Színházi Élet, 1919. március 16–22. (8. évfolyam, 11. szám)

1919-03-16 / 11. szám

17 SZÍNHÁZI ÈscË­ n A Zeneakadémia új korszaka — Dohnányi Ernő a reformtervekről — Dohnányi Ernő a múlt héten elfoglalta hivata­lát a Zeneakadémia igazgatói szobájában és m­egkezdte­ működését, melynek súlypontja egye­lőre a nagy multú zenei intézet újjászervezése lesz. A konzervatóriumi fokra jutott zenei nevelő­intézetből igazi, komoly zenei főiskolát akar Dohnányi fejleszteni, mely egyedülálló legyen az országban és ugyanolyan színvonalon áll­jon, mint a külföld hasonló irányú nagy inté­zetei. Az új igazgató evégből enyhíteni akar az eddigi tanítási tervezet hivatalos merevsé­gén, több szabadságot akar biztosítani tanárok­nak, növendékeknek egyaránt, mert igen helye­sen úgy véli, hogy a művészet nem fejlődhet kasztszerűen, hanem csak egyéni tulajdonságok, tehetség és tanulástól, tanítástól független sze­mélyes képességek szerint. Dohnányi már évekkel ezelőtt részletes programmot dolgozott ki a Zeneakadémia reformjára vonatkozólag, de ennek a reformtervezetnek még a tárgya­lása is megfeneklett a régi rendszer bürokra­tikus aggodalmaskodásain. Most azután Doh­nányi maga valósíthatja meg mindazt, amit két évvel ezelőtt hivatali elődjének ajánlott. Az új igazgató működése néhány kinevezés­sel kezdődött. Fiatal, érdemes művészek jutottak ismét a Zeneakadémia tanári karába. A hegedű­tanszakon Waldbauer Imre kapott „katedrát". A Waldbauer-Kerpely-féle európai hírű magyar vonósnégyes társulat kitűnő megalapítója, kinek zenei és technikai jelességeit jól ismeri a nyil­vánosság, bizonyára nemes hivatást fog tel­jesíteni tanári minőségében is. Új tanára a Zeneakadémiának a fiatal Radnay Miklós is, aki épen a napokban aratott friss zeneszerzői sikert „Orbán vitéz" című szinfonikus művével, melyet a Filharmóniai Társaság mutatott be. Radnay a Zeneakadémia neveltje. A nagyhírű, Koesslernek, majd ennek távozása után a minap elhunyt Herzfeld Viktornak volt a tanítványa és ifjú kora mellett is gazdag zeneszerzői sike­rekben. A most előadotton kívül a filharmoni­kusok régebben már két művét adták elő, 1912-ben Szinfonikus szvit-jét, 1915-ben pedig „Mese" című szinfonikus költeményét. Zongora­műveit Magyarország valamennyi zeneiskolája felvette hivatalos tantervébe, dalait a legkivá­lóbb énekesnők, köztük Durigó Ilona külföldön is, nagy sikerrel éneklik. A múlt évben „Az ifánsnő születésnapja" című Wilde-meséből készült pantomimje került bemutatóra az Opera­házban, jelenleg pedig „Három szív" című kétfelvonásos vígoperáján dolgozik, melynek szövegét maga írta, Arany Jánosnak egyik szájhagyomány utján fennmaradt eszméjéből. Tanári kinevezése kétségkívül nagy nyeresége lesz a reformálás előtt álló Zeneakadémiának. Herzfeld Viktor váratlan halála Dohnányi hivatalba lépésével egyidejűleg aktuálissá tette a zeneszerzési tanszak új beosztását is. Az új igazgató úgy intézkedett, hogy Kodály Zoltán helyettes igazgató, aki eddig csak a zeneszer­zési tanfolyam két első osztályában tanított, megbízta az összes osztályok vezetésével, de mellette felállított még egy tanfolyamot, mely­nek vezetését Weiner Leóra bízta. Mint Koess­ler idejében tehát ismét két zeneszerzési osz­tálya van most a Zeneakadémiának és a növen­dékeknek tetszésére van bízva, hogy Kodályhoz vagy Weinerhez iratkozzanak be. Oszvald János nyugalomba vonulásával meg­üresedett a zenetanárképző vezetői állása. Ezt a fontos tisztséget Dohnányi Székely Arnold­ |DR DÁNIEL Karinthy rajz,

Next