Társalkodó, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)
1840-07-15 / 57. szám
Balaton - Fű íred. (Dr. Beer II. közleményiből.) Füred, e’ vasas savanyokkal diszlő gyógyhely, Zala megyében fekszik; délnyugotról 2 mérföld választja Veszprém városától, éjszakra három óranegyed a’ tihanyi apátságtól, 9 mérföld Sz. Fejérvártól, ’s 18 mnföld Buda-Pesttől.—A’Füred nevű falu hatvan ’s néhány helység’ koszorújában fekszik, mellyben Magyarország’ legszebb tava — a’ Balaton— csillogtatja tükrét, magát a’ gyógy- vagy fürdőhelyet pedig a’ falutól délkeletre egy óranegyednyi térköz választja , ’s az közvetlenül a’ Balaton’ partján aként fekszik, hogy úgyszólván rejtekből bukkan elé. Egy kis erdős halom takarja el a’ kellemes házakat, mellyek az újabbkor’ építészeti sztljét hordozva, mint nagyobb város’ osztálya mutatkoznak; ízléssel párult csin és kényelmesség jellemzi az épületek’ belsejét, kívülre pedig olly kilátással ajánlkoznak, melly fönség , változatosság ’s kellemre nézve mindent meghalad, valamit csak a’ többnyire keskenyebb völgytereken fekvő fürdőhelyek nyújtani képesek. — Hogy Füred’ forrásait mióta ismerik ’s használják, azt egész bizonyossággal nem határozhatni meg ’s ez valódi becsének méltánylatára úgy szólván nem is tartozik. Érdekes mindazáltal tudni, hogy Ildik József cs. Füred’ mint gyógyhely’ virágzására ’s diszlésére legtöbbet munkált, mert ő egy saját fürdőhelyi orvost, gyógyszerészt , sebészt ’s egy a’ szükségnek megfelelő felügyelő- személységet alkalmazott; a’ gyönyörű parknak ő veté meg alapját, ’s a’ Füredre vezető utakat is javíttatni rendelé; ugyanakkor a’ legkedveltebb ivókutak is ujonan megtisztittattak ’s befödettek, a’ harmadik, vagyis fürdővizforrás pedig, hasonlag czélszerűbb tartalékot nyert. Egy sebészeti műszertárral (Instrumentarium) is bir Füred, mellyet szinte Ildik Józseftől nyert ajándékul. A’ császár’ elhunyta után a’ pannonhalmi sz. Benedek-szerzet visszanyerd Tihanyt ’s ezzel Füredet is , mellynek az még ma is birtokos ura. —Azon élénk gond, mellyet a’ szerzet minden gyógyintézetre, különösen az újabb időkben, fordított, szintúgy dicséretre méltó, valamint azon csüggedetlen buzgóság, mellyel dr. Adler , a’ fürdőhely’ mostani rendes orvosa, részint javításokat eszközleni, részint újdonságokat alkotni törekszik. Ezek közül csupán a’ sétahelyek’ szaporítását említjük, a’ kutak’ uj kibélését ’s foglalványát, a’ jeles elintézéseket az uj fürdőházban ’s a’ fürdőket a’ Balatonban. Most már e’ tavon egy czélszerűleg felállított úszóiskola is létezik. Itt csupán azt jegyezzük még meg, hogy az első tavi fürdők (szám szerint 6) eredetileg a’tó’ arácsi határán József ő cs. k.fegsége, fenséges nádorunk’ inditásából állíttattak fel és pedig dr. Rettenbachi Mirer udv. tanácsnok és lovag’ javaslatterve szerint. — Később a’ földesuraság Füreden ugyan ezen terv szerint építtetett 1822 ben dr. Adler’ felügyelése alatt (j. 1833ban ismét 3, ’s végre 1836ban újólag 3 fürdőt. Közönségesen dr. Oesterreichert mondják ezek’ létesítőjének; de ez helytesen állítás, mert ő csupán odvas fatörzsekbül készíttetett két csolnakot ’s arra egy kis hajlékot; ő azt gondolá, hogy imigy majd a Balatonra mehetni fürdés védett * de senki sen. bátorkodóit e’ létressélyeztető möntszot megkísérteni; a’ két fürdő-csolnakot felállíttatásuk után nem sokára , éjjel az éjszaki szél a’ Balaton’ nyílt vizére ragadta ’s végre a’ tihanyi parton szétzuzodtak. Fürednek jelenleg 3 forrása van, ’s a’gyógyhely’ közepén buzognak fel; az egyik —a’ fő-ivókat—különösen csak ivásul szolgál; mérsékl. + 10° Beaum szer.; vize rendkívül bőséges; hathatós vegyrészei dr. Sigmund’ us ’s tökéletes fejtegetése szerint (lásd . Füred’s Mineralquellen und der Plattensee 44 ’s a’ t.Pesth 1*37.) jelesül sok tiszta szénsav, szénsavas mész, kénsavas sziksó s némi kevés szénsavas vas- oxydusból állnak (p, 32 szemei 1 fontban) A’ második forrás, melly hasonlag ivásul szolgai, mineműségére nézve a’ fő-ivókuttól csak abban különbözik, hogy kevesebb feloldott szénsavval bir, egyszersmind kevésbbé vizgazdag; ennélfogvást e’forrást ritkábban is használják. A’ harmadik forrás, mellynek vize nagy bőségben buzog fel ’s a’két előbb nevezett forrástól minemüségére semmiben sem különbözik, a’ meleg és hideg fürdők’ töltésire szolgál a’ régi és uj fürdőházban ; ezen utóbbiban kaphatni balatontavi fürdővizet is kádakban mind hidegen mind melegen. Az imént mondottak szerint Füred a’ szelíd, vastartalmú savanyok’ osztályába tartozik ; tanúsítja ezt a’ betegeken tett tapasztalás, kik évenkint, különösen a’ közelfekvő városokból, de az ország’ minden vidékiről, sőt, Bécsből is, ide özönlenek. Homorrhoidák, ’s ettől föltételezett hajak , dugulások visszékrekedések a’ váltóláz ’s egyéb betegségek után sápadtság ’s görvély, a’ leggyakoribb kórnemek ’ mellyek itt enyhülést ’s nemritkán orvoslást nyernek. Hogy Füred’ gyógyhatásáról alaposan itélhessünk, szükség mindenkor a’ fürdőkkel ’s különösen a’ balatoni fürdőkkel élést ?s a’ szelíd éghajlat’ befolyását is számba venni. Ezt nem ok nélkül hasonlíthatni a’ tengerpartihoz ; a’ mellbetegek azon jótékony hatást, mellyet itt tapasztalnak, nem ritkán inkább az éghajlatnak köszönhetik, mint a’viz’ használatának. Azonban hogy mire kell épen az illy betegeknek figyelmezniök, ha t. i. szenvedésiket altesti bajok nem föltételezik, szükségtelen itt érintenünk, mert a’ körüllátó szemes orvos arra különben is ügyel. — 1839 dik évben Fürednek 1443 vendége volt, mikép ez a’ fürdő-betegek’ névjegyzékéből kitetszik; e’ jegyzék szerint a'fürdés május’ 13k án vévé kezdetét ’s megszűnt august 22k én. A’ legnépesebb ’s élénkebb fürdési időszak jun.lékétől jul. végéig tartott. Ezen idő alatt Füred mindig színhelye a’ legélénkebb közlekedésnek, melly egyszersmind sok pirosposztás, egészséges embert ide varázsol, hogy a’ vidék’ szépségén, vendégek’ vigságán ’s kétteljes kirándulásokon szemeit legeltetve gyönyörködjék, ’s az Anna-bál mind ezekre ’s az egész környűletre nézve a’ füredi társasévszak’ legdicsőbb fénypontját képezi. A’ legközelebb kirándulások közül csak kettőt nevezünk meg: az egyik Tihanyba ’s a’ másik a’ Koszory-völgybe történik;— ide nem számítván azon két teljes szép sétahelyeket, mellyek a’ források körül, a’ Balaton’ hosszában, a’ parkban, Füredre.