Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 10. kötet
P - Péterfi Tibor - Péterffy Zoltán (jagócsi) - Péteri Endre - Pétery Károly
885 Péterfi—Pétery 886 ban megjelent regényei: Szegény Bardóczné (Képes Családi Lapokban 1897.); Mi a legdrágább (Függetlenségben); Harczban a szabadságért (Független Újság 1902); Hogy lett a székelyből góbé? regényes mese az Apaffiak korából, 2 kötet (Független Újság 1904.). — Eredeti népdalai közül Dankó Pista buszát, Greisinger Iván tizenegyet zenésített meg. — Szerkeszti a Székely Könyvtárt 1904. szept. óta. — Kéziratban : Magyarország végnapjai, regény, 2 kötet; Fekete könyv, regény; Háromszéki rózsák, népszínmű, Dankó zenéjével (szinre került Marosujvárt 1896. és több erdélyi színpadon); Három góbé, eredeti székely bohózat; Petőfi Székelyföldön, színmű ; A góbék, bohózat (két év óta a Népszínháznál). Független Újság 1896. 52. SZ. arczk. — Reggeli Újság 1899. 157. SZ. — 31. Könyvészet 1900., 1901., 1903. — Budapesti Hirlap 1901. 19. SZ — Pesti Hirlap 1902. 185. sz. és önéletrajzi adatok. Péterfi Tibor, orvosnövendék, szül. 1883. jún. 22. Deésen (Szolnok-Dobokam.). — írt elbeszéléseket és költeményeket a kolozsvári és bpesti Egyetemi Lapokba, az Erő cz. ifjúsági lapba, az Újság, Besztercze, Miskolczi Hirlap napilapokba, a M. Szalon és M. Közélet szépirodalmi és társadalmi közlönyökbe; természettudományi és bölcseleti czikkei vannak az Egyetem cz. ifjúsági folyóiratban, a Huszadik Században és az Urániában. — Munkái: 1. Emlékbeszédek márczius tizenötödikén. Kolozsvár, 1899. — 2. Heine, Müsset, Petőfi. Irodalmi tanulmány. Bpest, 1900. — 3. Haeckel. U. ott, 1902. (Különnyomat a Huszadik Századból). A magyar n. múzeumi könyvtár példányáról és önéletrajzi adatok. Péterffy Zoltán, (jagócsi), m. kir. ipari felügyelő, jagócsi Péterffy József, miniszt. biztos fia, szül. 1855. decz. 25. Józsefházán (Szatmárm.); 1880 óta Pozsonyban a város közgazdasági előadója és m. kir. ipari felügyelő. — Czikkei a Pressburger Zeitungban (1881. Die Wirkerei Industrie, 1882, Das lange Borgen ein Krebsschaden unseres wirtschaftlichen Lebens, 1883. Die Arbeitsbücher, zur Frage des neuen gewerbgesetzes, Zur Frage des gewerblichen Unterrichts, An Eltern und Lehrherren, Unsere Lehrlinge, Lernen und lehren wir, 1884. Hausirende Kinder, Woher kommen die vielen stellenlosen Kommis, Zur Reform des Dienstvermittlungswesens, Rettungsanstalt für junge Mütter sat.); az Egyetértésben (1883. A magyar textilipar); az Oest. Leinen u. Woll Industrieban (1884. Ungarische Industrie und ausländisches Kapital); a drezdai Social-Correspondenzben (1884— 85. Apróbb közlések a munkás ügyekről); írt még a Nemzetbe, a M. Iparba, a Pester Lloydba s a Nyugatmagyarorsz. Híradóba, főleg a háziipar és a nagyipar fejlesztése érdekében. — Munkái: 1. A közszövészeti ipar. Kassa, 1877. — 2. Jelentés a nm. földm.-,ipar-és keresk.-ügyi m. kir. minisztériumhoz Pozsony szab. kir. város közgazdasági viszonyairól az 1883. évben. Hivatalos adatok nyomán. Pozsony, 1884. — 3. Pozsonyváros közgazdasági előadójának jelentése az 1884. évben kifejtett működéséről. Bpest, 1885. — 4. Jelentés a nagym. fölmívelésügyi m. kir. miniszterhez Magyarország mezőgazdasági háziiparáról. Helyszínén tett tanulmányok alapján. Pozsony, 1893. — 5. A faipar. U. ott, 1893. 31. Könyvészet 1886. — Kiszlingstein könyvészete és önéletrajzi adatok. Péteri Endre. — Munkája: A szélsőbal bukása. Bpest, 1898. »]. Könyvészet 1898. Pétery Károly, földbirtokos és országgyűlési képviselő, kinek atyja P. András megyei táblabíró és anyja Mészáros Zsuzsánna volt; szül. 1819-ben Mező-Túron (Külső-Szolnokm.); iskoláit szülőhelyén kezdette, majd Debreczenben az ev. ref. kollégiumban folytatta s Pesten végezte