Szegedi Híradó, 1893. április-június (35. évfolyam, 78-155. szám)

1893-04-01 / 78. szám

Tanügy, Iskolabezárás difteritisz miatt. A fe­keteszéli iskolában, a külterületen oly mó­don lépett fel a difteritisz a tanuló gyer­mekek között, hogy dr. Kiss Gábor kül­területi orvos az iskolát két hétre kényte­len volt óvintézkedés miatt bezárni. Az or­vos erről hivatalosan tudósította a tanácsot. Tanulmányul Görögországba. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a görög pótló tanfolyamokat előadó tanárokra lehetővé tette, hogy a nyáron Görögországba me­hessenek együttesen, mintegy 24-én. A szegedi főgimnázium tanárai közül Várady Károly tanár vesz részt a tanulmányutban. H­írek. Határidők : Ápril 1. Magántisztviselők gyűlése a »Sze­gedi kereskedő ifjak társulatá«-nak helyisé­gében. Április 2. Gedó nyári mulatókért meg­nyitása. Május 21. Lóverseny Szegeden. — A „Szegedi Híradó“ hús­véti száma rendkívül bő és változa­tos tartalommal fog megjelenni, úgy, hogy felül fogja múlni mindazokat, miket e téren a vidéki napi­lapok produkáltak. Valóságos irodalmi ese­mény lesz ez, amelyben a szegedi kö­zönség jó bar­átjai, a „Budapesti Hír­­lap“ írói úgyszólván teljes számmal részt vesznek. Szépirodalmi cik­keket közöl húsvéti számunk: K­a­a­s Ivor dr., Rákosi Jenő, H­e­r­c­z­e­g Ferenc, Rákosi Viktor, Balogh Pál, Sebők Zsigmond, Béla Henrik, Balla Mihály, Beöthy László tol­lából. A Szegedi erők közül már eddig írtak a húsvéti számra : Lázár György dr., D­u­k­a Marcell, T­h­o­m­a­y József, Balassa Ármin, Irányi Dezső, K­e­m­e­c­z­e­y Jenő, a ,,Dugonics-tár­­saság“ tagjai. Pompás fordításokat közlünk még ifj. Móricz Pál és dr. P­a­p­p Dezső tollából, szép verset Szabolcska Mihály­tól s többi munkatársaink is ki­rukkolnak erre a számra. — A zsidó husvét. A zsidók egyik legszebb ünnepe a »peszach«, tegnap nap­áldozatával köszöntött be. Az egyptomi rabszolgaságból való kiszabadulásnak emlék­ünnepe a »peszach«. A Mózes vezérlete alatt szabad haza után induló nép, hátán a napon szárítja meg a kovászt s ez a szárí­tott kovász úti kenyere. E kenyér emlé­kére sütik a pászkát, a sótalan kenyeret. A szegedi zsidó hitközség ez évben is, mint máskor, gondoskodott arról, hogy azon sze­gény családok, kik a pászkát nem képesek maguk beszerezni, azt a községtől ingyen kapják. — Pályázat a plébániákra. A belvárosi és rókusi plébániákra már jelentkeznek a pályá­zók Dessewfffy Sándor püspökhöz benyújtott pályázataikkal. A leghitelesebb forrásból úgy értesülünk, hogy a belvárosi plébániára pályá­zók között van dr. Kiss János is, a szent István társulat igazgatója. Dr. Kiss János tegnap érkezett szülőföldére Szegedre, s a hús­véti ünnepek után, innen Temesvárra megy, hogy a püspök által Rómába vezetendő za­rán­dokutban részt vegyen. — Miniszteri köszönet a váci püspöknek. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter: Schuster Konstantin váci püspöknek, ki megengedte, hogy a veresegyházai ev. ref. is­kolaépület leégése folytán iskolahelyiség nélkül maradt ev. ref. tanulok addig is, mig iskoláz­tatásukról az illetékes egyházmegyei hatóság másképen gondoskodik, a helybeli róm. kath. iskolaépületben oktatást nyerjenek, elismerő köszönetét nyilvánította. — Horvát-szlavon osztálytanácsosok. A ki­rály ő felsége Walterthali Walter Rikárd osztálytanácsosi címmel és jelleggel felruházott titkárt, továbbá B­o­s­a­n­a­c Mátyás titk­árt, valamint Milj­a­n József országgyűlési képvi­selőt és a zágrábi nemesi konviktus igazgató­ját, a horvát-szlavén országos kormánynál osz­tálytanácsosokká nevezte ki. — Stanisic kapitány halála. Szeged házi ezrede egyik vitéz kapitányának, Sta­nisic Györgynek halálát gyá­szolja. Az el­hunyt, 38 évet élt kapitány temetése ma, szombaton lesz d. u. 4 órakor. A katonai kórháztól indul a menet a szokásos cere­móniák mellett a temetőbe. Az elhunytról, ki a hadi éremnek is tulajdonosa volt, baj­­tár­sai, a 46-ik gyalogezred tisztikara, gyász­­jelentést adott ki. — Osztrákká lett szegedi. Stammer Ignác szegedi illetőségű gabona­ügynök, az államkötelékből való elbocsájtatás iránt folya­modott, minthogy Bécsbe ment lakni s osz­trákká szándékozik lenni. — Kis katonák. A »Budapesti Közlöny« utján a honvédelmi minisztérium pályázatot hirdet a m. kir. honvédségi Ludovika-Akadé­­miában az 1893/94. tanév kezdetén betöltendő magyar állami, illetőleg alapítványi és fizetéses helyekre. A pályázati, illetőleg felvételi felté­telek megtudhatók az Akadémia vezetőségénél. — Zarándokút Rómába. Azon zarándo­kok között, kik Dessewffy püspökkel a pápa­­ szentségéhez Rómába mennek, a szege­diek között ott lesznek Várady Károly főgymnasiumi tanár és Kelemen Béla főszolgabíró is. — Szegedi magántisztviselők mozgalma. Több ízben adtunk már hírt arról a moz­­galomról, amely Szegeden a magántisztvi­selők nyugdíj-egyesületének létesítésére meg­indult. Ehhez a mozgalomhoz csatlakozott a szegedi kereskedő­ ifjas­ társu­lata is, amnek kifejezése a következő: »Meghívás. Társulatunk legutóbb tartott választmányi ülésében határozatilag kimondotta, hogy a magántisztviselők ny­ug­­díj-egyesülete létesítésére irányuló mozgal­mához hozzájárul, illetve azt itt Szegeden kezdeményezi, mely célból van szerencsénk egy helyi szervező­bizottság megalakítása végett a társulati helyiségbe (Dugonics-tér, Vajda-ház) ápril hs 2-án, azaz v­a­sár­nap d. u. 2 órára értekezletet egybehívni, melyre úgy a társulati tagok, mint az azon kívül álló és az ügy iránt ér­deklődő magántisztviselők ez után meghi­vatnak. Szeged, 1893. márc. 31. A »Sze­gedi kereskedő-ifjak társulata« nevében: Weiner Miksa, s. k. elnök. W­e­i­s­z Zsigmond, jegyző.« — Zárt karzat a közgyűlési teremben. A városi közgyűlések iránt mindig igen nagy közönség szokott érdeklődni. A hall­gatók részére karzatok szolgálnak tudvale­vőleg befogadási helyül, de e karzatok any­­nyira zsúfoltak, hogy azokon nők s intelli­gensebb emberek megjelenése majdnem lehetetlen. Ezen a bajon segítendő, dr. Tóth Pál városi főjegyző egy oly előterjesztést tett a tanácsnak, mely szerint a terem fö­lött elhelyezett középkarzat zárt karzattá alakíttatnék át, vagyis olyanná, hova csak jegyek előmutatása mellett lehet felmenni. E karzat padlóta fokozatosan úgy emeltet­nék fel, hogy az egymás mögötti széksorok­ból is jól le lehetne látni a közgyűlési te­rembe. A székeket számmal látnák el s ezen számok szerint adatnának ki a jegyek az elnöki irodában. — Kártalanítás. A nagyváradi műút kiépítése folytán oly városi földek is bele­esnek az úttervbe, melyek még bérbe vol­tak adva. Ezen földek bérlőit, n­ehogy rö­vidséget szenvedjenek, a város kártalanít­ai fogja. A kártalanítás iránti egyezség meg­kötésére a felekkel Szendrey Pál tanács­jegyző a tárgyalásokat megindította. — A dorosmai főszolgabíró ügye. Szen­te­s­r­ő ! Írják: Köztudomású, hogy a vár­megyei törvényhatóság ideig-óráig uralko­dott többsége a­z. évi februáriusi rendes megyegyűlésen elővizsgálatot rendelt el Ke­­lemen Béla dr. főszolgabíró ellen, a ne­­vezett által a vármegyei törvényhatóság egy január havi közgyűlési fegyelmi határozata ellen benyújtott fölebbezés, illetve az ezen fölebbezésben állítólag a törvényhatóságot sértően használt egyes kifejezések miatt és őt egyidejűleg az állásától is felfüggesztette. A Törvényhatóság ezen törvénybe ütköző határozata ellen Tál­lián Béla főispán, jogával élve és kötelességét gyakorolva, felterjesztéssel élt a belügyminiszter­hez, akinek ezen felterjesztés értelmében hozott határozata tegnap érke­ze­tt le a vármegyéhez. A határozatban a belügyminiszter, addig is, amíg a törvény­hazó bizottság január és február havi fe­gyelmi határozatait felülbírálná, feloldja a februári közgyűlési határozatnak a főszolga­bírót hivatalától felfüggesztő részében és elrendeli, hogy Kelemen Béla dr. hiva­talába azonnal helyeztessék vissza és hiva­talos funkciót, ügye elbírálásáig is végezze. A belügyminiszteri rendelet indokolása, hogy : a felfüggesztésnek, tekintet nélkül a közbevetett felebbezésre, azonnal való végre­hajtását csak igen fontos közérdekek, köz­veszély elhárítása és a köztisztvi­selőnek hatósági működését hátrányosan érintő erkölc­si tekintetek indokolhatják, ilyenek­ pedig a jelen esetben fenn nem forognak. — A rókusi tó halászata. A Szeged- Rókus állomás mellett levő tónak halászatra való használatát a tanács 6 év hosszára ár­verés utján adja ki. Az árverés a halászati jogra április hó 11-én tartatik meg. — A polgármester nadrágja. Egy délma­gyarországi város községtanácsa minap gyű­lésre ült össze. A gyűlés megkezdésére kitű­zött idő már rég elmúlt, de a polgármester még mindig nem jött el. Vagy két óra hosz­­szat vártak, végre elküldték, hogy megtudják, mi baj lette. A polgármester azt üzente, hogy beteg s hogy jó lesz, ha a közgyűlést más­napra halasztják. A városatyák a szeretett pol­gármester megbetegedésének hírére megdöb­bentek s részvétüket kifejezve, a közgyűlést elhalasztották. Délután valahogy megtudták, hogy mi lelte a polgármestert. Az éjjel a hír­hedt ismeretlen tettesek ellopták valamennyi nadrágját s a kis város lordmajorja nem akart a közgyűlésbe jönni. A polgármester tisztelői városszerte gyűjtést indítottak, hogy a polgár­­mesternek disznad­r­ágot vegyenek, me­lyet nagy ünnepségek közt fognak neki átnyúj­tani. A disznadrágot azután leteszik a városi levéltárba, hogy ha valamikor még egyszer megtörténnék a város fő nadrágainak ellopása, a levéltárnok szolgálhasson neki olyan boríték­kal, melyben a gyűlésbe elmehet. — A katonaság új egyenruhái. A ka­tonaságnál behozandó új egyenruhákról a »Budapesti Hírlap« ezeket írja: A tervbe vett változtatásokról eddig a követ­kezőket tudjuk. A gyalogság molnárkék diszkabátot kap, (mint a vadász-zászlóaljak,) két sor fehér gombbal, valamennyi ezred vörös hajtókával és válldísszel. Ezt kiegé­szíti a sötétkék nadrág, négy ujjnyi vörös sávval, (mint­­a vártüzéreké) és az újonnan beszerzett, alacsony csákó. A szürke kabát mellett a szin tetszetős volta és az a körül­mény döntött, hogy a szabadban legke­­vésbbé szembeötlő. A gyalogság tisztikara új dísz - uniformist kap ; kék kabátot aranyvállrojtokkal és fekete nadrágot, szé­les vörös sávval. A vadászzászlóaljak egyen­ruhája csak annyiban változik, hogy a disz- SZEGEDI híradó . Szombat, 1893. ápr. 1.

Next