Tarjáni Acél, 1983 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1983-07-29 / 30. szám
* :r<r^ A VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A SALGÓTARJÁNI KOHÁSZATI ÜZEMEK PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. ÉVF., 30. SZÁM ÁRAI 1 FORINT 1983. JULIUS 39. Mintegy 2,3 milliárd forinttal emelik a családi pótlékot A kormányzat döntése több mint másfél millió gyermek neveléséhez nyújt anyagi segítséget . Most, hogy befejeződött az iskolai év, tapasztalhatjuk, hogy milyen sok gyermek van a környéken. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek dolgozói a gyermekektől kapott sok öröm mellett érzik, hogy milyen költséges a gyermekek nevelése. A kormányzati szervek az elmúlt napokban hozott fontos döntéseivel hozzájárul a gyermeknevelés anyagi gondjainak enyhítéséhez. A döntés utal arra, hogy államunk kiemelt szociálpolitikai feladatának tekinti a gyermeknevelő családok folyamatos anyagi támogatását. Ennek megfelelően az ország nehezebb pénzügyi körülményei ellenére — Elnöki Tanács és Minisztertanács jogszabály-módosításokkal meghatározott körben differenciáltan — felemelte a családi pótlék összegét. Egymillió 600 ezer gyermek él azokban a családokban, amelyek ezután július 1-től felemelt összegű családi pótlékot kapnak. Eddig 2,2 millió gyermek pevlési költségeinek állami támogatásaként évente összesen mintegy 15 milliárd tuna 1, családi pótlékot folyósítottak. A megemelt családi pótlék évi 2,3 milliárd forint többlettámogatást jelent, főként a kétgyermekeseknek, valamint az családok széles egygyermekes körének. A VI. ötéves terv időszakában a családi pótléknak ez a mostani, már a második jelentősebb emelése. Mint ismeretes, három évvel ezelőtt — 1980. július 1-től — a három- és többgyermekesek, valamint a Iízgyermekes egyedülállók családi pótlékát emelték. Ezúttal a következő családokat érinti közelebbről az anyagi támogatás növelése: gyermekenként 110 forinttal, havi 490-ről 600 forintra emelkedik a családi pótléka a kétgyermekeseknek, az egyedülálló egygyermekeseknek és az olyan egygyermekeseknek, akik korábban két gyermek után kaptak családi pótlékot, de időközben az egyik gyermek utáni jogosultság megszűnt. (Ez utóbbinak a leggyakoribb esete, hogy a kiskorú elérte a jogszabályban előírt korhatárt, amely a családi pótlék szempontjából a 16. életév, illetve továbbtanulás esetén a középfokú tanulmányok befejezése, de legfeljebb a 19. életév betöltése.) Az eddigi rendelkezések szerint egy gyermek után csak kivételes esetekben — az egyedülállóknak, a súlyosan fogyatékos, gyermeket nevelőknek és a korábban két vagy több gyermeket eltartóknak — járt a családi pótlék. A többi gyermekes család havi 130 forint jövedelempótlékra volt jogosaz. A mostani intézkedés bővíti az egy gyermek után családi pótlékra jogosultak körét. A gyermek 6 éves koráig július 1-től havi 300 forint családi pótlék jár. A 6 éves kor betöltése után pedig az eddigi rendelkezések szerinti, havi 130 forint továbbra is megilleti a szülőket. Jelenleg magasabb, havi 810 forint családi pótlék jár a súlyosan fogyatékos gyermekek után. Az Egészségügyi Minisztérium most intézkedett arról, hogy az illetékes orvosok e magasabb összegű családi pótlékra jogosító igazolást július 1-től a közepesen súlyos értelmi fogyatékos gyermek esetében is kiadhatják. A havi 810 forint összegű családi pótlékot az orvosi igazolás benyújtásával kell igényelni, általában a családi pótlékot folyósító szervtől. A július 1-től járó és felemelt összegű családi pótlékot az érdekelteknek külön kérelem nélkül fizetik ki: először augusztusban, a gyermeket nevelő nyugdíjasok esetében azonban már a júliusi nyugdíjakkal együtt folyósítják. Összegezve tehát: az egy családban nevelt gyermekek száma szerint a következőképpen alakulnak a családi pótlékok: Az egygyermekesek közül azok, akik eddig 130 forint jövedelempótlékot kaptakjúlius 1-től 300 forint családi pótlékban részesülnek a gyermek hatéves koráig, az egyedülállók a jelenlegi 490 helyett 600 forintot kapnak, ugyanennyit fizetnek azoknak a családoknak is, amelyeknek korábban két gyermek után juttattak családi pótlékot, de az egyik után már megszűnt a jogosultság, és 810 forint a havi családi pótlék minden olyan gyermek után, aki súlyosan fogyatékos, illetve középsúlyosan értelmi fogyatékos. Két gyermek esetében 1200 forint, ha egyedülálló neveli őket, gyermekenként 660, tehát összesen 1320 havi forint jár (természetesen, ha közülük az egyik az említett fogyatékosságokban szenved, ő utána 810 forint, így tehát az együttes összeg 1410, illetve 1470 forint). Háromgyermekes csládban — egységesen — gyermekenként havi 661 1eát összesen 1980 forint a családi pótlék. Négy gyermek után gyermekenként ugyancsak 660, összesen tehát 2640 forint. Ötgyermekes család pótléka gyermekenként 630, összesen tehát 3150 Hat vagy ennél több forint. gyermek esetében a családi pótlék minden gyermek után egységesen 610 Ft. fi süllyesztékes üzemben korszerű technológiával készül csukarinrik A gyár balatonszabadi üdülője mindig példás tisztasággal várja a váltást. Munkásgyűlés a vasöntödében Ősszel becsukódnak a kapuk, megszűnik a vasöntöde Senki nem marad munka nélkül Külsőre is kapott, elavult épület a kohászati üzemek vasöntödéje. Belépve sem jobb a helyzet, kegyetlenül nehéz munkahely, az itt dolgozókat ugyancsak próbára tevő üzem. A napokban tanácskozásra jöttek össze a kovácsoló és öntöde gyárrészleg vasöntöde üzemének dolgozói. Közülük sokan még munkásruhában, mások átöltözve. Az öntöde munkásai között ott ült Ürmössy László vezérigazgató, Merlák Ervin, a szakszervezeti bizottság titkára, Gubán Miklós gyárrészlegvezető. Kevesebb emberre! A vasöntöde üzemvezetője, Schott Vilmos adott számot az év első felének munkájáról, az eredményekről és még megoldandó tennivalókaról. Az igazsághoz tartozik, hogy a vasöntöde első féléves tervét nem teljesítette. A terv 4325 tonnájával szemben 4183,8 tonnát értek el. Ez 96,7 százaléknak felel meg. Hozzájárult ehhez, hogy kevesebb emberrel dolgoztak, szakmunkásokból kellett pótolni a betanított és kiszolgáló személyzetet, hogy a munkamenetét folyamatosan tudják tetézte, biztosítani. A gondokat folyamán hogy az első fél év több szakmunkás is eltávozott az üzemből, az igazolatlan távolmaradók közül pedig öt embertől vált meg az öntöde. Ami a munkavédelmet illeti— ez az öntödében a legfontosabb feladatok közé tartozik — huszonnégyen sérültek meg. A baleseteket a helyszínen kivizsgálták, és ha az szükségesnek mutatkozott, ■ felelősségre vonást alkalmaztak. Megállapítható, hogy több esetben , figyelmetlenségből következett be a baleset. Éppen ezért külön is felhívták a művezető, csoportvezető, de valamennyi dolgozónak a figyelmét a biztonságos munkafeltételek megteremtésére, az előírások betartatására és betartására. Minden dolgozótól megkövetelik a szabályoknak a pontos betartását, enélkül a vasöntödében biztonságosan dolgozni lehetetlen. Ha a művezetők úgy ítélik meg, hogy a munkavégzés nem biztonságos, a munkát le kell állítani. Ami a minőséget illeti, évek óta kokillatartozékból selejti nem volt. Az első fél évben az öntvénytárolóban egy kész öntőtábla feszültség-, hőmérsékletkülönbség következtében kettérepedt, ez 7,2 tonnának felelt meg. Mindez arra mutat, hogy a technológiákban előírtakat pontosan be kell tartani. Az anyaggal való takarékosság területén a betétszázalék jelenleg 119,36 százalékra emelkedett. A növekedést bizonyos mértékig befolyásolta a gyártmányeltolódás. Az év hátralevő időszakában hatékonyabban kell odafigyelni az anyag- és energiamegtakarításra, s ez által gazdaságosabban termelni. Ez nemcsak az üzem érdeke, hanem egyúttal vállalati és népgazdasági érdek is. Ezen a vonalon jelentős tartalékok vannak, így a hulladékok rendszeres összeszedése a tisztítótérről és az adagolótérre való szállítása. Pótvállalásokat tettek A szocialista brigádok megtették vállalásaikat, ezekben a napokban pótvállalások történnek. Az esztendő második felében az öntödében a tervteljesítésre kell törekedni és megszigorítani a munkafegyelmet. Nem kisebbek a feladatok a második fél évben sem, mint az esztendő első hat hónapjában. Alapvető tennivaló az anyag- és energiatakarékosság, a munkafegyelem és a technológiai utasítások betartása. Szorosan hozzátartozik ehhez a minőség a takarékosabb gazdálkodás, a gépek kihasználtsága, azok karbantartása. Az öntöde dolgozói közül többen szólaltak fel, hozták véleményüket, elmonjavaslataikat, megszívlelendő tanácsaikat. Ezt követően Ürmössy László vezérigazgató kért szót. Elmondotta, hogy a vállalatvezetés az elmúlt napokban jutott abba a helyzetbe, hogy véglegesen nyilatkozzon a vasöntöde sorsáról. A vasöntöde ügye nem új keletű, mintegy 20 esztendővel ezelőtt vetődött fel, még 1964-ben, hogy szükség van-e az öntödére, vagy sem 1968-ig nem sikerült az öntöde rekonstrukcióját megoldani. A Nehézipari Minisztériumban mindig másra kellett a pénz, Diósgyőrt, Ózdot kellett talpra állítani. Nehéz körülmények Az új gazdasági rendszer éveiben a kohászati üzemek vezetői leültek tárgyalni az ózdiakkal, mert a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben vasöntöde termékeit 90 százalékban az ózdiak használják fel. A számok azt mutatják, hogy az öntödének 4— 5000 tonna öntvényt kell biztosítania Ózdnak. Ennek tudatában nem szabad korszerűsíteni, mert van az országban olyan modern öntöde, amely kiszolgálja Ózdot. Az energiaár-robbanást követte az elmúlt években a kohászat válsága. Ezért úgy egyeztek meg az ózdiakkal, hogy a hatodik ötéves terv időszakában még kielégítjük az ózdiak igényeit. A vasöntödében ugyanis rendkívül nehéz körülmények között dolgoznak az emberek. Az elmúlt 15 évben csak állagmegóvás volt, korszerűsítés nem. Ugyanis milliókat áldozni felelőtlenség lett volna erre a néhány évre. Döntés született, hogy akkor álljon le az öntöde, amikor az ózdiak biztosítani tudják ellátásukat. Mindez jövőre következik be. Ezért a döntés: ez év második felében megszűnik vasöntöde. Október vége felé a becsukódnak a kapuk, megáll az öntöde. Ez az üzem mintegy száz éve dolgozik és évtizedeken keresztül mintegy háromszorosát termelte annak, ami elvárható volt egy ilyen felszereltségű üzemtől. Ha meg akarnánk tartani, teljesen új technológiára lenne szükség, amely 200 millió forintos beruházást igényel. Megállapodtunk az Ózdi Kohászati Üzemekkel, hogy átvehetik tőlünk a berendezéseket, a salgótarjáni vasöntöde szakemberei minden segítséget megadnak ehhez. A vezérigazgató külön megköszönte azt a pontos, jó munkát, amelyet az öntöde dolgozói végeztek. Nem csekély dolog volt ilyen körülmények között jól dolgozni. A harmadik negyedévben még eleget tesz az öntöde a szerződéses kötelezettségeknek, a mi üzemünk számára is bizonyos tartalékokat készít. Mindenkivel elbeszélgetnek Azt Ürmössy László hangsúlyozta, hogy az üzemvezetésnek elhatározott szándéka, hogy a vasöntöde dolgozói közül senki ne keressen kevesebbet a jövőben sem, mint eddig. Megkeresik a lehetőséget, hogy mindenki megfelelő munkát találjon gyárkpun belül. Külön gondja lesz vezetésnek azokra, akik nyugdíj előtt állnak, hogy ne károsodjanak. Az a terv, hogy az öntöde dolgozóit elsősorban a kovácsüzem fogllalkoztassa, lévén ez is melegítem. A ígéretet tett arra vezérigazgató is, hogy mindenkivel személy szerint fognak elbeszélgetni, az elhelyezkedésre vonatkozó kívánságoknak lehetőleg eleget tesznek. Türelemre is szükség lesz és ezt meg is kapják az öntöde dolgozói. Végezetül arról szólott, hogy minden egyes dolgozó esetében egyedileg járnak él elsősorban azért, hogy minden egyes ember nyugodtan készüljön fel a munkaváltásra és olyan eredményeket érjen el új munkahelyén is, mint itt. Biztosította a vasöntöde dolgozóit, hogy senkit nem ér hátrány. A vállalatvezetés azt szeretné, hogy megnyugvással, egyéni és kollektív rendeződéssel végződjön az öntöde bezárása. Végezetül, de nem utolsó sorban arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyártörténeti gyűjtemény számára meg szeretnék őrizni a vasöntöde múltját, ezért a régi szerszámokat, okleveleket, irati egyéb emlékeket a zászlókövetkező hónapokban összegyűjtik, és majdan kiállítják) ismertető az acélgyári völgy lakóterületének rendezési tervéről „Nyílt hetek a magyar városokban” cím alatt 1983-ra külön rendezvénysorozatot dolgoztak ki Salgótarjánban. Ennek keretében június 25- én a p. Salgótarjáni Kohászati Üzeminek Művelődési Központjában került sor az acélgyári völgy lakóterület-rendezési tervének lakossági ismertetésére. A nagy érdeklődés mellett lezajlott rendezvényen részt vett Godó Dezső, a városi tanács műszaki osztály vezetője és Arató György a város főépítésze. A gyár vezetőségét Radvánszky Nádor, a szociálpolitikai osztály vezetője képviselte. A hallgatóság a gyár dolgozóiból tevődött össze, akik nagy figyelemmel kísérték Gerő Balázsnak, a Budapesti Általános Épülettervező Vállalat kiváló szakemberének előadását, aki személyesen irányította az acélgyári völgy részletes rendezési tervének munkáit. Ennek keretében a következő évek során megszüntetnék a „kis Amerikát” és helyette korszerűen közművesített 150 magánerővel készült kertes családi házzal telepítenék be. < <y Kirándulási csúcsszezon A nyár, a kánikula érződik a gyár dolgozóinak kirándulási kedvén is. A szociálpolitikai főosztályon hogy például július elmondták, hónap minden napja foglalt, a szocialista brigádok, a nyugdíjasok, a vöröskeresztesek járnak szorgalmasan kirándulni. Ebből következik, hogy gyári busz kivétel nélkül mindennap úton van az ország valamilyen szép tája felé. A legkeresettebb Jászárokszállás, célpont Eger, Csóri-fürdő, Bogács. Nem egy szocialista brigád ellátogatott és még ellátogat a karancsberényi partizánmúzeumba, vannak, akik Balatonra teszik az irányt. A kohászati üzemek által patronált Petőfi Sándor Általános Iskola úttörői nemrégiben a Pilisben jártak, ahol úgynevezett jurtaklubban laknak, amely hasonló a rapingoi pásztorok ősi szállásához! A július tehát a kirándulások hónapja, de hasonlónak ígérkezik még az augusztus is.