Társalkodó, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)
1838-09-15 / 74. szám
74. szám Pest, September* 15 1838. J Tavaló-szózat «1* pesti országos vásároló idejének megváltoztatása’ tárgyában. A’ Társalkodó’ jelen évi 67. számában egy nevetlen pesti nagykereskedő újólag szóbahozá a’ pesti országos vásárok’ alkalmatlan időszakainak kérdését. — Szükségesnek ismeri ugyan , hogy e’ fontos tárgy azon viszonyokkal együtt, mellyekben a’mezőgazdaságra és kereskedésre vonatkozik , minden oldalrul meghányassék ; mivel azonban e’viszonyok olly sokoldalúak ’s olly annyira bonyolultak, gyökeres változtatást nem is képzelhet, ’s a’ nélkül, hogy a’ Kappel Fridrik ’s Bujanovics Eduárd urak által javaslott módosítások’ bővebb rostálásába bocsátkoznék, legtanácsosbnak tartja, ha az eddig elé hivatozott évnegyedes vásári időhatárokra nézve csak a’ réginél maradunk. Jó tanácsának gyakorlati gyámokául (argumentum) nevetlen nagy kereskedő ur a’ tavaszi vásárra nézve azt hozza fel, hogy: ez a’ százéves naptár (százesztendős kalendáriom) szerint april hónapba tétetvén által, igen gyakran esnék a’ húsvéti ünnepekre; ami azonban Lipcsében és Frankfurtban az úgynevezett húsvéti sokadalmakkor (Ostermesse), valamint Bujanovics úr’ javaslata szerint is könnyen elmellőztethetik az által, ha azon évben , mikor a’ husvét április hónapba esik , a’ vásár’ előhete a’ husvétutáni első hétfőn kezdődik. — A’ Leopold-vásárra nézve azt veti ellen , hogy e’ vásárnak többféle czikkei, mint p. o. viasz, méz, gubacs és nyári gyapjú a’ javaslott áttétel’ esetében October középéig be nem szállíthatnának ; — mintha bizony azon czikkelyek (mellyek különben is a’ javaslott mód szerint a’ téli vásárra maradnának) elég nyomosak volnának arra, hogy miattok az egész vásári közlekedés olly időre halasztassék, mikor a’ szárazföldi utakon sár miatt, vizen pedig jég miatt már alig vagy épen nem közlekedhetni. Azonban e’ nehézségek iránt, mellyek az eddigi József- és Leopold-vásár idején a’közlekedést kétségkívül igen akadályozzák , nevetlen Nagykereskedő úr a’ vasutak minél előbbi létesülésének édes reményivel táplálkozva (miután odavetőleg azt állttá, hogy a’József-vásár különben is áradásokkal vagy nélkülük mindig a’ legcsekélyebb szokott lenni) új , okoskodásának befejezéseül julius’ elejére még egy ötödik, tulajdonkép gyapjuvásárt ajánl; mi által Pest városa természet szerint nyári hónapokon , u. m. junius, julius, és augustuson át, úgy szólván szakadatlan sokadalommal lenne ellátva; ’s a’ mi nem épen alaptalanul gyanítatja , hogy a’ nevetlen úr helyesebben nevezte volna magát pesti fogadósnak, mint nagykereskedőnek. — Azonban úgy látszik , Nagykereskedő úr amúgy sem igen ismeri saját nyeresége’ valódi kútfejét, mert nem a’vásárok’ száma élénkíti a’ kereskedést, különben Buda v. Pozsony, hol nem kevesb, mint 6 országos vásár tartatik évenkint, többi kereskedői-várostársait e’ részben felülmúlná (az ország’ termesztési állapotja határozza meg a’ vásári czikkelyek’ sokaságát, ’s ez — legyen bár Pestnek 3, 4 vagy 5 vására, mindig ugyanaz marad); hanem a’ sokadalmi vendégek’ száma, valamint a’fuvaroké is egyedül a’ közlekedés jó vagy rósz állapotjától, következőleg olly országban , hol ismét a’ jó vagy rósz közlekedhetés az évszak ’s időjárás’ kedvezésitől függ, egyedül ez által növekszik vagy csökken. Az országos vásárok’ intézvénye általában középkorbeli eredetű ,s legnagyobb virágzási korszaka épen nem mutat a’kereskedés’ és polgárisodás’ legfensőbb fokára. A’ mi ily mértékben halad valamelly nemzet i mebben , olly mértékben kevesbíti a’ vásárok’ számát. — Lám a’szárazföld’ világkereskedésének Kelettel összeköttetését sem mellőzve, a’ frankfurti és lipcsei két sokadalom — elég. Bécsben , Ausztria kereskedése’ központján a’ két sokadalom mindinkább veszt jelentőségében , mert kereskedése’ és gyárai’ virágzása naponkinti, folytonos vásárrá változtatá, mint ez már régebben Hamburg, Marseille, Páris és Londonban is megtörtént. Azonban a’mi termékkereskedésünkre nézve a’ vásárok és sokadalmak, főkép a’ pestiek, még sokáig szükségesek fognak maradni: ezek iránt tehát, mint külfölddeli egyetlen összeköttetésünk iránt, különös és gondos figyelemmel kell lennünk, mindent elkövetvén, hogy a’ külföldi kereskedőkre nézve minél ajánlkozóbbakká ’s kellemesbekké váljanak ; ’s ez a 11 y nézet, melly miatt egy v. más debreczeni, szegedi vagy soroksári vásár némi változást szívesen eltűrhet. ^ # * * •Regyptus hajdan és most. (Jege) De bármi nagy volt hajdan Aegyptusban a’ műipar és szorgalom , ’s bármi jeles előhaladást tőn a’ civilisatio, a’ kereskedésnek Aegyptusban nem volt soha fényes és hosszan tartó fejlettsége ; majd szintolly hamar, mint fénypontra vergődött, hanyatlott és bukott az tökéletes semmiségébe vissza. A’ Pharaók alatt hiányzott a’ pártolás és buzdítás. A’ fejdelmek, mint napkelet’ minden kényurai és despotái, legyőzhetetlen idegenséget tápláltak a’ külföldiek iránt; a’ hajózást gyűlölték, ’s nem akarák , hogy népük összeköttetésben álljon idegen nemzetekkel. A’ görög dynastia’ herczegei valának elsők, kik figyelmükre méltaták azon természeti jeles tulajdonokat, mellyekkel Aegyptus bírt, ’s iparkodtak a’ lakosok’ értelmességét ’s tehetségeit használni. Nagy-Sándornak , midőn Alexandria várost alapítá, kétségtelenül azon szándéka volt, hogy e’ várost a’ műszorgalom ’s iparnak nagy lakhelyévé, 's gyűlpontjává teremtse , mi később a’ rómaiak’ uralkodása alatt csakugyan meg is történt. A’ világ’ fővárosa ’s az ettől függő tartományok, a’keleti és központi Afrika, ’s Indiának gazdag tartományai Alexandriából láttákkl magokat szükséges élelmi ’s kényelmi tárgyakkal. Hanem a' szaraczenek’ hódítási korszakában e’ város’, sőt egész Aegyptus’ kereskedése olly sajnos lökést szenvedett, mellytől soha többé nem volt képes fellábadni. Ezen időtől fogva egészen a’ jóreményfok’ felfedöztetéseig a’ velenczeiket ’s genuaiakat látjuk elsőknek, kik a’ római birodalom’ elenyészte óta a’ kereskedést és ipart Európában ismét némileg életbe hozák ; kik *) Még is csakugyan a’ nem kedvező időjárás miatt , mi elhalasztását leg