Szabadság, 1986. május (96. évfolyam, 21-22. szám)
1986-05-23 / 21. szám
2. OLDAL %BBBBSBÖ » 4MCHIC AM Nf WS»AM» W >»• WMGABIAN UMCUáGI I8MIM HIWIW Editor in chief: LÁSZLÓ BORODI Editor: P. SÖRÖS Office Manager: C. PAKSI Publtshed eveij Friday BY LIBERTY MEDIA/DIV. OF BORENT MEDIA, INC. Edited and Published at Szerkesztőség és kiadóhivatal Liberty Media/Div. of Borent Media, Inc. 4527 MONTICELLO BLVD. CLEVELAND OHIO 44143 Telephoné: (216) 382 0800 Circulation Előfizetés P.O. Box 72073-U, CLEVELAND OHIO 44192 First issue: November 12, 1891 (ÜSPS 531740) POSTMASTER:Send addiess changes to LIBERTY/BORENT MEDIA, INC 4527 Montlcello Bivd. Cleveland, Ohio 44143 Előfizetési árak—Subscription rates United States of America and Canada US $ Egy évre (one year): 25.00 US $ Fél évre (half year): 15.00 US $ Más országokba (other countries) egy évre (one year): $30.00 fél évre (half year): $18.00 SECOND CLASS POSTAGE PAID AT CLEVELAND, OHIO A lapunkban megjelent írások egy része a Szabad Európa vagy egyéb rádióadások keretében elhangzott vagy nyomtatásban megjelent. íróink saját nézeteiket fejezik ki, azok nem minden esetben tükrözik szerkesztőségünk vagy hirdetőink véleményét. Közlésre nem alkalmas kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A HÍREK mögött Ne hagyjuk magunkat terrorizálni Hogy az amerikai légitámadás a líbiai terrorista kiképző központok ellen eredményes volt-e vagy sem , még nem dönthető el pontosan, az biztos, hogy alaposan megkeverte a világ közhangulatát és a terrorizmus, illetőleg az ezzel kapcsolatos védekezés mindenkinek központi problémájává vált, bekerült a kontinens lakószobáiba. Éppen ez a reakció az, amelyik elgondolkoztató és aggodalmat keltő. Az utazási irodák jelentései és a statisztikai adatok egyaránt arról tanúskodnak, hogy az észak-amerikai polgár ebben az esztendőben, vagy legalábbis pillanatnyilag úgy tervezi, nem utazik. Közel-Keletre még talán érthető módon is nem akar menni, mert ott elrabolják a nyugati államok polgárait. Dél- és Közép-Amerikába nem akar menni, mert ott forradalmakat készítenek elő és esetleg harcok középpontjába kerülhet. Európába nem akar menni, mert ott bombákat robbantanak és főleg a repülőtereken életveszélyes a helyzet. Álljunk meg egy pillanatra. A repülőtereken nem életveszélyes a helyzet. Egy felmérés kimutatta, hogy az elmúlt esztendőben az Amerikai Egyesült Államok polgárai közül többen haltak meg villámcsapás következtében, mint amennyi a terrorizmus áldozatává vált. Nyilván hasonlóak az arányok Nyugat-Európában is. Ennek ellenére senkinek nem jut eszébe, hogy ne menjen ki sétálni, vagy ne intézze dolgait, mert hátha közben vihar tör ki és egy lesújtó villám éppen őt találja el. Magától értetődő, hogy az élet minden megnyilvánulása, pontosabban maga az élet jár egy bizonyos fokú kockázattal, de nem lehet az egész életet a kockázattól való örökös aggodalomban csinálni végig, mert ez esetben csak kockázat marad meg, az élet értelme elvész. Remélnünk kell tehát, hogy az amerikai polgár nagyon rövidesen magához tér ebből a sokkreakcióból és folytatja utazását. Nem mintha nem lenne elegendő látni és élveznivaló ezen a kontinensen, sőt, gazdasági szempontból még bizonyos haszna is van, ha a dollárt, amennyire csak lehet, itthon tartja. Hanem azért, mert a nemzetközi terrorizmus, a terroristák éppen ezt akarják elérni. Az a céljuk, hogy félelmet keltsenek bennünk, bizonytalanná tegyenek bennünket és elvágjanak természetes szövetségeseinktől, akik ugyan a mi államvezetőink esetében a nyugati országok politikusai, de a mi esetünkben, az átlagember esetében más országok egyszerű hétköznapi emberei. .JJ,/,...... ‘‘Vlv ajog ugyanolyanok, mint mi és a velük való kapcsolatok feladását nem engedhetjük meg magunknak. Ha a terrortámadásokra azzal felelünk, hogy bezárkózunk kuckóinkba, vagy országainkba, megerősítjük a támadókat. Ettől nem csökkeni fog az áldozatok száma, hanem növekedni, mert a terrorista fenevadak úgy fogják érezni, hogy működésük eredményes és érdemleges. Államigazgató szerveink végre megtalálták a helyes módszert, amikor maximálisan erős kézzel csaptak oda. Ez azonban csak a politikát irányító vezetőkre vonatkozik. A mi, az egyszerű átlagember reakciója más kell legyen. Mi azzal szállhatunk szembe az öldökléssel, hogy nem reagálunk rá. Miután a harcban aktívan részt venni amúgy sem tudunk, a helyes magatartás, ha nem vesszük őket észre. Ezért remélhető, hogy az utazástól való mostani tartózkodása az amerikai átlagpolgárnak csak átmeneti jellegű lesz és aztán ugyanúgy fogja tudni élvezni életét, mint eddig tette. gani hv. Győr. SZABADSÁG AMERIKAI VÁD Egyre több kábítószer jön Mexikóból WASHINGTON Az elmúlt években robbanásszerűen megnőtt a Mexikóból az Egyesült Államokba bejutó kábítószerek mennyisége, részint a mexikói hivatalnokok körében elterjedt korrupció miatt, jelentette be a külügyminisztérium. „Mexikó talán a legjelentősebb külföldi szállítója a heroinnak és a marihuánának, és mind több kokain éri el az Egyesült Államokat Mexikón keresztül”, mondta Charles Redman külügyi szóvivő. A mexikói nagykövetség szóvivője azzal válaszolt a vádra, hogy Mexikó minden elkövet a kábítószer-kereskedelem korlátozására, de forrásai szegényesek. „Igazságtalanságnak tűnik, hogy egy olyan ország, mint az Egyesült Államok, mely csaknem korlátlan forrásokkal rendelkezik, és mégsem képes megoldani a kábítószerproblémát saját határain belül, egyre csak más, nála sokkal szegényesebb forrásokkal bíró országokat hibáztat, amilyen például Mexikó”, mondta a Leonardo Ferenc mexikói szóvivő. A mexikói tisztviselők közötti széleskörű korrupció mellett Redman megemlítette az okok között az 1982-es gazdasági válságot is, aminek nyomán sok paraszt a biztos jövedelmet adó, a kábítószerek alapjául szolgáló növények illegális termesztésébe fogott. Az amerikai-mexikói határ hosszúsága és viszonylagos nyíltsága fölöttébb megnehezíti a kábítószer-szállítmányok feltartóztatását, mondta Redman. Mexikó feladata, hogy saját területén korlátozza a kábítószer előállítását és a vele való kereskedelmet, tette hozzá. 1986. május 23., péntek Dióhéjban... ISLAMABAD, PakisztánLegalább nyolc tüntetést oszlatott fel a titkosrendőrség Kabulban azt követően, hogy menesztették Babrak Karmait az afgán kommunista párt éléről, jelentik nyugati diplomaták. A felvonulók többsége diák volt, és Karmai mellett tüntettek. A legutóbbi tüntetésen a rendőrség összevert és elhurcolt vagy két autóbuszra való középiskolás lányt, akik a következő jelszavakat ismételték kórusban: „Halál Najibullahra! Karmait akarjuk vissza! Ki a szovjetekkel! Iszlám kormányt akarunk!” Najibullah az új afgán vezető. LONDON — Folytatódnak a tiltakozások Rupert Murdoch sajtómágnás új kelet-londoni nyomdaüzeme körül, jelenti a Scotland Yard. Legutóbb körülbelül 3 ezren vonultak fel, közöttük elbocsátott alkalmazottak és támogatóik, és megpróbálták megakadályozni két hetilap, a The Sunday Times és a News of the World kiszállítását. 46 személyt letartóztattak. Murdoch januárban 5.500 alkalmazottat elbocsátott, mielőtt új, modern üzemében megkezdte volna a nyomtatást. KAIRÓ, Egyiptom — Szaúd- Arábiában betiltották az egyiptomi kormány tulajdonát képező Al-Ahram című újság árusítását, miután a lap cikksorozatban bírálta az arabokat, amiért túlzott mértékben az Egyesült Államokra hagyatkoznak védelmük tekintetében Az Al-Ahram kritizálta a dúsgazdag arab olajállamokat azért is, mert nem osztják meg gazdagságukat, noha Egyiptom segítette őket fellendülésük előtt. TEHERÁN — Ali Khamenei iráni elnök a líbiai olajminiszterrel tárgyalva kijelentette, Irán szeretné, ha a Perzsa-öböl térsége demilitarizált övezetté válna, jelenti a teheráni rádió. Az évek óta dúló iráni-iraki háborúban a két szembenálló fél eddig legalább 200 hajót támadott meg, melyek az iráni vagy az iraki olajkikötőket szolgálták. Az olajszállító hajók elleni támadások egyre sűrűsödnek.