Szabad Szó, 1986. október-december (43. évfolyam, 12918-12996. szám)

1986-10-01 / 12918. szám

msasposio ^A^v/V-------------------------------------------­ NIOLAE CEAUŞESCU elvtárs útmutatásainak szellemében A megyei mezőgazdasági igazgatóság ajánlásai a búzavetés technológiájára vonatkozóan Talajmunkálatok. Az elővete­­ménytől függetlenül, a vetésre e­­lőirányzott területet tárcsázzák meg a sorokra merőlegesen, majd végezzék el a vetőszántást. A magágykészítést végezzék tárcsá­val és állítható fogú boronával. A vetés előtti napon kombiná­torral dolgozzák meg a talajt, a vetési irányra merőlegesen. Vetőmag. Az alábbi fajták ter­mesztése javasolt: koraiak — Li­­belulla, Lovrin-34, Timişan, No­­vosadska Bana-2, Fundulea-490- 6; félkoraiak — Fundulea-29, Lovrin-32, Fundulea-4, Lovrin-41; kései — Lovrin-24. Tekintettel arra, hogy nagy vetőmagválasz­ték áll rendelkezésre, az egysé­gek vezetősége, a szakemberekkel közösen ki kell válasszon lega­lább három olyan búzafajtát, a­­melynek különbözik az érési ide­je, s az elmúlt években már mind a kísérleti parcellákon, mind a termelésben jó termés­­eredményeket adott. A vetőmag minden körülmények között meg kell feleljen a szabványoknak, s rendelkeznie kell a megyei ve­­tőmagvizsgáló laboratórium ál­tal kiállított piros igazolással. A vetőmag csávázása. A vetés előtti, csávázás mindenekelőtt azt célozza, hogy megvédj­ük a búzát a gabonafutrinkától, a drótféreg­­től, a fuzariózistól, az üszögtől és más betegségektől. Az alábbi vegyszereket ajánlják: FB-7 (250 gr/100 kiló vetőmag), Tirahexalin PTS 6% (300 gr/100 kiló vető­mag), vagy Quinolate 1,5 kiló, plusz Lindán (300—400 gr/1000 kiló vetőmag). A fenti vegy­szerek azonban nem védik meg a búzát a repülő üszögtől; ennek megelőzése érdekében csávázzunk Vitavax—200-zal, Quinolete V— 4—X-szel (2 kg) és Caimpogram­­mal (2,5 kg). Sajnálatos tény, hogy az el­múlt évi búzatermést mind mennyiségileg és minőségileg kedvezőtlenül befolyásolta a fu­­zariozis nevű gombabetegség. A jelen körülmények között tehát, amikor elkerülhetetlen, hogy bi­zonyos területen búzát búza u­­tán vessenek, fordítsanak foko­zott figyelmet a vetőmag csává­­zására. Vetés. A fajta és a talajned­vesség függvényében, biztosítani kell a négyzetméterenkénti több mint 550 vetőmagot, amennyiben a telelést jól bíró, bokrosodó faj­tát vetünk, ellenkező esetben a vetőmagszám meg kell haladja a 600-at. A szárazság miatt a ve­tőmagmennyiséget 10—15 száza­lékkal növelni kell. A sorok kö­zötti távolság 8,3—10 centiméter legyen. Az ajánlott vetésmély­ség 5—7 centiméter. Mélyebben a laza szerkezetű, kiszáradt terü­leteken kell vetni. Az optimális vetési időszak a dombvidéken szeptember 25 — október 10, a síkvidéken pedig október 1—15. A jelenlegi körülmények kö­zött vetés után kötelezően henge­­rezzünk. Most kell elkészíteni a vízlevezető árkokat is. Határtalan szorgalom­­ a határban A ţipari-i mezőgazdasági ter­melőszövetkezet tagságának szorgalmáról, az őszi kampány eddigi kézzelfogható eredmé­nyeiről Keresztúri József, a kö­zös gazdaság elnöke adott rész­letes tájékoztatót. Előzőleg a­­zonban tisztáztuk: a ţipari-i ha­tárra annyira jellemző a talaj rossz vízgazdálkodása, hogy fel­tétlenül befolyásolja a legna­gyobb intenzitású munka ered­ményét is.­­ A tagság több fronton bi­zonyítja, hogy magáénak vallja a közös határ tennivalóit. S nemcsak a tagság, hanem a be­segítő ipari nyugdíjasok, a há­ziasszonyok és az ingázók is. A négyszáznegyvennégy hektár­nyi kukoricából négyszázhárom termése behordva , a mara­dék negyveneggyel október el­sejéig bizonyosan végzünk, bár a munkaerő jelentős részét már átirányítottuk egyéb területre. A kukoricánál maradva: száz­hatvan hektár termését Glória kombájnnal takarítottuk be, biztosítva az elszóródott csövek összegyűjtését. A kukoricatö­­rők sorában okvetlen meg kell említenem Varga Erzsébet, Bá­csi Irén, Karasz Erzsébet és Bácsi Mária nevét, mint akik gyors és jó munkát végeztek. A szállításban Keresztesi József, Demeter Mihály, Égető István és Kardos Imre fogatos munká­ja érdemel elismerést. A kalá­szosok vetésében — aminek észrevétlenül eljött az ideje. . — valamint a takarmánybe­gyűjtésben Vásári Ferenc, Po­­zsár István és Ládi Lajos tűnt ki eddig. Említettem: javában vetünk. Jól előkészített talajba került száz hektáron a repce­mag, illetve százhatvan hektá­ron az árpa. Ez utóbbi teljesít­ményre különösen büszkék va­gyunk. A jövő évi tervelő­irányzatunk ötszázhatvan hek­táron írja elő a búza termesz­tését. Negyven hektáron már földbe került a mag, s mire írása megjelenik, talán száz hektár körül — az összterület több mint egyhatodán — le­szünk túl a búzavetésen. S hogy számunkra minden nap felér egy vizsgával, azt legjobban a legigényesebb ipari növényünk, a cukorrépa bizonyítja. A het­ven hektárnyi területet globá­lis akkordban műveltük. Gya­korlatilag az egész falu mun­kaerejét igénybe vettük a szer­vezés során. Most, a szedés, a szállításra való előkészítés i­­dején, a kőkemény talaj próbá­ra teszi dolgozóinkat. A cukor­répa kapcsán meg kell említe­nem, hogy a már felsorolt fo­­gatosok e termény szállításában is példamutatóan helytállnak. Akárcsak az ingázók közül a cukorrépatermelő Sterbán Sán­dor, Illés József, Horváth Ká­roly vagy Földessy Mihály — ők a kukoricaparcella gondozá­sában, a termés letörésében is élenjárók voltak. összességé­ben állíthatom: dolgozóink a jelen pillanatban a maximumot nyújtják, példásan teljesítve az elvárásokat. .. .Amit az újságíró is tanú­síthat A falu utcái kihaltak ezekben az őszi napokban. Min­den épkézláb ember a határ­ban szorgoskodik. A délutáni váltásban dolgozó ingázók ti­zenegy óra tájt, kerékpárral i­­gyekeznek haza a mezőről, hogy idejében a munkahelyükre ér­jenek. Az egész falu egyember­­ként bizonyítja, hogy most a határtalan szorgalomnak a ha­tárban a helye, ott válik a kö­zösség, mindannyiuk javára. Pataki Sándor Megújuló városkép Az építők nyughatatlan emberek. Mindenhol megjelen­nek, ahol új termelő kapacitásra, szociális létesítményre, ke­reskedelmi és szolgáltató egységre, lakásra van szükség, s nyomukbann megújulnak a községek és városok, beköltözik a korszerűség, a civilizáció az új életvitel megannyi ismérve. Megyeközpontunk arculata is elsősorban az építők mun­kája nyomán változott alapvetően az utóbbi mintegy két évtizedben, amely időszakban új ipartelep létesült a Buziá­­si úton, és a Cukorgyár tőszomszédságában, a vörösesárdai szántóföldön felépült az egészségügy megyei fellegvára, az új kórház és poliklinika, a város ellentétes, északi határá­ban pedig az agronómusképzés lenyűgözően nagyszerű és komplex oktatási központja nyitotta meg kapuit a termő­földet szerető fiatalok előtt, s új főiskolai tanintézetek e­­gész sora épült a városközpontban, miközben lakónegyedek születtek. De az építők továbbra is nyughatatlanok. Magas­ba nyúló daruik egy pillanatra sem költöznek ki a város­ból, csak egyik negyedből a másikba viszik­ a megújhodás, a városfejlesztés szándékát , s a szándékból rövidesen újabb és az előzőeknél is szebb, jobb, kényelmesebb lakások lesz­nek a Lidia utcában, a Nap negyedben, vagy éppen a nagy átalakulások éveit élő Gyárvárosban, ahol Gyurcsik Miklós fotóriporterünk a mellékelt képet is készítette. VILÁGT PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XLIII. évfolyam, 12 918. szám, SZERDA, 1986. október 1. 4 oldal, ára 50 bani A forradalmi gondolkodás és cselekvés jegyében A politikai, eszmei nevelés a­­lapvető küldetése az, hogy ma minden eszközzel a pártprogram megvalósítását szolgálja, a mun­kaközösségek tagjait a konkrét és távlati tervfeladatok maradék­talan megvalósítására ösztönöz­ze. Az ország jövőjét illetően a sokrétű gazdasági, társadalmi fejlődés döntő szakaszához ér­keztünk, amikor is hallatlanul megnövekedett a szocialista tu­datformálás szerepe. A nevelői ráhatások nem szorítkozhatnak tehát csupán a személyiség in­tenzív fejlődési szakaszára, a gyermek- és ifjúkorra. Át kell fogniuk a felnőtt kor valameny­­nyi szakaszát, valóságos forra­dalmat kell megvalósítaniuk az emberek gondolkodásában és cselekvésében, politikai, szakmai, kulturális, tudományos hazafias hozzáállásukban. Felfogásunkban csakis ebben a keretben mérhető és értékel­hető a párt- és tömegszerveze­teknek, a forradalmi munkásde­­mokrácia intézményeinek a tevé­kenysége, hatékonysága. Vegyük például a szakszerve­zetek tevékenységét megyénk vállalataiban, intézményeiben. E­­zek hatékonyságát jónak ítélhet­jük meg, hiszen, az, hogy a Te­m­es megyei vállalatok nagy több­sége az év elmúlt időszakában nemcsak ütemesen eleget tett feladatainak, hanem országos vi­szonylatban is kimagasló sike­rekkel zárta az első nyolc hóna­pot, 11 egységünk a szocialista munkaverseny élenjárói között szerepel, a megyei Szaktanács és az alárendelt szervek és szerve­zetek munkáját is minősíti. A tömegszervezet és annak tiszt­ségviselői a pártszervek és -szer­vezetek irányítása alatt, az ifjú­sági szervezetekkel együtt kö­vetkezetesen hozzájárulnak a dolgozók mozgósításához. Nagy­számú munkáskezdeményezést hasznosítottak. Tízet ezek közül általánosan is elterjesztettek, mi­nek köszönhetően több mint 266 ezer dolgozó idén nagyobb mér­tékben hozzájárult a rendelke­zésünkre álló nyersanyagok, a­­nyagok és energiaforrások, tar­talékok magasabb fokú értékesí­téséhez. Jellemző, hogy az utób­bi időben a szervezeti élet ese­ményeinek döntő hányada a cso­portok keretében zajlik. A szak­­szervezeti csoportok takarékossá­gi számlájára az első szemesz­terben nem kevesebb, mint 186 millió lej értékű megtakarítást jegyezhettek be. A szakmai to­vábbképző tanfolyamok, a poli­tikai-nevelő akciók zöme is a termelésközelbe került — a tag­ság politikai, szakmai tájékozta­tását, műszaki, kulturális-művé­szeti alkotókészségének megnyil­­atkozását, a legégetőbb terme­lési, társadalmi-szociális kérdé­sek megoldását szolgálja. Mindezzel távolról sem sorol­tuk fel a szakszervezeti politikai nevelő munka útjait, módozatait. Nem is ez volt a célunk, csu­pán érzékeltettük e tevékenység termelés-, élet- és emberközel­ségét. E példákra utalva termé­szetesen megfogalmazhatunk né­hány elégtelenséget, tennivalót is, amelyek az új minőségi és ha­tékonysági elvárások jegyében szerepelnek a mozgósító és tu­datformáló munka homlokteré­ben. Legutóbb Nicolae Ceauşescu elvtárs, pártunk főtitkára is megfogalmazta a Dolgozók III. kongresszusán, valamint a fővá­rosi tanévnyitó ünnepségen tar­tott beszédeiben, általában hatá­rozott intézkedéseket kell ten­nünk minden szektorban a poli- Vajda Sándor (Folytatás a 3. oldalon) Teljesítették idei tervüket Jelentős munkasikerről kap­tunk hírt a Lugos-környéki szén­bányák vezetőjétől. Nicolae Su­­ciu mérnök tájékoztatása sze­rint, a dai­ovai, valamint szi­­nérszegi bányák dolgozói há­rom hónappal határidő előtt tel­jesítették az 1986. évi tervük valamennyi fontosabb előírását. A bányászok, akiknek elhatá­rozása forradalmi szellemben, a legnagyobb felelősségérzettel munkálkodni a Nicolae Ceauşescu elvtárs által a Dolgozók III. kongresszusán az iparág számá­ra kijelölt rendkívüli feladatok maradéktalan valóra váltásáért, az év végéig számottevő terven felüli teljesítményeket kívánnak elérni. Előzetes számítások sze­rint december 31-ig mintegy 135 méterrel növelik az előhaj­­tást és 36 méterrel mélyítik a lejtősaknát előirányzaton felül. Az eddig elért sikerek azt is lehetővé teszik, hogy az elő­irányzottnál hamarabb, még a most megkezdődött negyedév során megkezdjék a szénkiter­melést a darovai, valamint a szinérszegi I. bányákban. Mind­ezt pedig úgy érik el — vállal­ják — a szénbányászok, hogy közben jelentős mennyiségű üzemanyagot, villanyáramot, bá­nyafát és cementet takarítanak meg.

Next