Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet

N - Negrutiu (Fekete) János - Negrutiu (Fekete) Miklós - Negyedes Pál - Négyesy László

851 Negrutiu—Négyesy 852 lányait végezte, tanári és bölcseletdok­tori oklevelet és azóta a fiumei állami főgymnasiumban tanítja a latin és görög nyelvet. — Jókai Libapásztorát fordította olaszra (La pastore delle odhe). — Mun­kája : De Marci Chronicae de rebus gestis Ilungarorum latinitate. Dissertatio philologica. Bpest, 1890. (Előbb az Egye­temes Philol. Közlönyben jelent meg). Magyarország Vármegyéi és lakosai. Buda­pest, 1897. 137. 1. — Vajda Emil Névkönyve. Negrutiu (Fekete) János. L. Fekete (Negrutiu) János. Negrutiu (Fekete) Miklós, görög egye­sült lelkész. — Munkája: Nu me uita! Collectione de versuri pentru occasiuni funebrali arangiata prin . . . Szamosujvár, 1888. (4. kiadás. U. ott, 1895.) — Szer­kesztette a Preotulu Românu scolast. şi liter. cz. havi folyóiratot 1875-től 1890-ig és az Amicul Familiei cz. folyóirat négy számát Brassóban 1881-ben. Gross, Julius, Kronstädter Drucke. Kron­stadt, 1886. 162. 1. és a magyar n. múzeumi könyvtár példányairól. Negyedes Pál, r. kath. lelkész, szül. 1753-ban, mint győrmegyei növendék­pap 1777-ben áldozópappá szenteltetett. 1779-ben győr-belvárosi káplán volt, hol feltűnt beszédeivel, habár vézna, beteges volt s külső előnyökkel nem dicsekedett. 1780-ban káptalani káplán és nemsokára házasságvédő lett. 1789-ben mint a domus presbyterialis aligaz­gatója s 1794-ben mint az Orsolya-szü­zek gyóntatója említtetik. Folytonos be­tegeskedése miatt fölmentetni kérte ma­gát hat évig betöltött hivatalától. A nép szentes papnak nevezte kitűnő jámbor­ságáért. Meghalt 1803-ban Győrött. — Munkái: 1. A római magyar nemzeti katekizmusokból kiszedett keresztény tu­domány, melyet a tudatlan köznépnek oktatására predikátio formában az esz­tendőnek minden vasárnapira elosztott és közönységessé tett némely győri püspök­ségbeli egyházi pap. Győr, 1793. (Név­telenül). — 2. Minden mostani fenn álló innepekre, és némelly különös szen­teknek rendkívül való isteni tiszteletek­nek, hálaadásoknak, könyörgéseknek és más jeles ájtatosságoknak napjaira szol­gáló prédikátziók. U. ott, 1800—1801. Három kötet. (Ism. Annalen der Litera­tur 1805.). — 3. Lelki kalauz a ki a természet szerént­ való nyavalyában hal­dokló betegeket, vagy a törvényesen ha­lálra itélt rabokat az örökké-valóságnak boldog úttyára elvezeti. Komárom, 1801. 2 4. Apostoli kalászai. Az az: Három esztendőre szolgáló innepi, és vasárnapi prédikátzióknak rövid rajzolati, és tsupa summái, mellyeket minden lelki pásztor kevés toldalékokkal a maga tetszéséhez alkalmaztathat, és könnyű munkával tellyes készületű prédikátziókká tehet. Győr, 1802. (Ism. Annalen der Literatur 1805.). Calendarium Dioec. Cleri Jaurinensis 1803. — Danielik, M. írók II. 225. 1. — Uj M. Sion 1876. 28. 1. — Figyelő I. 1876. 362. 1. — Petrik Bibliogr. Négyesy László, bölcseleti doktor, gym­nasiumi rendes és egyetemi magántanár, a magyar tudományos akadémia leve­lező tagja, született 1861. márczius 6-án Szentesen (Csongrád megyében); közép­iskoláit ugyanott és Egerben, felsőbb tanulmányait a budapesti egyetemen és Bécsben végezte. Az egyetemen iroda­lommal, aesthetikával és nyelvészettel foglalkozott. Budapesten szerezte meg tanári és doktori oklevelét. 1885-ben az egri katholikus főgymnasiumhoz hívták meg helyettes tanárnak és a második iskolai év közepén rendes tanárrá lép­tették elő. 1887-ben az akkor állami ke­zelésbe vett szolnoki főgymnasium ren­des tanárává, 1891. a budapesti tanár­képző-intézeti gyakorló főgymnasium ve­zető tanárává nevezték ki. 1893-ban a budapesti egyetemen az irodalmi segéd­tudományok (költészet- és szónoklattan, stilisztika) magántanárává habilitálták. 1896. május 15. óta a magyar tudomás

Next