Székely Hirlap, 1870 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1870-12-28 / 104. szám
Melléklet a „Sz. H.“ 101. számához. A műveltségi állapotot következő számok mutatják : Csak olvasni tud : Magyarországon 383,950 férfi 811,499 nő; Erdélyben 33,938 férfi, 53,372 nő; összesen tehát 417,888 férfi, 864,871 nő, vagyis a csupán olvasni tudók száma mindössze 1.282,759. Olvasni és írni tud: Magyarországon 2,020,590 férfi, 1,285,400 nő; Erdélyben 191,345 férfi, 96,140 nő; összesen 2,211,935 férfi és 1,381,540 nő ; vagyis olvasni és írni tud mindössze 3,593,479. Sem olvasni, sem írni nem tud: Magyarországon 3,094,891 férfi, 3,521,293 nő; Erdélyben 815,862 férfi, 901,070 nő ; összesen 3,920,753 férfi és 4,422,363 nő; vagyis sem irni, sem olvasni nem tud mindössze 8,343,110. Megjegyzendő, hogy a sem olvasni, sem irni nem tudók rovatában henfoglalatnak a gyermekek is; későbbi a két évvel egybevetett számításnak lévén föntartva, e viszony szabatosabb, egyúttal százalékok szerinti kimutatása. A hasznos háziállatok számlálása következő eredményeket mutat. Volt 1869. decz. 31-én : A nagy népszámlási munka minden egyes fejezetének bevégzésekor mind az általános, mind a viszonylagos és százalékszámok újabb jelentésekben fognak országos összegek szerint a közönség elé terjesztetni. — Országgyűlés, a képviselőház 20-iki napirendjét, — miután a dohány egyedáruság fentartására vonatkozó t.javaslat végleg elfogadtatott ,— azon t.javaslat foglalta el, mely a folyó kiadásokra nézve-isét--hónapra terjedő indemnitást kért. A baloldal, elvben nem volt ellene, s egy másik — péld. Tisza — minisztérium részére meg is szavazta volna, hanem ezúttal, nemet mondott. Indokolásából pápaszem nélkül is látható volt, hogy a minisztérium, s ezáltal az 1867-iki alap megbuktatására tör; hanem a többség más nézeten volt, mit a 21-iki ülésen az által is kimutatott, hogy a kérdéses 1.javaslatot végleg elfogadta. Ez ülésen egy nevezetes lépés történt a nőemanczipáczió felé. Ugyanis Illésy Györgyné, miután szakképzettségét nyilvánosan kitüntette, folyamodott a képviselőházhoz, hogy vétessék fel az országgyűlési gyorsírók közé. A felvétel az elnök dolga lévén, a ház nem kívánt beleavatkozni, ugyan , de következtetve az iljenekből, melyekkel a ház a törvényi bizottság azon véleményét fogadta, hogy e felvétel ellen elvileg semmi kifogása sincsen, úgy véljük , ahogy a folyamodó asszonyságnak nyert pere van, a 22-iki ülésben a legközelebbi ülést illetőleg abban állapodott meg, hogy: ez évben, még egy ülést fog tartani, hogy a szentesített törvények kihirdettethessenek ; legközelebbi gyűlését pedig a jövő évi jan. 10-ikén tartja, mikor is legelébb az ujonczozási tv.javaslat kerül tárgyalás alá. 21-ikén a főrendiház is tartott rövid ülést, melyen a sugárútról szóló 1.javaslat fogadtatott el minden további szó nélkül. A 22-ikén tartott ülésben a képviselőházban már elfogadott személyes kereseti-, jövedelmi-, ház- és földadó Marosszék képviselő bizottmányának rendes gyűlése. (december 20-21-kén.) Elnök Mikó Mihály főkir. bíró úr, a szék utolsó évnegyed alatti állapotáról kimerítő tudósítást tévén , a szükséges bizottságok neveztettek ki. A felsőbb leiratok, s egyéb a gyűléshez utalt megkeresvények között nevezesebbek : 1. A belügyminisztériumnak egy leirata, melyben a Balaton-Füreden felállított „Szeretetháza“ pártolására szólittatik fel a szék közönsége, s ennek következtében megbizatott a tisztség , hogy a leküldött aláírási íveket, a szent czél előmozdítása tekintetéből, a hullabiztosok által, illető járásaikban szétküldje, s a befolyandó összegeket kellő helyre jutassa. 2. A közlekedési minisztériumnak idei nov. 20-éről keltezett leirata, melyben utasítva van a szék, hogy a balavásár-paniti útvonalon épített hidak költségeinek fedezése tekintetéből kért segélyért, majd ha a jövő évi költségvetés megállapítva lesz, újból folyamodjék; tudásul vétetvén, utasíttatott a tisztség, hogy annak idejében a leirat értelmében járjon el. 3. A pénzügyminisztériumnak azon leiratára, melyben a községi birtokok nyilvántartására jobb fizetéssel ellátott és így szakképzettebb egyének alkalmazása van ajánlatba hozva, elhatározza a bizottmány, hogy: a községek küszöbön álló rendezése előtt, az ily gyökeres változtatást mellőzhetőnek tartja, azonban megbízza a tisztséget, hogy igyekezzék addig is, der szükségesnek látja, czélszerű intézkedés által a feltünedező hiányokat megszüntetni. 4. Nagy-Szeben városa átküldvén a bizottmánynak 628 frt 76 krt, mely Marosszék több községéből, mint büntetés pénz, még a provisorium alatt volt begyülve, s eddig a szebeni takarékpénztár kezelése alatt állott; határoztatok, hogy a helyi tak. pénztárba helyheztessék el. 5. Az isk. tanács azon átírását, melyben az a központi iskola alap kezelését magára ruháztatni kéri; a bizottmány nem találja teljesíthetőnek, s a nevezett pénzalapot tovább is az eddigi mód szerint kívánja kezelni. 6. Mérnöki jelentés folytán elhatároztatik, hogy a jövő év folyamában építendő hidak felé van ugyanis: E szerint volt 1869. decz. 31-én : férfi nő összesen Magyarországon 5.499,462 5.618,161 11.117,623 Együtt 6.550,607 6.768,744 13.219,350 Magyarországban Erdélyben összesen római katholikus 5.884,472 263,769 6.148,241 görög katholikus 981,304 596,502 1.577,806 örmény katholikus 842 4,120 4,962 görög keleti 1.140,993 652,945 1.793,938 örmény keleti 223 234 447 evangélikus ágostai 872,673 209,080 1.081,753 evangélikus helvét 1.717,085 296,460 2.013,545 unitárius 788 53,539 54,327 más keresztény felekezetű 2,407 223 2,630 izraelita 516,658 24,848 541.506 más nem keresztény 178 17 195 Összesen 11.117,523 2.101,727 13,219,350 A fent érintett napon az országban jelen volt népesség hitfejezete szerint következőleg oszlik el. Erdélyben 1.051,145 1.050,582 2.101,727 Magyarországon Erdélyben. Együtt ló 1.631,388 188,264 1.819,652 öszvér 2,350 298 2,648 szamár 28,073 1,012 29,085 szarvasmarha 359,534 927,371 4.496,905 (e közt bivaly) 14,658 58,310 72,968 juh 11,919,739 1.840,961 13,760,700 kecske 217,827 191,415 409,243 sertés 3071,480 501,480 3.573,231 méhkas 365,711 122,718 488,429 közötti különbség sokkal csekélyebb, mint a felsőbb és alsóbb majomfajok között való. Huxley egy angol természetvizsgáló, a majom és ember boncz- és élettani szervezetét a legtüzetesebb vizsgálódás tárgyává tette, s azt mondja, hogy „elővehetjük akármelyik testszervet s ennek a különböző ember- és majomfajokon tett egybehasonlítása után lehetlen rá nem jőnünk azon eredményre,hogy azon szervezeti különbségek, a melyek az ember és a gorilla — a mostani legtökéletesebb majom — közt vannak, nem oly nagyok, mint azok, a melyek a gorillát az alsóbb majmoktól megkülönböztetik. “ Ha ehez még hozzágondoljuk, hogy az a majomfaj, a melyből az emberi nem előállott, most már kihalt, s hogy az a két faj között egy átmeneti fajt képezett volt, melynek a lét küzdelmében, mint a belőle előállott embernél tökélytelenebbnek, el kellett vesznie, könnyű lesz megértenünk, hogy miért van mégis hézag a két legfelső állatrend között. E hézag azonban korántsem oly nagy, mint sokan, tán ámító önhízelgésből, átütni szeretik. Gondoljuk meg csak, hogy a föld kerekségén nem mindenütt laknak oly tökéletes emberek, s oly kedves arcú szépségek, mint nálunk, az ausztráliai bennszülött rendkívül csúf képe mellett még annyira ostoba is, hogy háromnál tovább nem tud számlálni. A kutyát és lovat is meg lehet tanítani, hogy negyvenig számláljon. Dél-Ázsia és Kelet-Afrika vadembereinek a családiéletről, a házasságról még fogalmuk sincs. Csordákban élnek, mint a majmok, éjjeli tanyájok az őserdők százados fáinak ága, eledelük a vad gyümölcs, a tüzet sem ismerik, s minden fegyverük a kő és bot, melyeket épen úgy kezelnek, mint a majmok. E képen majom- és ember arczképek vannak, — az egybehasonlítás, úgy hiszem, előnyére fog kiütni Huxley fennidézett állításának, aki, midőn egyszer egy gorilla-majmot vittek hozzája, ennek az emberhez hasonlósága felett való lelkesedésében így kiáltott fel : „csak egy szót szólj! —és megkereszteltetlek.“ Nem egyedül az emberért ragyog tehát a nap, terem a föld s tündökölnek az égen a csillagok, nem egyedül érte vannak az állatok és növények, és nem is egyedül ő a teremtés ura és központja, mint ezt az emberi önzés által felbizlatott tanoknak ábrándos meséi oly fennen hirdetik, sőt inkább az emberi nem is csak egy átmeneti hid a mindig tökéletesülő lények sorában, csak egy átmeneti fajalak, melynek a lét küzdelmében majdan, hosszú hosszú idők múltán, épen úgy el kell vesznie, mint elveszett hajdan, hosszú hosszú idők előtt, az az átmeneti fajalak, mely egykor a most élő majom- és emberfajok közvetítő kapcsa volt. Íme, tisztelt hallgatóság! ez az emberhelyzete a természetben. S az ember ezen helyzetének felismerése, a Darwin-féle fejlődéstan alapján, bizonyára oly gazdag gyümölcsöket hozand, a milyeket a emberi nem összes mivelődés története nem tudhat fölmutatni. Az emberről uj tanoknak kell keletkezni , és ezek nem a természetfeletti szemlélődés, hanem az egybehasonlító természettudomány való tényekből készült alapján lesznek fölépítve. S midőn e tanok egyfelől a való világ igaz kapuit nyitják meg előttünk, megnyitandják másfelől az erkölcsi tökéletesedésének új útját is. Mert most-------mintha szándékosan dolgoznánk ellene a természet törvényeinek; mintha szándékosan akarnák akadályozni a természetnek, amint más lényekre, úgy az emberre is kiható nemesítő munkásságát ; mintha nem akarnók megérteni, hogy az emberi életben a lét küzdelmének egykoron egészen a lélek, és nem az önáltatások, s mindenek fölött nem a gyilkoló fegyverek küzdelmévé kell lennie ; és mintha szándékosan dugnák be füleinket a természettudomány azon kiáltó szava előtt, mely azt sürgeti, hogy az ész nemes erejét hagyjuk utódainkra legdrágább örökségül ! ? ! Minket a lét küzdelmében csak egy út vezethet győzelemre, s ez a természet törvényei tiszta ismerete által vezetett életnek útja. Ezért oly fontos az ember természetben való igaz helyzetének elvégre valahára megismerése. Mert nem kell azt hinnünk, hogy mi kivételt képezünk a természet törvényei alól. Azon görög bölcstől kezdve, aki legelőször figyelmeztette az emberiséget az önismeretre, sokan is törekedtek erre, de törekvésüknek nem volt meg az az alapja, ami most van. Most a darwinizmus, s a belőle kivont tanok sürgetik az önismeretet, s egyszersmind megmutatják annak útját is. És valamint a haladó önismeret minden egyes emberre nézve az erkölcsi tökély leghatalmasabb emeltyűjévé lehet, úgy az összes emberiség is valódi eredetének és a természetben való igaz helyzetének fölismerése által juthat el csak az erkölcsi tökély magas tetejére, az ész fensége által vezetett szabad önelhatározásra, a műveltség, az igazság vezér világossága által a szabadság boldog hazájába. — 421 — ről, dohányjövedékről, és indemnitásról szóló tv. javaslatokat fogadták el.