Szabad Szó, 1973. április-június (30. évfolyam, 8738-8815. szám)

1973-05-29 / 8787. szám

VILÁG PROLETÁR­JA!. EGYESÜLJETEKt mzapadSn AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS A­ MEGYE NÉPTANÁCSÁNAK LAPJA XXX. évfolyam, 8787. szám Kedd, 1973. május 29. 8 oldal, ára 30 bani Augusztus 23. hazánk felszabadulása 29. évfordulójának tiszteletére A legfőbb ipari hármasszabály:­­ termelékenység і minőség і jövedelmezőség Miként termelünk, milyen árut és mennyiért? Íme napja­ink legfőbb követelménye, a­­lapvető ipari hármasszabálya. Az ötéves terv határidő előtti teljesítéséért indult szocialis­ta versenyben ugyanis, nem­csak a termelést kell erősen fokozni, hanem a gyártási költségeket is figyelemreméltó­­an csökkenteni. Ráadásul jó minőségű, változatos és kere­sett árut kell előállítani, a fogyasztók növekvő igényeinek kielégítésére. Nem vitás, hogy az árutöbblet legfőbb forrása a munka termelékenységének növelése, amely fontos szere­pet játszott abban, hogy az el­múlt négy hónapban 172 mil­lió lej értékű árut termeltek előirányzaton felül megyénk­ben.­­ A termelékenyebb mun­kának köszönhetjük, hogy az idén már 18 millió lej értékű terméket gyártottunk ráadás­ként — állítja Dumitru Grigo­­rescu mérnök, az Electrobanat igazgatója. — Ennek tulajdo­nítható jobbára az is, hogy az előirányzathoz képest 35 lej­jel kevesebb költséggel állítot­tunk elő 1000 lej értékű ter­méket. Neculai Ionescu, az Azur ü­­zem igazgatója ugyancsak a termelékenységet tekinti az á­­rutöbblet legfőbb forrásának. A gyorsabb, termelékenyebb munka eredményeként értek el ebben az üzemben is 20 mil­liós terméktöbbletet az idén. S a termelékenység-növelési elő­irányzat 3,59 százalékos túlha­­ladása nyomán könyvelhettek el 14 milliós árutöbbletet a Mosószergyárban. E pozitív példák ellenére sem állíthatjuk azonban azt­, hogy megyénk ipara mindent megtett a termelékenység-nö­velés érdekében. Nem, mert a temesvári Victoria, a Mérőmű­szergyár, a Lugosi Textilipar és néhány más vállalat nem teljesítette ezt a fontos muta­tószámot. A Bega Ruhagyár­ban, a lugosi Kaptafagyárban pedig a munkaidő elégtelen ki­használása ütött károsan visz­­sza. Emiatt fordult elő az is, hogy az elmúlt négy hónapban 1,8 százalékkal lépték túl az alkalmazottak engedélyezett létszámát megyénkben, ami kedvezőtlenül hatott a terme­lékenység alakulására. S az a tény, hogy az árutöbbletnek csak 55 százalékát — a mint­egy 80 százalék helyett — si­került­ a termelékenység foko­zása révén elérni, arra figyel­ Deme János (Folytatás az 5 oldalon) SPORT ■ Hazánk labdarúgó válogatottja megérde­melt győzelmet aratott ■ Pontot vesztett a Te­mesvári CFR ■ A te­mesvári C-osztályú csa­patok jó napja ■ Be­mutatjuk Kirac Zvenko nemzetközi röplabda já­tékvezetőt ■ A Temes­vári U a vidék legjobb női kosárlabda csapata ■ Idényzárás — ezüst­éremmel ■ Bajnoki táb­lázatok ■ Pronosport A KESZTYŰGYÁRIAK takarékossági számláján A temesvári Bőr- és Kesztyűgyár szabászai fel­ajánlották a szocialista munkaversenyben, hogy i­­dén 2600 négyzetméter bőrt takarítanak meg az éssze­rű anyagkihasználással. Marinco Pasici elvtárstól, a vállalat pártbizottságá­nak titkárától megtudtuk, hogy a szabászok máris túlteljesítették idei felaján­lásukat, s a hazánk felsza­badulása 29. évfordulójá­nak köszöntésére folyó szo­cialista munkaversenyben eddig csaknem 3400 négy­zetméter bőrt takarítottak meg. Elhatározták, hogy felajánlásukat újabb bőr­­mennyiség megtakarításá­ra tett vállalással tetézik. Élenjáró vállalathoz méltón Az elmúlt évi kiemelke­dő termelési eredményei­ért, az iparági élenjáró vál­lalatot megillető Vörös Versenyzászlóval kitünte­tett Azur tízem munkakö­zössége vállalta, hogy négy esztendőnél hamarébb tel­jesíti az ötéves tervét. S a Bega-parti vegyészek állják szavukat. A hazánk felszabadulásának 29. év­fordulóját köszöntő szocia­lista versenyben egyre jobb teljesítményeket érnek el. Az év első öt hónapjára e­­sedékes árutermelési tervet napokkal ezelőtt teljesítet­ték. Ennek eredményeként nem kevesebb, mint 20 millió lej értékű vegyi cik­keket adtak terven felül a nemzetgazdaságnak. Ugyan­akkor az exporttervet is mintegy 300 000 valuta­ lej­jel túlszárnyalták. NICOLAE CEAUŞESCU, az Államtanács elnöke hivatalos látogatást tesz Németország Szövetségi Köztársaságban Dr. Gustav W. Heinemann­­nak, Németország Szövetségi Köztársaság szövetségi elnöké­nek­ és Heinemann asszonynak a meghívására, N­i­c­o­l­a­e Ceauşescu, Románia Szo­cialista Köztársaság Államta­nácsának elnöke Elena Ceauşescu elvtársnővel e­­gyütt 1973. június 26. és 29.­­ között hivatalos látogatást tesz Németország Szövetségi Köz­társaságban. KÖZÖS KÖZLEMÉNY Nicolae Ceauşescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke hivatalos látogatásáról San Marino Köztársaságban (A 7. oldalon) Vasárnapi műszak a földeken Gondol munkát a növényápolás döntő szakaszában! A szombati eső felüdítette a határt, megáztatta a száraz­földet, kiváló munkafeltétele­ket teremtett ahhoz, hogy job­ban haladjon a növényápolás, a másodvetés. A csapadékhul­lás azonban az elgyomosodás­­nak is kedvezett, éppen ezért szükségessé vált, hogy a föld­művesek vasárnapi műszakkal is alapozzanak hozamnövelés­nek. Vasárnap megyeszerte 12 000 termelőszövetkezeti tag, trak­toros és állami mezőgazdasági vállalatbeli dolgozó siettette a gyomirtást, a széna betakarí­tását. Csaknem 3700 hektáron kapálták meg a kukoricát, napraforgót és cukorrépát, 40 hektáron kiültették a dohány­palántát és 1500 hektáron vág­ták le a lucernát. A Cărpiniş községhez tartozó falvak hatá­rában például 582-en dolgoz­tak vasárnap délelőtt. A kuko­ricát 207 és a cukorrépát 35 hektáron megkapálták. Ugyan­akkor 15 hektáron lucernát kaszáltak, 105 hektárról pedig az üzemközpontba hordták a szénát. A lovrini határban — beleértve a hozzátartozó fal­vakét is — 762 ember dolgo­zott. Eljöttek segíteni a köz­ségbeli vállalatok, intézmé­nyek dolgozói is, így sikerült a kukoricát 100, a napraforgót 35,és a cukorrépát 31 hektáron gyommentesíteni. Bár szemer­kélt az eső, az Újvár község­hez tartozó falvak termelőszö­vetkezeti tagjai is hazafias kö­telességüknek tettek eleget: vasárnapi műszakot tartottak. Csaknem ötszázan dolgoztak, 137 hektáron megkapálták a kukoricát, napraforgót és a cukorrépát, 36 hektáron lucer­nát, füvet kaszáltak s 90 tonna szénát hordtak kazlakba. A traktorosok általában min­denütt dolgoztak. A mezei munkák dandárjában mindig helytállnak. Zsebelyen, Nagy­­szentmiklóson, Nagykomlóson és Bánlakon csak a délutáni órákban álltak le. S ha az említett helységek termelőszö­vetkezeteiben alaposabban megszervezik a tagság részvé­telét, az eredmény is szebb lett volna. Bánlakon és Nagy­komlóson ugyanis csak a széna betakarításában vettek részt, pedig az elgyomosodott táblák igencsak igénylik a kapát. Zse­belyen ugyan 160-an dolgoz­tak, de mivel későn indultak ki a határba és korán tértek vissza, a teljesítmény is csak olyan tessék-lássék. Egy hek­táron ültettek dohányt, s alig 30 hektáron kapálták meg a kukoricát, napraforgót. A földeken akkor kell dol­gozni, amikor lehet. A mun­kára kedvező alkalmat mindig is ki kell használni, csakis így lehet hozamnövelésnek ala­pozni. Mingesz József Az üzemorvos szemszögéből A szűk lépcsőfeljáróból e­­gyenesen a rendelőbe nyílik az ajtó. Megfakult kartonla­pon felirat: dr. György András; rendel 10—16 óráig. Az ajtó mögött két kis helyi­ség: a néhány négyzetméteres előszoba-mosdó-raktár, s a valamivel nagyobbacska ren­delőszoba. Éppen elfér benne egy szekrény, két asztal, egy rendelőágy és három szék. Az Electrobanat Vállalat elem­részlegének üzemorvosi ren­delőjében vagyunk. Dr. György András főorvos tizenhat éve dolgozik itt, ő is hozzátartozik már az üzem törzsgárdájához. — Mit jelent másfél évtized ugyanazon közösségben az or­vos számára? — Hogy sportnyelven fejez­zem ki magam, lóhossznyi e­­lőnyt. Másképpen lehet vizs­gálni, kezelni olyan embert, akit évek óta személyesen is­mer az orvos, vagy olyant, a­­kit a rendelőben lát először. — Érdekes az üzemorvos munkája? — Hát, ezt éppen nem mer­ném állítani. Hivatalosan, te­hát címben, fizetésben, az ü­­zemorvos mindenben egyen­rangú bármely más orvossal, de azért csak üzemorvos... — Mivel foglalkozik tulaj­donképpen a vállalati kabinet vezetője? — Sok mindennel. Higiéniai ellenőrzéssel, betegségmegelő­zéssel, vizsgál, gyógyít, utóke­zelést végez... De egyiket sem csinálja tökéletesen. S nemcsak azért, mert túl sok ez a feladat, hanem elsősor­ban azért, mert hiányoznak a feltételek ahhoz, hogy min­dennek eleget tegyen. — Mégpedig? — Vegyük például a beteg­ségmegelőzést. Az üzemorvos megállapítja a tényt, megteszi javaslatait. A végrehajtásba azonban már nincs beleszól­á­­sa, az az üzem vezetőségén múlik. Ha intézkedik jó, ha nem ... — Akkor mi történik? — Legfeljebb újabb javasla­tot tesz... De menjünk to­vább. Az üzemi kabinet egyik rendeltetése ,éppen az, hogy tehermentesítse a területi po­­liklinikákat. Viszont a jelen­legi körülmények között a leg­egyszerűbb kivizsgálásért is a poliklinikára kell küldeni a beteget. S ha az például Zse­besben lakik, akkor éppen Dettáig kell mennie ... — Hányan fordulnak meg naponta a rendelőben? — Átlagosan 20—25-en. — S ebből mennyi a beteg? — Felületesen számítva, fe­le. — A másik ötven százalék? — Különösebb beav­a­tkozást nem igénylő, múló bajok, vélt betegek, s ha kis számban is, akadnak olyanok, akik szeret­nének betegek lenni, ponto­sabban néhány napi szabad­sághoz, orvosi igazolványhoz jutni. — Vannak különleges na­pok is? — Hogyne! A szombat dél-Józsa Ödön (Folytatás a 3. oldalon)

Next