Székesfehérvári Hirlap, 1914 (19. évfolyam, 8-130. szám)
1914-01-18 / 8. szám
1 ■' 1 - J-........ ....mr ii FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS LAPTULAJDONOS | . TÓTH ARTÚR. ij SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL | | TELEFON: 73. i. . ' i/ ’gpppmr'iu; MitiBitiii ■■ irwin un r" TJiálfrLTflJ' POLITIKAI LAP, MEGJELENIK SZERDA, PÉNTEK és VASÁRNAP. 8 SZÁM. 1994 JANUÁR 18. VASÁRNAP. XIX ÉVFOLYAM. g#»: WOiiV'%0* , lAMfiJIAfíil II W* li*&3im*SIKaiiMfrs •■ Ml I II—will l IIIWH nil 1111 II MIMAS Elofiz: :*? 1 évre ~ jg korona. — % évre -- 6 korona. - % ewt m4 iffftma. lytar''- «r. ■-• Hirdetések árszabás szerint FUCUcLEN MAGYARORSZÁG? CSAKIS A MAGYAR IPAR?'r PARTOrpTIC! jarmt 17. , Akinek •'■rfni&lkezésére áll a fegyveres fiatalom, az úgy tesz és bánik a mapv zeilel, amint neki tetszik £.«. jólesik. Akkor, úgy és annyiszor rugdalja fel az alkotmányt, a törvényt, az igazságot, a jogrendet,, a ptaktikai tisztességet,,a köz.erkölcsiséget s n$$és esélyt, ma már inkább csak frázisszámba messz igéket, A ért mincenekesek es ramdenek fölött a fegyveres hatalommal lehet, kierőszajtokr: a leginfáansabb önkényuralmat, a fegyveres hatalmaimnak lehet szankcionálni a leggalápabb , politikai visszaéléseket, sőt csakis a .fegyveres hutalommal lehet olyan állapotokat te-, rengni, minek ma a mi szerencsétlen határ-.kat sújtják A fegyveres hatalommal a bécsi parancs jóvoltából. ez :r.^r?rLa derék Tiszt 'Pista gróf 1bin&z!e*’erTiek y€bmí*kezik, tehát, nagyon természetes ha az történ.;«' amit ő akar, sitti neki tetsző • és jólesik. Az alkotmányba törvény, az igazság, • a jogrend, a a politikai tisztesség *stbi pedig az. aim tő diktál vagy «aktálits a* erre alkalmas rhungói álltat. Ezek a liliom allíngók pedig nemcsak özolgöialku é« síolpálatkés? oszályhordozó’' a fegyveres balatonmal övezett uralomnak de a legcinikusabb végrehajtói u* / önkénynek képviselőhárcában épfen mint künna a közigazgatási pontokon a povábbi előmenetelüket lesik, - ■ *,innét -ered ;és van uh, mat- árpolitikai -és egyéni önérzet fás érzék olyfoku lazósága, sőt sülyedzése- mely ' lássa kitért t megszokottá teszi a l«g£.y alázatosabb politikai galádságokat, eltűri a törvény azv igazság ése jogrendolytonsos utcai kérésétj a átungóuralom nyílt po •TwirrniiiMT 1 rr-n—•” ~ > —- ■ -■-r-y-.-y— f-rtf Uß ■ t; H mmdezt meptürpyu ielletne.JViert valamint a mungó Kalarfiiaskodásnal re’delezésére áM a fegyveres eszköz, a Gerő-félé ekaszabolási daljáték, viszont a törvénytisztelet, az igazság és jogrend semmiféle kirendelt védelemre nem szándithat. Így test a politikai közélet a derék fisz a Pista gróf korszakában A nemzetre még megtiszteltetés, ha ez a »vaskezű nagy államfárfrú letöri saját nemzetének alkotmányát, m «tisztelt barátjának* nevezi az uralkodók tevében itéletileg megbélyegzett só-és pinkapanamistát, ha a mungók hárselnökével és mentelmi bizottságával kitiltás; komédiákat endeztet az ellenzéki képviselőkkel szemben, ha a‘legkirívóbb pro potenciával jutalmazza és föntett isi áldozatkész ,kérésért ha a nemzetiségekkel utálatos nemzetellenes paklizásra bocsátkozik, ha a politikai erkölcstelenség raételyét széthinti az egész országban természetesen a. Bérsből kegyes mosollyal rendelkezésére bocsátott fegyveres fialom mellett, nehogy a nemzeti közélet felháborodása, meg* nyilatkozhassék és elsöpörhesse őt minden jóval megkent..manga. kompániájával együtt És itt újra nevetségszámba megy ama naiv felfogás, mely a bungó képviselőházban a parlamenti nívót, az érvekkel való küzdelmet vagy a meggyőződés fegyverét keresi. Beszélhetnek, érvelhetnek, a legelemibb igazságokat vagdalhatják a mungótábor fejéhez, annak bliktri a nemzet érdeke, a törvény, igazság vagy jogrend tisztelete, a mangótábor, amire ezt az eddigi politikai tapasztalatok is bizonyítják, megrendelésre kinyett parancs szerint dolgozk, végzi a „nemzed munkát"— azt a munkát, mely minden tisztesénél és hazáját szerető polgár arcára szégyenpirt csal és oly gondolatokat kelt lelkében, amiket nem lehet semmiféle alkalmi pártpolitikai törvénygyártással béklyókba verni. És valamint az eddigi históriai példák szintén tanúsítják, az ideig-óráig eltújtott közérzület hamuja alatt ott lappang, közelégületlenség parázsa, a tűrés némasága, a hatalom súlyával megterhelt levegő még nem jelent, a megnyugvást, a gonosz trmiátussal elkövetett politikai bűnök még nem órják ki végképen a politikai tisztesség csiráit, úgy elkövetkezik ama idő is, midőn a derék Tisza Pista gróf uralma is felbukstíkezik és a bécsi kegyes mosolyok fináléját az a sors követi majd, amit már eddigi nemzetruffikáló politikájával is buscsal? kiérdemli ... ilYJHK. A városi pénzügyi szakosz- tály 1. hó 16-án ti u.lés 4 órakor ülést tartott Mohai Lajos pénzügyi tanácsos elnökletével. A jegyzőkönyvet farkas Sándor aljegyző vezeti. Jelen voltak Csebaila György, Gerő Jakab, Kaltenecker Márton, Kari István, Keresztes Zsigmord, Maron István, id. Pápay Nándor, Pető Miksa és Weisz Miksa A mutatványos előadások után szedendő díjszedésre ndve a szakosítály azt javasolja, hogy ne készíttessék új szabályzat, hanem, , maradjon meg a régi. — A gyógyszertárak adásvevési, engedélyezési illetékeire vonatkozólag a szakosztály javaslata az,hogy az adásvételnél az érték 2%-ka, személy jogú gyógyszértámat öröklés esetén semmi, de rea’jogu gyógyszertárod öröklés esetén 1*^ ék,''t vábbá egy uj gyógyszertár engedélyezésén 7 10,000 korona díj illetve illeték ^fiz-tte^áek a város pénztárába. (Az új gyógyszertárak engedélyére khón túl maga összeggel szembem Dsebaila György különvéleményt jelentett be.) Ugyancsak a szakosztály a magánfelek részére szolgáló bizonyítványok kiállításáért járó díjszedési (1 korona) szabály-MlMiEfTlM C ÜT EGY S^Ty'Asszony: A . 'VNígha- ÁGOSTON MIHÁLY. -k ■»..; 1' l ■ v .«- (Folytatás.) Hanem te csakbeszélsz és nine; hitesd..,pines bizalmad,magadban ! Fel-fel bődülsz...pruitozgi a , zsarnokok ellen, de felsz magadtól, mert ismered a kezedet a veres kezedet. .... .. Golakoff, megszólalt. Halkan félénket rezgeti a hangja. — No jó, hiszen te isti iskolázott ember, vagy, én inkább kérlek, hogy magyarázd meg nekem mindezt, mert szeretlek hallgatni. . — Hát nem érted? Golakoff a fejét csóválta. — Nem. „ — Annál lelketlenebb gazember vagy, hogy ok nélkül köpködsz ki mindenfélét. Olyasvalamibe kotnyeleskedtél bele... Hát gyilkolnál, és nem tudod miért? Van lelked? Ember vagy te? . . . Szépen rád ilik a közmondás : Sutor ne ultra erepidam .. Különben jó lesz, ha elhallgatunk ezekkel a badarságokkal ! Dolgozz és éljl!Vedd a kezedbe a bibliát, aztán a történelmet, aztán gondolkozzál, majd más eredményre jutsz ! ... Szép ha az ember gondolkozik, de ésszel és nem baromi ösztönnel!uolakott Szemeiben könyek csillogtak. Le volt győzve. Félrevonult a ládára, mint egy sebzett vad és többé egy szót sem szólt. Anája tudta, hogy a festőnek nincs egészen igaza, de mert a festő is már elemében volt, nem akarta tehát a további vitát provokálni. Mellém ült és halkan beszélni kezdett. A hangja úgy hallatszod, mintha nem is egy emberi lény, hanem a végzet beszélt volna : — Higgj nekem ! Az orosz mind élhetetlen, beletemetkezik a pálinkába, aztán semmi . . . Ismertem, rajtad kívül egy másik magyart is, még a jég hátán is megélt volna . . . Talán lopott . . . Mindegy . . . Csakhogy eszes, okos fickó volt s ami száraz filozófiánkat kinevette ... Az életet is kinevette . . . Ilyen emberrel játék az élet... Ezek csak arról vitatkoznak, hogyan lehet egyszer sok ember boldog, saját magukkal nem törődnek, szivük-lelkük a közé . . . Burrev, Szamonoff, meg a többi, mind . . . Ez nem helyes: előbb én, aztán a többi ... Más az, amit a festő mond . . . — Ugye van Anása, — mondtam neki, — nem is neked való ez az élet . . . A leány arca elkomorodott, sovány kezét felemelte. — Pszt ... ezt te nem tudod; vannak dolgok, amik ellen hiába küzd az ember . . . Ilyen, ezek közé tartozik az én életem is . . . Az én magánügyem kis fiú .. . Aztán miért? Anája ny írósága egészen felbátorított. — Mert kiéget, elhamvaszt, leszedi arcodról a rózsákat! Mosolygott és elgondolkozva beszélt: — A rózsák ... a rózsák !... Oh a rózsák! Az én Számomra nem teremnek töbrce rózsák . . . Elmúlt, vége . . . Rigában kellett volna maradnom, trafikot kellett volna nyitnom, vagy almát árulnom, most más lennék . . . Lenne rózsám, fiatal lennék, így ... Az elemek barátom az elemek . . . Némi szimpátia, semmi egyéb . . . Meghalok, aztán elrothadok, más leszek ... Fa vagy virág, vagy madár s ez oly szép, oly vigasztaló . . . — Sivár okoskodás ez Anása ! Nő vagy. Nő ... — mondta a lengyel fiú. A leány megpaskolta a fiú arcát. — De ha semmi bajom ! A konyhában ezalatt vígan jártak az adomák. A festő a mandolinon játszott, Vladimirov pedig kuplékat énekelt hozzá. Ezt az embert épenséggel nem érdekelték az érzések, sem a problémák, azért tetszett meg Anásának. Őt csak az élet és a mulatság érdekelte. Az asszonyok, Jocanine és szállásadónőnk kitűnően mulatnak rajta, mert már nagyon el volt ázva; a kupléi mindamellett frissek, érdekesek és ötletesek voltak ; a Lila bugyogóról szólt az ének. (Folyt. kov.) Tf-I