Tolnai Világlapja, 1904. április-június (4. évfolyam, 14–26. szám)
1904-05-15 / 20. szám
TOLNAI VILÁGLAP ban Helmeczy Jelenkoránál az újdonságok rovatának vezetését vette át és itt működött három hónapig. Ugyanez év tavaszán Petőfi ösztönzésére a fiatal írói nemzedék legkiválóbb tagjai állást foglaltak a kiadók és szerkesztők ellen. ígéretet tettek egymásnak, hogy egy évig semmiféle lapba nem írnak, hanem maguk fognak lapot alapítani, mely az ő irányukat képviselje. Tizen voltak az új irány hívei: Petőfi, Pálffi, Degré, Obernyik, Pákh, Bérczy, Kerényi, Tompa, Lisznyai és Jókai. A kormány azonban nem adott engedélyt a «tizek»-nek lap kiadására. Frankenburg erre felszólította őket, hogy dolgozzanak újra lapjába; félévi szünet után a társak felmentették egymást a fogadás alól és az egy Obernyiket kivéve, mindnyájan elfogadták a meghívást. Jókai leghathatósabban támogatta az «Életképeket és dolgozatai tetemesen fokozták a lap népszerűségét. 1847. közepén Frankenburg az udvari kancelláriánál kapván hivatalt, Bécsbe költözött. Lapjának szerkesztését Jókainak adta át. Petőfi is ekkor tért Pestre (június 14.) utazásaiból. Jókai naponként találkozott vele, szövetkeztek a lap érdekében; megnyerték Aranyt, Tompát, és többeket munkatársakul. Petőfi nejével november 4-én megérkezvén Pestre, a Dohány utca 373. sz. Schiller-ház első emeletére költözött; e lakás egy előszobából és három utcai szobából állott; az egyiket, melynek a konyhán át külön bejárata volt, Jókainak adták ki (itt laktak együtt 1848. június 12-ig). A közös ebédet az Aranysasból hozatták, bort egyikük sem ivott; az esték beszélgetéssel teltek el tea mellett. A szabadságharcz. 1848. március 14-én az ellenzéki kör közgyűlést tartott, melyen az ifjúság, köztük Jókai is, elhatározta, hogy a reformokat 12 pont alakjában a királyhoz fölterjesztik. Este a Pillwax-kávéházban értesültek a március 13-iki bécsi forradalomról; ekkor már elhatározta az ifjúság, hogy a 12 pont érdekében nem peticionálni fog, hanem megadásukat követelni fogja. 1848 márc. 15-én Petőfi Vasvári Pállal és Bulyovszky Gyulával Jókaihoz ment és nála a négy ifjú megegyezett a sajtó felszabadításában. Jókai és Bulyovszky proklamációt szerkesztettek a 12 ponthoz. A proklamáció elkészülvén, nyolc órakor az ifjak kávéházába értek. Itt Jókai szólt, felolvasta a a proklamációt és a 12 pontot. Az ujvilágutcai orvosi egyetemhez érvén, beszóltak a tantermekbe, az ifjak az udvarra tódultak, hol Jókai székre állva, még egyszer elolvasta a proklamációt és Petőfi elszavalta a Nemzeti dalt. Az ifjak vállalkozása magával ragadta a tömeget, mely zajosan követte őket a mérnöki egyetem felé. Jókai ismét felolvasta a proklamációt és Petőfivel újból elszavaltatták a Nemzeti dalt. Ezután a Länderer és Heckenast-féle nyomdához indultak, hol a proklamcziót és a Nemzeti dalt kinyomatták. Ezalatt Jókai behorpadt czilindere mellett óriási veres tollal, oldalán jurátus karddal, lépett a közönség elé és értesítette a történtekről. Meghallgatták és a nép lecsendesedett: lelkesülten, de szépen, rendesen oszlott szét. Jókai a további eseményekben is folyvást élénk részt vett; nemcsak gyűlésekben, demonstrációkban, a nemzetőrségben, hanem lapjában is egész lélekkel szolgálta a szent ügyét. Az «Életképek» szinte politikai lappá alakult át. Mint igazi demokrata, nevének nemesi y-ját i-vel cserélte fel. Április 30-tól Petőfivel együtt szerkesztették a lapot, melynek mottója lett: Egyenlőség, szabadság, testvériség. 1848. szeptember 24-én Kossuth engedelmet kapott az országgyűléstől, hogy az Alföldön népfölkelést szervezzen. Az ifjúságból többen csatlakoztak hozzá, köztük Egressy Gábor, Csernátoni Lajos és Jókai mintegy testőrségképpen esetleg, hogy ha kimerülne, felváltsák a beszédben. Kossuth elfogadta Rózsa Sándor folyamodását bűnbocsánatért, és a kegyelmet Jókai vitte meg a fogolynak. A bécsi forradalom kitörése után, október elején Kossuth Jókait és Csernátonit küldte Bécsbe, hogy a felkelőket segítségre szólítsák. Az «Életképek» befejezvén pályafutását, Jókai készséggel fogadta Landerer és Heckenast meghívását, hogy újévkor a kormányhivatalba lépő Csengery helyett a ..Pesti Hírlap» szerkesztését elvállalja. Már december 3-án közölte programmját, melynek lényege «Magyarhon független egységének biztosítása». Bécs megfékezése után az osztrák hadsereg Pest ellen kezdett nyomulni; december 30-án a főváros lakossága a Maga Jókai rajzolta. Jókainé Laborfalvy Róza 1848-ban..