Történelemtanítás, 1962 (7. évfolyam, 1-6. szám)

1962 / 1. szám

MÓDSZERT­AN Hincza Sándor: MILYENEK LEGYENEK AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI ÚJ TÖRTÉNELEMTANKÖNYVEK?­ Az új tantervek országos vitája után egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg a készülő új történelemtankönyvek iránt. Pedagógusok, szüleik és tanulók egyaránt felvetik: milyenek lesznek az új történelemtankönyvek, vajon sike­rül-e bennük megvalósítani a tanterv célkitűzéseit. És ez természetes, mert a jó történelemtankönyv fontos szerepet tölt be az oktató-nevelő munkában. A készülő­ új történelemtankönyvek főbb tartalmi, módszertani és gyakor­lati kérdéseinek felvetése előtt lássuk elöljáróban, hogy a jelenleg használt tör­ténelemtankönyveink mennyiben feleltek meg oktatási-nevelési célkitűzéseink­nek, az általános iskolai történelemtanítás követelményeinek. Válaszunk erre az lehet, hogy határozott előrelépést jelentettek a korábbi könyvekhez képest. A tananyag elrendezése, didaktikai felépítése, újszerű szerkezete (világos tago­lás, oldalcímek, fogalmak kiemelése) és a szemléletességre való törekvés szem­pontjából (jól kiválasztott olvasmányok, szövegközti illusztrációk, térképek, új­szerű fedőlap stb.) jobban megfelelnek a pedagógiai követelményeknek. Nem szabad azonban szem elől tévesztenünk, hogy e pozitív vonások mellett számos olyan hibát is tartalmaznak, amelyek történelemtanításunk továbbfejlődésének akadályai. Ilyen negatívumok például a teljességre és befejezettségre való tö­rekvés, a történelmi fogalmaknak tudományos szinten való tárgyalása, valamint az, hogy a világnézeti nevelés szempontjából nem használtunk ki minden lehe­tőséget. Mindez azzal a következménnyel is járt, hogy az általános iskolai tör­ténelemtanításunk és a középiskolai történelemtanítás éppen az említett hibák­ból kifolyólag alig különbözik egymástól. Az általános iskolai jelenlegi történe­lemtankönyveinkben a fogalmak túlzsúfoltsága bizonyos mértékig akadályozza a világnézeti és az érzelmi nevelés hatékonyabbá tételét. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy szükségessé vált a jelenlegi tanterv módosítása, éppen abból a szempontból, hogy történelemtanításunk jelenlegi hiányosságait kiküszöböljük. Az új tantervi koncepció szerint megváltozik az általános iskolai történe­lemtanítás didaktikai jellege és a jelenlegi módszert, az elbeszélő, olvasmányos előadásmód fogja felváltani. Az V. osztályban a tantárgy neve is megváltozik és a „Történelmi olvasmányok” címet kapja. A HL, IV. és V. osztály történelem­tárgyú olvasmányai átmenetet képeznek majd a rendszerező történelemtanítás felé. A VI. osztálytól kezdődően fokozatosan kell kiépíteni az olvasmányosság és az előző években alkalmazott rendszerező kifejtés közötti arányokat. Ez azt jelenti, hogy az általános iskolai történelemtanításunk jobban tudja majd be­tölteni feladatát, és a készülő új történelem tankönyvek anyaga alkalmasabb lesz arra, hogy „lerakja a gyermekből serdülővé váló ifjú marxista-leninista történelemszemléletének alapjait, s ezzel hozzájáruljon korszerű társadalom­szemléletük kialakulásához”, és megfeleljen mindazoknak a feladatoknak, kö­vetelményeknek, amelyeket az új tanterv előír.­ ­ A tankönyvírói konferencián 1961. június 29-én A társadalomtudományi tan­könyvek írásának elvi és gyakorlati alapelvei címen tartott előadás anyagából.

Next