Szabad Szó, 1970. október-december (27. évfolyam, 7963-8041. szám)

1970-11-25 / 8010. szám

GYÜMÖLCSÖZŐ ESZMECSERE AZ MTSZ-ELNÖKÖK NAPJA ALKALMÁBÓL November 23-án és 24-én tartották meg Temesváron az MTSZ- elnökök napját. Ez alkalommal a mezőgazdasági termelőszövetke­zetek megyei szövetségének végrehajtó bürója nagyszabású ta­nácskozást szervezett, amelyben az MTSZ-ek elnökei, a megyei me­zőgazdasági igazgatóság vezetőkáderei, a Mezőgazdasági Bank Te­­mes megyei fiókja, a szerződéskötésekkel foglalkozó vállalatok és a termelőszövetkezeteket kiszolgáló vállalatok képviselői és a me­gyei szövetkezeti szövetség dolgozói vettek részt. A tanácskozás első napján a növénytermesztésben és az állat­­tenyésztésben, valamint az MTSZ-ek gazdasági-pénzügyi tevékeny­ségében elért idei eredményeket elemezték. Egyes termelőszövet­kezeti elnökök részletesen ismertették a termelésben alkalmazott módszereket s ugyanakkor arra kérték a megyei mezőgazdasági szerveket, hogy a gazdasági tevékenység során felmerülő kérdé­sek megoldásában a továbbiak során is nyújtsanak segítséget az egységeknek.­­Kedden a tanácskozás részvevői az árutermeléssel, a szerző­déskötések tiszteletben tartásával, a beruházási terv teljesítésével, a hitelek ésszerű felhasználásával, valamint az állatállomány te­­leltetésével és a takarmányozással kapcsolatos, kérdéseket vitatták meg. A vita során a zöldségtermesztés, megszervezéséről, a vető­magellátásról és a soron levő mezőgazdasági munkálatokról is sok szó esett. A szövetkezeti mezőgazdaság képviselői, valamint a megyei mezőgazdasági szervek és vállalatok szakemberei az őfi óhajuknak adtak kifejezést, hogy hatékony szervező munkát bontakoztatnak ki a X. pártkongresszusnak a mezőgazdaság fejlesztésére vonat­kozó előírásai maradéktalan teljesítéséért. A találkozó végén felszólalt Trifon Darie elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek Temes megyei szövetségének elnöke. I­ntegetnek az üvegfal mögül, szignál, aztán elhalkul az ismert dal­lam — most! Felvétel indul: „Student 70 — a temesvári egyetemi központ rá­dióállomása, köszönti hallgatóit". A mikrofonnál Daniela Gheor­­ghiu­ éppen a diákélet legfrissebb híreit mondja be, nyugodt, szé­pen csengő hangon, azt hinném hibátlanul, de a technikusnak nem tetszik valami, integet: „... Ezt a részt újra ... Most jó!“. — Hát ez van — mosolyog Da­niela, az adás főszerkesztője, „ci­vilben“ IV. éves román-francia szakos egyetemi hallgató. — Ész­re sem veszi az ember, amikor fölöslegesen emeli a hangját, túl hosszú szünetet tart, esetleg nyi­korog alatta a szék ... A vissza­­hallgatásnál viszont azonnal ki­derül. És a hibákra nagyon kell vigyáznunk, mert a mi hallgató­ink fejlett kritikai érzékkel ren­delkeznek ... (Ugyanis a Student 70 kizárólag a temesvári diákvá­ros lakóihoz szól). — Mióta működik a Student 70? — A születés dátuma, 1968. március 8., tehát harmadik éve... Mondanál valamit a tervek­ről? — Folytatjuk az eddig is je­lentkező rovatokat: hír- és sport­beszámolók, a diáknegyed egyes ■jelenségeinek bírálata, illetve di­csérete és persze riportok, in­terjúk, hetente jelentkező irodal­mi műsor, dzsessz, szimfonikus, népi és természetesen sok-sok könnyűzene közvetítés. Körülbe­lül ez alkotja műsorunk gerin­cét. Az a célunk, hogy minél vál­tozatosabb és persze időszerű le­gyen az adás. S azt sem feledhet­jük: diákokhoz szólunk a diákok­ról. De ha már a terveknél tar­tunk, szó van egy műsorcseréről a kolozsvári diákstúdióval, amit remélhetőleg sikerül majd meg­valósítani. Azt is elhatároztuk, hogy a hét legsikerültebb műso­rát, a hallgatók szavazatai alap­ján, hétfőn kettőtől háromig meg­ismételjük. — És hogyan viszonyulnak a Student 70-h­ez, a diáktársak, a hallgatók? — Nem öndicséret, ha azt mondom: adásaink kedveltek. Hi­szen az a sok levél, amely zene­számok kérelmezése mellett szin­te mindig tartogat néhány elis­merő, dicsérő sort, ezt bizonyít­ja. Persze a levelek bírálatot is tartalmaznak olykor, de úgy vé­lem, ez csak hasznunkra válik nekünk is. — Még valamit: kik tartoznak a törzsgárdához? — Zaharie Ilie, Popescu Gheor­­ghe, Marcel Tăciune, Mia Costin, Nagy Ákos, Viorel Bucur, Ionel Georgescu — természetesen mind­annyian egyetemisták, akik öröm­mel, szívesen dolgoznak itt, sze­retik, amit csinálnak. Pedig nem is olyan könnyű egy műsor ösz­­szeállítása (ott voltam, láttam), és talán éppen ezért örülünk annyi­ra a már kész anyagnak. De csak másnap délutánig, amikor kez­dődik minden elölről. Este hétkor, már csak a technikus, Nelu Cişmaş, talál­ható a stúdióban. Beindítja a magnót, a diákváros szobáiban jelentkezik a Student 70. És a szerkesztők, riporterek, ezúttal mint hallgatók, izgatottan figye­lik a temesvári egyetemi központ rádióállomásának műsorát. Orbán Balázs Halló! Ili, Siódéus 70! A szó ára Egy idős asszony — aki ed­•'I - *— ■ «*, ...4 . . n Ti* L «4 A u-t-y tyvni I tortán v utst-cy — hirtelen rosszul lett. A család a mentőket hívta, akik beszál­lították egyik neves egészség­ügyi intézményünkbe. Amikor a szolgálatos orvos meglátta a beteget, idegesen felhördült: — Minek hozták ezt a vén­­asszonyt ide? Az ilyeneknek már a temetőben a helyük, itt csak az ágyat foglalják... Aztán lecsendesedett, meg­vizsgálta a nénit, s a „vénasz­­szonyt" befektették a kórházba, ahol gondos kezelésben része­sült, s néhány napon belül gyógyultan térhetett haza. Minden a legnagyobb rend­ben lenne tehát, csak éppen,­ amióta hazatért, mintha meg­változott volna a néni. Az ad­dig életvidám idős asszonyból mindenért pityergő, érzékeny vénasszony lett. Aki eddig minden lében kanál volt, most halkszavu, félénk. Eddig min­denről véleménye volt, most egyre csak azt hangoztatja „én már fiaim..." Szóval fölös­legesnek érzi magát a család­ba. Gyógyultan tért haza, s ta­lán betegebb, mint amikor a kórházba ment. Néhány goromba szó miatt. Tudom, valljuk, hogy nem szavai, tettei után kell megí­télnünk az embereket. S ezút­tal az orvos tette egyértelmű: megvizsgálta a beteget, beu­talta a kórházba, előírta a szükséges kezelést, aminek e­­redményeként meg is gyógyult az idős asszony — tehát hiva­tásának megfelelően járt el. Hogy goromba volt? Ő is ember. Sok a munka, ő is lehet ideges. Annyi baj­jal, szenvedéssel találkozik naponta, hogy ha valamennyit lelkére venné, első napon a munkahelyéről egyenesen az idegyógyászatra mehetne. Ne­ki pedig évtizedeken át gyó­gyítania kell. S végeredményben: a szó elszáll, a tett megmarad. Ez mind igaz. Csakhogy­: vannak helyzetek, vannak szakmák, mi több hivatások — s az orvosit föltétlen ide so­rolnám — ahol a szó felérhet a tettel Talán nem is kell bő­vebben bizonygatni, számos példa igazolja: néha az orvos szájából elhangzott jó szó töb­bet ér a legdrágább orvosság­nál. S lám a gorom­baság töb­bet árthat, mint egy gyógyke­zelés használt. Az orvos szava nem­csak vé­lemény, de ítélet is egyben a beteg számára, s olyan kije­lentéseknek, amelyeket laiku­soktól soha fel nem teszünk, meghatározó szerepük lehet — ha orvos szájából hangzanak el Mindez régi igazság, köz­hely is talán. S mégis, az orvos szava ma is téma. Mert az orvos hivatása a legnemesebb emberi hivatás — a gyógyítás. S tőle azt vár­juk, hogy mindig, minden kö­rülmények között emberséges ember maradjon. Végül is a jó szó nem ke­rül pénzbe, időbe sem többe, mint a rossz. Miért fukarkodunk hát ve­le ott, ahol oly nagy szükség van rá? Józsa Ödön VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK ? AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA w MÁI 16 11 [sím­mm A milíciáról jelentjük (2. oldal) Friedrich Engels művei Romániában Olvasóinké a szó ítélet Sport (3. oldal) XXVII. évfolyam, 8010. szám Szerda, 1970. november 25. 4 oldal, ára 30 bani RENDSZERETET­RE ÉS PONTOSSÁGRA nevel a mértani rajz — Tanúság rá a lugosi Coriolan Brediceanu Líceum magyar tagozatá­nak II. osztályában egyik rajz órán készült képünk is: elmélyült figyelemmel készül a feladat (MULL RUDOLF felvétele) Egy mezőgazdasági nagyüzem termelési és pénzügyi tükre Nagyszentmiklós határától egé­szen Obébáig terjed a Dudeştii Vechi-i állami mezőgazdasági vállalat földje. Szántóterülete csaknem 10 000 hektár, s ezzel megyei viszonylatban a legna­gyobbak sorába tartozik. Fő ü­zemága a növénytermesztés, az állattenyésztést kizárólag a juhá­szat képviseli, de azt nagyüzemi szinten. Előzetes mérleg 1970-ig.­ A talaj- és belvíz idén se ke­rülte el ezt a vidéket — sőt! A szokásosnál jóval több kárt, na­gyobb terméskiesést okozott a vállalatnak. A 3600 hektár búzá­nak jó részét „le is aratta“, itt-ott hagyott csak valamit a kombáj­noknak, így aztán az előirányzat­nak még a felét sem sikerült magtárba szállítani. A kukorica már valamivel jobban sikerült , 2500 kilós hektárátlagot értek el. Persze volt ennél jóval több is, de idén ez a mennyiség elfo­gadható. A napraforgóról legszí­vesebben hallgatnak a vállalat növénytermesztői: a víz és kárte­vők közösen vámolták meg a ter­mést több mint 1300 hektáron. A juhászat valamelyest segít a bajon, de erőfeszítésük csak részben mérsékli a kiesést. • A vállalatnak 12 000 juha van, a­­melyből 9000 anyajuh. Az ál­­latonkénti 4 kilós gyapjúhozam­­mal túlteljesítették az előirány­zatot. bárányokból is több volt az előirányzatnál, de a tejnél hiány érzékeltette a takarmány­ellátás napirendi kérdéseit — igaz viszont, hogy a bárányok fo­gyasztása is meghaladta a terve­zettet, ami a súlygyarapodásra hatott kedvezően. 1070 zárszámadási kilátásait a nyereség foglalja össze, amely ha nem is fedi százszázalékosan az év elején tervezett 1 200 000 lejt, azért 700 000—800 000 lej mégis lesz. A vállalat pénzügyi helyzete ebben az évben lassított — fékezett — termelési tevékeny­séget sejtet. Kevés volt a költség, még kevesebb a megtermelt új javak értéke. Ehhez a helyzethez nem kí­vánkozik sok kommentár, hiszen a vállalat vezetősége, minden egyes farmvezető tisztában van azzal, hogy a továbbiakban a ter­melésnövelés a legfontosabb teen­dő — a gazdaságosságot ezen belül kell biztosítani, így valósít­ható meg 1971-ben a tiszta nyere­ség számottevő fokozása. Tervek és remények Azt előrebocsáthatjuk, hogy 1971-re nemcsak tervekkel és reményekkel indul a vállalat munkaközössége. Már van némi anyagi alapja is elképzeléseik valóra váltásának. Kezdjük a növénytermesztéssel: Összesen 4000 hektár búza, 1200 hektár őszi árpa és 180 hektár takarmánynövény jó kö­rülmények közötti földbejuttatá­sa nemcsak megfeszített munkát jelentett a farmvezetőknek, trak­torosoknak, hanem valamelyes biztosítékot is teremtett arra, hogy 1971-ben több aratni való jut a kombájnoknak mint idén. Hektáronként 250—300 kiló szu­perfoszfát és 150—200 kiló nitro­génműtrágya „jár közbe" a terve­zett 2325 kilós átlaghozam meg­valósítása érdekében. S ez nem is kevés! Lesz még tavaszra is tennivaló a növénytermesztésben, hiszen 2375 hektár kukorica, 700 hektár szója, paszuly, napraforgó vár jól előkészített magágyra, idejé­ben történő vetésre és gondo­zásra. Ugyanakkor az ideinél jó­val kevesebb ... vízre. A juhtenyésztés korszerűsítést, jobb legelőt, takarmányellátást kér. S úgy tűnik kap is. Már eddig újjáépítettek egy téli szál­láshelyet s igy előbbre hozhat­ják az elléseket, ami koraibb bá­rányt, nagyobb jövedelmet jelent. Ugyanott malmot állítottak fel, folyamatosabb lesz hát az abrak­­takarmány-ellátás. Különben a téli tartalék biztató, van 120 va­gon széna, 150 vagon kukorica­­szár, 3500 vagon szilázs, sárgaré­pa, borsó- és szójainda. A 650 hektár eléggé legyengült legelő feljavítása is szakaszonként fo­lyamatban van — idén már 250 hektárt újraszántottak, istálló- és műtrágyával feljavítottak és új­­ravetettek. A felsorolt intézkedések közös eredőjeként 1971-ben az idei 20 lej helyett, juhonként 100 lej tiszta jövedelmet akarnak elérni. Ha ez sikerül, akkor már nem­csak számszerűen lesz nagyüze­mi a juhászat, hanem gazda­ságosság szempontjából is. Az ármentesítés minden lehetőségét A vállalat szántóterületének több­­mint egy harmadán évről évre vámol a belvíz vagy a tul- Gödör Károly közgazdász (Folytatás a 3. oldalon) Kelmébe szőtt fantázia Hárman maradtak tehát — a Textilkombinát megalakulá­sa után — a Bumbacul gyár kreációs osztályán. Leszűkült a keret, de nem csökkent a mintatervezés, a divat­kutatás szerepe, az alkotók munkája, kelmébe szőtt fantáziája. Mert kitűnő szakemberekből áll, e­­rős ez a trió. Dénes György mérnök kerek három évtizede jegyezte el magát a textilipar­ral. Tizenkét esztendeje áll a kreációs osztály élén, s aze­lőtt a gyár szövödéjének veze­tője volt. A tizennyolcadik esztendőt tapossa a szakmában Utó Má­ria is. Jó ajánlólevéllel került a mintatervezők közé, hisz­ az­előtt a minőségellenőrző és a műszaki oszályon a kelmeszö­vés minden csinját-binját el­sajátította. Másfél évtizede textiles Wallisch Nórika is. Nyolc éve dolgozik a Bumba­cul kreációs osztályán, s az­előtt a Lugosi Textiliparban ugyancsak mintatervezőnő volt. Az asztalokon különböző nyelvű divatlapok. Tucatnyi országból érkeznek, hogy a ter­vezők fantáziájának szárnya­lását szolgálják, a kreációs munkát elősegítsék. — Könnyűipari minisztériu­munk — újságolja Dénes mérnök — szoros kapcsolatot tart az egyik párizsi divatház­zal. Onnan tájékoztatnak min­ket is a legújabb divatirány­zatról. Persze, ezt nem tekint­hetjük kész receptnek, hisz az európai divatirányzatot össz­hangba kell hozni minden or­szágban a helyi ízlésekkel, szokásokkal, esztétikai és más vonásokkal. MINI? MAXI? ÁTMENETI? Egyiknek ez az előnye, a másiknak amaz a hátránya. Mennyi szakértelemmel ecse­telik a trió tervezőnői, milyen szempontoknak kell a divatot alakítania. Mert más szinűi, esésű és modellű anyagot igé­nyel a maxi, s egészen mást a mini — jegyzi meg Ütő Má­ria. — S ,az új, az 1971-es di­vatnak melyek a jellegze­tesebb vonásai? — A női ruhaanyagoknál a sárga, narancs és barna szí­nek dominálnak. Másik jelleg­zetessége a jövő évi termé­keinknek az, hogy két-három színkombinációból készítünk egy-egy modellt, melyben i­­gen gyakran az egyik szín fe­hér, a másik meg fekete. Na­gyon modernek a könnyű, nyári ruhaanyagok s egyre na­gyobb a kereslet a színes csi­­kozásu és a lyukacsos mintás női ruha és férfi inganyag i­­ránt. Különben egyik érde­kessége az uj irányzatnak, hogy olyan kelméket szövünk és hozunk forgalomba, melye­ket a nők és férfiak egyaránt viselhetnek, minthogy azok nem­ nélküli anyagok. Szóval: ez a divat... Örö­kösen változó, iramló. A min­­tatervezők örömére és bosszú­ságára. Az érvek egész skáláját so­rolja fel Dénes mérnök, miért térnek rá mind nagyobb mér­tékben a pamutáruról a műa­­nyagszövésre. Azaz, a két a­­nyag kombinált felhasználásá­ra, melyben a pamut egyhar­­mad részt tesz ki. AZ ÚJ, POLIÉSZTER DIVATCIKKEKNEk nagy előnyük a pamutáruk­kal szemben, hogy sokkal tar­­tósabbak, könnyebben mosha­tók és gyűrhetetlenek. Ugyan­akkor az egyharmad pamut­rész következtében felveszik a test nedvességét. Ezért kelle­mes viselni az ilyen ingeket. Évente mintegy 120-130 új modellt, divatcikket dolgoz­nak ki — mindegyiket hat­nyolc színárnyalatban — a Bumbacul Gyár tervezői. Felütjük a legújabb, a jövő évi mintakollekciót. A vaskos album lapjain szebbnél-szebb anyagok, minták virítanak. Gyönyörű szintetikus inganya­gok. Fehérben, sárgában, na­rancs- és rózsaszínben. Aztán a szellős, lyukacsos, csíkos és egyszínű, kis- és nagypöttyös női nyári ruhának valók pom­páznak a szivárvány minden színében. A sárga, kék, zöld, bordó­kockás sporting-kelmék is minden bizonnyal elnyerik a kereskedelem, a vásárlók tet­szését. Nemkülönben a szinte­tikus pizsama-anyagok (először gyártják,), a vékony, nyári öl­tönynek, zakónak és esőkabát­nak való kelmék is. Albumlapok tucatjain a nem­nélküli anyagok modelljei sor­jáznak. Ingek és blúzok készí­tésére egyaránt alkalmasak e vékony, lehelet-finom kel­mék. — Ezekre a lenvászonszerű, gyönyörű népi utánzatú szőt­tesekre külön is büszkék va­gyunk — mondja Dénes György. — No, de ezeken is kapva kap a kereskedelem és a konfek­cióipar. Igaz, az országban e­­gyedül csak mi gyártjuk (kü­lönleges berendezéssel, Dreher -eljárással) ezeket a gyermek­ruháknak való műanyag-kel­méket. Mennyi szin! Nincs olyan virágoskert, mely túltenne e gyártmánykollekció szintobzó­­dásán. És mennyi modell, minta, mennyi ízlés, fantázia egy csokorban! Három lelkes c*Vibor IcsiU­téhs szőtt fotitéziá­­ja. Dem­e János Vendéglátóipar­­ a vendég szemével Ha annak eldöntését tűznénk célul, milyen területeken sorol­ható Temesvár az országos elsők közé, bizonyára hosszú, több ha­sábot elfoglaló cikk kerekedne belőle. Kétségtelen, hogy a 700 éves város megérdemli a hírne­vét. A nagy turistaforgalom is er­ről tanúskodik. Vendéglátó város lévén, joggal felvetődhet a kér­dés: milyen szinten „mozog" a vendéglátóipar ? Milyen mérték­ben tesznek eleget hivatásuknak a TAPS egységei ? Temesvár több tucat nagyven­déglővel, önkiszolgáló falatozóval, bárral, büfével rendelkezik. Min­denütt lehet enni, inni. Tavaly óta valamelyest javult a kiszol­gálás is. Javult, de még távol van a követelményektől. Vonatkozik ez főleg a kisvendéglőkre, azok­nak is túlnyomó többségére. PROFIL ÉS GAZDASZELLEM Vendéglátóipari különlegesség­nek neveztük tavaly a belváros­ban megnyílt Várvendéglőt. A mesteremberek szépet, korhűt varázsoltak az ottfelejtett várrom­ból. Hangulatos volt a kiszolgá­lók korhű öltözéke is ... De soká­ig korszerűsítették, tatarozták a „Sári néni" néven közismert, azóta Intim-ként működő, jól menő vendéglőt is. A mesterem­berek itt is kitettek magukért. Mindkét esetben megtörtént az ünnepélyes megnyitó, a vendégek seregleni kezdtek. Remélték, va­lami új, különlegesben lesz ré­szük. De a vendéglátás „mesterei" nem remekeltek. Ha nemtörődöm a felelős, tucatember a szakács és figyelmetlen a pincér, ez elég ahhoz, hogy az egység egyre „lejjebb adja", így is történt mindkét esetben. Az Intimben és a Várvendéglőben — hallottam a legutóbbi néptanácsi üléssza­kon —, drágán, de ... rosszul le­het enni, inni. Ahelyett, hogy sa­játos arculatű­ vendéglőkké váltak volna, hamar rátértek a büfék, az italmérések névtelen, hírnév­től mentes útjára. Ellátási és egyéb hiányosságok miatt, a vendéglők nagy többsége elmaradt a terv teljesítésével és a jövedelmezőség sem mindenütt a legjobb. A TAPS vezetőségének és az egységek felelőseinek meg kell érteniük, hogy a vendég csak akkor tér be valamelyik egység­­be, ha kiváló minőségű, bő vá­lasztékú étel- és italikülönleges­­ségeket talál és ha a kiszolgálás előzékeny, kifogástalan. A sajtó helyett a vendéglátóknak kell kiállniuk azért, hogy a Lac­o­bar­­ban, a Sinaia, Păltiniş, Várven­déglő és más egységekben tiszta­ság legyen, nem is beszélve a büfékről, ezekről az italmérések­ről, ahol a fonnyadt lángoson, fasirton és még néhány „válasz­tékon" kívül alig talál a vendég harapni valót­TÚL A TERVTELJ ÉS IZÉSEN A nagyállomás vendéglőjét Jó­nak minősítik a TAPS-nél. Az elbírálási kritérium: 103,2 szá­zalékra teljesítette a tervet. Mi­lyen feltételek között? A konyha olyan, hogy részben le kellett zárni. A tisztaság, kiszolgálás na­gyon sokat kell változzon ahhoz, hogy elfogadhatónak lehessen mi­nősíteni. És a minősítést nem a TAPS adja, hanem a. ..vendég. Kardos Béla átutazó: — Sok kis­város állomásán találtam ennél jobb vendéglőt, őszinte leszek. Temesvártól többet vártam. Costescu Vladimir fővárosi ve­gyészmérnök: — Ide sem teszem be többé a lábamat. Látszik, hogy úgy vélik, az átutazóknak, az al­kalmi vendégnek megteszi így is ... Gazdag választék, udvarias ki­szolgálás, hangulatosság kellene jellemezze ezt az egységet. Mind­ebből szinte semmit sem nyújt. A „teljesítmény“ alapján jól mennek a dolgok a Bistriţa bü­fében, a Lac­o-barban és más egységekben is... De egyik sze­metes, a másikban olykor gorom­bán bánnak a vendéggel. Tisztában vagyunk azzal, hogy a vendéglátás egyben üzlet, ke­reskedelem is. De a vendégvá­rás a művészet. Szeretnők, ha a büfének nevezett italmérésekből nemcsak ittas emberek, hanem a kiszolgálással elégedettek lép­nének ki. A minap egy kis közvélemény kutatást végeztem ismerőseim körében. Tizenkét ismerőst invitáltam egy pálin­kára s megkérdeztem melyik Gere Vilmos (Folytatás a 3. oldalon) Új feltevés Gary Latham, a New York-i Lamont Geológiai Laboratórium munkatársa kijelentette, hogy a kiszáradt folyók medrének tekin­tett holdi sávok nem egyebek részben h­oldtalajtörmelékkel és porral feltöltődött repedéseknél. Ezt az új feltevést annak a ma is működő asztrofizikai laborató­riumnak az adataira alapozza, a­­melyet az Apollo-12 űrhajó le­génysége a múlt év novemberé­ben állított fel a Holdon. A vételezett adatok azt tanúsít­ják, hogy a Hold teljesen kihűlt, egyáltalán nincs izzásban levő e­­picentruma, mint feltételezték. Ennek ellenére a holdtalaj belse­jéből napfelkeltekor és naplemen­tekor (amire a Holdon 14 földna­ponként kerül sor) egyelőre is­meretlen eredetű gázok törnek fel, amelyek valóságos ionoszfé­­rát alkotnak a Hold körül. Közvetlen távíróvonal Az Elefterosz Koszmosz görög lap jelenti, hogy 1940 óta első ízben létesítettek közvetlen távi­­róvonalat Görögország és Albánia között. Vihar az Északi-tengeren Az elmúlt héten erős vihar dü­höngött a dán partokon. A ska­­geni kikötő közelében elsüllyedt egy halászhajó, s három tengerész eltűnt. Jutland keleti partjain több kikötőt elöntött az ár. A vihar a nyugatnémet partok­ra is hatalmas hullámokat ker­getett. Az Északi-tenger szintje 1,80 méterrel emelkedett, s a Sült­­sziget partjait négyméteres hul­lámok csapkodták. Több helység víz alá került. Ismét a szennyeződés Spanyolország északnyugati partvidékén veszélyesen szennye­ződött az Atlanti-óceán vize. A La Coruna közelében, Bastiagui- Tojtal zátonyra futott a higany és klór alapanyagú, rovarirtógyár­táshoz használt mérgező folyadé­kot szállító Erkovit szudáni teher­hajó, miután Finisterrefok vidé­kén összeütközött a Dortmund te­­herhajóval. Az Erkovit 18 tonna mérgező anyagából 5 tonna ki­folyt, s pusztítóan megmérgezte a vizet. A La Coruna-i tengerészeti pa­rancsnokság megtiltotta a rákfé­lék halászását és a döglött halak összegyűjtését.

Next