Tarjáni Acél, 1958 (8. évfolyam, 1-28. szám)
1958-06-20 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A SALGÓTARJÁNI ACÉLÁRUGYÁR PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA________ VIII. ÉVFOLYAM. 1 SZÁM ÁRA 30 FILLÉR 1958. JÚNIUS 20. (Beuuító találkozó lesz szombaton A Magyar—Szovjet Baráti Társaság acélárugyár szervezete a KISZ-szel, a Hazafias Népfronttal és egyéb szervezetekkel karöltve 21-én szombaton magyar—szovjet baráti találkozót rendez. Ennek keretében délután a órakor a szovjet vendégek és 5 városi tanács képviselői megkoszorúzzák a szovjet hősi emlékművet. A koszorúzási ünnepség után az acélárugyári Művelődési Otthonban este 8 órakor kultúrműsor szórakoztatja majd a dolgozókat. Előtte beszédet mond Szakmár Rezső az MSZBT gyári szervezetének elnöke. A kultúrműsor keretében fellép az aszódi szovjet helyőrség 30 tagú táncegyüttese és zenekara. 4 A műsor után tánc reggel óráig. A zenét az acélárugyári „Szürke fiúk” szolgáltatják. Kérjük gyárunk dolgozóit, hogy részvételükkel járuljanak hozzá, a baráti találkozó sikeréhez. Gyárunk dolgozói nevében köszöntjük szovjet vendégeinket. Biztosak vagyunk abban, hogy jól fogják érezni magukat Salgótarjánban és ez a találkozó a kezdetét jelenti majd egy jól fejlődő kultúrkapcsolatnak, amit jövőben szeretnénk még jobban kialakítani az aszódi szovjet helyőrség kultúr-aktivistáival. Jól szerepeltek fiataljaink a 111. Megyei Ifjúsági Találkozón A III. Megyei Ifjúsági Találkozó megrendezésére június 15.-én került sor városunkban. Úgy éreztük ezen a napon még a természetfelelős is kitett magáért, hisz a korábbi borús időket ragyogó napsütés váltotta fel. Még nem volt 10 óra, amikor a fiatalok többezres tömege a gyülekező helyeken izgatottan várta a felvonulás kezdetét jelző díszlövést. S a várva várt pillanat elérkezett. Hosszú végelláthatatlan sorokban jöttek a járások fiataljai, majd később városunk ifjúsága. Akaratlanul is tapsra verődtek a tengerek, amikor az acélárugyári KISZ szervezet fiataljai tűntek fel a díszemelvény előtt. Az egyenruhás KISZ fiatalok mosolygó arccal, hatalmas táblákkal vonulnak el rendezett sorokban. Elismerést váltott ki a fiatalok nagyszerű teljesítménye, melyet a hatalmas tábla hirdetett: „Már eddig 210.000 forintot takarítottunk meg.” S jönnek, egyre jönnek hosszú sorokban a gyár fiataljai. Zászlóerdők sokasága közül csendül fel a harci kiáltás. ..KISZ, KISZ hurrá...” Itt menetel a sorban a Papanetz vasgyüjtőbrigád, az esztergályosok és sorolhatnám valamennyi résztvevő nevét, hiszen valamennyien már hónapokkal ezelőtt készültek az ifjúsági találkozóra. A találkozó jegyében végezték el a többszázórás társadalmi munkát, a parkosítást, s az elfekvő anyagok gyűjtését. S most a jól végzett munka örömével, a boldogság mosolyával vonulnak hosszú perceken keresztül a Lékai János KISZ szervezet fiataljai. A felvonulás után közel 10.000 fiatal hallgatta végig Komócsin elvtárs ünnepi beszédét s délután benépesültek a szórakozóhelyek. A fiú kollégium előtt az egybegyült fiatalokat a meggye s köztük gyárunk kultúrgárdája szórakoztatta. A találkozón népviseletben megjelent falusi lányok is nagy sikert arattak. Fiataljaink hamar megtalálták a módját, hogy elszórakoztassák a csinos vendégeket. A jövő szakmunkásainak erőpróbája Gyárunk ipari tanulói a napokban feje az a miniatűr szövőgép, melyet a kiállításon zik be szakmunkás vizsgájukat. Bizonyságot működés közben mutattak be. Jól vizsgázott tesznek arról, hogy az eltöltött tanuló alatt mestereivé váltak szakmájuknak. Idő Angyal Barna tanuló, s nem hozott szégyent A mesterére, Ozsvart Sándorra. De ott volt a mostani szakmunkás vizsga külön erőpróba szövőgép mellett a műveleti tablók sokasága, volt tanulóink részére, mert a III. Ifjú- s az a miniatűr játszótér, melynek láttán azsági Találkozó alkalmából az ipari tanulók ember kedvet érzett a kipróbálására is, munkájuk legjavából kiállítást rendeztek. És sorolhatnám még a villanyszerelő működő kis fűrészét, fékmágnesét, kapcsolótábláját, az esztergályosok öt fokozatú dróthúzógépét, indikátoróráját és ki tudná még felsorolni azt a sok szép dolgot, melyet a gyár fiataljai a kiállításra vizsgamunka gyanánt készítettek. Már hetekkel előbb megindult a készülődés a tanműhelyekben, hogy minél szebbet, minél jobbat készítsenek. Láttuk Bartók János és Reiner Tibor harmadéves kovácstanulókat, akik nagy lelkiismerettel végezték az utolsó simításokat azon a gyönyörű kovácsolt vasból készített virágállványon, amelyet a kiállításon is az elismerés hangján méltatták a látogatók. Ezen kívül elkészítették a kovácstanulók egy működő , , ,, _ , vSgMlvínyTat ÄftSA’ a Szólói annak, hogy’ a jövő s mintT vasból, két SolS - egy ^munkásai megállják helyüket. S amiről darabból. a kiállított tárgyak nem kérkednek, hadd mondjuk el azt is, köszöntjük ipari tanulóink A lakatos tanulók is jól felkészültek, nem- tanárait és mestereit, akik nemcsak a szakcsak a szakmunkás vizsgára, hanem aki ma ismeretére, de szeretetére is megtantállításra is. A kiállítás előtt már készen állították a jövő szakmunkás nemzedékét. A kiállítás emlékkönyve már az első na JCü&züaijük üzemi Lapunkat! Az ellenforradalom óta eltelt több mint másfél év alatt értekezleteken, taggyűléseken, egyéni beszélgetések során igen gyakran hallhattuk: „Mi lesz, mi rám az üzemi lapunkkal, mikor indul ismét a Tarjáni Acél”. Igen, nagyon hiányzott mindannyiunknak. De meg kell érteni, hogy az ellenforradalom okozta 22 milliárd forintos kár, rossz gazdasági helyzetünk, papírhiány stb. voltak az okai a hosszú hallgatásnak. Tizennyolc hónap telt el a Tarjáni Acél legutóbbi számának megjelenése óta. Súlyos események és tapasztalatok 18 hónapja. Ha végiggondoljuk és boncolgatjuk a 18 hónap eseményeit sajátos módon kell megállapítanunk, hogy gyárunkban is igen sok párttag, pártfunkcionárius, fontos gazdasági beosztásban lévő ember és pártonkívüli dolgozók esetében jelentős eszmei zűrzavar mutatkozott. Az eszmei zűrzavar nagyrészt az elégtelen ideológiai felkészültségre vezethető vissza, s éppen ezért nehéz feladatként állt és áll jelenleg is pártszervezeteink, tömegszervezeteink előtt megindítani a fejek tisztulását, az eszmei zűrzavar felszámolását. Az elleni forradalom óta eltelt időszak alatt gazdasági életünk országszerte, s így gyárunkban is konszolidálódott, s így lehetővé vált, hogy dolgozóink kérésének eleget téve június 20-án 18 hónapos hallgatás után ismét köszöntsük üzemi lapunkat, a Tarjáni Acélt. Mindazok a győzelmek, amelyeket pártunk az ellenforradalom leverésében, az ország gazdasági és politikai helyzetének gyors helyreállításában elért, elsősorban annak köszönhető, hogy hazánk és benne gyárunk dolgozóinak nagy többsége egyre aktívabban támogatja a szocialista építőmunka helyes politikáját. Mint ismeretes a politikai és termelési sikerek, a mi gyárunkban is szinte kézzelfoghatóak. De behunyt szemmel járnánk, ha nem látnánk, hogy sok még a tennivaló a pártegység, a párt és a dolgozók kapcsolata, a pártfegyelem, s általában a politikai munka tartalmi színvonalának emelésében, szilárdításában. Két kézre való feladatunk van a gazdaságos termelésben a műszaki-szervezési intézkedésekben, munkafegyelemben, a selejt csökkentésében, abban, hogy a 1958-ban a múlt évihez magasabb nyereséget oszthassunk. Mind e feladatok megvalósításához fontos fegyver kezünkben az ismét megjelenő üzemi lap. Hozzájárulhat majd ahhoz, hogy gyárunk dolgozói gondjaikat, problémáikat és sikereiket valamennyi dolgozó és valamennyi vezető ügyévé tegyék. Eszköz lesz arra, hogy a vezetők hétről-hétre szóljanak a gyár dolgozóihoz, megjelölve a legfontosabb tennivalókat, mozgósítva a célkitűzések valóra váltásáért. Annak idején az ellenforradalom kivette kezünkből, a munkások kezéből a gyári sajtót is. Az újságot a munkások, a néphatalom, a párt ellen fordították, fegyverül használták a szocializmus ellen. A Tarjáni Acél — a munkások újsága. Minden sorával, minden mondatával a párt, a dolgozó nép céljait, érdekeit segíti majd megvalósítani. Az a széles levelezőhálózat, amely máris kiépülőben van az üzemi lap körül, az az érdeklődés, amellyel fogadták gyárunk dolgozói az előfizetésgyűjtést, egyértelműen jelzi, hogy sajátjuknak tekintik ezt a lapot. Ahhoz, hogy a Tarjáni Acél jól betöltse hivatását, az új feladatok, az új harcok küszöbén, nem lesz könnyű a dolga. Gyárunk pártbizottságának lapja nemes feladatot hivatott betölteni a dolgozók nevelésében, a kritikai szellem ápolásában, a szocialista építőmunka ránk eső része teljesítésében. Kívánjuk üzenni lapunk szerkesztőbizottságának, munkatársainak, levelezőinek, hogy ezt a feladatot közös ügyünk érdekében minél nagyobb sikerrel valósítsák meg. Tóth Pál a pártbizottság titkára ^o<x>o{kh>OwOooooooooooooooooooooooo!50oooo{x>oo< c Lukétán altatták megújító mozgalmunk feladatait Újítási ankétot tartottak szerdán este gyárunk legjobb újítói, műszaki dolgozói részvételével. Az ankéton Lizsnyánszky Antal főmérnök elvtárs tartott beszámolót az újító mozgalom feladatairól. Többek között elmondotta, hogy 1957. első negyedévhez viszonyítva 29-ről ez év első negyedévig 129-re emelkedett a benyújtott javaslatok száma. Az előkalkulált gazdasági eredmény az egész 1957- es évet és 1958. első negyedévét figyelembe véve 141.000 forintról 328.000 forintra emelkedett. (A főmérnöki beszámoló részletesebb ismertetésére lapunk legközelebbi számában visszatérünk.) A beszámoló után elhangzott felszólalások során több figyelemre méltó észrevételt, javaslatot tettek az újítók. Szabó elvtárs a kohász szakszervezet küldötte pld. arról beszélt, hogy az újítómozgalom fejlődésének milyen jelentősége van a gazdaságos termelés ezen túl pedig a munkáshatalom további erősítése szempontjából. Varga elvtárs a újítási felelőse Hideghengermű arra mutatott rá, hogy az újítási díjakat a jövőben, nagyobb körültekintéssel a messzemenő gazdaságosság érvényesítésével határozzák meg. A jutalmazásnál vegyék figyelembe a népgazdaság érdekeit. A kísérleti műhely létrehozásának és hatásos működésének jelentőségéről szólott Kassai elvtárs, gyárunk újítási vezetője,, majd rámutatott, hogy a műszaki dolgozók nyújtsanak több segítséget a fizikaiaknak, hogy a kísérletezésekkel eltöltendő időt előre igényeljék az újítók. A különböző viták megszüntetése érdekében szükséges, hogy a javaslatok kidolgozásának megkezdését már előzőleg jelentsék be, így elkerülhető, hogy vita támadjon azok között, akik esetleg ugyanazon témában nyújtanak be javaslatot. Hegyes elvtárs arra hívta fel a figyelmet, hogy az újítást ne csak addig alkalmazzák, amíg az újító felveszi a jutalmat. A párt- és szakszervezet nyújtsanak támogatást mozgalom erősítéséhez, első sorban a dolgozók nevelésével. A műszakiak pedig vonják be a fizikai dolgozókat is az újítások kivitelezésébe. Véleménye szerint fontos, hogy minél több javaslat valósuljon meg a nehéz fizikai munkafolyamatok megkönnyítésére. Mándoki elvtárs többek között arról beszélt, hogy Továbbá arról, hogy a műszaki dolgozók nem használtak még ki minden lehetőséget, amely a mozgalom fellendítésében rendelkezésükre áll. Longauer elvtárs, üzemágvezető azt kifogásolta, hogy különösen a művezetők és csoportvezetők között kevés az újító. Végezetül az ankét hogy a gyár elhatározta, főmérnöke időközönként fogadónapot tart az újítási irodán. A beszámoló és a vita után vacsorával vendégelték meg az ankét résztvevőit. Reméljük, hogy az újító ankét nagyban hozzájárul majd gyárunkban az újítómozgalom még nagyobb fellendítéséhez. Kiváló újítóink már eddig is sok megoldatlan problémát oldottak meg sikeresen. Ennek alapján minden bizonnyal számítani lehet arra, hogy ezután is nagy részt vállalnak majd azokból a feladatokból, melyek megoldása kedvezően fogja befolyásolni a termelékenység emelkedését, a selejt és az önköltség csökkentését, de nem utolsó sorban a nehéz fizikai munkát igénylő folyamatok gépesítését is. az meg elbírálók jobban a teket. ismerjék rendele-