Szabad Szó, 1982. április-június (39. évfolyam, 11524-11600. szám)

1982-04-01 / 11524. szám

SZABAD SZÓ AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS A MEGYE NÉPTANÁCSÁNAK LAPJA­ILAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának plenáris ülése Március 31-én, szerdán Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára el­nöklete alatt plenáris ülést tartott a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága. A plenum egyhangúlag az alábbi napirendet fogadta el: 1. Jelentés a nemzetgazdaság egészének mér­leg alapján megállapított 1981. évi gazdasági­pénzügyi helyzetéről. 2. Jelentés az 1981—1985-ös ötéves terv ener­giatermelési programjának megvalósulásáról és az ország energiabázisának 1990-ig szóló fej­lesztéséről. 3. Jelentés az 1982. február 1-én megejtett állatszámlálás eredményeiről és a területi ön­igazgatás­ és önellátás erősítési programja vég­rehajtását és a lakosság jó ellátásának biztosí­tását szolgáló intézkedésekről. 4. Jelentés a párt 1981. december 31-i létszá­máról, összetételéről és szervezeti felépítéséről. 5. Jelentés a párt- és állami szervek és a tö­­megszervezetek által a párt káderpolitikájának megvalósításáért kifejtett 1981. évi tevékenysé­géről. 6. Jelentés a dolgozóktól jött javaslatok, ész­revételek, reklamációk és kérvények megoldásá­ért kifejtett 1981. évi tevékenységről. 7. Jelentés a párt és az állam 1981. évi nem­zetközi tevékenységéről és az 1982. évi fő kül­politikai orientációkról. A plenáris ülésen meghívottakként részt vettek megyei pártbizottságok első titkárai, mi­nisztériumok, központi intézmények, tömeg- és társadalmi szervezetek vezető káderei, a köz­ponti sajtó főszerkesztői, akik nem tagjai az RKP KB-nak. A vitában felszólaltak a következő elvtár­sak: Pavel Aron, Ion Sirbu, Alexandrina Găi­nuşe, Vasile Sechel, Nagy Ferdinánd, Constan­tin Crişan, Miu Dobrescu, Dan Surulescu, Ioan Avram, Lina Ciobanu, Ion Lăzărescu, Tranda­fir Cocârlă, Gheorghe Vlad, Ion Teşu, Paras­­chiv Benescu. 1. A plénum megvizsgálta és egyhangúlag jóváhagyta a jelentést a nemzetgazdaság egészé­nek mérleg alapján megállapított 1981. évi gaz­­dasági-pénzügyi helyzetéről. A Román Kommunista Párt Központi Bizott­sága úgy értékelte, hogy 1981-ben jelentős ered­ményeket értünk el az ország gazdasági és tár­sadalmi-kulturális fejlesztésében, a nemzetgaz­daság produktív és műszaki tudományos poten­ciáljának növelésében, a termelőerők bővülésé­ben és korszerűsítésében, a gazdasági hatékony­ság növelésében és a gazdasági-társadalmi veze­tés tökéletesítésében, a nemzeti vagyon gyara­pításában s ennek köszönhetően biztosítottuk az összes állampolgár anyagi és szellemi jóléte szüntelen növelésére vonatkozó pártprogram megvalósulását. Az a tény, hogy a gazdasági egységek 12,3 százalékkal növelték tiszta nyereségüket, hogy az állami költségvetés több mint 8,5 milliárd lejes többlettel zárult és hogy Románia keres­kedelmi mérlege több mint 300 millió dolláros többletet mutat, olyan fontos sikert jelent, a­­melynek alapján biztosítani tudjuk a nép anya­gi és szellemi életszínvonalának növelését célzó pártprogram további megvalósítását. Az eredmények igazolják, hogy a szocializ­mus általános igazságait és törvényszerűségeit Románia konkrét történelmi feltételei között al­kotó módon alkalmazó pártunk realista és he­lyes politikát folytat, amelynek megalapozásá­ban fontos szerepe van Nicolae Ceauşescu elv­társnak, a párt főtitkárának, a köztársaság el­nökének. A plénum kiemelte, hogy az elért eredmé­nyek azt a lendületet és odaadást bizonyítják, amellyel a városi és falusi dolgozók — romá­nok, magyarok, németek és más nemzetiségűek —, az egész nép, a párt és a párt főtitkára ve­zetésével szoros egységben cselekedtek a jelen­legi ötéves terv feladatainak, az RKP XII. kon­gresszusán megszabott célkitűzéseknek a meg­valósításáért. A szép sikereket nagyraértékelve, a Köz­ponti Bizottság úgy vélekedett, hogy 1981-ben még jobb eredményeket is elérhettünk volna minden tevékenységi területen, ha az egységek egész sora jobban megoldotta volna feladatait. Ezzel kapcsolatban a plénum hangsúlyozta azt a tényt, hogy nem minden szektorban léptek fel kellő igényességgel és felelősségérzettel az új gazdasági pénzügyi mechanizmus szilárd al­kalmazásáért, a hatékonyságnak az összes mun­kahelyen való növeléséért, valamennyi tervmu­tató maradéktalan teljesítéséért. Az RKP Központi Bizottsága felkérte a kor­mányt, a minisztériumokat, az ipari fővállalato­­kat és vállalatokat, hogy lépjenek fel szilárdan, a munka és a termelés magas fokú megszervezé­sével, a vállalatok ellátmányában lévő termelő­(Folytatás a 2 oldalon) ­ második negyedév Lezárult az idei tervév első szakasza. Az évnegyed megyénk számos vállalata számára hozott jó, sőt kiváló eredményeket. Több fontos gazdasági egység, mint például a nadrági Cioca­nul, a lugosi Emelő- és Szállító­gép Vállalat és Cserealkatrész­gyár, a temesvári Electromotor, Electrotimis, Electrometal, Teh­­nometal, nemcsak teljesítette tervfeladatait, hanem jelentős terven felüli termelést is megva­lósított. Mint arról már beszá­moltunk, tizenkét vállalat túltel­jesítette explortfeladatait, az Elec­tromotor, Electrobanat, Electroti­mis, a Villamossági Mérőműszer Vállalat, a Kalapgyár, a Haris­nyagyár több mint harminckét­millió lej értékű terméket szállí­tott megrendelőinek terven felül. Az első évnegyed feladatai me­gyei szinten azonban nem váltak teljes egészében valóra, lemara­dás van mind a fizikai felada­tok, a nettó termelési érték, mind pedig az exportterv valóra vál­tásában. A legnagyobb hiányt a temesvári és lugosi Textilában, a temesvári Mechanikai Vállalat­ban, a Bumbaculban, a Bega Ru­hagyárban, valamint a vegyipari vállalatokban, így a Solventus­­ban, Azúrban, Mosószergyárban, és a cipőgyárakban, a Modern­ben, Banatulban és a zsombo­lyai cipőgyárban könyvelték el. A negyedévi tervek nem telje­sülése következtében, megyénk ipara jelentős számú híddaruval, bányaipari felszereléssel, lágyító­szerekkel, lakk- és festékkel, tex­tíliával, cipővel maradt adósa a nemzetgazdaságnak, s e termékek tekintélyes részét exportra kel­lett volna szállítani. Mindent egybevetve tehát, azt kell megál­lapítanunk, hogy az első negyed­év eredményeit a kétségtelenül jelentős sikerek ellenére sem te­kinthetjük kielégítőnek. A most kezdődött második ne­gyedév az eddigieknél jóval na­gyobb feladatokat ró megyénk ipari munkaközösségeire, már csak azért is, mert a lemaradá­sokat minél előbb meg kell szün­tetni, s előirányzatai — főleg az exportnál — nagyobbak az első három hónapénál. Mindez arra kötelezi a dolgozói tanácsokat, a pártbizottságokat, hogy levonva a tanulságokat az elmúlt időszak nehézségeiből és sikertelenségei­ből, már az első napoktól kezdő­dően megteremtsék a zavartalan és ütemes tervtel­jesítés feltétele­it a vállalatok többségében, így például a vegyipari egységekben, a textilvállalatokban, valamint a cipőgyárakban leginkább az a­­nyagellátás zavarai nehezítették a feladatok maradéktalan telje­sítését. Kétségtelen, hogy az a­­nyaghiány nem írható a feldol­gozó vállalatok rovására, mégis, amint ezt a megyei pártbizottság­nál tartott elemzésen megállapí­tották. határozottabb intézkedé­s Folytatás a 3. oldalon) A FIZIKAI TERMELÉS FOKOZÁSÁVAL Jelentős termelési többletet kell megvalósítaniuk idén a te­mesvári Mosószergyár dolgozói­nak Tavaly ugyanis elmaradtak az árutermelés teljesítésével, s a különbözetet — az új gazdasági­pénzügyi mechanizmus feltételei közepette — mielőbb be kell hozniuk. A munkaközösség véle­ménye szerint, ez csak úgy va­lósítható meg, ha az idei terv­­előirányzatot legkevesebb har­minc tonna szemcsés mosószer­rel, húsz tonna segédanyaggal stb. túlszárnyalják. Ezért, a szo­cialista verseny egyik fő célkitű­zése a fizikai termelési terv túl­teljesítése. ' Újrahasznosítva \ .... І új érték, \ Két százalék... ( Megyénk iparvállalataiban­­ az elmúlt esztendőben a kö­­­­vetkező mennyiségű másodla­­­­gos nyersanyagok keletkeztek) 1 * 38 600 tonna fém,­­ • 182 tonna gyapjú,­­ *10 tonna gyapot,­­ ■ • 315 tonna bőr, • 12 000 köbméter fa. Ezek egy részét természete­sen felhasználták, ami jelen­tős értékek megtakarítását tette lehetővé Amennyiben idén — az anyagfogyasztást azonosnak tekintve a tavalyi­val — mindössze két százalék­kal növelnék a másodlagos anyagok felhasználását, ami nagyon valós célkitűzés, 1,3 m­illiárd lej értékű többlet­­termelést valósíthatnánk meg. Ebből a nyersanyagmennyi­ségből a következőket lehet­ne előállítani: • 42 híddaru, • 8500 villanymotor, • 40 000 négyzetméter szőt­tes, • 34 000 pár cipő, • 24 000 szék. XXXIX. évfolyam, 11 524. szám, CSÜTÖRTÖK, 1982. április 1. 4 oldal, ára 50 bani Zaha Sándor traktoros a cukorrépa magját veti a tőgyéri misz gyori farmján (I­zsoka Sztojkovics felvétele) Használjuk ki a munkára alkalmas idő minden óráját Határszemlén Lovrin környéki mezőgazdasági egységekben Az elmúlt napokban szerte a megyében meggyorsult a talaj­előkészítés és a vetés, valamint a korai káposztapalánta és burgo­nya ültetése. Nyújtott műszak­ban dolgoznak a mezőgépészek, igyekeznek behozni az időjárás okozta lemaradást Későn láttak munkához idén tavasszal a magvetők de — minden igyeke­zetük ellenére — ,még nem vé­geztek a korai növények mag­­vainak a vetésével. Az alábbiakban néhány Lovrin környéki mtsz-ben szerzett ta­pasztalatról szólunk: Ütem és minőség.­­ A lovrini termelőszövetkezet egyik táblá­ján burgonyát ültettek a mező­gépészek. A szomszédos táblán fejlett korai káposztapalántát juttattak a porhanyós földbe a téesz-tagok. A cukorrépa vetésé­vel megbízott mezőgépészek hét­főn és kedden túlszárnyalták a napi ütemtervet. Rég vezettek ilyen porhanyós földbe a lovriniak Olyan a me­ző, mint a gondozott kert. Hiába, az őszi mélyszántás még a cser­­nozjom övezetben is nélkülözhe­tetlen. Most könnyebb a munka, egyengetik a talajt és vetik a korai növények magvait. Jó ter­mésre számítanak a lovriniak: öröm és üröm. — Lassan-las­­san tavaszi köntösbe öltözik a nagyőszi határ is. Zöldellő veté­sek, gondosan megművelt földek nyújtózkodnak a rónaságban. Hans Kiefer elnököt arról kér­dezzük, minek örül és miért bosszankodik? — Örülök a kedvező időnek, annak, hogy a kertészetben jól mennek a dolgok. Ma például háromszázan ültetik a korai ká­posztapalántát Húsz hektáron -s termesztjük és rövidesen az u­­tolsó hektárokon is végeznek az ültetéssel a kertészek. — Láttam, a burgonya termesz­tők is igyekeznek. — ötven hektáron termesz­tünk korai burgonyát. Sok függ az idejében végzett ültetéstől. Eddig csaknem harminc hektá­ron került földbe a vetőgumó. Az üvegházakban is minden rendben. Ma megkezdtük az u­­borka szüretelését és értékesíté­sét, a paradicsom szedéséhez a jövő héten látunk hozzá. El kell mondani viszont, hogy rosszul rajtoltak a cukorrépa vetésével megbízott mezőgépészek. Két napja javítják a gépeket, noha még nem is üzemeltették. Nem ilyen „munkát“ várunk a gottlo­­bl­iga vezetőségétől és mezőgé­pészeitől! (G. G.) ф Svájc számos vidékén, de az NSZK-ban is a nyestek éjsza­kánként az autók motorterébe bújnak, s éles fogaikkal megrág­ják a fékvezetékek, a gyújtásel­osztók és a kormányműszerek gumi részeit. Egy zürichi zooló­gus megállapította, hogy gumi­részecskék vannak a nyestek gyomrában, s megfigyelte, hogy a parkolóhelyeken a nyestek mindig abba a kocsiba fészkelik be magukat legelőször, amely u­­tolsónak parkolt, tehát még me­leg. • Szingapúrban az utóbbi év­század legmelegebb nyara volt a tavalyi. A havi átlaghőmérséklet a város belterületén elérte a 29,1 C fokot. A meteorológusok megállapították, hogy a szigetor­szágban a jelenség előidézői a felhőkarcolók. A part mentén é­­pített magas épületek ugyanis megakadályozzák a hűvös tenge­ri levegő behatolását a városba. ф Gudad néven új állatot te­nyésztettek ki Ausztráliában kecske és berbecs keresztezésé­vel. Más hibridállatokkal — pél­dául az öszvérrel — szemben a gudad nagy előnye, hogy szapo­rodóképes. A keresztezést végző kutatócsoport vezetője kijelentet­te, hogy a lombikban megtermé­kenyített petesejtet utólag he­lyezték be az anyakecske mé­­­hébe.

Next