Tarjáni Acél, 1958 (8. évfolyam, 1-28. szám)

1958-06-20 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A SALGÓTARJÁNI ACÉLÁRUGYÁR PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA________ VIII. ÉVFOLYAM. 1 SZÁM ÁRA 30 FILLÉR 1958. JÚNIUS 20. (Beuuító találkozó lesz szombaton A Magyar—Szovjet Baráti Társaság acélárugyár­ szer­vezete a KISZ-szel, a Haza­fias Népfronttal és egyéb szer­vezetekkel karöltve 21-én szombaton magyar—szovjet baráti találkozót rendez. En­nek keretében délután a órakor a szovjet vendégek és 5 városi tanács képviselői megkoszorúzzák a szovjet­­ hősi emlékművet. A koszo­­rúzási ünnepség után az acél­árugyári Művelődési Otthon­ban este 8 órakor kultúr­műsor szórakoztatja majd a dolgozókat. Előtte beszédet mond Szakmár Rezső az MSZBT gyári szervezetének elnöke. A kultúrműsor keretében fellép az aszódi szovjet hely­őrség 30 tagú táncegyüttese és zenekara. 4 A műsor után tánc reggel óráig. A zenét az acél­árugyári „Szürke fiúk” szol­gáltatják. Kérjük gyárunk dolgozóit, hogy részvételükkel járulja­nak hozzá, a baráti találkozó sikeréhez. Gyárunk dolgozói nevében köszöntjük szovjet vendége­inket. Biztosak vagyunk ab­ban, hogy jól fogják érezni magukat Salgótarjánban és ez a találkozó a kezdetét jelenti majd egy jól fejlődő kultúrkapcsolatnak, amit jövőben szeretnénk még job­­­ban kialakítani az aszódi szovjet helyőrség kultúr-akti­­vistáival. Jól szerepeltek fiataljaink a 111. Megyei Ifjúsági Találkozón A III. Megyei Ifjúsági Ta­lálkozó megrendezésére jú­nius 15.-én került sor váro­sunkban. Úgy éreztük ezen a napon még a természetfe­­lelős is kitett magáért, hisz a korábbi borús időket ra­gyogó napsütés váltotta fel. Még nem volt 10 óra, ami­kor a fiatalok többezres tö­mege a gyülekező he­lyeken izgatottan várta a felvonulás kezdetét jelző díszlövést. S a várva várt pillanat elér­kezett. Hosszú végellátha­­tatlan sorokban jöttek a já­rások fiataljai, majd később városunk ifjúsága. Akaratlanul is tapsra ve­rődtek a tengerek, amikor az acélárugyári KISZ szerve­zet fiataljai tűntek fel a díszemelvény előtt. Az egyenruhás KISZ fiatalok mosolygó arccal, hatalmas táblákkal vonulnak el rende­zett sorokban. Elismerést váltott ki a fiatalok nagy­szerű teljesítménye­, melyet a hatalmas tábla hirdetett: „Már eddig 210.000 fo­rintot takarítottunk meg.” S jönnek, egyre jönnek hos­­­szú sorokban a gyár fiatal­jai. Zászlóerdők sokasága kö­zül csendül fel a harci kiál­tás. ..KISZ, KISZ hurrá...” Itt menetel a sorban a Pa­­panetz vasgyüjtőbrigád, az esztergályosok és sorolhat­nám valamennyi résztvevő nevét, hiszen valamennyien már hónapokkal ezelőtt ké­szültek az ifjúsági találko­zóra. A találkozó jegyében végezték el a többszázórás társadalmi munkát, a parko­sítást, s az elfekvő anyagok gyűjtését. S most a jól végzett munka örö­mével, a boldogság mo­solyával vonulnak hos­­­szú perceken keresztül a Lékai János KISZ szer­vezet fiataljai. A felvonulás után közel­ 10.000 fiatal hallgatta végig­­ Komócsin elvtárs ünnepi be­­­szédét s délután benépesül­­­tek a szórakozó­helyek. A fiú kollégium előtt az­ egybegyült fiatalokat a me­g­gye s köztük gyárunk kul­­­túrgárdája szórakoztatta. A találkozón népviseletben megjelent falusi lányok is nagy sikert arattak. Fia­taljaink hamar megtalálták a módját, hogy elszórakoztas­sák a csinos vendégeket. A jövő szakmunkásainak erőpróbája Gyárunk ipari tanulói a napokban feje­ az a miniatűr szövőgép, melyet a kiállításon zik be szakmunkás vizsgájukat. Bizonyságot működés közben mutattak be. Jól vizsgázott tesznek arról, hogy az eltöltött tanuló alatt mestereivé váltak szakmájuknak. Idő Angyal Barna tanuló, s nem hozott szégyent A mesterére, Ozsvart Sándorra. De ott volt a mostani szakmunkás vizsga külön erőpróba szövőgép mellett a műveleti tablók sokasága, volt tanulóink részére, mert a III. Ifjú- s az a miniatűr játszótér, melynek láttán az­sági Találkozó alkalmából az ipari tanulók ember kedvet érzett a kipróbálására is, munkájuk legjavából kiállítást rendeztek. És sorolhatnám még a villanyszerelő mű­ködő kis fűrészét, fékmágnesét, kapcsoló­­tábláját, az esztergályosok öt fokozatú drót­húzógépét, indikátoróráját és ki tudná még felsorolni azt a sok szép dolgot, melyet a gyár fiataljai a kiállításra vizsgamunka gya­nánt készítettek. Már hetekkel előbb megindult a készü­lődés a tanműhelyekben, hogy minél szeb­bet, minél jobbat készítsenek. Láttuk Bar­tók János és Reiner Tibor harmadéves ko­vácstanulókat, akik nagy lelkiismerettel végezték az utolsó simításokat azon a gyö­nyörű kovácsolt vasból készített virágáll­ványon, amelyet a kiállításon is az elismerés hangján méltatták a látogatók. Ezen kívül elkészítették a­ kovácstanulók egy működő , , ,, _ , vSgMlvínyTat ÄftSA’ a Szólói annak, hogy’ a jövő s mintT vasból, két SolS - egy ^munkásai megállják helyüket. S amiről darabból. a kiállított tárgyak nem kérkednek, hadd mondjuk el azt is, köszöntjük ipari tanulóink A lakatos tanulók is jól felkészültek, nem- tanárait és mestereit, akik nemcsak a szak­­csak a szakmunkás vizsgára, hanem a­ki­ ma ismeretére, de szeretetére is megtant­­állításra is. A kiállítás előtt már készen állí­tottá­k a jövő szakmunkás nemzedékét. A kiállítás emlékkönyve már az első na­ JCü&züaijük üzemi Lapunkat! Az ellenforradalom óta eltelt több mint másfél év alatt értekezleteken, taggyűléseken, egyéni beszélgetések során igen gyakran hallhattuk: „Mi lesz, mi rám az üzemi lapunkkal, mikor indul ismét a Tarjáni Acél”. Igen, na­gyon hiányzott mindannyiunknak. De meg kell érteni, hogy az ellenforradalom okozta 22 milliárd forintos kár, rossz gazdasági helyzetünk, papírhiány stb. voltak az okai a hosszú hallgatásnak. Tizennyolc hónap telt el a Tarjáni Acél legutóbbi szá­mának megjelenése óta. Súlyos események és tapasztalatok 18 hónapja. Ha végig­gondoljuk és boncolgatjuk a 18 hó­nap eseményeit sajátos módon kell megállapítanunk, hogy gyárunkban is igen sok párttag, pártfunkcionárius, fon­tos gazdasági beosztásban lévő ember és pártonkívüli dol­gozók esetében jelentős eszmei zűrzavar mutatkozott. Az eszmei zűrzavar nagyrészt az elégtelen ideológiai felkészültségre vezethető vissza, s éppen ezért nehéz fel­adat­ként állt és áll jelenleg is pártszervezeteink, tömeg­szervezeteink előtt megindítani a fejek tisztulását, az eszmei zűrzavar felszámolását. Az elleni forradalom óta el­telt időszak alatt gazdasági életünk országszerte, s így gyárunkban is konszolidálódott, s így lehetővé vált, hogy dolgozóink kérésének eleget téve június 20-án 18 hónapos hallgatás után ismét köszöntsük üzemi lapunkat, a Tarjáni Acélt. Mindazok a győzelmek, amelyeket pártunk az ellen­­forradalom leverésében, az ország gazdasági és politikai helyzetének gyors helyreállításában elért, elsősorban annak köszönhető, hogy hazánk és benne gyárunk dolgozóinak nagy többsége egyre aktívabban támogatja a szocialista építőmunka helyes politikáját. Mint ismeretes a politikai és termelési sikerek, a mi gyárunkban is szinte kézzelfog­hatóak. De behunyt szemmel járnánk, ha nem látnánk, hogy sok még a tennivaló a pártegység, a párt és a dolgozók kapcsolata, a pártfegyelem, s általában a politikai munka tartalmi színvonalának emelésében, szi­lárdításában. Két kézre való feladatunk van a gazdaságos termelésben a műszaki-szervezési intézkedésekben, munkafegyelemben, a selejt csökkentésében, abban, hogy a 1958-ban a múlt évihez magasabb nyereséget oszthassunk. Mind e feladatok megvalósításához fontos fegyver kezünkben az ismét megjelenő üzemi lap. Hozzájárulhat majd ahhoz, hogy gyárunk dolgozói gondjaikat, problémái­kat és sikereiket valamennyi dolgozó és valamennyi ve­zető ügyévé tegyék. Eszköz lesz arra, hogy a vezetők hétről-hétre szóljanak a gyár dolgozóihoz, megjelölve a legfontosabb tennivalókat, mozgósítva a célkitűzések va­­lóra váltásáért. Annak idején az ellenforradalom kivette kezünkből, a munkások kezéből a gyári sajtót is. Az újságot a mun­kások, a néphatalom, a párt ellen fordították, fegyverül használták a szocializmus ellen. A Tarjáni Acél — a munkások újsága. Minden sorával, minden mondatával a párt, a dolgozó nép céljait, érdekeit segíti majd meg­valósítani. Az a széles levelezőhálózat, amely máris ki­épülőben van az üzemi lap körül, az az érdeklődés, amellyel fogadták gyárunk dolgozói az előfizetésgyűjtést, egyértelműen jelzi, hogy sajátjuknak tekintik ezt a lapot. Ahhoz, hogy a Tarjáni Acél jól betöltse hivatását, az új feladatok, az új harcok küszöbén, nem lesz kön­­­nyű a dolga. Gyárunk pártbizottságának lapja nemes fel­adatot hivatott betölteni a dolgozók nevelésében, a kri­tikai szellem ápolásában, a szocialista építőmun­ka ránk eső része teljesítésében. Kívánjuk üzenni lapunk szerkesztő­­bizottságának, munkatársainak, levelezőinek, hogy ezt a feladatot közös ügyünk érdekében minél nagyobb sikerrel valósítsák meg. Tóth Pál a pártbizottság titkára ^o<x>o{kh>OwOooooooooooooooooooooooo!50oooo{x>oo< c Luké­tán altatták meg­­újító mozgalmunk feladatait Újítási ankétot tartottak szerdán este gyárunk leg­jobb újítói, műszaki dolgozói részvételével. Az ankéton Lizsnyánszky Antal főmér­nök elvtárs tartott beszá­molót az újító mozgalom fe­ladatairól. Többek között el­mondotta, hogy 1957. első ne­gyedévhez viszonyítva 29-ről ez év első negyedévig 129-re emelkedett a benyújtott ja­vaslatok száma. Az előkalkulált gazdasági eredmény az egész 1957- es évet és 1958. első ne­gyedévét figyelembe véve 141.000 forintról 328.000 forintra emelkedett. (A főmérnöki beszámoló rész­letesebb ismertetésére lapunk legközelebbi számában vis­­­sza­térünk.) A beszámoló után elhang­zott felszólalások során több figyelemre méltó észrevételt, javaslatot tettek az újítók. Szabó elvtárs a kohász szak­­szervezet küldötte pld. arról beszélt, hogy az újítómozga­lom fejlődésének milyen je­lentősége van a gazdaságos termelés ezen túl pedig a munkáshatalom további erő­sítése szempontjából. Varga elvtárs a újítási felelőse Hideghengermű arra muta­tott rá, hogy az újítási díjakat a jövő­ben, nagyobb körültekin­téssel a messzemenő gazdaságosság érvényesíté­sével határozzák meg. A jutalmazásnál vegyék fi­gyelembe a népgazdaság ér­dekeit. A kísérleti műhely létre­hozásának és hatásos műkö­désének jelentőségéről szó­lott Kassai elvtárs, gyárunk újítási vezetője,, majd rámu­tatott, hogy a műszaki dol­gozók nyújtsanak több se­gítséget a fizikaiaknak, hogy a kísérletezésekkel eltöltendő időt előre igényeljék az újí­tók. A különböző viták meg­szüntetése érdekében szüksé­ges, hogy a javaslatok ki­dolgozásának megkezdését már előzőleg jelentsék be, így elkerülhető, hogy vita támadjon azok között, akik esetleg ugyanazon témában nyújtanak be javaslatot. He­gyes elvtárs arra hívta fel a figyelmet, hogy az újítást ne csak addig alkalmazzák, amíg az újító felveszi a jutalmat. A párt- és szakszervezet nyújtsanak támogatást mozgalom erősítéséhez, első­­ sorban a dolgozók nevelésé­vel. A műszakiak pedig von­ják be a fizikai dolgozókat is az újítások kivitelezésébe. Véleménye szerint fontos, hogy minél több javaslat va­lósuljon meg a nehéz fizikai munkafolyamatok megkön­­­nyítésére. Mándoki elvtárs többek között arról beszélt, hogy Továbbá arról, hogy a mű­szaki dolgozók nem használ­tak még ki minden lehetősé­get, amely a mozgalom fel­lendítésében rendelkezésük­re áll. Longauer elvtárs, üzemágvezető azt kifogásol­ta, hogy különösen a műve­zetők és csoportvezetők kö­zött kevés az újító. Végezetül az ankét hogy a gyár elhatározta, főmérnöke időközönként fogadóna­pot tart az újítási irodán. A beszámoló és a vita után vacsorával vendégelték meg az ankét résztvevőit. Reméljük, hogy az újító ankét nagyban hozzájárul majd gyárunkban az újító­mozgalom még nagyobb fel­lendítéséhez. Kiváló újítóink már eddig is sok megoldatlan problémát oldottak meg si­keresen. Ennek alapján min­den bizonnyal számítani le­het arra, hogy ezután is nagy részt vállalnak majd azokból a feladatokból, melyek meg­oldása kedvezően fogja be­folyásolni a termelékenység emelkedését, a selejt és az önköltség csökkentését, de nem utolsó sorban a nehéz fizikai munkát igénylő folya­matok gépesítését is. az meg elbírálók jobban a teket. ismerjék rendele-

Next