Földművesszövetkezeti Híradó, 1966 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1966-01-01 / 1. szám
A lakosság Szocialista társadalomban a gazdálkodás irányításának egyik fő eszköze a tervmutatók rendszere. Ezen keresztül biztosított az egyes népgazdasági ágak közötti arányosság, a lakosság igényeinek egyre bőségesebb áruválasztékkal történő kielégítése, a nemzeti jövedelem megfelelő ütemű növelése. A népgazdaság egyik fő ágazati része a kereskedelem terve. Ezen belül igen lényeges szerepe van a földművesszövetkezeti kereskedelemnek, mely megyénk területén a megyei összforgalomnak majdnem a fele. A megyei lakosság ellátásában betöltött jelentőségénél fogva az 1965. és 1966. évi földművesszövetkezeti kereskedelmi tervek kidolgozása a tagság, a választott vezetőségek és a dolgozók részéről igen alapos, körültekintő előkészítő munkát igényel. Egy földművesszövetkezet működési területéhez tartozó községekben a lakosság áruellátásáért, az érintett földművesszövetkezet gazdaságos működéséért elsősorban a vezetőségek tartoznak felelősséggel a tagság és a lakosság felé. A felsőbb szervek egyre nagyobb önállóságot biztosítanak a feladatok végrehajtásában, a gazdasági döntések meghozatalában és a tervek kidolgozásában is. Az 1965. évi tervteljesítési tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a földművesszövetkezetek megfelelően éltek az önállóságon belüli jogkörükkel és helyesen mérlegelték felelősségüket. Konkrét példaként szolgálnak ennek bizonyítására az 1965. évi tervteljesítések adatai. Természetesen a globális megyei tervteljesítésen belül a földművesszövetkezetek közötti tervteljesítésekben jelentkezik szóródás. Azonban a szóródás terjedelme a földművesszövetkezetek nagyobb részénél elenyésző. Ez annak eredménye, hogy figyelembe vették a lakosság igényeit az igazgatóságok, intéző bizottságok, a bolti és vendéglátóipari dolgozók javaslatait, kezdeményezéseit a tervfeladat meghatározásánál. E körülmények végső soron a reálisan feszített és a helyi igényeket, lehetőségeket jobban figyelembe vevő tervek kialakításához vezettek. Mindezeken túlmenően a reális tervfeladatok kialakításában, a népgazdasági és földművesszövetkezeti érdekek megfelelő összehangolásában — önállóság megsértése nélkül — lényeges szerepet töltött be a MÉSZÖV segítő közreműködése is. A tapasztalatok azt igazolják, hogy az áruforgalmi tervek kidolgozásában a földművesszövetkezetek vezetőségei által végzett keresletkutatási munka igen eredményesen hasznosítható, hiszen ők vannak állandó kapcsolatban a lakosság különböző rétegeivel és nap mint nap alkalmuk nyílik az újabb igények megismerésére. Az ellenőrzések alkalmával pedig az árubeszerzési és az egyéb kereskedelmi munka hiányosságainak feltárására. A bolti dolgozók viszont a fogyasztókkal történő állandó kapcsolatukon keresztül igen behatóan kell, hogy foglalkozzanak a keresletkutatással, ezen túlmenően pedig az általuk befolyásolható költségtényezők okainak megismerésével, mely lehetővé teszi, hogy a felesleges költségek csökkentésére ésszerű javaslatokat tegyenek. Az 1965. évi áruforgalmi tervteljesítés kedvezőtlenül alakult a bolti kiskereskedelmi üzemág vonatkozásában a verpeléti, káli, ludasi, ecsédi, horti és a kömlői, míg a vendéglátóipari vonatkozásban a verpeléti, ludasi, horti, kiskörei és bátori földművesszövetkezeteknél. A tervteljesítés alakulásában döntően két körülmény játszik közre. Az egyik a gazdálkodástól függetlenül ható jelenségek, mint a múlt évben fellépett száj- és körömfájás, árvíz stb. Ezekkel mint véletlen eseményekkel a tervkészítés során nem lehet számítani. Ilyen jelenségek bekövetkezése esetén a kitűzött feladatok elvégzése nagyobb erőfeszítéseket követel a dolgozóktól. Az évi munka értékelése során e kedvezőtlen jelenségek hatását fölöttébb mérlegelni kell. A másik gazdálkodástól függő jelenségek. Ebben lényegesen szerepet kap a földművesszövetkezetek előkészítő munkája. E területen további feladatok tehát a jelentkező vásárlóerők kiszámítása, a városok szívó hatásának mérése,okainak kutatása, a gazdálkodási eredmény tovább növelése érdekében a hálózat tervszerűbb, átfogottabb fejlesztése. A múlt évi és az 1966. évi tervkészítés során azonos jellegű hiányosságok jelentkeztek. A lőrinci, apci, horti, verpeléti, parádi és erdőkövesdi földművesszövetkezetek például az 1966 évi tervkészítés megalapozásához nem fogtak hozzá, kellő időben. Ez pedig kapkodáshoz, megalapozatlan javaslatok készítéséhez vezethet. Nem jó jelenség, hogy egyes elnökök, főkönyvelők a terv- és pénzügyi vezetőt — akiknek elsődleges feladatuk lenne ebben az időben az elemzések elvégzése — más jellegű munkával bíznak meg. Helyes kezdeményezés indult Tarnamérán, ahol az igazgatóság az 1966. évi reális tervfeladatok kialakítása érdekében az egyes tervfejezetek megjelölt határidőre való elkészítésére, a terv- és pénzügyi csoportvezető részére külön jutalmat tűzött ki. A földművesszövetkezetek igazgatóságai az 1966. évi áruforgalmi terveket már jóváhagyták. Ehhez hasonló körültekintő munkát igényel mind az összvagyon gyarapítása, mind a tagság és a dolgozók megfelelő anyagi érdekeltségének biztosítása érdekében az ez évi gazdálkodási eredménytervek kidolgozása is. Dr. Bakonyi József és a dolgozók javaslatai alapján készültek a tervek Eredmények a libafelvásárlásban A baromfifelvásárlás terén múlt évben legjobb eredményt a gyöngyösi járás érte el. Tervét 136 százalékra teljesítette. Nagyban elősegítette a jó eredmény elérését, hogy Viszneken 900 liba hizlalására kötöttek szerződést, melyet teljes egészében átadtak a termelők. Ezzel megszerezte a földműves szövetkezet is az elsőséget. A füzesabonyi járás második helyre került, de itt is a libahizlalással érték el a legjobb eredményt. Besenyőtelken 500, Füzesabonyban 429, Dormándon 200 libára kötöttek szerződést. A harmadik helyezést a hatvani járás érte el. Ebben a járásban Apc és Hort végzett jó munkát. A libahizlalási és értékesítési szerződések terén ebben a járásban Boldog község teljesítése kiemelkedő, ahol a termelők 900 hízott libát adtak át, első osztályban. Az egri és hevesi járásban nem sikerült a tervet teljes egészében teljesíteni. Az egri járásban az idei tapasztalatok alapján jobban meg kell szervezni a naposállat-értékesítést, és ezen keresztül a szerződéskötéseket. A hevesi járásban több mint 10 ezer liba került felvásárlásra, a tervet mégsem sikerült teljesíteni. Ennek egyik befolyásolja, hogy a kihelyezett naposcsibéknek csak a 6 százaléka került leszerződésre, a múlt évi 15 százalékkal szemben. Különösen nagy lemaradás tapasztalható a tarnamérai körzetben, ahol a kitűzött feladatoknak csak a felét végezték el. A pétervásári járásban csak két szövetkezet végzett jó munkát. Párádon és Pétervásárán teljesítették a terveket, a többi község azonban nagyon lemaradt. Mindezekből okulva az idei szerződéskötéseket időben meg kell kezdeni és ezekben a községekben is elő kell segíteni a baromfifelvásárlási tervek teljesítését. Okos Ernő... Gépíróversenyt tartottak a MÉSZÖV-ben A MÉSZÖV igazgatósága és a szakszervezeti bizottság gyors- és gépíróversenyt rendezett. A versenyen 15 gyors- és gépíró vett részt, a MÉSZÖV és a MÉK dolgozóiból. A versenyzőknek 10 perces gépírásmásolást és 10 perces gyorsírást 45 perc alatt kellett gépírásban visszaadni. Az izgalmas verseny három győztesét mintegy ezer forint pénzjutalomban részesítették A zsűri értékelése alapján első helyezést Balogh Miklósné MÉK-dolgozó érte el, 4657,5 ponttal, második Sós Erzsébet, a MÉSZÖV politikai osztály gépírója, 4499 ponttal, harmadik helyezett Gergely Lászlóné, a MÉK gépírója, 44165 ponttal. Az első helyezett 500, a második 300, míg a harmadik helyezést elérőt 200 forint pénzjutalomban részesítették. A további három helyezett könyvjutalmat kapott. Nagy veszteség érte megyénk földművesszövetkezeti mozgalmát. 50 éves korában, tragikus hirtelenséggel elhunyt Lizák Endre, a hevesi földművesszövetkezet kereskedelmi osztályvezetője. Több mint másfél évtizede jegyezte el magát a szövetkezeti mozgalommal. Munkáját mindig becsülettel végezte és ennek tudható be, hogy az egykori áruházvezető dolgozott a járási központban, megbecsülést szerzett és ismertté lett szinte az egész megyében. A hevesi szövetkezetnél, mint kereskedelmi főosztályvezető végzett kiváló munkát. Itt kapta a „Kiváló földművesszövetkezeti dolgozó” kitüntetést, majd 1964-ben a „Munka érdemrend” ezüst fokozatával tüntették ki. Nem kis része volt abban, hogy a hevesi földművesszövetkezet és a hozzá tartozó községekben egyre emelkedik a boltok színvonala, a forgalom és a szövetkezeti tagok megelégedéssel beszélnek e nagy szövetkezet munkájáról. Minden kedves olaajunknak eredmén nektmi gazdaei, hoiilog új énet kiadnunk Második helyezés a megyei sakkbajnokságban Az elmúlt napokban fejeződött be a megyei sakkszövetség által kiírt és rendezett MEGYEI KISCSAPAT (4 fő) sakkbajnoksága. A megyei csapatbajnokságon az egri csapatok kiválóan szerepeltek, megszerezve a bajnokság első három helyét. Külön öröm számunkra, hogy a megyei bajnokságban az egri VM MÉSZÖV sakkcsapata ebben a bajnokságban is kiválóan szerepelt. Az Egri Helyiipar csapata mögött megszerezte a második helyet, megelőzve a több első és második osztályú játékost szerepeltető Bükki VM, Gyöngyös és Hatvan város, valamint más sakk-válogatottakat A megyei csapatbajnokság helyezettjeinek, a napokban adta át Nagy Ferenc, a megyei sakkszövetség elnöke a városi sportszövetségben az okleveleket és a csapatok tagjainak járó érmeket. A megyei csapatbajnokság ezüstérmeit Nagy Lajos, Bíró Gyula, Simon György, Rajnavölgyi Vilmos játékosok kapták. A sakk-szakosztály Nagy Lajos szakosztályvezető irányításával, mint azt az eredmények is igazolják — kiváló munkát végez. Ezt bizonyítják még a városi egyéni, országos földművesszövetkezeti és Eger város csapatbajnokságában elért jó eredmények. Ki a felelős? Az országos szerveiknek olyan határozata van — figyelembe véve a helyi érdekeket —, hogy az egyes községek saját maguk lássák el a tsz-ek, vagy háztáji gazdaságok útján zödség-gyümölcsfélével a község lakosságát. Tudott dolog, hogy az ellátásért a zöldségáruk megtermeltetéséért végső soron a földművesszövetkezeti szerveik felelősek Nem találjuk szokatlannak ezek után, hogy az olyan községek, amelyeknek lehetősége van zöldségtermelésre, megtagadják, hogy községük lakói részére azt a kevés zöldségfélét is megtermeljék. Ostoroson többek között a tsz vezetősége a 207/1965. sz. határozatában kimondja, hogy mivel a „feltételek” nincsenek meg, kéri a járási fmsz igazgatóságát, hogy továbbra is gondoskodjon, illetve legyen segítségére Ostoros község zöldségellátását illetően Ugyanezt mondhatjuk el más községekről is, ahol — bár van lehetőség zöldségtermelésre — és a központi ellátásra is termelnek — a helyi igényeket, szükségleteket nem biztosítják, megállapodásokat nem kötnek. Nem hisszük, hogy Heves, Nagyréde, Gyöngyöshalász, Vécs, Egerbakta, Egerszólát, Noszvaj, Kál, vagy Ludas a központi ellátásba termelt mennyiégen kívül ne tudná biztosítani teljes egészében a helyi szükségletet. 1966. évben szeretnénk azt megoldani, hogy egy földművesszövetkezet körzetében 1—2 tsz biztosítaná a községek zöldségszükségletét. Erre megyénkben mindenütt megvan a lehetőség. Mégis miért zárkóznak el ettől termelőszövetkezeteink? Hiszen a helyi ellátásra lekötött zöldség átadása után a földművesszövetkezetek többet fizethetnek a mindenkori felvásárlási árnál a tsz-eknek. Vagy a földművesszövetkezetek vezetői hibásak? Nem keresik fel a termelőszövetkezeteket? Ez nagy felelőtlenség lenne Arról nem kell szólni, hogy milyen előnyökkel jár, ha a megtermelt árut a helyszínen adják át, ott, ahol megtermelik. Nincs fölösleges szállítás, fuvarköltség, az áru friss, és nem törődött. Ha csak azt nézzük, egyetlen termelőszövetkezetnek sem lenne szabad kifogásokat keresni. A földművesszövetkezeti vezetők az elmúlt napokban tervtárgyaláson vettek részt, ahol meghatározták az egyes községek burgonya, zöldség, gyümölcs felvásárlását, saját •^11 •$ihWti^ciftiScót A tgrnfílG"Jfccvi Tyóf/ríTMrócÓTM cfVÖ^I — evcsi, parádi, bétanátfalvi és még egy sor földművesszövetkezet nem tudja biztosítani, hogy a termelőszövetkezetek burgonyából helyi igényeiket kielégítsék. Vannak jó példák is, mint pl. a domoszlói, kápolnai, füzesabonyi, erdőkövesdi földművesszövetkezetek, ahol már évek óta jó összhangban végzik együtt a zöldségellátás és termelés lebonyolítását a körzetben működő termelőszövetkezetekkel. A nagyüzemi burgonya, zöldségtermelés mellett nemszabad megfeledkezni a háztájiban megtermelhető , bár kisebb tételű áruk átvételéről, amelyek elősegítik a helyi ellátást és mentesítik a központi készletek egy részét. Ahol még nincs megállapodás a községek ellátására, az fmsz-ek és tsz-ek fogjanak össze és biztosítsák a szükséges zöldségfélék megtermelését, felvásárlását. Különösen azok számára nem tartjuk célszerűnek a központi ellátást, ahol a termelési lehetőségek adottak, csakhát kényelemből „helyesebbnek” tartják, ha gondoskodnak róluk, mert a termelésért elsősorban ők a felelősek. Nagy Lajos — JÓ JÖVEDELMET biztosít a földművesszövetkezeteknek a baromfi és tojás felvásárlás. Az elmúlt évben jutalék címén a földművesszövetkezetek mintegy másfél millió forintot kaptak a baromfiipartól.