Tarjáni Acél, 1966 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1966-01-07 / 1. szám

\ A Salgótarjáni Acélárugyár Pártbizottságának lapja XVI. ÉVF. 1. SZÁM ÁRA: 30 FILLÉR 1966. JANUÁR 7. Nagy reményekkel láttunk munkához az év első napján — Késést és igazolatlan mulasztást nem jelentettek — Benyújtották az év első újítását — Teljes erővel megindult az export termelés — Új eketípus gyártásához kezdtünk hozzá — Eredményes, termelési sike­rekben gazdag esztendőt zár­tunk néhány nappal ezelőtt. Vállalatunk december 29-ével teljesítette éves tervét. Az év utolsó két munkanapján mint­egy ezerkettőszáz tonnás több­letet állítottunk elő a nép­gazdaság számára. Ez egyúttal biztosította az 1966-os új esz­tendőben meginduló folyama­tos, ütemes gyártás előkészíté­sét. Az új év első munkanap­ján, január 3-án megin­dultak a gyáregységek gé­pei, a dolgozók is elfoglal­ták munkahelyüket, s az eddig is megszokott mun­kafegyelemmel, szorgalommal láttak munkához. Ezt legjob­ban az a tény igazolja, hogy késést, vagy igazolatlan mu­lasztást egyik üzemrész sem jelentett. Minden egyes dolgo­zó pontosan kezdte 1966 első műszakját. Még az ünnepek alatt befe­jezték a Martinkemence tető­boltozatának munkálatait. Ez azt jelentette, hogy az új év első munkanapján mindkét öntödénk termelni tudott. A folyamatos gyártási mun­kálatok mellett az év első napján a kiszállítások is meg­indultak. A kiszállítás dolgo­zóinak jó munkáját dicséri, hogy január 3-án 550 tonna ter­mék hagyta el a vállalat területét. Az elmúlt évhez hasonlóan 1966 első napjaiban teljes erő­vel megindult az exportterme­lés. Csákányokat készítenek Törökország számára, lapáto­kat szállítottak Jugoszláviába, de Bulgáriába és még ki tud­ná felsorolni, hány országnak termeltek az acélárugyár üze­mei az év első munkanapján. A kísérletező, újító lendület sem tört meg. Az újítási irodára került 1966 első újítása, amelyet Kovács Gyula 8, az anyag és áruforgalom dolgozója nyújtott be. Az újítás a rekuperátor csö­vek módosítására, gazdaságo­sabb kihasználására tesz ja­vaslatot. Az új esztendő másik új­donságot is hozott. 1966 leg­első napjaiban a kovácsoló­gyárban új eketípus gyártásá­hoz kezdtek hozzá. Az FE—3 függesztett ekék már a ta­vaszi mezőgazdasági munká­kat segítik majd elő. Az új tí­pusú eke mintegy 30 alkat­részből áll, és arra töreksze­­nek, hogy az alkatrészek egy­­részét hulladék, vagy elfekvő anyagokból állítsák elő. Az újfajta ekéből ezerkétszáz darabot gyártanak. A legelső napon Fegyelemben hogyan kezdtük az 1966-os esz­tendő legelső munka­napját? Imre Jani bá­csit, a főportást kérdez­tük meg. — Maradt-e valami­lyen nyom a kétnapos ünnep után a dolgozók „hangulatában”? — Semmi baj nem volt — hangzott a vá­lasz. Egyetlen embert sem kellett hazaküldeni, vagy eltiltani a munká­tól az esetleges ivás mi­att. Pontosan kezdett mindenki 1966 első munkanapján. Még csak egyetlen későnjövő sem akadt. Vajon igaz-e a köz­mondás, hogy amilyen a kezdet olyan lesz a folytatás is? Nagy hozzáértéssel készül az ebéd. Indokolt az a remény, hogy az új évben is ízletes ételeket fogyaszthatunk az üzemi konyhán. Saját készítésű berendezéssel javítják a hengerelt áruk minőségét Vizeskefélő berendezés készült félmillió forint értékkel Az elmúlt időkben sok problémát jelentett a hideg­­hengermű dolgozóinak és ve­zetőinek egyaránt a pácolásból kikerülő anyagok minősége. Ugyanis a páckádon áthaladó anya­gon még sok szennyező­dés található, melyet a je­lenlegi öblítőkád nem tud eltávolítani. Ebből kifolyólag romlott a hengerelt anyagok minősége, valamint nagymértékben meg­nőtt a revétlenítő kád elszen­­­nyeződése. Ezen nehézségek tetésére történt az a megszűn­ki fejlesztési intézkedés, műsza­ki­szerint egy vizeskefélő­zés beépítésével berende­kiküszö­bölődik e káros jelenség s meg lehet javítani az anyag minőségét is. Ez a vizeskefélő berendezés, mely közel félmilliós érték, a napokban elkészült a TMK- nál és rövidesen üzembe he­lyezik. E berendezés lé­nyege, hogy a pácon keresztül­haladó szalagot pácolás után drótkefék tisztítják a szen­­­nyező anyagoktól, s a kefélés­sel egyidőben 4 atmoszférás víznyomással mosatják, majd az anyag ezután kerül henger­lés alá. A TMK dolgozói igen nagy gonddal készítették el az új berendezést, hogy ezzel is biztosítsák a hideghengerműi termékek minőségének javítá­sát. Az elmúlt napokban meg­tartott próbajáratásnál semmilyen kifogás nem merült fel a berendezés működése ellen, s reméljük, hogy üzembehe­lyezés után is zavartalanul biztosítja azt a minőségi fejlő­dést, melyet a műszaki veze­tők és tervezők várnak e be­rendezéstől. y/ Tizenötéves az üzemorvosi re­n­delő. Orvosaink gondosan ügyelnek a dolgozók egészségére. év eleji beszélgetés Ürmössy László vállalati főmérnökkel Nagyszerű fejlődést és szép jövőt ígér a harmadik ötéves terv MECHANIZÁLÁS - AUTOMATIZÁLÁS - MODERN HUZALMÚ ÉS KOVÁCSOLOMU — KORSZERŰ ELEKTROMOS FOGADÓÁLLOMÁS ÉS ELOSZTÓ RENDSZER - TARGONCA ÁLLOMÁS - FESTŐ ÉS LAKKOZÓ ÜZEM - IPARI TELEVÍZIÓ - EGYHARMADÁVAL NÖVEKSZIK A TERMELÉSI ÉRTÉK - 18-20 SZÁZALÉKOS TERMELÉKENYSÉG NÖVEKEDÉS - 150 MILLIÓ FORINT MEGTAKARÍTÁS Gazdasági életünk új törté­nelmi szakaszához értünk. A harmadik ötéves tervben már megtettük az első lépéseket, de, hogy jobban ismerjük az utat, amelyet öt év során jár­nunk kell, év eleji beszélgetést folytattunk Ürmössy László elvtárssal, a vállalat főmérnö­kével. December 19-én tette közzé a kormány az 1966. évi gazdasági terv főszámait nep­­— kezdte a tájékoztatást Ür­­mössy elvtárs. Ezek irányaik­ban sejtetik azt a tendenciát, amit a III. ötéves terv szab meg az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem és közlekedés, egyszóval a dolgozó társada­lom számára. Ezt az előirányzatot va­lóban csak gondosabb, kö­rültekintőbb, alaposabb munkával lehet megvaló­sítani, erre utalnak a szóban forgó közlemény zárószavai: „... Javasoljanak és kez­deményezzenek bátran, tárják fel és hasznosítsák mindenütt a termelékenység növelésé­ben, költségek csökkentésében, a műszaki fejlesztésben, munka és üzemszervezés meg­a­lavításában, a beruházások gyors­ és pontos kivételezésé­ben és a költésgvetési gazdál­kodásban fellelhető tartalé­kokat.” Első: a termelékenység­­ javítása Vállalatunk is messzemenő­en szem előtt tartotta a terve­zések során ezt az irányvona­lat — mondotta és fő célki­tűzéseink közé a termelékeny­ség javítását, a munkaigénye­sebb termékekre való átállást, a berendezések korszerűsíté­sét, a gyártási költségek csök­kentését vettük fel. Komoly lépéseket teszünk a mechani­­zálás, automatizálás, a fizikai munka könnyítése terén, az energetikai, közlekedési prob­lémák megoldásában és dolgozók szociális, egészségvé­­­delmi szükségleteinek javítá­sa terén. Legfontosabb feladatunk­nak a termelékenység ja­vítását kell tekintenünk, hiszen a szocialista orszá­gok között nálunk a legki­sebb a fejlődés ezen a té­ren. Ma is sok az improduktív munkát végzők száma, a nem termelő munkában fog­lalkoztatottaké. Rendkívül alacsony a teljesítménybérben dolgozók aránya és nem ál­a­lítottunk megfelelő normákat műszaki, adminisztratív dolgozók elé sem, — hangsú­lyozta a főmérnök. Részben a mechanizálásokkal, a beren­dezések korszerűsítésével, a munka menetének folyama­a­tossá tételével, üzem és mun­kaszervezési intézkedésekkel, a teljesítménybérezés kiszé­lesítésével, a szellemi, dolgo­zók előtt álló feladatok pon­tosabb meghatározásával évi 3,5-4 százalék, 1970-ig össze­sen 18-20 százalék termelé­kenységnövelést kell elér­nünk. Mindezt a munkaigé­nyesebb termék bevezetésé­vel összekötve kell megvaló­sítanunk. Korszerűsítjük az anyagmozgatást Ezt mutatja a termelés ton­nában és forint értékben való összehasonlítása. Míg mennyiségben az főre eső termelés 4 száza­­­lékot emelkedik, addig ér­tékben a növekedés 18 százalék. Elsősorban a nagy létszá­mot lekötő kikészítési, csoma­golási munkánál kell a folya­matokat korszerűsíteni. Az anyagmozgatásnál megvaló­sítjuk a központi targoncaál­lomást, aminek kiépítésével megszűnik a kézikocsikon, ta­licskákon való szállítás. A raktárokat szállító szalagok­kal látjuk el, bevezetjük a rakodólapos tárolást, szállí­tást. Korszerű festő, lakkozó üzemet, szegcsomagoló beren­dezést, kötő asztalokat kívá­nunk üzembe helyezni. Ezek a tervek jelentősen megváltoztatják a legne­hezebb munkahelyek ké­pét, kiküszöbölik a kelle­metlenül nehéz, fizikai munkát és megszüntetik a baleseti források tömegét. Javítjuk az ellenőrzés lehető­ségeit is, a hideghengerműben elsőnek szereljük fel a processográfot és az ipari te­levíziót. A teljesítménybérezés ki­­terjesztése elősegíti azt a szemléletet, hogy javítsuk végzett munka szerinti elosz­a­tás arányait. Aki többet ad, többet is kapjon. Fokozottan kell azt az el­vet érvényesíteni a szelle­mi dolgozóknál is. Részben a feladatok ésszerű elosztásával, részben az anya­gi ösztönzés lehetőségeinek jobb kihasználásával javíta­nunk kell a munka színvona­lát. Az egyenlősdi helyett el kell érjük, hogy prémiumot csak az átlag feletti eredmé­nyes munkáért fizessünk, az megszűnjön bérkiegészítésként hatni. A termelés összetételét to­vább javítjuk az értékesebb, munkaigényesebb gyártmá­nyok felé. A hideghengerműben tíz­szeresre fokozzuk a dina­móacélok, háromszorosra az ötvözött acélok, duplá­jára az edzett termékek mennyiségét. Emeljük az exportválasztékot a szálban darabolt, előírt ös­­­szetételű, magasfényű, edzett acélokkal. Ezek elősegítésére üzembe helyezzük a zsírtalaní­tó sort, a védőgázüzemet, be­rendezzük az új csarnokot ki­készítő berendezésekkel. Korszerű huzalmű és kovácsüzem A huzalműben jelentős lé­pést teszünk az elavult be­rendezések felszámolása érde­kében — folytatta Ürmössy elvtárs. Megindul az új tech­nológia meghonosítását jelen­tő bővítés, korszerűsítő fej­lesztés. Első lépcsőben az új pácoló és tűzihorganyzó so­rok épülnek ki. A huzalmű termelését 32 százalékkal nö­veljük, ezen belül a horgany­zott huzal termelést több mint háromszorosra emeljük. Növekedik az új rúdhúzópa­­dok beállításával a rúdáruk termelése is körülbelül 50 százalékkal. Megindítjuk a rúdáruk exportját is. Új nagyteljesítményű húzó­gépekkel egészítjük ki a hú­zóparkot és megindítjuk a hőkezelő üzem elavult ke­mencéinek kicserélését. Ennek következtében javul a lágy és félkemény huzalok minősége. Megszűnik a nagyszilárdságú termékek gyártása, mivel a Miskolci December 4. Művek fejlesztése 1966-ban befejező­dik. A kovácsüzemünk termelé­se eltolódik a süllyesztékes gyártmányok felé az új sül­­­lyesztékes kovácsüzem telepí­tése révén. 1970-re ennek az üzemnek 8 ezer tonna ötvö­zött, finom felületű, normali­­zált árut kell adni a jármű­ipar részére. Tovább bővítjük a szerárugyártást is mintegy ezer tonnával. Változatlan szinten tervezzük a gépalkat­részek gyártását és fokozni kívánjuk a szerelőkulcsok kéziszerszámok, termelését. Megszűnik a korszerűtlen be­rendezéssel működő csavar­gyártás. Nagyarányú fejlesztések Öntödéink közül az acél­öntődében tervezünk korsze­rűsítéseket, mechanizálásokat a területkihasználás és a ren­delkezésre álló folyékony acél felhasználásának javítására — mondotta. Ezen keresztül mintegy 20-25 százalékkal emelhetjük az acélöntvények termelését. Javítjuk a hőke­zelési, homokelőkészítési le­hetőségeket A vasöntöde ter­melése változatlan szinten marad, de növeljük az adago­lás mechanizálását, csökkent­jük a nehéz fizikai munkát. Gyártóeszközgazdálkodá­sunk korszerű hengercsiszoló műhellyel, új kovácsüzemi szerszámgyártó részleggel gyarapodik és ezzel messze­menően elősegíti a gyártmá­nyok minőségének javítását. TMK szerveink az új ko­vácsüzemnél kapnak új mű­helyt és a csavargyár eltelepí­­tésével felszabaduló helyeken adunk lehetőséget a közpon­ti műhely tehermentesítésére. Tovább folytatjuk a korsze­rűtlen géppark Biztosítani kell a lecserélését. keny, nagyhatásfokú termelő­gépek három műszakos kihasználá­sát a termelékenység javítása céljából. Tovább kell csök­kenteni a váratlan meghibáso­dásokból kiesett időket a ter­melőgépeken. Ezek csökkenté­sét mintegy 10-12 százalékkal tervezzük. 28 százalékkal több érték Energiaszolgáltató egysé­günk közül a generátortelep felszámolását indítjuk el és rátérünk a fűtőolaj alkalma­zására. Felújítjuk és bővít­jük a kazánházat a gőzterme­lés fokozása érdekében. Az új üzemek részére korszerű elektromos foga­dóállomást, elosztó rend­szert építünk ki, bővítjük a sűrített levegő szolgál­tatást. Bővítjük a vízhálózatot. A közlekedés javítására megindítjuk a fogadó és ren­dező pályaudvar kiépítését az anyagszertár lebontásával egy­bekötve. Az új üzemek meg­közelítésére kiépül az Észak­keleti területek vasúthálóza­ta. A felsorolt összetételben termelésünk mintegy 28 százalékkal magasabb ér­téket ér el 1970-re. A jelentős emelkedés 1969- ben következik be, amikor az (folytatás a 2. old.)

Next