Szabad Szó, 1982. október-december (39. évfolyam, 11679-11757. szám)

1982-10-01 / 11679. szám

S SZABAD SZÓ AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS A MEGYE NÉPTANÁCSÁNAK LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Vessünk idejében, magas agrotechnikai szinten! Teljében az őszi árpa vetése, küszöbön a búzavetés megkez­dése megyénkben. Nem keve­sebb, feladat hárul ebben az idő­szakban a falvak dolgozóira, el­sősorban a mezőgépészekre, mint az, hogy a szakemberek irányítá­sával a kijelölt határidőre végez­zenek a vetéssel, megteremtsék a jövő évi jó átlagtermés előfel­tételeit. Győri magvetők között Az alábbiakban a győri téesz­­gazdák és mezőgépészek eredmé­nyeiről szólunk. Nincs könnyű dolguk idén ő­­szön a szántással, tárcsázással, hengereléssel megbízott mező­­gépészeknek. Mivelhogy ezen a környéken szinte három hónap­ja egy csepp eső sem esett, rop­pant nehéz és költséges jó mag­ágyat készíteni. Mondja is Melania Voinea ag­rármérnök, a gyér­ farm vezető­je: — Nehéz, de nem lehetetlen jó magágyat készíteni. Az őszi árpa termesztésére kijelölt terü­leten a szántás után háromszor tárcsáztunk, kétszer hengereltük a talajt. Örömmel újságolhatom, hogy szeptember 28-án befejez­tük az őszi árpa vetését. Lukács Ignát és Hamar József mezőgé­pészek megérdemlik a dicséretet. A vetési kampány első szakaszá­ban jelesre vizsgáztak. Következik a szintén kitartást igénylő második szakasz, az őszi búza vetése. — Már érdemleges eredmény­ről adhatunk számot — mondot­ta a farmvezető, aki reggeltől estig a mezőn tartózkodik, irá­nyítja, szervezi a munkát és őr­ködik a minőségen. — Ma estig harminc hektárra növekedett a búzával bevetett terület. Az egyik táblán Lukács Ignát és Hamar József veti, meglehe­tősen morzsalékos talajba az ő­­szi búzát. — Harminc éve dolgozom traktoron, szolgálom szülőfalum mezőgazdaságát. Volt jobb és rosszabb ősz. Az idei ősz a szo­kottnál nehezebb, de nem fé­lünk a kemény munkától. A mi tapasztalataink is azt bizonyít­ják, hogy az októberi vetés a jó termés elérésének fontos e­­lőfeltétele — így Lukács Ignát. Versenyeznek egymással és a rohanó idővel a búzatermesztők. Gépeik erősebbek, mint a kőke­mény réti agyagtalaj. Megállás nélkül dolgoznak a győriek, hogy határidőre végezhessenek az őszi búza vetésével. G­­r. Kovács István mezőgépész, a vojteki állami mezőgazdasági vál­lalat 2-e­s számú farmján mindennap teljesíti árpavetési ütem­tervét (Gyurcsik Miklós felvétele) Г Eredményes eszmecserék - Egy tudományos ülésszak margójára - Szeptember 7—11. között ren­dezték meg az ausztriai Matters­­burgban (Burgenland), a Német munkásmozgalom és a német proletárköltészet története témá­jú szimpoziont, melyen osztrák, német, román és magyar törté­nészek és írók is részt vettek. Az ötöd ízben megtartott törté­nelmi tanácskozáson ugyanakkor politikusok, munkásmozgalmi harcosok is részt vettek. A ve­teránok vallomásai, a hozzászó­lók élénkítették a tudományos tanácskozást és az elhangzottak­kal kapcsolatos tényeket mege­rősítették. A­ mattersburgi szimpozionon részvevő román küldöttség tagja volt Nikolaus Berwanger író és publicista, a Neue Banater Zei­tung napilap főszerkesztője, Andreas A. Lillin író és iroda­lomtörténész, valamint e sorok írója. A tanácskozáson jelen volt — bár nem terjesztett elő tudományos dolgozatot — Wal­ter Konschitzki, a Neuer Weg tudósítója, aki szintén aktív részvevője volt a vitáknak. A Nemzetközi Lenau Társaság védnöksége alatt zajlott e ran­gos tudományos rendezvény, u­­gyanakkor szervezői szerepet vál­lalt a stuttgarti (NSZK) Seliger Gemeinde szociáldemokrata szer­vezet is. Tudnunk kell azt, hogy Josef Seliger (1870—1920.) a cseh­szlovákiai Német Szociáldemok­rata Munkáspárt első elnöke volt. Ennek a pártnak jelentős szerepe volt az antifasiszta moz­galomban, s az egykori pártta­gok közül többen tagjai a Seli­ger nevét viselő szervezetnek. A szervezet küldöttségét Adolf Ha­­senöhrl, a jelenlegi elnök vezet­te. A szimpozion részvevői kö­zött volt többek között az osztrák Sozialistische Freiheits­kämpfer und Opfer des Faschis­mus (A szabadságért és a fasiz­mus áldozataiért harcoló szocia­listák) szervezet. Anélkül, hogy az esemény minden fontos moz­zanatát ismertetnénk, az aláb­biakban utalunk, néhány jelen­tősebb vonatkozásra. El kell mondanunk azt is, hogy küldött­ségünk szívélyes fogadtatásban részesült. Mattersburgban a tár­sulat főtitkára, a rendezvény lel­kes szervezője, dr Nikolaus Britz professzor fogadott bennünket. Britz volt a szimpozion legaktí­vabb részvevője. Már a szimpo­zion első napján előadást tartott Nikolaus Schmidt költészetéről, majd egy későbbi időpontban Jo­sef Haydn életéről és művészeté­ről beszélt. Értékes tudományos közlést terjesztett elő Nikolaus Berwanger (Románia), Herbert Exenberger (Ausztria), Friedrich Kürbisch (Ausztria), Andreas A. Lillin (Románia), dr. Simon V. Péter (Magyarország), Adam Stupp (NSZK), dr. Szabó János (Magyarország). E sorok írója a két világháború közötti románi­ai német nyelvű szociáldemok­rata sajtóról tartott előadást. A felolvasásokat termékeny vita követte. A tanácskozás lebonyo­lításában és a vitában jelentős szerepet vállalt dr. Mád­ János (Budapest) egyetemi tanár, vala­mint Adolf Hasenöhrl, dr. Niko­laus Britz és sok más neves ku­tató. Ott-tartózkodásunk alatt e­­gész sor értékes kiadvány tanul­mányozását tették lehetővé a szervezők. Azzal az érzéssel búcsúztunk Mattersburgtól, e szép kis osztrák várostól, hogy újabb ismeretek­kel és tapasztalatokkal gazdagon térünk haza. Dr. Marin William egyetemi professzor ­ • A szeptemberi nehéz vizsga után októberben­­ \ is igény, követelmény a mezei munkában való cse- k is­lekvő részvétel, az ütemterv maradéktalan teljesítése ^ ! • A sok tennivaló közül elsődleges fontosságú most .­­ az őszi árpa vetésének a befejezése és a búzavetés­­ megkezdése • A szakemberek tartózkodjanak ál- ' á­landóan a mezőn, a szántással, tárcsázással, henge- ' ' veléssel megbízott mezőgépészek között, ellenőrizzék i­s a vetőgépeket, a munka minőségét, az agrotechnikai­­­­ előírások szigorú betartását . Elsősorban azokon a t­ő­táblákon indokolt sietni a kapásnövények betakart-­­ і fásával, ahová búzát kell hogy vessenek a mezőgé­ , і pészek • Tiszta és csávázott vetőmagot a gondosan­­­­ előkészített talajba! A fejlesztésre minden helység igényt tart Újmosnicai eredmények és elvárások Habár más községekhez viszo­nyítva Újmosnicán nem beszél­hetünk látványos helységfejlesz­tési eredményekről, a korszerű­södés, a fejlődés nyomai itt is fellelhetők. Ezelőtt nyolc-tíz év­vel kikövezték a templom­ tér körüli utakat , ezzel, az időjá­rástól függetlenül, megközelíthe­tővé tették az iskolát, az óvo­dát és a szövetkezetet. Közben járdákat építettek a községköz­pontban és a hozzá tartozó hely­ségekben. Ómosnicán és Albinán a faluközpontba vezető korszerű utat létesítettek. Idén újabb 300 tonna zúzott követ kapott a köz­ség, hogy megjavítsák az állat­tenyésztő telepekre vezető uta­kat, s így biztosítsák a téli szál­lítások zavartalanságát. Ezt min­denekelőtt Ómosnicán és Medve­­sen, Albinán hat átjáró hidat építettek, itt az utak már rend­ben vannak, nem akadályozza többé térdig érő sár a traktorok közlekedését, a takarmányszál­lítást. Az elmúlt években, néptaná­­csi költségvetésből és a lakosok hozzájárulásával, a községhez tartozó mindhárom faluban új kultúrotthont építettek. Ezenkí­­vül számos kisebb fejlesztési munka elvégzésére került sor. A fenti néhány létesítmény is bizonyítja, hogy más községek­től eltérően Újmosnicán szó sem volt a hozzá tartozó falvak el­hanyagolásáról — valamelyes ki­vételt csupán Medves képez —, sőt, úgy tűnik ez esetben, hogy a községközponttal bánnak mosto­hábban. Főleg az utóbbi évek­ben. A honpolgárok például azt ne­hezményezik, hogy Újmosnicán nem folytatták az útkorszerűsí­tést, habár ezt már az előző nép­tanácsi választásokkor is kérték. A pénz összejött a lakosok befi­zetéseiből, de nincs aki elindítsa az akciót. Pedig a főutcával pár­huzamos út itt is rászolgált már a korszerűsítésre, a kövezésre. Ezenkívül gondolni kellene a községközpont kultúrotthonára is, amelyre már meglehetősen sokat költöttek, de ma mégis szinte használhatatlan — a he­lyiségek nem megfelelőek, hull a vakolat, a mellékhelyiségek nem használhatóak stb. Még az a sze­rencse, hogy ott az iskola, amely helyet ad a téli tanfolyamoknak, politikai oktatásnak, s egyéb rendezvényeknek. A kultúrtevé­­kenységnek azonban alig-alig van tere a községközpontban. Néha a községi nép­tan­ács helységgazdálkodási tevékenysé­gében is rövidzárlat áll be. Mint például a tanévkezdés előtti hetekben, hónapokban, amikor a medvesi iskola szinte használha­tatlan állapotba került, de a nép­tanács nyugodtan várta az okta­tás megkezdését. A megyei párt­bizottság titkára kellett a hely­színre menjen, megindítsa a mun­kálatokat, hogy jól-rosszul meg­kezdhessék a tanítást, a helyi mesterek elvégezzék a tetőjaví­tást, az ajtók és ablakok cseré­jét stb. Úgy véljük, célszerű lenne jobban megszívlelni a honpolgá­rok kéréseit, javaslatait Újmos­nicán — mind a néptanácsi te­vékenység, mind pedig a hely­ségfejlesztés kapcsán. Sok a nyi­tott probléma, s a közelgő nép­tanácsi választásokat megelőző találkozók során igen kellemet­len helyzetb­e kerülnek a tisztség­viselők és a képviselők, mert egy mandátum ideje nem­­mit elég a honpolgári javaslatok­ megvalósítására. (S )-1 A másodlagos anyagok újrafelhasználásáért A temesvári Kalapgyár dolgo­zói évek óta számottevő ered­ményeket érnek el, divatos, vál­tozatos, termékeikkel ellátják a hazai piacot és kiviteli feladatai­kat is teljesítik. A vállalat pártbizottsága el­várja a tagságtól, hogy komo­lyan, felelősségtudattal dolgoz­zék. Időszakonként elemzi a főbb termelési kérdéseket, intézkedé­seinek életbe léptetésével kézzel­foghatóan segíti a műszaki veze­tőséget s a dolgozók tanácsát. A termelési tevékenység folytán ebben a vállalatban is számos, javarészt újrahasznosítható a­­nyag marad. Ezeket főként az utóbbi években, amikor az a­­nyagtakarékosság szükségessége jobban tudatosodott, minél ma­gasabb fokon igyekeznek haszno­sítani. A pártbizottság és a munkahelyeken tevékenykedő a­­lapszervezetek folyamatosan fel­hívják a kommunisták figyelmét a gazdaságos termelésre, a meg­takarítások fontosságára. Az if­júsági szervezet és a szakszerve­zeti csoportok is támogatják, ösz­tönzik az anyagok újrahasznosí­tásáért indított akciót. A többi között erre is felhívják a figyel­met a részlegeken kifüggesztett jelmondatok, felhívások, s a fali­újság egyes cikkei szintén kie­melik ennek az akciónak a je­lentőségét, népszerűsítik az e té­ren alkalmazott jó módszereket. A dolgozók körében folytatott politikai meggyőző tevékenység lényegében arra irányul, hogy megértesse: a textiliparban — a­­hol egyes anyagok behozatalból származnak — elsődleges fela­dat az anyagfogyasztás csökken­tése, s az újrahasználható anya­gok magas fokú értékesítése. Idén például elérték azt, hogy a maradékok és a másodlagos a­­nyagok negyven százalékát a vállalatban újrafeldolgozzák. Az idén, hét hónapra számítva a ka­laptompnál, a svájcisapkánál és más termékeknél több mint 260 ezer lejt takarítottak meg az a­­nyagok újraértékesítésével. A A műszőrme termékek után ma­radó anyagból díszpárnákat, gép­­kocsiülésborítót, mellényeket ké­szítettek. A pártszervezet és a műszaki vezetőség jelenleg arra összpon­tosít, hogy tovább csökkentsék a nyersanyagfogyasztást és — le­hetőleg a vállalaton belül — ésszerűbben hasznosítsák a má­sodlagos anyagokat. Sinka László XXXIX. évfolyam, 11 679. szám, PÉNTEK, 1982. október 1. 4 oldal, ára 50 báni ­ Egy amerikai házaspár, Jay és Arline Boganszky, akik túl­élték a nemrégiben Malagán tör­tént repülőgépszerencsétlenséget, egyymillió dolláros kártérítést kö­vetelnek azzal a megindoklással, hogy életük veszélyben forgott . A hamburgi (NSZK) rend­őrség letartóztatást végzést a­­­dott ki a hetvenegy éves Marga­rete Schumacher ellen. Az a vád ellene, hogy kiválaszt az utcán egy jól öltözött férfit, a közelé­ben elájul és megvárja, amíg felsegítik. A nő beszédbe elegye­dik kiszemeltjével, elpanaszolja egyedüllétét, majd teára hívja meg lakására A kapuban az idős nő csábítóvá alakul át, s mire a férfi általában otthagyja a höl­gyet, addigra megszabadul a pénztárcájától is. • Madridban megtartották a XV. származás- és címertani nemzetközi kongresszust. A 31 résztvevő ország között volt Ro­mánia is, amelynek küldöttségét Dan Berindei, a Nicolae Iorga Történeti Intézet mellett működő címer-, származás- és pecséttani bizottság elnöke vezette. 0 Ivan Dojcsev bolgár föld­műves kertjében 1,9 kilogramm súlyú paradicsom termett. Ebből a mennyiségből 16 személy szá­mára lehet salátát készíteni. ф Tolbuhin bolgár városban szokatlan jégeső esett erős szél kíséretében. A város egyes utcáin a lehullott jégréteg vastagsága elérte a 3—4 centimétert. Érde­kes, hogy a jégeső csak a városi területén esett.

Next