Fayer Gyula - Vikár Béla (szerk.): Az egyházpolitika első fele - Szilágyi Dezső beszédei 2. (Budapest, 1909)

A gyökeres szabályozás felé. Alapozás

132 • A gyökeres szabályozás felé. Alapozás­­ zati javaslatot, amelyben az ügy elejtését láttam, hogy ezt kárhoztattam, hogy az ügynek nem elejtését, hanem azon szélesebb körben való felkarolását vártam, amelyet innen sürgetünk: ebben és a főrendiház elemeire tett nyilatkoza­tomban ellenmondás nincs , mert pozitíve vagyok értesülve arról, hogy a főrendiházban ezen törvényjavaslat ellen szavazó elemek közt olyan elemek is vannak, kik egy szé­lesebb alapra tett kezdeményezésre szavazatjukat adták volna s erre nézve, ha kell, magánúton felvilágosítással is szolgálok. Én ezen okból is tettem ama nyilatkozatot és fentartom azért is, mert egyaránt helytelennek tartom azt, ha a főrendiházi elemek minden különbség nélkül reactió­­val és középkori nézetekkel vádoltatnak, — bár voltak ott kétségtelenül középkori nézetek is — mint amilyen igazság­talannak és helytelennek tartom, ha a polgári házasság barátait a másik oldalról forradalmi és felforgatási törekvé­sekkel, a házasság erkölcsi alapjainak aláásásával akarják vádolni, akarják azonosítani. Ily nyilatkozatokban nemcsak ellenmondás nincs, hanem ez tisztán a politikai méltányosság és helyes megítélés követelménye. (Helyeslés balfelöl.) Ezzel a tanácskozás befejeződvén, a kérdésben név szerinti szavazással döntöttek. A 410 magyarországi képviselő közül, az elnök nem szavazván, igennel 171, nemmel 131 szavazott, távol volt 107 . Tisza Kálmán miniszterelnök indítványa tehát mindössze 40 szótöbbséggel győzött. A GYÖKERES SZABÁLYOZÁS FELÉ. ALAPOZÁS. FŐRENDI REFORM. El kell ismernünk, hogy a részleges megoldásra tett kísérlet kudarc­a a kormányt sem el nem csüggesztette, sem reformáló szándékától el nem tántorította. Ellenkezőleg, a bal­siker csak megaczélozta erejét. Most már tisztán állott előtte a helyzet, hogy akár félrendszabállyal, akár mélyebbre ható reformmal iő az egyházpolitika terén, minden igyekezete meg

Next