Szabad Szó, 1949. január-március (51. évfolyam, 1-75. szám)
1949-01-01 / 1. szám
II. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM, URA INGYEN FALINAPTÁRAT. Döntő bizonyítékok Mindszenty kémkedéséről és hazaárulásáról — ———■■—marnám—^a—i———w—,Miiam——— Eredmények és feladatok Irta : Erdei Ferenc Az elmúlt esztendő a fordulat ■éve volt az ország politikai életében. 1948-ban, az 1848-as forradalom százéves fordulóján a magyar demokrácia elvégezte annak a munkának a nagy részét, amit sem az 1848—49-es forradalomnak és szabadságharcnak, sem az 1918—19-es forradalmaknak, sem pedig az egész évszázadnak nem sikerült elvégezni. A legnagyobb eredmény: demokráciánk politikai alapjainak megszilárdítása. E tekintetben a legnagyobb eseménye volt az esztendőnek a munkásosztály egységének, a munkásosztály egységes pártjának a megteremtése. A munkásosztály egységes marxista-leninista pártja az a tényezője népi demokráciánk fejlődésének, amely biztosítja a twiWS^cx -t. CZ eredményes előrehaladást és minden akadály, minden reakciós ellenállás sikeres leküzdését. Az elmúlt esztendőben a reakciós erők teljes szétverése be is következett. A Pfeiffer-párt felszámolása után és az áruló jobboldali szociáldemokrata vezetők félreállítása után, valamint a klerikális reakció fejének Mindszentynek, a megfékezése után, nincs többé olyan reakciós ellenzéki erő a magyar népi demokrácia haladása útjában, amely megakadályozhatná a dolgozó nép teljes felszabadulását és az új világ felépítését. 1948 döntő politikai győzelmei tették lehetővé, hogy olyan gazdasági intézkedéseket hajtson végre a nép államhatalma, amely véget vetett a nagytőke befolyásának és lerakta a szocialista kiépítés alapjait. A nagyvállalatok államosítása, a nemzeti vállalatok kiépítése és az állam gazdasági szerveinek a megteremtése lehetővé tette, hogy a tervgazdálkodás és a szocialista építés munkája hatalmas lépésekkel haladjon előre. De ennek következményeképp értük el azt is, hogy az ország gazdasági életének stabilizálódása továbbfolytatódott. A múlt évben olyan állami költségvetést hajtottunk végre, amely nem hiánnyal, hanem felesleggel zárult. És ugyanebben az évben olyan költségvetést terjesztett az Országgyűlés elé a Köztársaság kormánya, amely ismét nem hiánnyal küzd, hanem felesleggel fog zárulni. S mindezt nem a dolgozó nép adójának mértéktelen felemelésével, hanem a nagytőke nyereségének a megszüntetésével és az államosított vállalatok hasznának a nép javára való fordításával értük el. Tervgazdaságunk világraszóló eredményt ért el az első esztendőben. Nemcsak teljesítettük az első tervévre előirányzott beruházásokat, hanem azt is elértük, hogy a hároméves tervet két év és öt hónap alatt, tehát 1949 december 31-ig befejezzük. A hároméves terv végrehajtása során elért eredményeink azt is lehetővé tették, hogy hozzáfoghattunk új, ötéves tervünk kidolgozásához, amely nemzetgazdaságunk fejlődésének, dolgozó népünk életszínvonalának újabb hatalmas, soha nem látott emelkedését fogja eredményezni. Minden elért politikai és gazdasági eredményünknek további és legjobb biztosítéka az, hogy nemzeti függetlenségünk alapján, de nem elszigetelve és egyedül haladunk a fejlődés megkezdett útján, hanem szoros szövetségben és barátságban együtt a nagy Szovjetunióval és a népi demokráciákkal. A szocialista építésnek az útján haladunk mind biztosabban és mind határozottabban, s ez az út közös útja Keleteurópa minden népi demokráciájának. De ez a közös út egyúttal a magyar társadalom, a magyar nemzet előrehaladásának és minden olyan nemzeti problémánk megoldásának is útja, amelyért az elmúlt száz esztendőben olyan sokat és olyan eredménytelenül küzdött a magyar nép. Az elmúlt történelmi esztendő mutatta meg igazán, hogy mit értünk el a földreformmal és mit kell még elérnünk a földreform végrehajtása után. A fejlődés nyilvánvalóvá tette, hogy tovább kell haladnunk és új úton kell elérnünk azt, amit a földreform még nem tudott biztosítani. Fel kellett ismernünk, hogy a nagybirtokos osztály uralmának megdöntése után, szembe kell szállnunk a dolgozó parasztság megmaradt elnyomóival és kizsákmányolóival, a nagygazdákkal és a többi falusi kapitalistával. Ezt az osztályharcot kell még győzelmesen végigvinnünk, hogy dolgozó parasztságunk teljes felszabadulása és végleges felemelkedése bekövetkezzék. Fel kellett ismernünk azt is, hogy mezőgazdaságunk öröklött elmaradottságát nem szüntethetjük meg a földreform alapján kialakult, szervezetlenül és tervszerűtlenül termelő, kisbirtokrendszer változatlan fenntartásával. Fel kellett ismernünk, hogy a dolgozó parasztságnak a szövetkezés útjára kell lépni, hogy a szövetkezetek kiépítésével mezőgazdaságunkat szervezettebbé, tervszerűbbé tehessük és így magasabb életszínvonalra emelhessük. Ezek a felismerések és a felismerést követő kezdeményező lépéseik voltak az elmúlt esztendő döntő eseményei parasztságunk életében. A munkásosztály és a nép államhatalma segítségével a dolgozó parasztság felvette a harcot a falu kizsákmányolóival szemben és hozzáfogtunk szövetkezeteink építéséhez, mind az általános földművesszövetkezetekben, mind a termelőszövetkezeti csoportokban. De hatalmas segítséget nyújtott a népi államhatalom ezen túlmenően is a dolgozó parasztságnak. 1948 végére már 100 gépállomás működik az országban, mint a paraszti gazdálkodás legnagyobb segítő ereje és a jövő fejlődés legfőbb tényezője. És végül nagy eseménye az elmúlt esztendőnek, hogy anynyi hiábavaló próbálkozás és kudarc után, végre sikerült megteremtenünk a dolgozó parasztság egységes szervezetét, a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetségét. Ilyen nagyjelentőségű politikai események közben és a parasztság életének ilyen döntő fordulata idején, a mi pártunk életében is figyelemreméltó események történtek. Első nagy eseménye volt pártunknak ezévi VII. Országos Pártgyűlésünk, az Országgyűlés házában. Ez a Pártgyűlés félreérthetetlen világossággal kifejezte azokat a politikai elveket, amelyekkel mozgalmunk annak idején, még a régi rendszer alatt, elindult és amelyekkel 1945-ben Debrecenben kezdtük a párt országos szervezését, de amelyek később, a párt jobboldalának ingadozásai és árulása következtében elhomályosodtak. Ez az Országos Pártgyűlés megadta a szilárd és világos elvi alapját a párt elmúlt évi munkájának. A politikai elvek, amelyeket pártunk kongresszusa meghatározott: a munkás-paraszt szövetség, a jobboldali befolyás ellen való küzdelem és a falusi osztályharc következetes vitele, nem maradtak jámbor óhajtások. Az iskolák államosításáért vívott harcban a párt vezetői és tagjai nagy részükben megmutatták, hogy elszántan és következetesen vallják a kifejezett elveket és érvényesítésük érdekében a munkában és harcban is megállták a helyüket. Az iskolák államosításáért folyó harcban a Nemzeti Parasztpárt szervezetei túlnyomó többségükben jól megállták helyüket és paraszti vezető embereink új gárdája került azélre ebben a harcban. Komoly és nagy jelentőségű eseménye volt pártunknak az a vita, amelyet a paraszti jövendő kérdései körül a kérdések tisztázása érdekében folytattunk. Ez a vita megmutatta pártunk egységét és szilárd politikai alapjait. A vita eredménye nem az lett, amit a reakció várt, hogy pártunkat az ellentétek és a széthúzás felőrölték volna, hanem egészen más. A vita során tisztultak nézeteink a parasztság jövője kérdésében, egységesebbé vált politikai elveink értelmezése és határozottabbá vált pártunk gyakorlati munkája. • Azt is megállapíthatjuk, hogy pártunk emberei komoly munkát végeztek a parasztság szövetkezet mozgalmának fejlesztése érdekében. Mind az államigazgatásban, mind a szövetkezeti központban, mind az egyes szövetkezetekben, mind pedig a pártszervezetekben dolgoztak és harcoltak tagjaink a szövetkezeti mozgalom fejlesztéséért, mint a parasztság fejlődésének egyetlen előrevezető útjáért. Elmondhatjuk, hogy pártunk a szövetkezeti munkából ahhoz méltóan vette ki részét, ahogy mozgalmunk első szakaszában küzdöttünk a földreform kivívásáért és 1945- ben részt vettünk a földreform végrehajtásában. Politikai elveink tisztázódása és pártunk munkájának következetesebb és egységesebb vezetése útján fontos határkő a párt Országos Vezetőségének szeptember 14-i határozata. Ez a határozat az elvi vita lezárásakép, meghatározta a párt politikájának újabb lépéseit és megadta azt a munkaprogrammot, amelyet az év őszére és telére magunk elé szabtunk. Bátran megállapíthatjuk, hogy az Országos Vezetőségnek ez a határozata sem maradt írott malaszt, hanem a munkaterv alapján hiánytalanul megvalósítottuk mindazt, amit a határozat célul tűzött ki. Ilyen gazdag esztendő után, a fejlődés új szakaszának kapujában, nyilvánvalóan új feladatok állanak előttünk. Ezek az új feladatok nemcsak az eddigiekhez hasonlóan fontosak és nagyok, hanem különböznek is az eddigiektől. Az új esztendőben népi demokráciánk fejlődésében új szakasz következik, s ha méltókép akarjuk folytatni eddigi munkánkat, akkor ezekre az új feladatokra kell most jól felkészülnünk. Az új esztendőben három nagy feladat áll előttünk, amelyek megoldásában a Nemzeti Parasztpártnak is komoly és felelős részt kell vállalnia és a munkából teljes erejével ki kell vennie a részét. Az egyik: az új Függetlenségi Front megalkotása, a másik: a dolgozó parasztság egységes szervezetének erőteljes kiépítése és a harmadik, de nem az utolsó, hanem a legnagyobb feladat: a szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztése a szocializmus útján. Az új Függetlenségi Frontnak a magyar dolgozó nép egységét kell kifejeznie és megerősítenie, s ennek az egységnek a munkás-parasztszövetség a megingathatatlan alapja. De az új Függetlenségi Frontnak azt is érvényre kell juttatnia, hogy a tőkés elemek visszaszorításáért vívott harcban és a szocializmus építéséért folyó munkában megnövekedett a munkásosztály történelmi hivatása és vezető szerepe. A dolgozó parasztság új egységes szervezete, a DéFOSz ennek az új Függetlenségi Frontnak lesz egyik fontos tényezője. Ezért a DéFOSz-nak az egész dolgozó parasztságot képviselő, valóban egységes szervezetévé kell fejlődnie, s az új esztendőben a szövetség helyi szervezeteit is mindenütt ki kell építenünk. A legnagyobb munka azonban az új esztendőben a szövetkezeti mozgalom fejlesztése lesz. El kell érnünk, hogy a dolgozó parasztság a szövetkezés útján igazán felismerje és munkájával, öntudatos részvételével a szövetkezeti mozgalmat a parasztság és a falu jövőjének alapjává tegye. Mindez együtt hatalmas építőmunka, amellyel új korszakát nyitjuk meg a dolgozó parasztság történetének és új, felszabadult, emberhez méltó világot teremtünk a feudalizmus és a kapitalizmus korszakában elnyomott és megnyomorított dolgozó parasztságnak. A munka azonban harcon keresztül vezet. A szövetkezeti gazdálkodást és a parasztság felszabadult új világát csak úgy tudjuk kiépíteni, ha legyőzzük és visszaszorítjuk azokat az ellenséges erőket, amelyek a fejlődés útjában állanak. Az építőmunka tehát élesedő osztályharcon keresztül vezet és építőmunkánk minden lépéséért harcot kell folytatnunk a fejlődés ellenségeivel, a még megmaradt falusi kizsákmányolókkal, a kulák nagygazdákkal. Az új feladatok még nagyobb munkát és még felelősebb szerepet rónak pártunkra, de ez a munka különbözik az eddigiektől. Demokráciánk elmúlt négy esztendeje alatt pártharcokat vívtunk, választási demagógiát folytattunk és kortes politikát