Szabad Szó, 1960. január-március (17. évfolyam, 1-76. szám)
1960-01-16 / 12. szám
is A mezőgazdaság szocialista szektorának állandó megerősítéséért Az Arad rajoni pártkonferencia munkálatai növekedett 1958-hoz viszonyítva. A rajonban az állóalap egységenként igen eltérő, noha a feltételek hasonlóak Míg asági kollektív gazdaságban az állóalap 100 hektárra 120.450 lej, a közvetlen közelében levő félegyházi kollektív gazdaságban csak 32.670 lej. Itt, és a hasonló helyzetben lévő kollektív gazdaságokban a kommunistáknak meg kell érteniök, hogy az munkálatokat s legalább 10.000 normálhektárral többet végezhettek volna. A GTA-k vezetősége a terepkiszállások alkalmával nem nyújtott kellő segítséget az általuk kiszolgált kollektív gazdaságok vezetőtanácsainak, noha ez egyike fontos feladatainak. A széleskörű politikai tömegmunka változatos és hatékony módszereinek széleskörű alkalmazásával 1959 első hónapjaiban sikerült 3 új kollektív gazdaságot létesíteni. Ezekbe is a meglévőkbe 8.541 parasztcsalád lépett be, 24.505 hektár földdel. Így a rajonban a parasztcsaládok 82,7 százaléka 35 kollektív gazdaságban dolgozik, a rajon megművelhető területének 83,4 százalékán. A kollektív gazdaságokon kívül a rajonban 7 mezőgazdasági társulás is van, amelyekben brigádok szerint szervezték meg a munkát. A kollektív gazdaságok legtöbbjében a kapásnövényeknél bevezették a pótlólagos javadalmazást, ami nagymértékben elősegítette a hektárhozam növelését. A hektáronkénti átlagtermés búzából 1.810, csöveskukoricából 3.090, cukorrépából 22.000, napraforgóból 1.410, burgonyából pedig 13.000 kiló volt. Búzából 420, kukoricából pedig 550 kilóval termeltek többet hektáronként, mint a társulásokban. Ezek az eredmények azonban még nem kielégítőek, mivel nem használták ki a mezőgazdaságban még meglévő tartalékokat. Sokat lehetne még tenni a talaj termőképességének növeléséért, nem fordítottak mindenhol elég gondot a vetőmag jó minőségére, több egységben a növénysűrűség is alacsonyabb a megengedettnél. A rajoni pártbizottság különös figyelmet fordított az állatállomány gyarapítására. Jó eredményeket értek el a vingai, vladimirescui, sági, majláthi és más kollektív gadaságokban. Noha növekedett a közös tulajdonban lévő állatok száma, a 100 hektárra jutó állatlétszám messze elmarad a konstancai értekezleten és a tartományi pártbizottság 1959 májusi plenáris ülésén megjelölt színvonaltól, különösen a szarvasmarháknál, sertéseknél, szárnyasoknál. Az elhangzottakból kitűnik, hogy a hús és tej termelésének növelése érdekében ki kell terjeszteni a silókukorica termesztését. Noha a kollektív gazdaságok a múlt évben is jelentős mennyiségű silótakarmányt tároltak, összesen 14 ezer tonnát — amelyből több mint 8.400 tonna kukoricacsövet — a jövőben nagyobb mértékben kell figyelembe venni Gh. Gheorghiu Dej elvtársnak az RMP KV 1959 december 3—5-i plenáris ülésén tartott beszámolóján kijelölt útmutatásokat. A rajoni pártszerv, a kollektív gazdaságok pénzhozamának növelése érdekében a pártszervezeteket és a gazdaságok vezetőtanácsait az állammal kötött szerződések, valamint a jól jövedelmező kisegítő termelési ágak fejlesztésére ösztönözte. Ennek eredményeként a kollektív gazdaságok pénzjövedelme 1959-ben meghaladta a 70 millió lejt, ami 100 hektáronként 123 ezer lejt tesz ki, vagyis 50 ezer lejjel többet mint 1958-ban. A múlt évben a rajonbeli kollektív A MÚLT HÉTEN AZ ARADI kultúrpalota nagytermében tartották meg az Arad rajoni pártbizottság konferenciáját. A konferencián részt vettek a rajonban lévő vállalatok, GTA-k, állami és kollektív gazdaságok, mezőgazdasági társulások alapszervezeteinek küldöttei, valamint számos meghívott. A beszámolóból és az azt követő hozzászólásokból kitűnt, hogy a rajoni pártbizottság következetesen harcolt a múlt évi rajoni, valamint a tartományi pártkonferencia célkitűzéseinek maradéktalan valóraváltásáért. Számos politikai-szervezési intézkedés foganatosításával, a gazdasági egységekben sikerült a tervmutatószámokat teljesíteni, sőt túl is haladni azokat. A pártbizottság konkrét irányító munkája nyomán a rajoni iparvállalatokban a pártalapszervezetek hozzáértőbben foglalkoztak a termelés legfontosabb kérdéseivel, a szocialista munkaversenyek fellendítésével, a belső tartalékok feltárásával és azok kihasználásával, az újítási mozgalom kiszélesítésével. A pártszervezetek sikeresen mozgósították a dolgozó tömegeket, aminek eredményeként javult a termékek minősége, a tervezett önköltségi ár csökkentésével pedig jelentékeny megtakarításokat értek el. 1959-ben az ipari össztermelési tervet 103, az árutermelési tervet pedig 104,4 százalékarányban valósították meg. A termelékenység 1 százalékkal növekedett a rajon iparvállalataiban. E téren kimagasló eredményeket ért el a pankotai Răsăritul bútorgyár és az aradi IPL vállalat munkaközössége, ahol 6,87 , illetve 3 százalékkal hökkentették a tervezett önköltségi árat. A több mint 3,5 millió lej terven felüli megtakarítás azt igazolja, hogy a legtöbb iparvállalatban jól gazdálkodtak az elmúlt esztendőben. Mindezek ellenére hiányosságok is voltak. A helyiipari vállalat malom- és olajsajtoló részlegeinek dolgozói a hiányos munkaszervezés miatt, csak 98,5 százalékarányban teljesítették múlt évi tervüket. Noha e részlegek a vállalat össztermelése volumenének 50 százalékát adják, a vállalat vezetősége nem fordított kellő figyelmet e részlegek helyes irányítására. Az RMP KV 1959 december 3— 5-i ülése dokumentumai szellemében a rajon ipari egységeiben nyílt alapszervezeti gyűléseken megvitatták az 1960. évi termelési tervelőirányzatokat s vállalták, hogy a munka ésszerűbb megszervezésével az össz- és árutermelési tervet 2—5 százalékkal túlteljesítik és a fajlagos anyagfogyasztás 0,5 —1 százalékos csökkentésével, valamint a munka termelékenységének 1—2 százalékos növelésével, 0,5—3 százalékkal csökkentik a tervezett önköltséget. A mezőgazdaság szocialista szektora egységes munkájának megjavítására nagy figyelmet fordított a rajoni pártbizottság. A rajoni pártbizottság az RMP KV és a Minisztertanács 1959 márciusi határozatának figyelembevételével alaposabban foglalkozott az állami gazdaságokkal azért, hogy kis költséggel minél fejlettebb ne gazdaságokban a közvagyon és az vényi terményeket és akar oszthatatlan alap 14 millió lejjel keket előállító egységekké váljanak. A politikai és szervezési intézkedések, valamint a korszerű gépek ésszerű kihasználása lehetővé tette, hogy 1959-ben a globális tervben 60, az árutermelési tervben pedig 50 százalékkal haladják túl az 1958. évi eredményeket. Az átlagos hektárhozam búzából 1969 kiló volt a tervezett 1790 kiló helyett s igy az állami gazdaságok a rajonban átadott központi alapnak 47 százalékát adták. Noha az állami gazdaságokban az állatállomány jelentősen növekedett, a 100 hektárra jutó állatok száma még távolról sem kielégítő. Lemaradás észlelhető az állati termékeknél, főleg a húsnál és tejnél, ami annak tulajdonítható, hogy nem gondoskodtak kellőképpen a szükséges takarmánymennyiségről, különösen a silózott takarmányról. A rajoni pártbizottság állandó támogatásban részesítette a rajon két gép- és traktorállomása pártalapszervezeteit. Ezekben az alapszervezetekben a múlt évben húsz párttagot és 11 párttagjelöltet vettek fel. A gép- és traktorállomásokon brigádokat alakítottak és pártcsoportokat létesítettek. A kommunisták politikai nevelő és mozgósító munkája nyomán a két GTA a múlt évben 33,5 százalékkal túlhaladta normálhektár-tervelőirányzatát. Különösen jó eredményeket ért el az újaradi GTA, ahol 22 lejjel csökkentették a normálhektár tervezett önköltségi árát és 1.300.000 lejt takarítottak meg. Az eredmények jobbak is lettek volna, ha a GTA-k vezetősége a gépi felszerelés üzemképességének teljes kihasználására nagyobb gondot fordít. Erre felhívja a figyelmet az RMP KV 1959 december 3—5-i plenáris ülése. Ha a GTA-k vezetőségei mindenben eleget tettek volna a rajoni pártbizottság utasításainak és a traktorok legalább 50 százalékánál bevezették volna a kétváltásos munkaidőt, határidő előtt végezhették volna el a nyári, és őszi mezőgazdasági a gyermekek szeme, arcocskája. Mindenki a bejárat felé fordul... Az ajtó szélesre tárul. A teremre ereszkedő nagy csendben ünnepélyesen bevonul Télapó — Mos Gerila — és kísérete. Télapóm földet seprő, szép, piros talár van, és csuklya, amelyeket hópelyhek fehér foltjai hintenek be. Magas, erős ez a Télapó és olyan j.iiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiimiiiniiiiiiimmiMiiiiiii:!!!iiiii!iiiiiiiiiiii!iii:miiiiMiMiiiii:;;;;iiiiiiimMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii:-i;::iiiiiiiiiiuuiiiiiiiii:iiiiiiiiiiM 1 TÉLIFAÜNNEPÉLY I ............................................................................ viti, a kisodai határban bőszen nyargalász a januári szél és mintha óriási dunyhókat tépett volna szét, csakúgy szórja a havat a vastag, ólomszürke felhőkből. Hamarosan mindent fehérség borít el. Éppen alkalmas idő ez arra, hogy Télapó elinduljon ... És ha alkalmas, akkor Télapó sem várat magára... Ne is várasson, mert a Dermatina gyár adminisztratív épületének második emeletén már összegyűltek a gyermekek, már ott ficánkolnak édesanyjuk, édesapjuk mellett, (vagy még csak az ölében) és lázas tekintettel sandítanak az ajtó felé, amerről Télapónak jönnie kell. A jól fűtött, tágas helyiség zsúfolva van. Nemcsak a közvetlenül érdekelt szülőkjöttek el s nemcsak a gyermekek. Ott szorong a gyár apraja-nagyja. A bejárattal szemközti falnál a háromszínű és vörös zászlók közötti nagy, vörössel letakart asztalon és egy, az ablakok egész hosszában húzódó állványon selyempapírba göngyölt csomagok valóságos halmai. Balra jókora télifa. Nézem a zsúfolt padsorokat. Őszintén szólva nehezen lehetne megállapítani, kik izgatottabbak, türelmetlenebbek, örömváróbbak: a gyermekek, avagy a felnőttek? ... A bejárat felől kiáltás harsán: — Figyelem! Közeledik Télapói Már látni a kiséretét! — A téli fán kigyulnak a villanyok Ragyogó szinü égők tarka világossága árad. És kigyult, ragyog az a oszthatatlan alap gyarapítása összes kollektivisták közös és gyanakkor egyéni érdeke, a kollektivisták jövedelme növelésének biztos forrása. AZ EREDMÉNYEK ANNAK KÖSZÖNHETŐK, hogy a rajoni pártbizottság állandóan javította munkamódszereit, igyekezett mind konkrétabb, hathatósabb segítséget nyújtani a pártszervezeteknek. A rajoni pártszerv munkáját a kollektív vezetés elve, a pártélet lenini normáinak szigorú betartása jellemezte. Jobban készítették elő a plenáris s az aktív egyűléseket, s ezeken mélyrehatóan megvitatták a vajon legfontosabb politikai és gazdasági kérdéseit. A közösen hozott határozatok teljesítésébe bevonták a bizottság tagjait, a rajoni pártbizottság aktívájának számos tagját. A helyes irányító munka nyomán mind az alapszervezetek, mind a községi pártbizottságok hozzáértőbben irányították a gazdasági, politikai nevelő és mozgósító munkát. Konkrét feladatok végrehajtásával bízták meg a kommunistákat, s ellenőrizték azok valóraváltását. A múlt évben a pártszervezetek tekintélyének növekedése nyomán mind többen kérték felvételüket a pártba. A rajoni pártszervezetek 165 párttaggal és 242 párttagjelölttel gyarapították soraikat. Vannak azonban olyan alapszervezetek is, mint például a kovaszinci, muszkai, zimándközi és mások, ahol egy év alatt egy vagy két párttagjelöltet, egyes alapszervezetekben pedig egyet sem vettek fel. A RAJONI PÁRTBIZOTTSÁG nagy figyelmet fordított a propagandamunkára, a kommunisták politikai, ideológiai nevelésére. A pártoktatás tartalmának megjavítása, a gyakorlattal való szorosabb összekapcsolása hozzájárult öntudatuk növeléséhez. A rajoni pártbizottság tagjai, a pártaktivisták több előadást tartottak az alapszervezetekben. Az összes tagjelölteket bevonták valamilyen konkrét politikai munkába. A 346 párttagjelölt közül, több mint 200 tagja az IMSZ- vagy szakszervezeti bizottságoknak. A konferencián elhangzott hozzászólásokból kitűnt, hogy a rajoni pártszerv állandó irányításával az utóbbi évben érezhetően erősödtek a pártszervezetek, több hozzáértéssel vezetik a gazdasági tevékenységet, jobban szervezik meg a politikai tömegmunkát, eredményesebben mozgósítják a dolgozókat. Növekedett a kommunisták harci készsége, fejlődött a belső pártdemokrácia. Több küldött a bírálat és önbírálat szellemében kifejtette, hogy az eredmények jobbak is lehettek volna, ha a rajoni pártbizottság következetesebben ellenőrizte volna valamennyi tevékenységi területet. E hiányosság nyomán egyes alapszervezetekben nem készítik kellőképpen elő,a közgyűléseket, hibák mutatkoznak a párttagjelöltek felvételében és nevelésében, a feladatok elosztásában és azok teljesítésében. A vitákból kitűnt az is, hogy a kommunistáknak harcosabb magatartást kell tanúsítaniuk a hibákkal, fogyatékosságokkal szemben. A konferencián felszólalt Pop Coriolan elvtárs, a tartományi pártbizottság bírójának tagja, aki, miután elemezte az elért eredményeket és rávilágított a még fellelhető fogyatékosságokra, a pártszerv jövőbeni feladatait vázolta. Ezt követően a rajoni pártkonferencia rátért a rajoni pártbizottság megválasztására. A rajoni pártbizottság első titkárává ismét Petruțiu Eugen elvtársat választották meg, fehér a szakálla, mint az ablakot verdeső igazi hóesés. Az asztalhoz lép, megáll mögötte és mély hangon köszön: — Jónapot gyermekek! Megjöttem, hogy lássam, hogy viselkedtek? Na, köszönjetek vissza szépen!... Az izgatott gyerekhad megilletődötten bámulja Télapót. Végre egy nagyobbacska fiú — talán már tavaly, tavalyelőtt is találkozott Télapóval — megtöri a csendet. S ha az első vékonyka „Jónapot" elhangzott, utána már könnyebben megy, már felbátorodik a sok kisfiú, kislány, köszönnek Télapónak illendően, nehogy rossz véleménnyel legyen róluk... Tre Télapó nemcsak a köszönésből ítéli meg a gyermekeket! Hóna alatt hatalmas könyvet, méteres pennát hozott. Felüti a könyvet, orrára csipteti okuláréját és „névsort" olvas, meskedtél mindig anyukádnak ? Segítesz neki?... Nem kínozod az állatokat? A legényie válaszol, ő csak egyszer volt rossz, de azóta megjavult — jelenti ki határozottan. — Na jól van fiam! Mondj el akkor egy szép verset, hadd örüljenek a szüleid! Román nyelvű szavalat következik. Vékonyka cérnahangon szállnak a verssorok. (A középső padok egyikében a mama, a papa kivörösödnek a „szurkolástól" — jaj csak fel ne süljön a gyerek! De kár volt aggódni. Pereg a vers, mint az orsó.) Most egy matrózruhás, piros fejkendős, szőke kislány áll Télapó itélőszéke elé, majd egy fiúcska s egy másik lányka következik. És Télapó szigorú faggatásaira ki bátran, ki hebegve felel. Télapó belepillant a nagy könyvbe és bizony nem egy kis fickót von felelősségre rossz magaviseletéért. !Pompásan tud ez a Télapó az apróságok nyelvén, pompásan ismeri a gyermek lelkét! És románul, magyarul, németül egyformán jól beszél! Olyan ügyesen, olyan élvezettel játssza szerepét hogy mi, felnőttek is szívesen engedjük át magunkat az illúziónak, szívesen süllyedünk vissza erre a pár gyönyörű percre a bűvös-szép gyermekkorba. Érzem ezt magamom,érzem ezt a boldog szülők pirulásából, érzem a „nem közvetlenül érdekeltek" önfeledtségéből. Hadd mondom el, hogy ez a Télapó „civilben" nem más, mint Bodea Vasile államidíjas technikus, a vállalat egyik fontos adminisztratív-technikai szolgálatának vezetője ... S hogy el ne felejtsem, minden gyermek értékes ajándékcsomagot kapott a Dermatina vezetőségétől és szakszervezeti bizottságától. Még azok is, akiknek a fejére Télapó a nagy könyvből „bűnöket" olvasott. Mert a szeppensen, elkeseredetten álló kis rosszcsontoktól Télapó itt a közönség előtt, apjuk, anyjuk és gyermektársaik előtt „ígéretet“ csikart ki, hogy ezentúl megjavulnak ... ... Csak egy fájt nekem ezen a gyönyörű, kis télifaünnepélyen. Hogy miért is nem létezett mindez az én gyermekkoromban? BÁLINT I. LÁSZLÓ «31***^*o«3r*^*^******3K*3t *.‚***.«**‚* 2 SZABAD SZÓ Több tejet adunk a városnak Az RMP KV 1959 december 3—5-i plenáris ülésének dokumentumai nagy feladatokat állítanak mind az állami, mind pedig a kollektív gazdaságok elé a tejtermelés növelése terén. Különösen a városkörüli állami és kollektív gazdaságokra hárulnak nagy feladatok ezen a téren. Temesvár tejellátásában nem kis szerepe van a szentandrási állami gazdaságnak. Gazdaságunk munkakollektívájának erőfeszítései nyomán 1958-ban 12 vagonnal szállítottunk több tejet, mint tervünk előírta, 1959-ben pedig 1 vagonnal termeltünk többet, mint 1958-ban. Ha ezeket a számokat csak egyszerűen az eredmények szemszögéből vizsgáljuk, az állami gazdaság dolgozói jelentős sikereinek könyvelhető el. Ha azonban behatóbban elemezzük a kérdést és összevetjük a lehetőségekkel, arra a következtetésre jutunk , mint amire jutott gazdaságunk vezetőségi tanácsa is —, hogy ezek nem tükrözik teljes egészében a lehetőségeket. Úgy gondoljuk, nem lehetünk elégedettek a takarmányozott tehenenkénti 3.000 literes tejhozammal. Ennél jóval nagyobb hozamot is elérhetünk, mint azt a grabáci állami gazdaság példája igazolja, ahol több mint 4.200 liter tejet fejtek minden takarmányozott tehéntől, s ahol nem ritka a 6.000—8.000 literjét adó egyed. Gazdaságunkban elemeztük, milyen tényezők gátolták eddig a tejtermelés színvonalának magasabbra emelkedését és ezek kiküszöbölése érdekében egész sor intézkedést szándékszunk foganatosítani. Úgy véljük, a nálunk észlelt hibák más állami gazdaságban is előfordulnak, éppen ezért nem érdektelen kissé közelebbről megvizsgálni azokat. első és legfontosabb hibának tartjuk, hogy általában helytelen a tehenek takarmányozása. Amellett, hogy a takarmány minősége sem mindig kielégítő, a takarmányozás istállókként történik (nem egyedileg) és elég rendszertelenül (nem mindig egy időpontban). Ez természetesen egyrészt takarmánypazarlást jelent, másrészt nem teszi lehetővé a nagyteljesítőképességű tehenek tejtermelésének növekedését, mivel azok csak egy bizonyos mennyiségű tej termelésére elegendő takarmányt kapnak. Ennek kiküszöbölése érdekében bevezetjük az egyedi takarmányozást. Minden tehénnél megállapítjuk tejtermelő képességének felső határát és ennek megfelelően állítjuk össze takarmányadagját. Ezenkívül a nagyteljesítőképességű egyedeknél bevezetjük a háromszori fejest. Károsan hat a tejtermelésre az a helytelen gyakorlat, hogy a teheneket főleg télen keveset jártatják, tartják a szabadban. Vonatkozik ez a fiatal állatokra is. Igyekezni fogunk, hogy amint az idő megengedi, a tehenek a nap legnagyobb részét a szabadban töltsék, a növendékállatok számára pedig nyáron táborokat létesítünk. Amennyiben a lehetőségek megengedik, ezeket a táborokat hegyvidéken létesítjük, mivel itt gyorsabban, erőteljesebben fejlődnek az állatok. Nagyban hátráltatja a tejtermelés növekedését, hogy a brigádvezetők, az állattenyésztési telepek vezetői nem ellenőrzik következetesen a pároztatási és borjadzási tervet. Ennek következtében aztán több tehén hosszú ideig meddő marad. Gazdaságunk vezetősége utasította a brigádvezetőket, hogy a legszigorúbban kövessék figyelemmel a pároztatási és borjadzási tervet, s a teheneket borjadzás után 21, legkésőbb 42 nap múlva újra pároztassák. A tejtermelés további növelésének egyik igen fontos problémája a legelő. A legelők nagy része nem biztosít a teheneknek megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányt, az év legnagyobb részében csak „sétatérül“ szolgál. Éppen ezért idén különös figyelmet szentelünk a legelők feljavításának. Tavasszal boronáljuk, trágyalevet és műtrágyákat szórunk ki, a rosszul termő táblákat felszántjuk és újra gyepesítjük értékes füvekkel vagyis mesterséges legelőket készítünk. A tejtermelés növelésének azonban egyik legfontosabb feltétele a téli zöldtakarmány biztosítása, a nagy mennyiségű silókukorica termesztése. Tavaly 129 hektáron termesztettünk silókukoricát és mintegy 3.000 tonna takarmányt silóztunk be. Úgy számítjuk, idén 150 hektárra növeljük a silókukorica vetésterületét és fokozott ápolással legalább 40.000 kiló takarmányt termeszthetünk minden hektáron, s így 6.500—7.000 tonna kukoricát silózhatunk be. Ez a mennyiség biztosítani fogja a megnövekedett tehénállomány (208-ról év végéig 289-re növekedik a tehenek száma) silótakarmány szükségletének kielégítését. A fent említett és más intézkedések foganatosításával arra törekszünk, hogy a takarmányozott tehenenkénti tejhozamot 3.200—3.300 literre emeljük és így a tavalyinál jóval több tejet juttassunk a temesvári dolgozóknak. GIURGIU EMÍLIÁN, mérnök, a szentandrási állami gazdaság igazgatója. Sikeres vendégszereplés A temesvári Állami Magyar Színház tagjai a hideg és havazás ellenére is folytatják vendégszerepléseiket a vidéki kultúrotthonok és klubok színpadjain. Újabban a színház kettéosztott együttessel dolgozik; egy napon két előadást tart, két különböző darabbal, más-más városban, vagy falun. Az egyik csoport legutóbb szerdán az aradi Teba gyár klubjába látogatott el, Sebastian „Névtelen csillag“ című vígjátékéval, a társulat másik része pedig Zimándközön a „Kisunokám“ című színművel örvendeztette meg a közönséget. A zsúfolásig telt nézőtérről mindkét helyen lelkes taps jutalmazta a színészek játékát. — Itt van mindenki, gyerekek? — kérdi dörmögő hangon. Miután a felelettel meg van elégedve, elkezdődik a „ceremónia“. Egymás után szólítja ki a csöppségeket. Az első szólított öt év körüli fiúcska — bátran járul Télapó színe elé. — Jó voltál, fiam? — kérdezi szigorúan Télapó. — Engedel 1 December 8-án közöltük Rotărescu Ion, románboksári levelezőnk írását, amelyben arról értesítette szerkesztőségünket, hogy az ottani munkásklub udvarán lévő kútnak nincsen vedre és ki is kéne tisztítani azt. A klubot látogató dolgozók nehezen jutnak ivóvízhez. ★ Ruthner Iván, nagyszentmiklósi levelezőnk december 18-án megjelent levelében javasolta, hogy a Nagyszentmiklós rajoni helyiipari vállalat étkezdéjének vezetősége gondoskodjék a dolgozók változatosabb ételekkel való kiszolgálásáról és az éttermet idejében fűtsék be, hogy ne kelljen hideg teremben étkezni. Kovács József, resicai levelezőnk szóvá tette, hogy a resicai telefonközpontban nincs elegendő ülőhely, s így az itt várakozók többsége kénytelen állva várni, míg kapcsolást kap, ami kényelmetlen és fárasztó. A Március 6 körút 29. szám alatti ház lakóinak nevében több aláírással levél érkezett szerkesztőségünkbe, amelyben elpanaszolták, hogy a házban lévő Alimentara szövetkezet cukrász részlege zajos munkájával zavarja a lakók nyugalmát. Két kidarálógép már a kora reggeli órákban megkezdi működését, elviselhetetlen lármát okozva. A belső szállítást vaskerekű kocsival végzik, ami hangosan dübörög az udvar aszfaltján. A cukrászati dolgozók (az éjjeli váltásban is) állandóan lármáznak, énekelnek, zavarják a lakók nyugalmát. A napokban újabb levelet kaptunk Rotărescu elvtárstól, amelyben örömmel számol be arról, hogy a munkásklub vezetősége intézkedett a kút használhatóvá tétele érdekében. Kitisztíttatták a kutat, s új vederrel és lánccal látták el. Most már ivóvizet ihatnak a különböző rendezvényeken megjelent dolgozók. A Nagyszentmiklós rajoni helyiipari vállalat pártalapszervezetének bürója válaszolt a cikkre és közölte, milyen intézkedéseket foganatosított. Kötelezte az étkezde vezetőségét, hogy egy héttel előre készítse el az étrendet, figyelembe véve az ételek változatosságát, intézkedtek az iránt is, hogy idejében besütsék az éttermet. A Temesvár tartományi Postaigazgatóság válaszában közölte szerkesztőségünkkel, hogy a fresicai telefonközpont várótermében két új asztalt, két széket és egy hétszemélyes padot helyeztek el. g ★ I A városi néptanács helyi gazdálkodási ügy- osztálya kivizsgálta a panaszt, amelynek nyomán g a szövetkezet vezetősége intézkedett a jelzett hiágyosságok kiküszöbölése érdekében, így például: g a darálógépek reggel 6 óra helyett 7.30-kor kezdik meg működésüket. A szállítókocsi vaskerekeit gumikerekekkel cserélték ki. Az éjjeli váltás sze-mélyzetét 3 főre csökkentették és utasították őket, hogy szigorúan ügyeljenek a csendre, ne háború |gassák a ház lakóinak nyugalmát. »«»«»«»«»«»«»«»»«»«»«»«»«»«»«a«»«»«»«»«* A dolgozók javasolták — az illetékesek intézkedtek . Középiskolás Sportolók síversenye A Banatul Középiskolás Sportklub, valamint a temesvári és lugosi sportiskola élsportolói a tél szünidőt Stína de Valen töltötték ahol naponta délelőtt síeltek, délután tornáztak, terepfutást végeztek, este pedig a klubban szórakoztak. A síelésben az evezősök, tornászók és más sportolók tehetségről tettek tanúságot. Versenyt is rendeztek, amely a következő eredményekkel végződött: Sífutás Fiúk: 1. Radu Mircea, 2. Virgil Bălaş, 3. Földvári Lajos. Lányok: 1. Anni Osztermann, 2. Gabriella Parizianu, 3. Ivonne Lessi. Gyermekek: 1. Romulus Bán, 2. N. Andreescu, 3. N. Inăşel. Lesiklás Fiuk: 1. Radu Mircea, 2. Földvári Lajos, 3. Földvári Attila. Lányok: ************************ ************************ Ifjúságiakkal felfrissített kerettel kezdte meg edzéseit az UTA labdarúgó-együttese 1. Lessl, 2. Parizianu, 3. Reeberger Agnes. Gyermekek: 1. Inăşel, 2. Kertész Tibor, 3. Ban. Műlesiklás Fiuk: 1. Romulus Quint (Lugos), 2. Radu Mircea, 3. Frinta. Lányok: 1. Lessl, 2. Waltner, 3. Nagy Erzsébet. Gyermekek: 1. Bán. Összetett hárompróba Fiuk: Radu Mircea, 2. Földvári Lajos, 3. Frint. Lányok: 1. Lessl, 2. Waltner, 3 Nagy Erzsébet. Gyermekek: 1. Romulus Bán. Az aradi textilgyári labdarúgók idén sokkal kedvezőbb körülmények között kezdték meg az edzéseket, mint az elmúlt évben, amikor a munkát a szíriai túra megszakította. Háromheti aktív pihenő után hétfőn, január 11-én megkezdte edzéseit az UTA, Braun edző vezetésével. Az első erőnléti edzés 30 perces kemény munkából állt, amelyet egyrészt a textilgyári stadion téli evezőshelyén, részben pedig a stadion hóval borított futópályáján tartottak meg. A fedett helyen súlyemelő-, ugró- és evező gyakorlatokat végeztek, valamint teniszlabdával játszottak a futballisták, a futópályán pedig 8 kilométertgyalogoltak, illetve futottak. Az edző elmondotta, hogy az edzési „adagot" naponta 5 perccel és 800 méter lefutásával emelik és január második felében már labdaedzéseket is folytatnak. TEHNOMETAL — ŞTIINŢA RANGADÓ — A KISPÁLYÁS KÉZILABDA-BAJNOKSÁGBAN. A kispályás kézilabda-bajnokság vasárnapi fordulójában, a Tehnometal— Ştiinţa rangadón fog eldőlni az első hely kérdése. Vasárnap a sportcsarnokban a következő mérkőzések szerepelnek a műsoron: NŐI MÉRKŐZÉSEK Resicai MSK— Banatul, 15,50 órakor, Gyapjúipar—Sportiskola, 16,50 órakor, Ştiinţa—Constructorul, 17,50 órakor. FÉRFIMÉRKŐZÉSEK Gyertyámosi Dacia—Zsombolya, Victoria, 14,30 órakor, Resicai MSK —Temesvári CFR, 18,50 órakor, Ştiinţa—Tehnometal, 20,10 órakor, hogy azután február 14-től kezdődően kétkapus játékokkal készüljenek fel a tavaszi idényre. Az első edzésen a játékoskeret 9 tagján (Necula, Bakucz N., Izghireanu, Neamtu, Teuceanu, Ticlea, Petescu, Florus, Pop) kívül öt tehetséges ifjúsági vett részt: Possler, Miculan, Sighele, Túsz és Macavei. A többiek közül Metzkas, Farmati, Seres és Kapás Herkulesfürdőn gyógykezeltetik magukat, Coman és Szűcs betegek, Pecsovszky pedig Victoriafürdőre utazik gyógykezelésre. Pircălab vizsgája miatt nem vehetett részt az első edzésen. A játékosok nagy kedvvel végezték az edző által előírt gyakorlatokat és az alapos felkészülés idén bizonyára meghozza gyümölcsét: az UTA sokkal jobban szerepel majd, mint az elmúlt év tavaszi idényében. VADAS ISTVÁN Ria Versenyre készen. Szombat, 1960 január 16 Néhány sorban A minap alkalmunk volt betekinteni a karánsebesi Semenicus kisipari termelőszövetkezet múlt évi tevékenységébe. A termelőszövetkezet dolgozói — ezt mutatják az 1959-es esztendő mérlegének adatai — maradéktalanul valóra váltották feladataikat. A lakosság jó kiszolgálása terén évi globális tervüket 134 százalékra teljesítették és választéki előirányzatuknak is maradéktalanul eleget tettek. Hivatásuk minél tökéletesebb betöltése érdekében, a környező községekben nyitott új műhelyeikkel, több mint 50-re növelték az egységeik számát. A termelési feladatok valóraváltásával párhuzamosan, a szövetkezet munkaközössége az RMP KV múlt év júliusi plenáris ülése alkalmával tette felajánlások nyomán, több mint 200.000 lejt takarított meg az önköltség csökkentésével és ugyanennyivel növelte a jövedelmet. A lakosság jó kiszolgálásáért és odaadó munkájukért, külön dicséretet érdemelnek: Naţu Virgil, Peşca Iosif, Dragomir Iosif és Cristovan Nicolae szövetkezeti tagok.