Székely Nép, 1932 (50. évfolyam, 1-87. szám)
1932-01-03 / 1. szám
iot Az Exchange öli New Yorkból,enátor rádióbesegette, hogy a bozia kérlete hol kell ha az állandóan a költségvetések karja biztosítani, az éhhalállal kiírás összes államok trollárt, vagyis az százalékát költik arab végül azzal ormányokat, hogy be a leszerelés pélyes ígéretüket. Hand Bed és Wlankkajok eladók Regele 14 szám alatt. Ismét, hogy a Városiban közelebbről betra kerül az mpia !Ferenc színműve készült. TŐI ÜZENET. lebredy Sándor gs ref. Mikó- kollea. Örvendünk, hogy szetet szereznek, nem közölhetjük. iház műsora: vasárnap lesz bekötő lovag“ c. ' enetek egész tömege '»néző előtt. Páratlan, gyö.abésu kalandor' *'ében nem volt alkalom Richard Talmadge és vetélytársa.) n nincs előadás. • őrlőkön nagy ünnepi téged szórót^Főszereplők: Mona epreno, Mary Duncan, a világ legnagyobb a Hindu strísz bemutatója. Okinház igazgatósága hatónak boldog és íókíván Az Ígért „Szajfvagy a „Mehetned basa kincsei“-t megkapta a ’ lap a jelzett időre s már január 1 1 21-én megkezdette annak közlését. ■ Az elbeszélés 18 tárcafolytatásban jelent meg, a ragyogó fantáziával irt regényes elbeszélést az olvasó közönség nagy gyönyörűséggel olvasta. Már irodalmi szempontból is érdekes felemlíteni, hogy a „Szaffi“ vagy a Mehemed basa kincsei“-t Schnitzer Ignác, aki Petőfit, Szigligetit, Csikyt stb. fordította, Cigány báró címmel operett szövegkönyvvé írta át és így Strauss János zenéjével ma is állandó műsordarabja az operaszínpadoknak. Nagy megértéssel találkozott az olvasóközönségnél a „Székely Nemzet“ irányítása, hogy kiknek adjon képviselői mandátumot. Háromszék vármegye közönségének magasan álló intelligenciájára vallott az az elhatározása, hogy országos hírű embereknek adott mandátumot: báró Kemény Gábor földmivelésügyi miniszter, Tisza Kálmán miniszterelnök, Jókai Mór,1 Mikszáth Kálmán a magyar nem-zet koszorús írói, 1reksics Gusztáv, Gajári Ödön, Hegedűs Lóránt, a hírlapirodalom kiválóságai képviselték Háromszék megye kerületeit és Sepsiszentgyörgy városát. A választások akkoriban sok kedves élményt és anekdotát szültek , így a Mikszáth Kálmán illyefalvi választása bevándorolt az irodalomba. A székely furfangosságáról híres Császár Bálint, Sepsiszentgyörgy város polgármestere, annak idejében Mikszáth Kálmánt szerette volna képviselőnek megválasztatni az illyefalvi kerületbe, de nagy baj volt az, hogy Császár Bálintot, a híres vaskezű polgármestert nem szívlelhették a választókerület birtokos urai és ahol tehették szembeállottak vele. Ezt tudta maga a polgármester is, azért azt a taktikát gondolta ki, hogy elkezdett Mikszáth ellen korteskedni és pedig olyan helyeken és olyan hangon, hogy arról tudomást kellett szerezniük a vármegyei uraknak Lett is erre nagy felháborodás . Mit akar Császár Bálint? Hogy meri szájra venni a Mikszáth Kálmán nevét ? Mikszáth a miénk és a mi kerületünkéi Nem a Császár Bálinti, csak azért is megmutatjuk neki, hogy nekünk nem rendelkezik, így sikerült aztán a fényes győzelem. Mikszáth pedig az ő magyaros jóízű humorával ezt az epizódot írta meg a „Kit választás Magyarországon” című regényében. Az abban szereplő Király Bálint nem más, mint a város egykori híres polgármestere Császár Bálint. Képviselő, választókerület és az újság mindig megértették egymást, csak úgy lehetett eredményeket elérni úgy kulturális, mint gazdasági és szociális téren, ha haladnak a korral s minden erejüket egyesítve munkálkodnak a székelység szellemi és anyagi fejlődésén. A múltak emlékéről álmodom. A sétatéri családi ház ablakán át látom a gyári munkásság sokaságát sietve hazamenni, jókedvűen, tréfálva egymással; látom a tanulókat, szép hamvas arcukul az ifjúság bája mosolyog; látom a mezőről hazatérő munkásokat, szekéren sűrűn ülve, sarló a vállukon és ezt a dalt hallom amint éneklik: Mi füstölög ott a síkon távolba, Talán bizony édes anyám kunyhója, Messze jártam, másutt is volt jobb, dolgom Jaj de szivem csak azt mondja jobb útthon, özvegy Filásik Józsefné L. Gyárfás Czelkia, felekezeti iskolákat pedig új tanerőkkel, modern felszerelésekkel látja el. És hogy ez emlékezés szűkreszabott keretében még a „székelyek atyjának“ méltán nevezett néhai Possa József iránt lerójam a magam és tanítótársaim hálaadóját, kinek működése elválaszthatatlan népoktatásügyünk előbbrevitelénél; népünknek a tanügy iránt említett áldozatkészségéhez nagyban hozzájárult az is, hogy a tanítóknak értékesebb s a népjólétet célzó értekezéseit, munkáit kinyomatta s díjmentesen osztotta ki; a vármegye „Szabályrendelet“-ét pedig, hogy népszerűsítse, a népiskolák számára Olvasókönyvül a tanítókkal íratta meg s bocsátotta díjmentesen a közönség és iskolák rendelkezésére; hogy pedig a gazdaság, kertészet, állattenyésztés és háztartás ismeretei már a népiskolában közkinccsé váljanak, pályadijat tűzetett ki a megyei gazdasági bizottság által a megyei népiskolák V., VI. osztályai részére tankönyv megírására s a pályanyertes munkát a gazdasági bizottság több ezer példányban saját költségén kinyomatta s mivel más vármegyék több iskolája is bevezette, csakhamar második kiadás rendeztetek Mondanom sem kell azonban, hogy a népoktatásügy előbbrevitelére az általam felhozott eredmények a sajtó nélkül aligha lettek volna elérhetők, mivel mindezek szülő édesanyja a lapunkban felvetett és tárgyalt eszmék következményei. Tagadhatatlan tehát, hogy jelenlegi kultúránk, intézményeink mindenek felett is első helyen lapunkkal szoros kapcsolatban állnak s bizonyára úgy politikai, társadalmi, közgazdasági, közegészségügyi, de különösen jótékonysági életünkben is a vezető szerep, a helyes irány útmutatója volt; miért erőt, kitartást, lankadatlan munkakedvet adjon az Isten a jelenlegi Szerkesztőségnek és munkatársainak, úgyszintén a nyomdaszemélyzetnek a további második félszázados küzdelemre Sipos Samu. zdaság, gazdasági helyzet.szokatlanul korán a te a földből. Az ihlete emiatt csökitart az előző évihez ismért az őszi verges csekély tőke is sok helyen. A ta / hótakaró nélkül , 1lejtőkön a később bent úgy, hogy a jQiCSong előtti 20 , takaró nélkül agatok tűzifa és itr foglalkoznak, a tat és eszközök előadása folyamatban it az előző hideg apasztalatai alapultak betakarták, ben a gyümölcsglezése a télutórabb helyen. A téli a lombfakadás hajtása tulajdonabb is, mert a gompetéket és álcák ilyenkor már , védekező szerek 1 számSZÉKELY NÉP 1932 január 2. * v - ’ *•# Lapunk a népoktatásiig!” szolgálatában. A „Székely Nemzet* (később lett „SzékelytNép“) születése alkalmával siettem jó szerencsét kívánni a terhes, de hazafias vállalkozáshoz s mint vidéki tudósító felajánlottam közreműködésemet s egyben — mint az orbai tanítóegyesület elnöke, kértem a szerkesztőt, hogy a népoktatás ügyét mindenekfelett tekintse édes gyermekének, mert a harangozókból (engem is harangozó tanított az első ára) s a félbemaradt tanulókból, kántorokból, felfogadott tanítók gúnytárgyai nemcsak a közönségnek, hanem a színműíróknak is, minek természetes következménye, hogy a népiskolát is szükséges rossznak tekintette a nagy többség falun. A fennkölt lelkű és nemes szivü néhai Izráfik József, — ki maga is kiváló pedagógus volt, — szives készséggel ígérte, hogy hazafias kötelességének tartja első helyen a székelység kultúrájának emelését annyival inkább, mert személyesen meggyőződött, hogy az alkotmányos éra után létesített állami tanutóképzőkből kikerült újabb tanítói gárda egyesületei, a kor színvonalán álló parlamentáris tanácskozásaikkal, értekezéseikkel egy jobb jövő alapját rakják le. Nagyban emelte a tanítók egyesületének tekintélyét, munkakedvét, hogy lapunk támogatásán kívül néhai boldog emlékű Potsa József főispán a vármegyei tanítók minden évi közgyűlésén megjelent ; buzdította, bátorította, nemzet napszámosainak tartotta a néptanítókat, irányt, célokat, pályadíjakat tűzött ki, melyek által a népet nemcsak művelni, hanem boldogítani is lehet. A megyei néptanítóknak tehát két nagy hatalom: a sajtó és főispán lévén támogatója és önzetlen barátja, mi természetesebb, hogy a hálás tanítói kar az iskolában végzett nehéz teendőkön kívül nagy tevékenységet fejtenek ki az ifjúsági egyesületek, nép- és ifjúsági könyvtárak, dalárdák, gazdakörök, faiskolák létesítése körül s mindezeket azzal hálálja meg a minden jóra és nemes célra kapható székelység, hogy egymásután létesített községi iskolákat, a A sepsiszentgyörgyi Jótékony Nőegylet üdvözlete. Üdvözlöm aSzékely Nép'-et, mint a sepsiszentgyörgyi Jótékony Nőegylet hűséges fegyvertársát, kinek mindenkori jóakaratu segit-sége soha se hiányzott, mikor az egylet hadjáratra készült fel a társadalom ellen, jelszavával:aki C. szegényeknek ad, istennek ad'. A több mint félszázados Jótékony Egyletünket az 50 éve alapított .Székely Nép“, akkor .Székely Nemzete már kezdettől fogva jóakarata támogatásába vette és erkölcsi támogatásával sok nehéz időkön átsegitette; igazságos bírálatával irányt szabva, közhasznú tevékenységében. Azt a jóakaratot és jóindulatot, melyet egy félszázadon át egyletünkkel szemben tanúsított, kérem a sepsiszentgyörgyi Jótékony Nőegylet részére jövőre is megtartani, ébrentartva azzal a társadalom érdeklődését. Üdvözletem mellett kitartást kívánok a „Székely Nép“-nek a következő évek munkáihoz. Sepsiszentgyörgy, 1932. január 1-én. Vajna Miklósné Zathureczky Viola a sepsiszentgyörgyi Jótékony Nőegylet elnöke. Malik József sírjánál Hideg, hófehéres Karácsonyt értünk az Úr kegyelméből esztendőinek 1931-ében. A máskor sáros, vagy poros után most lépteink súlya alatt csikorog a vastagra fagyott hóréteg, midőn a sepsiszentgyörgyi vár felé igyekszünk a regvártó születése örömünnepének reggelén. Feltárt bundagallérok, szorosra kötött kendők, mélyrehúzott sapkák és kettősre gombolt kabátok védelme alatt istentiszteletre siető embertársak között jutunk fel Sepsiszentgyörgy városát uraló dombtetőre. S mikor az ősi kőfalba tört kapunyíláson a,,Czínterem“ évszázadokkal ezelőtt hősi harcos székely vértől megszentelt földjére lépünk : azonmódulag egy vastagméretű sírkőnél önkéntelenül meg kell állanunk. Mert a „Székely Nép“ kezdődő L. évfolyamának küszöbén a hátrahagyott XLIX. évsorozat bezárása után lehet-e más hely egy röpke pillanatig az emlékezés szövetnekének lángralobbantására ? Harminc év óta porlad itt az a férfiú, kinek páratlanul finom lelkülete e vidéket egy napilap- pal ajándékozta meg. Az idők végtelenségével is dacolni látszó faragott málnási terméskő oszlop- építmény arcéloldalán négy darab díszesfejű bronzszeggel odaerősített sötét márványtábláról éles metszésű aranybetűk hirdetik egy , úgyszólván korszakot alkotott magyar tanárnak és egyházi elöljárónak emlékezetét. MALIK JÓZSEF áll. polg. isk. igazgató a „Székely Nemzet“ alapító szerkesztője a sepsiszentgyörgyi ref. egyházközség főgondnoka 1849-1901. Itt nyugszik tehát az a jó ember, kire most visszagondolni nemcsak kötelesség, hanem egy felemelő érzés is. [Hátik József az a lény volt, akik rövid ideig élnek (hisz csak 52 évig lakta a földet) és azalatt pályafutásuk Üstökösszerű. Mélyen belevilágító-