista szektorának állandó megerősítéséért Az Arad rajoni pártkonferencia munkálatai növekedett 1958-hoz viszonyítva. A rajonban az állóalap egységen­ként igen eltérő, noha a feltételek hasonlóak Míg a­sági kollektív gazdaságban az állóalap 100 hek­tárra 120.450 lej, a közvetlen kö­zelében levő félegyházi kollektív gazdaságban csak 32.670 lej. Itt, és a hasonló helyzetben lévő kol­lektív gazdaságokban a kommunis­táknak meg kell érteniök, hogy az munkálatokat s legalább 10.000 normálhektárral többet végezhettek volna. A GTA-k vezetősége a te­repkiszállások alkalmával nem nyújtott kellő segítséget az általuk kiszolgált kollektív gazdaságok ve­zetőtanácsainak, noha ez egyike fontos feladatainak. A széleskörű politikai tömegmun­ka változatos és hatékony módsze­reinek széleskörű alkalmazásával 1959 első hónapjaiban sikerült 3 új kollektív gazdaságot létesíteni. E­­zekbe is a meglévőkbe 8.541 pa­rasztcsalád lépett be, 24.505 hektár földdel. Így a rajonban a paraszt­családok 82,7 százaléka 35 kollek­tív gazdaságban dolgozik, a rajon megművelhető területének 83,4 százalékán. A kollektív gazdaságo­kon kívül a rajonban 7 mezőgaz­dasági társulás is van, amelyekben brigádok szerint szervezték meg a munkát. A kollektív gazdaságok legtöbbjében a kapásnövényeknél bevezették a pótlólagos javadalma­zást, ami nagymértékben elősegítet­te a hektárhozam növelését. A hek­táronkénti átlagtermés búzából 1.810, csöveskukoricából 3.090, cu­korrépából 22.000, napraforgóból 1.410, burgonyából pedig 13.000 ki­ló volt. Búzából 420, kukoricából pedig 550 kilóval termeltek többet hektáronként, mint a társulások­ban. Ezek az eredmények azonban még nem kielégítőek, mivel nem használták ki a mezőgazdaságban még meglévő tartalékokat. Sokat lehetne még tenni a talaj termő­képességének növeléséért, nem for­dítottak mindenhol elég gondot a vetőmag jó minőségére, több egy­ségben a növénysűrűség is alacso­nyabb a megengedettnél. A rajoni pártbizottság különös figyelmet fordított az állatállomány gyarapítására. Jó eredményeket ér­tek el a vingai, vladimirescui, sági, majláthi és más kollektív gadasá­­gokban. Noha növekedett a közös tulajdonban lévő állatok száma, a 100 hektárra jutó állatlétszám messze elmarad a konstancai érte­kezleten és a tartományi pártbizott­ság 1959 májusi plenáris ülésén megjelölt színvonaltól, különösen a szarvasmarháknál, sertéseknél, szárnyasoknál. Az elhangzottakból kitűnik, hogy a hús és tej termelé­sének növelése érdekében ki kell terjeszteni a silókukorica termesz­tését. Noha a kollektív gazdaságok a múlt évben is jelentős mennyiségű silótakarmányt tároltak, összesen 14 ezer tonnát — amelyből több mint 8.400 tonna kukoricacsövet — a jö­vőben nagyobb mértékben kell fi­gyelembe venni Gh. Gheorghiu Dej elvtársnak az RMP KV 1959 de­cember 3—5-i plenáris ülésén tar­tott beszámolóján kijelölt útmutatá­sokat. A rajoni pártszerv, a kollektív gazdaságok pénzhozamának növe­lése érdekében a pártszervezeteket és a gazdaságok vezetőtanácsait az állammal kötött szerződések, valamint a jól jövedelmező kise­gítő termelési ágak fejlesztésére ösztönözte. Ennek eredményeként a kollektív gazdaságok pénzjöve­­delme 1959-ben meghaladta a 70 millió lejt, ami 100 hektáronként 123 ezer lejt tesz ki, vagyis 50 ezer lejjel többet mint 1958-ban. A múlt évben a rajonbeli kollektív A MÚLT HÉTEN AZ ARADI kultúrpalota nagytermében tartot­ták meg az Arad rajoni pártbizott­ság konferenciáját. A konferencián részt vettek a rajonban lévő válla­latok, GTA-k, állami és kollektív gazdaságok, mezőgazdasági tár­sulások alapszervezeteinek küldöt­tei, valamint számos meghívott. A beszámolóból és az azt követő hozzászólásokból kitűnt, hogy a ra­joni pártbizottság következetesen harcolt a múlt évi rajoni, valamint a tartományi pártkonferencia cél­kitűzéseinek maradéktalan valóra­­váltásáért. Számos politikai-szerve­zési intézkedés foganatosításával, a gazdasági egységekben sikerült a tervmutatószámokat teljesíteni, sőt túl is haladni azokat. A pártbizottság konkrét irányí­tó munkája nyomán a rajoni ipar­­vállalatokban a pártalapszervezetek hozzáértőbben foglalkoztak a ter­melés legfontosabb kérdéseivel, a szocialista munkaversenyek fellen­dítésével, a belső tartalékok feltá­rásával és azok kihasználásával, az újítási mozgalom kiszélesítésé­vel. A pártszervezetek sikeresen moz­gósították a dolgozó tömegeket, aminek eredményeként javult a ter­mékek minősége, a tervezett ön­költségi ár csökkentésével pedig jelentékeny megtakarításokat értek el. 1959-ben az ipari össztermelési tervet 103, az árutermelési tervet pedig 104,4 százalékarányban va­lósították meg. A termelékenység 1 százalékkal növekedett a rajon i­­parvállalataiban. E téren kimagas­ló eredményeket ért el a pankotai Răsăritul bútorgyár és az aradi IP­L vállalat munkaközössége, a­­hol 6,87 , illetve 3 százalékkal hökkentették a tervezett önköltsé­gi árat. A több mint 3,5 millió lej ter­ven felüli megtakarítás azt igazolja, hogy a legtöbb iparvállalatban jól gazdálkodtak az elmúlt esztendő­ben. Mindezek ellenére hiányossá­gok is voltak. A helyiipari vállalat malom- és olajsajtoló részlegeinek dolgozói a hiányos munkaszervezés miatt, csak 98,5 százalékarányban telje­sítették múlt évi tervüket. Noha e részlegek a vállalat össz­termelése volumenének 50 száza­lékát adják, a vállalat vezetősége nem fordított kellő figyelmet e rész­legek helyes irányítására. Az RMP KV 1959 december 3— 5-i ülése dokumentumai szellemé­ben a rajon ipari egységeiben nyílt alapszervezeti gyűléseken megvitat­ták az 1960. évi termelési terv­előirányzatokat s vállalták, hogy a munka ésszerűbb megszervezésé­vel az össz- és árutermelési ter­vet 2—5 százalékkal túlteljesítik és a fajlagos anyagfogyasztás 0,5 —1 százalékos csökkentésével, va­lamint a munka termelékenységé­nek 1—2 százalékos növelésével, 0,5—3 százalékkal csökkentik a ter­vezett önköltséget. A mezőgazdaság szocialista szek­tora egységes munkájának megja­vítására nagy figyelmet fordított a rajoni pártbizottság. A rajoni pártbizottság az RMP KV és a Minisztertanács 1959 már­ciusi határozatának figyelembevéte­lével alaposabban foglalkozott az állami gazdaságokkal azért, hogy kis költséggel minél fejlettebb ne gazd­aságokban a közvagyon és az vényi terményeket és ak­a­r oszthatatlan alap 14 millió lejjel keket előállító egységekké válj­a­nak. A politikai és szervezési intézke­dések, valamint a korszerű gépek ésszerű kihasználása lehetővé tette, hogy 1959-ben a globális tervben 60, az árutermelési tervben pedig 50 százalékkal haladják túl az 1958. évi eredményeket. Az átlagos hek­tárhozam búzából 1969 kiló volt a tervezett 1790 kiló helyett s igy az állami gazdaságok a rajonban át­adott központi alapnak 47 százalé­kát adták. Noha az állami gazda­ságokban az állatállomány­­ jelen­tősen növekedett, a 100 hektárra ju­tó állatok száma még távolról sem kielégítő. Lemaradás észlelhető az állati termékeknél, főleg a húsnál és tejnél, ami annak tulajdonítható, hogy nem gondoskodtak kellőkép­pen a szükséges takarmánymennyi­ségről, különösen a silózott takar­mányról. A rajoni pártbizottság állandó támogatásban részesítette a rajon két gép- és traktorállomása párt­­alapszervezeteit. Ezekben az alap­­szervezetekben a múlt évben húsz párttagot és 11 párttagjelöltet vet­tek fel. A gép- és traktorállomásokon brigádokat alakítottak és pártcso­portokat létesítettek. A kommunis­ták politikai­ nevelő és mozgósító munkája nyomán a két GTA a múlt évben 33,5 százalékkal túlhaladta normálhektár-tervelőirányzatát. Kü­lönösen jó eredményeket ért el az újaradi GTA, ahol 22 lejjel csök­kentették a normálhektár tervezett önköltségi árát és 1.300.000 lejt ta­karítottak meg. Az eredmények job­bak is lettek volna, ha a GTA-k vezetősége a gépi felszerelés üzem­­képességének teljes kihasználására nagyobb gondot fordít. Erre felhív­ja a figyelmet az RMP KV 1959 de­cember 3—5-i plenáris ülése. Ha a GTA-k vezetőségei mindenben ele­get tettek volna a rajoni pártbizott­ság utasításainak és a traktorok legalább 50 százalékánál bevezették volna a kétváltásos munkaidőt, határidő előtt végezhették volna el a nyári, és őszi mezőgazdasági a gyermekek szeme, arcocskája. Mindenki a bejárat felé fordul... Az ajtó szélesre tárul. A teremre ereszkedő nagy csendben ünne­pélyesen bevonul Télapó — Mos Gerila — és kísérete. Télapóm földet seprő, szép, piros talár van, és csuklya, amelyeket hó­­pelyhek fehér foltjai hintenek be. Magas, erős ez a Télapó és olyan­ ­j.iiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiimiiiniiiiiiimmiMiiiiiii:!!!iiiii!iiiiiiiiiiii!iii:miiiiMiMiiiii:;;;;iiiiiiimMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii:-i;::iiiiiiiiiiuuiiiiiiiii:iiiiiiiiiiM 1 TÉLIFAÜNNEPÉLY I ............................................................................ viti, a kisodai határban bő­szen nyargalász a januári szél és mintha óriási dunyhókat tépett volna szét, csakúgy szór­ja a havat a vastag, ólomszürke felhőkből. Hamarosan mindent fehérség borít el. Éppen alkal­mas idő ez arra, hogy Télapó el­induljon ... És ha alkalmas, akkor Télapó sem várat magára... Ne is vá­rasson, mert a Dermatina gyár adminisztratív épületének máso­dik emeletén már összegyűltek a gyermekek, már ott ficánkolnak édesanyjuk, édesapjuk mellett, (vagy még csak az ölében) és lázas tekintettel sandítanak az ajtó felé, amerről Télapónak jön­nie kell. A jól fűtött, tágas helyi­ség zsúfolva van. Nemcsak a köz­vetlenül érdekelt szülők­­jöttek el s nemcsak a gyermekek. Ott szo­rong a gyár apraja-nagyja. A be­járattal szemközti falnál a há­­romszínű és vörös zászlók közötti nagy, vörössel letakart asztalon és egy, az ablakok egész hosszá­ban húzódó állványon selyempa­­pírba göngyölt csomagok valósá­gos halmai. Balra jókora télifa. Nézem a zsúfolt padsorokat. Ő­­szintén szólva nehezen lehetne megállapítani, kik izgatottabbak, türelmetlenebbek, örömváróbbak: a gyermekek, avagy a felnőttek? ... A bejárat felől kiáltás har­sán: — Figyelem! Közeledik Tél­apói Már látni a kiséretét! — A téli fán kigyulnak a villanyok Ragyogó szinü égők tarka vilá­gossága árad. És kigyult, ragyog az a­ oszthatatlan alap gyarapítása összes kollektivisták közös és gyanakkor egyéni érdeke, a kollekti­visták jövedelme növelésének biz­tos forrása. AZ EREDMÉNYEK ANNAK KÖ­SZÖNHETŐK, hogy a rajoni párt­­bizottság állandóan javította mun­kamódszereit, igyekezett mind konkrétabb, hathatósabb segítséget nyújtani a pártszervezeteknek. A rajoni pártszerv munkáját a kollek­tív vezetés elve, a pártélet lenini normáinak szigorú betartása jelle­mezte. Jobban készítették elő a plenáris s az aktív egyűléseket, s ezeken mélyrehatóan megvitatták a vajon legfontosabb politikai és gazdasági kérdéseit. A közösen ho­zott határozatok teljesítésébe be­vonták a bizottság tagjait, a rajo­ni pártbizottság aktívájának szá­mos tagját. A helyes irányító munka nyomán mind az alapszervezetek, mind a községi pártbizottságok hozzáértőb­ben irányították a gazdasági, poli­tikai­ nevelő és mozgósító munkát. Konkrét feladatok végrehajtásá­val bízták meg a kommunistákat, s ellenőrizték azok valóraváltását. A múlt évben a pártszervezetek tekintélyének növekedése nyomán mind többen kérték felvételüket a pártba. A rajoni pártszervezetek 165 párttaggal és 242 párttagje­lölttel gyarapították soraikat. Van­nak azonban olyan alapszerveze­tek is, mint például a kovaszinci, muszkai, zimándközi és mások, ahol egy év alatt egy vagy két párttagjelöltet, egyes alapszerveze­tekben pedig egyet sem vettek fel. A RAJONI PÁRTBIZOTTSÁG nagy figyelmet fordított a propa­gandamunkára, a kommunisták po­litikai, ideológiai nevelésére. A pártoktatás tartalmának megjaví­tása, a gyakorlattal­­ való szoro­sabb összekapcsolása hozzájárult öntudatuk növeléséhez. A rajoni pártbizottság tagjai, a pártaktivis­ták több előadást tartottak az alapszervezetekben. Az összes tag­jelölteket bevonták valamilyen kon­krét politikai munkába. A 346 párt­­tagjelölt közül, több mint 200 tag­ja az IMSZ- vagy szakszervezeti bizottságoknak. A konferencián el­hangzott hozzászólásokból kitűnt, hogy a rajoni pártszerv állandó irányításával az utóbbi évben érez­hetően erősödtek a pártszervezetek, több hozzáértéssel vezetik a gaz­dasági tevékenységet, jobban szer­vezik meg a politikai tömegmun­kát, eredményesebben mozgósítják a dolgozókat. Növekedett a kom­munisták harci készsége, fejlődött a belső pártdemokrácia. Több küldött a bírálat és önbírá­­lat szellemében kifejtette, hogy az eredmények jobbak is lehettek vol­na, ha a rajoni pártbizottság kö­vetkezetesebben ellenőrizte volna valamennyi tevékenységi területet. E hiányosság nyomán egyes alap­szervezetekben nem készítik kellő­képpen elő­,a közgyűléseket, hibák mutatkoznak a párttagjelöltek fel­vételében és nevelésében, a felada­tok elosztásában és azok teljesíté­sében. A vitákból kitűnt az is, hogy a kommunistáknak harcosabb ma­gatartást kell tanúsítaniuk a hibák­kal, fogyatékosságokkal szemben. A konferencián felszólalt Pop Coriolan elvtárs, a tartományi pártbizottság bí­rójának tagja, aki, miután elemezte az elért eredmé­nyeket és rávilágított a még fel­lelhető fogyatékosságokra, a párt­szerv jövőbeni feladatait vázolta. Ezt követően a rajoni pártkonfe­rencia rátért a­ rajoni pártbizottság megválasztására. A rajoni pártbi­zottság első titkárává ismét Petru­țiu Eugen elvtársat választották meg, fehér a szakálla, mint az ablakot verdeső igazi hóesés. Az asztal­hoz lép, megáll mögötte és mély hangon köszön: — Jónapot gyermekek! Meg­jöttem, hogy lássam, hogy visel­kedtek? Na, köszönjetek vissza szépen!... Az izgatott gyerekhad megil­­letődötten bámulja Télapót. Végre egy nagyobbacska fiú — talán már tavaly, tavalyelőtt is talál­kozott Télapóval — megtöri a csendet. S ha az első vékonyka „Jónapot" elhangzott, utána már könnyebben megy, már felbátoro­dik a sok kisfiú, kislány, köszön­nek Télapónak illendően, nehogy rossz véleménnyel legyen róluk... T­re Télapó nemcsak a köszö­­­­nésből ítéli meg a gyerme­keket! Hóna alatt hatalmas köny­vet, méteres pennát hozott. Fel­üti a könyvet, orrára csipteti oku­­láréját és „névsort" olvas, meskedtél mindig anyukádnak ? Segítesz neki?... Nem kínozod az állatokat? A legényie válaszol, ő csak egyszer volt rossz, de azóta megjavult — jelenti ki határo­zottan. — Na jól van fiam! Mondj el akkor egy szép verset, hadd örül­jenek a szüleid! Román nyelvű szavalat követ­kezik. Vékonyka cérnahangon szállnak a verssorok. (A középső padok egyikében a mama, a papa kivörösödnek a „szurkolástól" — jaj csak fel ne süljön a gyerek! De kár volt aggódni. Pereg a vers, mint az orsó.) Most egy matrózruhás, piros fejkendős, szőke kislány áll Tél­apó itélőszéke elé, majd egy fiúcska s egy másik lányka kö­vetkezik. És Télapó szigorú fag­gatásaira ki bátran, ki hebegve felel. Télapó belepillant a nagy könyvbe és bizony nem egy kis fickót von felelősségre rossz ma­gaviseletéért. !Pompásan tud ez a Télapó az apróságok nyelvén, pompásan ismeri a gyermek lel­­két! És románul, magyarul, né­metül egyformán jól beszél! Olyan ügyesen, olyan élvezettel játssza szerepét hogy mi, felnőt­tek is szívesen engedjük át magun­kat az illúziónak, szívesen süllye­dünk vissza erre a pár gyönyörű percre a bűvös-szép gyermekkor­ba. Érzem ezt magamom,érzem ezt a boldog szülők pirulásából, érzem a „nem közvetlenül érde­keltek" önfeledtségéből. Hadd mondom­ el, hogy ez a Télapó „civilben" nem más, mint Bodea Vasile államidíjas technikus, a vállalat egyik fontos adminisztra­tív-technikai szolgálatának veze­tője ... S hogy el ne felejtsem, minden gyermek értékes ajándékcsomagot kapott a Dermatina vezetőségé­től és szakszervezeti bizottságá­tól. Még azok is, akiknek a fe­jére Télapó a nagy könyvből „bű­nöket" olvasott. Mert a szeppen­­sen, elkeseredetten álló kis rossz­csontoktól Télapó itt a közönség előtt, apjuk, anyjuk és gyermek­társaik előtt „ígéretet“ csikart ki, hogy ezentúl megjavulnak ... ... Csak egy fájt nekem ezen a gyönyörű, kis télifaü­nnepélyen. Hogy miért is nem létezett mind­ez az én gyermekkoromban? BÁLINT I. LÁSZLÓ «31***^*o«3r*^*^******3K*3t *.‚***.«**‚* 2 SZABAD SZÓ Több tejet adunk a városnak Az RMP KV 1959 december 3—5-i plenáris ülésének do­kumentumai nagy feladatokat állí­tanak mind az állami, mind pedig a kollektív gazdaságok elé a tej­termelés növelése terén. Különösen a városkörüli állami és kollektív gazdaságokra hárulnak nagy fel­adatok ezen a téren. Temesvár tejellátásában nem kis szerepe van a szentandrási állami gazdaságnak. Gazdaságunk mun­­kakollektíváj­ának erőfeszítései nyomán 1958-ban 12 vagonnal szál­lítottunk több tejet, mint tervünk előírta, 1959-ben pedig 1 vagonnal termeltünk többet, mint 1958-ban. Ha ezeket a számokat csak egy­szerűen az eredmények szemszögé­ből vizsgáljuk, az állami gazdaság dolgozói jelentős sikereinek köny­velhető el. Ha azonban behatóbban elemezzük a kérdést és összevetjük a lehetőségekkel, arra a következte­tésre jutunk , mint amire jutott gazdaságunk vezetőségi tanácsa is —, hogy ezek nem tükrözik tel­jes egészében a lehetőségeket. Úgy gondoljuk, nem lehetünk elégedet­tek a takarmányozott tehenenkénti 3.000 literes tejhozammal. Ennél jóval nagyobb hozamot is elérhe­tünk, mint azt a grabáci állami gazdaság példája igazolja, ahol több mint 4.200 liter tejet fejtek minden takarmányozott tehéntől, s ahol nem ritka a 6.000—8.000 liter­jét adó egyed. Gazdaságunkban elemeztük, mi­lyen tényezők gátolták eddig a tej­termelés színvonalának magasabb­ra emelkedését és ezek kiküszöbö­lése érdekében egész sor intézke­dést szándékszunk foganatosítani. Úgy véljük, a nálunk észlelt hibák más állami gazdaságban is előfor­dulnak, éppen ezért nem érdekte­len kissé közelebbről megvizsgál­ni azokat. első és legfontosabb hibának tartjuk, hogy általában helytelen a tehenek takarmányozá­sa. Amellett, hogy a takarmány minősége sem mindig kielégítő, a takarmányozás istállókként törté­nik (nem egyedileg) és elég rend­­szertelenül (nem mindig egy idő­pontban). Ez természetesen egy­részt takarmánypazarlást jelent, másrészt nem teszi lehetővé a nagy­­teljesítőképességű tehenek tejter­melésének növekedését, mivel azok csak egy bizonyos mennyiségű tej termelésére elegendő takarmányt kapnak. Ennek kiküszöbölése érdekében bevezetjük az egyedi takarmányo­zást. Minden tehénnél megállapít­juk tejtermelő képességének felső határát és ennek megfelelően állít­juk össze takarmányadagját. Ezen­kívül a nagyteljesítőképességű e­­gyedeknél bevezetjük a háromszori fejest. Károsan hat a tejtermelésre az a helytelen gyakorlat, hogy a tehe­neket főleg télen keveset jártatják, tartják a szabadban. Vonatkozik ez a fiatal állatokra is. Igyekezni fo­gunk, hogy amint az idő megenge­di, a tehenek a nap legnagyobb ré­szét a szabadban töltsék, a növen­dékállatok számára pedig nyáron táborokat létesítünk. Amennyiben a lehetőségek megengedik, ezeket a táborokat hegyvidéken létesítjük, mivel itt gyorsabban, erőteljesebben fejlődnek az állatok. Nagyban hátráltatja a tejterme­lés növekedését, hogy a brigádve­zetők, az állattenyésztési telepek vezetői nem ellenőrzik következete­sen a pároz­tatási és borjadzási ter­vet. Ennek következtében aztán több tehén hosszú ideig meddő ma­rad. Gazdaságunk vezetősége utasí­totta a brigádvezetőket, hogy a leg­szigorúbban kövessék figyelemmel a pároztatási és borjadzási tervet, s a teheneket borjadzás után 21, legkésőbb 42 nap múlva újra pá­­roztassák. A tejtermelés további növelésének egyik igen fontos problémája a le­gelő. A legelők nagy része nem biztosít a teheneknek megfelelő mennyiségű és minőségű takar­mányt, az év legnagyobb ré­szében csak „sétatérül“ szol­gál. Éppen ezért idén különös figyelmet szentelünk a legelők fel­javításának. Tavasszal boronáljuk, trágyalevet és műtrágyákat szórunk ki, a rosszul termő táblákat fel­szántjuk és újra gyepesítjük értékes füvekkel vagyis mesterséges lege­lőket készítünk. A tejtermelés növelésének azon­ban egyik legfontosabb feltétele a téli zöldtakarmány biztosítása, a nagy mennyiségű silókukorica ter­mesztése. Tavaly 129 hektáron termesztet­tünk silókukoricát és mintegy 3.000 tonna takarmányt silóztunk be. Úgy számítjuk, idén 150 hektárra nö­veljük a silókukorica vetésterüle­tét és fokozott ápolással legalább 40.000 kiló takarmányt termeszt­hetünk minden hektáron, s így 6.500—7.000 tonna kukoricát si­lózhatunk be. Ez a mennyiség biz­tosítani fogja a megnövekedett te­hénállomány (208-ról év végéig 289-re növekedik a tehenek száma) silótakarmány szükségletének ki­elégítését. A fent említett és más intézkedések foganatosításával arra törekszünk, hogy a takarmányozott tehenenkén­ti tejhozamot 3.200—3.300 literre emeljük és így a tavalyinál jóval több tejet juttassunk a temesvári dolgozóknak. GIURGIU EMÍLIÁN, mérnök, a szentandrási álla­mi gazdaság igazgatója. Sikeres vendégszereplés A temesvári Állami Magyar Színház tagjai a hideg és hava­zás ellenére is folytatják vendég­­szerepléseiket a vidéki kultúrott­­honok és klubok színpadjain. Ú­­jabban a színház kettéosztott e­­gyüttessel dolgozik; egy napon két előadást tart, két különböző darabbal, más-más városban, vagy falun. Az egyik csoport legutóbb szer­dán az aradi Teba gyár klubjába látogatott el, Sebastian „Névtelen csillag“ című vígjátékéval, a tár­sulat másik része pedig Zimánd­­közön a „Kisunokám“ című szín­művel örvendeztette meg a közön­séget. A zsúfolásig telt nézőtérről mindkét helyen lelkes taps jutal­mazta a színészek játékát. — Itt van mindenki, gyerekek? — kérdi dörmögő hangon. Miu­tán a felelettel meg van eléged­ve, elkezdődik a „ceremónia“. Egymás után szólítja ki a csöpp­ségeket. Az első szólított öt év körüli fiúcska — bátran járul Télapó színe elé. — Jó voltál, fiam? — kérdezi szigorúan Télapó. — Engedel­ 1 December 8-án közöltük Rotărescu Ion, ro­­mánboksári levelezőnk írását, amelyben arról értesítette szerkesztőségünket, hogy az ottani munkásklub udvarán lévő kútnak nincsen vedre és ki is kéne tisztítani azt. A klubot látogató dol­gozók nehezen jutnak ivóvízhez. ★ Ruthner Iván, nagyszentmiklósi levelezőnk december 18-án megjelent levelében javasolta, hogy a Nagyszentmiklós rajoni helyiipari vállalat étkezdéjének vezetősége gondoskodjék a dolgozók változatosabb ételekkel való kiszolgálásáról és az éttermet idejében fűtsék be, hogy ne kelljen hideg teremben étkezni. Kovács József, resicai levelezőnk szóvá tette, hogy a resicai telefonközpontban nincs elegendő ülőhely, s így az itt várakozók többsége kénytelen állva várni, míg kapcsolást kap, ami kényelmet­len és fárasztó. A Március 6 körút 29. szám alatti ház lakói­nak nevében több aláírással levél érkezett szer­kesztőségünkbe, amelyben elpanaszolták, hogy a házban lévő Alimentara szövetkezet cukrász rész­lege zajos munkájával zavarja a lakók nyugal­mát. Két­ kidarálógép már a kora reggeli órákban megkezdi működését, elviselhetetlen lármát okoz­va. A belső szállítást vaskerekű kocsival végzik, ami hangosan dübörög az udvar aszfaltján. A cukrászati dolgozók (az éjjeli váltásban is) állan­dóan lármáznak, énekelnek, zavarják a lakók nyugalmát. A napokban újabb levelet kaptunk Rotărescu elvtárstól, amelyben örömmel számol be arról, hogy a munkásklub vezetősége intézkedett a kút használhatóvá tétele érdekében. Kitisztíttatták a kutat, s új vederrel és lánccal látták el. Most már ivóvizet ihatnak a különböző rendezvényeken megjelent dolgozók. A Nagyszentmiklós rajoni helyiipari vállalat pártalapszervezetének bürója válaszolt a cikkre és közölte, milyen intézkedéseket foganatosított. Kötelezte az étkezde vezetőségét, hogy egy hétte­l előre készítse el az étrendet, figyelembe véve az­­ ételek változatosságát, intézkedtek az iránt is,­­ hogy idejében besütsék az éttermet. A Temesvár tartományi Postaigazgatóság­­ válaszában közölte szerkesztőségünkkel, hogy a f­resicai telefonközpont várótermében két új asztalt,­­ két széket és egy hétszemélyes padot helyeztek el. g ★ I A városi néptanács helyi gazdálkodási ügy-­­ osztálya kivizsgálta a panaszt, amelynek nyomán g a szövetkezet vezetősége intézkedett a jelzett hiá­­g­­yosságok kiküszöbölése érdekében, így például: g a darálógépek reggel 6 óra helyett 7.30-kor kezdik­­ meg működésüket. A szállítókocsi vaskerekeit­­ gumikerekekkel cserélték ki. Az éjjeli váltás sze-­­­mélyzetét 3 főre csökkentették és utasították őket,­­ hogy szigorúan ügyeljenek a csendre, ne háború |­gassák a ház lakóinak nyugalmát. »«»«»«»«»«»«»«»»«»«»«»«»«»«»«a«»«»«»«»«* A dolgozók javasolták — az illetékesek intézkedtek . Középiskolás Sportolók síversenye A Banatul Középiskolás Sport­klub, valamint a temesvári és lu­gosi sportiskola élsportolói a tél szünidőt Stína de Valen töltötték ahol naponta délelőtt síeltek, dél­után tornáztak, terepfutást végez­tek, este pedig a klubban szórakoz­tak. A síelésben az evezősök, torná­szók és más sportolók tehetségről tettek tanúságot. Versenyt is ren­deztek, amely a következő eredmé­nyekkel végződött: Sífutás Fiúk: 1. Radu Mircea, 2. Virgil Bălaş, 3. Földvári Lajos. Lányok: 1. Anni Osztermann, 2. Gabriella Parizianu, 3. Ivonne Lessi. Gyer­mekek: 1. Romulus Bán, 2. N. Andreescu, 3. N. Inăşel. Lesiklás Fiuk: 1. Radu Mircea, 2. Földvá­ri Lajos, 3. Földvári Attila. Lányok: ************************ ***********************­* Ifjúságiakkal felfrissített kerettel kezdte meg edzéseit az UTA labdarúgó-együttese 1. Lessl, 2. Parizianu, 3. Reeber­­ger Agnes. Gyermekek: 1. Inăşel, 2. Kertész Tibor, 3. Ban. Műlesiklás Fiuk: 1. Romulus Quint (Lugos), 2. Radu Mircea, 3. Frint­a. Lá­nyok: 1. Lessl, 2. Waltner, 3. Nagy Erzsébet. Gyermekek: 1. Bán. Összetett hárompróba Fiuk: Radu Mircea, 2. Földvári Lajos, 3. Frint. Lányok: 1. Lessl, 2. Waltner, 3 Nagy Erzsébet. Gyer­mekek: 1. Romulus Bán. Az aradi textilgyári labdarú­gók idén sokkal kedvezőbb körül­mények között kezdték meg az edzéseket, mint az elmúlt évben, amikor a munkát a szíriai túra megszakította. Háromheti aktív pihenő után hétfőn, január 11-én megkezdte edzéseit az UTA, Braun edző vezetésével. Az első erőnléti edzés 30 perces kemény munkából állt, amelyet egyrészt a textilgyári stadion téli evezős­helyén, részben pedig a stadion hóval borított futópályáján tar­tottak meg. A fedett helyen súly­emelő-, ugró- és evező gyakorlato­kat végeztek, valamint teniszlab­dával játszottak a futballisták, a futópályán pedig 8 kilométert­­gyalogoltak, illetve futottak. Az edző elmondotta, hogy az edzési „adagot" naponta 5 perc­­­cel és 800 méter lefutásával eme­lik és január második felében már labdaedzéseket is folytatnak. TEHNOMETAL — ŞTIINŢA RANGADÓ — A KISPÁLYÁS KÉZILABDA-BAJNOKSÁGBAN. A kispályás kézilabda-bajnokság va­sárnapi fordulójában, a Tehnometal— Ştiinţa rangadón fog eldőlni az első hely kérdése. Vasárnap a sportcsar­nokban a következő mérkőzések sze­repelnek a műsoron: NŐI MÉRKŐZÉSEK Resicai MSK— Banatul, 15,50 óra­kor, Gyapjúipar—Sportiskola, 16,50 ó­­rakor, Ştiinţa—Constructorul, 17,50 órakor. FÉRFIMÉRKŐZÉSEK Gyertyámosi Dacia—Zsombolya, Victoria, 14,30 órakor, Resicai MSK —Temesvári CFR, 18,50 órakor, Ştiin­ţa—Tehnometal, 20,10 órakor, hogy azután február 14-től kez­dődően kétkapus játékokkal ké­szüljenek fel a tavaszi idényre. Az első edzésen a játékoskeret 9 tagján (Necula, Bakucz N­., Iz­­ghireanu, Neamtu, Teuceanu, Tic­­lea, Petescu, Florus, Pop) kívül öt tehetséges ifjúsági vett részt: Possler, Miculan, Sighele, Túsz és Macavei. A többiek közül Metzkas, Farmati, Seres és Ka­pás Herkulesfürdőn gyógykezelte­tik magukat, Coman és Szűcs be­tegek, Pecsovszky pedig Victoria­­fürdőre utazik gyógykezelésre. Pircălab vizsgája miatt nem ve­hetett részt az első edzésen. A játékosok nagy kedvvel vé­gezték az edző által előírt gya­korlatokat és az alapos felkészü­lés idén bizonyára meghozza gyümölcsét: az UTA sokkal job­ban szerepel majd, mint az el­múlt év tavaszi idény­ében. VADAS ISTVÁN R­­­ia Versenyre készen. Szombat, 1960 január 16 N­éhány s­orban A minap alkalmunk volt bete­kinteni a karánsebesi Semenicus kisipari termelőszövetkezet múlt évi tevékenységébe. A termelőszövetkezet dolgozói — ezt mutatják az 1959-es esz­tendő mérlegének adatai — ma­radéktalanul valóra váltották fel­adataikat. A lakosság jó kiszol­gálása terén évi globális tervü­ket 134 százalékra teljesítették és választéki előirányzatuknak is maradéktalanul eleget tettek. Hi­vatásuk minél tökéletesebb be­töltése érdekében, a környező községekben nyitott új műhelye­ikkel, több mint 50-re növelték az egységeik számát. A termelési feladatok valóra­­váltásával párhuzamosan, a szö­vetkezet munkaközössége az RMP KV múlt év júliusi plenáris ülése alkalmával tette felajánlá­sok nyomán, több mint 200.000 lejt takarított meg az önköltség csökkentésével és ugyanennyivel növelte a jövedelmet. A lakosság jó kiszolgálásáért és odaadó munkájukért, külön dicséretet érdemelnek: Naţu Vir­gil, Peşca Iosif, Dragomir Iosif és Cristovan Nicolae szövetke­zeti tagok.

Next