Századok – 1961
Közlemények - Szinai Miklós lásd Karsai Elek - R. Várkonyi Ágnes: Adalékok a függetlenségi párt történetéhez 339
358 R. VÁRKONYI ÁGNES következők voltak, az elsőre, hogy annexio esetén nem lenne többé okupáció, hanem a tartományokban éppen olyan garnizonok lennének, mint a Monarchiában máshol, közös költségen, a kvóta arányában. A másodikra válaszom az, hogy az új szláv elem, mely hozzánk lenne csatolva, számbelileg kevesebb lenne, mint az, amelylyel ezt Horvátország elszakítása csökkentené. A harmadik pontra pedig azt jelentem, hogy Ausztriában a szláv elem szaporítása csak növelné az ottani nemzetiségi küzdelmet a szlávság és németség közt, ami Ausztriát gyengítené — továbbá még egy veszekedési elem is oltatnék be a délszlávok és a csehek stb. közt, amelynek kezdete a nem rég megtartott prágai pánszláv kongeresszuson volt észlelhető. Wekerle teljesen belátta, hogy igazam van. Én részemről a dolgot nem erőszakolom. Azt tudom, hogy hosszú időre, legalább is fél századra, összehasonlíthatatlanul kevesebb bajunk lenne a két tartománnyal mint Horvátországgal. Továbbá azt is tudom, hogy ez az ország, vad és esztelen gyűlölködésével, valóságos sekély a magyar állam testén, melyet eltávolítani áldásos volna annál is inkább, mert soha nem látta az ország hasznát a horvátoknak, de kárát csaknem szakadatlanul látta, egy pár század óta. Azt is előre látom, hogy Dalmácia, ha háttere a mienk lesz, egy-két évtized alatt ölünkbe hullna; most még, úgy látom, nem adnák. Csodálatos lenne, valóban az Isten akarata, hogyha egy olyan porszem munkálkodásából, amilyen én vagyok, a súlyos betegséggel sújtott öregember, az fejlődnék ki, hogy visszaállíthatnánk újból Nagy Lajos és Mátyás birodalmát! Ma Szögyény-Maricha2 látogatott meg, ki Csopron [birtokán] tölti szabadságát. — A király hívatta és megrendelte neki, hogy szakítsa félbe szabadságát és térjen vissza Berlinbe, hogy ott legyen, ha Bosznia és Herczegovinára nézve valami történik. A királytól még Irakba öltözve jött hozzám a Minisztériumba, hol a függetlenségi párt alelnökeivel is bajlódtam éppen akkor, a választási törvény ügyében, a plurális szavazati jog, a párt nagy részénél igen ellenszenves lévén, e nélkül pedig finis Hungáriáé! Csodálatos, hogy a király még mindig követeli a titkos szavazati jog behozatalát. Mi ellentállunk, Andrássy az ő szokott hideg határozottságával. E törékeny külsőbe öntött vasemberről sokan azt mondták, hogy ,,puhány", pedig nem ő puhány, hanem az illetők agyveleje volt puha, és ítélőtehetsége híg. Szögyény azt mondta mai kihallgatása után, hogy a király engedni fog.81 A bankkérdés mindig változatlanul áll. E nélkül pedig nem sok hónap múlva összeomlik az egész állapot.85 A napokban, az önálló nemzeti bank gondolatát „szamárságnak" mondta a király! Ez nem volt megtisztelő vélemény pártom egyik sarkalatos elvéről. Természetesen mindaz, ami nálunk ok mellette, a királynál ok ellene. Ez egy szomorú valóság.TM Egészségem igen lassan bár, de javul Szeretettel csókollak Feri 8 Budapest, Zrínyi utcza 1. 1909. 2. 28. Kedves Lajosom! Mint tudod, e hó 23-án a királynál kihallgatáson voltam, nem mint szakminiszter, hanem mint a képviselőház többségének vezére.8' 82 Szögyény-Marick László gr. (1840—1916) berlini osztrák-magyar nagykövet. 83 Barabás Béla, Iloltán Béla, Ilitsy Pál, Thaly Kálmán, Tóth János. 84 Utólag beírva: ,,a titkos szavazati jogra nézve". 85 Utólag beírva: „de nincs kizárva hogy célt érek". 86 Utólag beírva: „amely nem teszi könnyűvé az eligazodást". 87 Kossuth Ferenc 1909. febr. 23-i kihallgatását az egész Monarchiában rendkívül nagy várakozással kísérték. A sajtó — bár csupán találgatásokra van utalva — sejti, hogy a szakminiszteri kérdéseken túl, általánosabb, az egész koalíciós kormányt érintő kérdések merülnek fel. A Budapesti Hírlap tudósítója Kossuth bécsi látogatásának jelentőségét abban látja, hogy a bomlásnak indult koalíciós kormány újbóli összefogására s pozíciójának megerősítésére nyílik lehetőség ( 1909. febr. 23. sz.). Ezzel szemben — amint a levélből kiderül — Kossuth Ferenc határozottan a Függetlenségi Párt kormányalakítását akarja előkészíteni az uralkodónál, s ezért beszél hosszan és rendkívül leleplezően az általuk értelmezett függetlenségi eszme valódi céljáról. A levél első bekezdését, amely kizárólag Kossuth Ferenc személyes barátainak egészségi állapotára vonatkozik, kihagytuk.