Színházi Élet, 1919. március 16–22. (8. évfolyam, 11. szám)

1919-03-16 / 11. szám

18 SZÍNHÁZI KLEF- dal, a modern zongorapedagógia egyik legje­lesebb fiatal képviselőjével töltötte be, aki eddigi tanári és művészi működésével kétség­kívül rászolgált erre az elismerésre. Oszvald János másik állása nem kis felelősséggel járó könyvtárosi tisztség dr. Ember Nándoré, az új titkáré lett. Moravcsik Géza, a távozott titkár állását, mint ismeretes, helyettes igaz­gatói címmel Kodály Zoltán kapta meg, az adminisztratív teendők végzésére azonban Doh­nányi javaslatára külön titkárt nevezett ki a közoktatásügyi miniszter dr. Ember személyé­ben Dr. Ember Nándor még egészen fiatal ember. Jeles képességű pianista, növendéke volt és e hóban tartandó Dohnányi bemutat­kozó hangversenyét nagy érdeklődéssel várják. A mult évben zenetanári oklevelet nyert a Zeneakadémián s ezzel egyidejűleg kapta meg középiskolai tanárrá való képesítését is. A teljes tanári kar múlt szombaton kon­ferencia keretében tisztelgett Dohnányi Ernő­nél, aki tanártársai támogatását kérve, kijelen­tette, hogy minden tanártársa részéről köszö­nettel vesz az intézet fejlesztése érdekében tapasztalati úton kialakult gyakorlati tanácso­kat. A reformtervek megvalósítására vonatkozó­lag közvetlenül Dohnányi véleményét kértük ki. — Nagy reformokról — mondta Dohnányi — az idei tanévben már nem lehet szó. Lelkiisme­retesen igyekszünk befejezni a tanítást, meg­tartjuk a szokásos vizsgákat, a jövőben be­iratkozó növendékek azonban már új tantervvel és tanítási módszerrel találkoznak, melyet a tanári karral egyetértően most készítek elő. Egyik legfontosabb része ennek a reformnak az, hogy a növendék szabadon választhatja meg tanárait, de megadom minden tanárnak a lehetőséget arra, hogy tehetséges tanít­ványait felvihesse a legfelsőbb osztályokig is. Nem fordulhat elő tehát a jövőben az, hogy X tanár éveken át vesződik egy növendékkel, aki az akadémiai osztályokban azután Y. tanár keze alá kerül és mint ennek sikerrel végzett növendéke hagyja el az intézetet. Ezt az el­határozásomat, mely régi válaszfalakat dönt le, sokan oda igyekeztek magyarázni, hogy a jövőben művészképzője lesz minden tanár­nak. Nagy tévedés. A művészképző, mint külön magasabb kiművelési tanfolyam, a jövőben is fel fog állni. — A reformterveim egyébként távolról sem akarják az intézet eredeti struktúráját meg­bontani. Az én törekvésem főleg a nívó eme­lésére szorítkozik. Meg akarom szüntetni a Zeneakadémia mai tisztára középiskolai jelle­gét és ki akarom építeni az egészet európai színvonalon álló zenei főiskolává. Ebből megint a laikusok azt következtetik, hogy tervezetem szerint megszűnnék a gyakorló és előkészítő tanfolyam. Az elsőre tanalhatlanul szüksége van a tanárképzőnek, mely a gyakorlati pedagógiát csak növendékek segítségével taníthatja, az előkészítő nélkül pedig nem lehet a növendé­ket az akadémiai osztályokba tenni. Az aka­démiai osztályokkal azonban megszűnt nálunk eddig a magasabb zenei kiképzés, vagyis olyan­formán volt a növendék, hogy elvégezte a zenei középiskolát és nem mehetett egyetemre. Ha ambíció volt benne és megtehette, elment valamelyik külföldi zenei főiskolába, vagy egy híres külföldi mesterhez. Ezt a visszásságot akarom megszüntetni. A Zeneakadémiának a jövőben a legmagasabb zenei kiképzést is meg kell adnia. A főiskolává való fejlesztést tehát nem szabad úgy képzelni, hogy a meglévőből el akarok venni. Ellenkezőleg : hozzá akarok tenni. A tanári karral teljes egyetértésben dol­gozom és hiszem, hogy jövő évre ilyenkor más képe lesz a Zeneakadémiának. A SZÓKIMONDÓ ASSZONYSÁG J­ANKOVICH M­­GDA Lázár Oszkár rajza

Next