Udvarhelyi Híradó, 2011. június (22. évfolyam, 105-125. szám)

2011-06-01 / 105. szám

2011. május 31. 1 Euró 4,1051 Dollár 2,8905 100 forint Árfolpií 1 egységre, fejtes jel.3 Fizessen elő most! Hívja a 0266-218361-et és lapkihordóink felkeresik Önt otthonában! 4 hónap 20 lej 3 hónap 55 lej 6 hónap 140 lej 12 hónap 220 lej 11 mi ii mi min ii mi inni ii mi mi mit! ii I iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii! ““Híradó A BAP Agency bejegyzett védjegye ii mu ii mi nini ii mi iimm mi mi niiiiiim * A2 (X)-szignóval ellátott szövegek fizetett relámok,k­özlemények. ■ A megjelent írások nem feltételül a szerkesztőség véleményét tükrözik! ■ Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy 3 086fKGZ6u JGV6I6K 8$­m3Si8l6 IfdSOs közléséről döntsön. ■ Kéziratokat nem érzünk meg, és nem kül­dünk vissza ELOFIZETESEKERT HÍVJANAK! Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-21836- et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 535600 - Székelyudvarhety, Szentimre u.1tszám. Telefon: 0266-218361 E-mail: uh@udvarhelyi-hiradl.ro Fax:0266-218340 Hirdetésfelvétel és terjesztés a fenti címen hétköznap 8-16 óra között. Honlap: www.udvarhelyi-hirado.ro Nincs riasztás a spanyol uborka miatt Hargita megyében nincs érvényben semmilyen rendkívüli intézkedés a hasme­nésjárványt okozó spanyolországi ubor­kák miatt. A megyei állat-egészségügynek még azt sem kell vizs­gálnia, hogy érkezett-e a megyébe fertőzött uborkaszállítmány, csak a szokásos el­lenőrzéseket végzi a hatóság. ____________Szár,hely István Németországban tizenkét halálos áldozatot követelt az a hasmenésjárvány, amelyet E.coli baktériummal fertőzött, Spanyolországból származó biouborka okozott, a kórházak­ban háromszáz súlyos beteget ápolnak, de összesen több mint ezer megbetegedést regisztrál­tak. A fertőzés időközben több más európai országban, köz­tük Magyarországon is felütöt­te fejét, több beteg esetében is felmerült a spanyolorszá­gi uborkával összefüggő has­­menésjárvány gyanúja. Az Országos Állat-egészségügyi Hatóság információi szerint Ro­mániába nem érkezett a fer­tőzött uborkaszállítmányból, de az intézmény néhány napja sürgősséggel elrendelt néhány megelőző intézkedést, köztük a zöldségforgalmazók ellenőr­zését. Az országos szakhatóság közleményében ugyan kitér ar­ra is, hogy a megyei állat-egész­ségügyi hatóságok is utasítást kaptak az ellenőrzésekre, Har­gita megyébe mégsem érkezett ilyen jellegű átirat - tudtuk meg dr. Püsök Lászlótól, a Har­gita Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Ható­ság szóvivőjétől. Mint elmond­ta, jelenleg csak a szokásos élelmiszer-biztonsági ellenőr­zéseket végzik, hiszen az or­szágos hatóságtól semmilyen rendkívüli akcióra nem kap­tak utasítást. Kimondottan azt sem kell ellenőrizniük, hogy ér­kezett-e Hargita megyébe fer­tőzött biouborka, de mindent vizsgálnak, ami az ellenőrzé­si tervben szerepel - közölte a szóvivő. „Ha a főhatóság szolgá­lati utasítást ad, hogy kimondot­tan ezeket kell felkutatni, akkor az összes inspektor csak ezzel foglalkozik" - fogalmazott dr. Püsök László, hozzáfűzve, nem valószínű, hogy érkezett volna az országba fertőzött uborka­­szállítmány. „Ha szükségálla­pot van, azt azonnal leközlik, és huszonnégy órán belül fel kell kutatni. A főhatósághoz bemegy minden információ arról, hogy hova jött be ilyen áru, és ha be­jött Romániába, akkor ők azon­nal küldik a szolgálati utasítást az összes állat-egészségügyi hivatalnak, nem csak Hargi­ta megyének" - tájékoztatott a szóvivő. Egyébként Hargita me­gyében nincsenek olyan nagy zöldséglerakatok, hogy meg­érje Spanyolországból uborkát importálni, az itteni forgalma­zók többnyire bukaresti nagy­bani lerakatokból szerzik be a nagyrészt belföldön termesztett zöldséget - közölte dr. Püsök László. A hatóság szóvivője a lakosságnak az általános higi­éniai szabályok betartását ja­vasolja, valamint a zöldségek alapos megmosását, és azt, hogy ha lehet, belföldön ter­mesztett uborkát vásároljanak. Az általános higiéniai szabályok betartását és belföldön termesztett uborka vásárlását java­solja a megyei állat-egészségügyi hatóság .­ Ha lehet, akkor belföldön termesztett uborkát fogyasszunk Felnőtteknek gyermeknapra Ludwig Wittgenstein osztrák filozófus óta nem tudjuk, mi a „játék”. Pontosabban tudjuk, hogy nincsen egy átfogó, min­den oldalát lefedő meghatá­rozása a fogalomnak. Játszani annyiféleképpen lehet. Lehet egyedül, számítógép előtt ülve vagy egy kis szobában babákkal, vaskocsikkal, kockákkal. Lehet együtt játszani másokkal pusz­tán önmagunk szórakoztatásá­ra, lehet csapatokra oszlani és harcolni a nyerésért mások szó­rakoztatására. Nem állíthatjuk tehát, hogy a játékhoz feltétle­nül több ember szükséges, vagy hogy minden játéknak feltétlenül a nyerés/vesztés dimenziójában kell mozognia. Ami azonban kö­zös minden játékban, az talán az, hogy felszabadítja a bennünk élő gyermeki ént, lehetőséget ad, hogy újra felfedezhessük az élet­nek azt a piciny zugát, amelyben nincsen fásultság és unalom, nincsen bánat és fájdalom, csak öröm, nevetés, szeretet és újabb izgalmak. Felnövünk és szégyellünk már játszani. „Az a gyerekeknek való” - szoktuk mondani. De mindenki érzi valahol legbelül, hogy ezek csak szavak. Gyerekeket látunk, ahogy önfeledten ugrálnak a gu­miszőnyegen, és arra gondolunk, milyen szívesen kipróbálnánk mi is, de visszafogjuk magunkat, mert az nem nekünk való. A mi életünk már komoly és fele­lősségteljes kell hogy legyen. Mindent megfontolunk, minden lépésünknek a következményeit lessük. A gyermek nem ilyen. A gyermek, ha valamit tesz, azért teszi, mert épp az esik jól neki. Fagylaltot kér ebéd helyett, mert neki az jobban ízlik. Felmászik a legfelső polcra, mert onnan sokkal va­rázslatosabb a kilátás. Kirámolja a szekrényt, mert az meg van tiltva neki, és ahelyett, hogy a következmények miatt aggód­na, kuncogni kezd a szigorú szülők legnagyobb keserűségé­re. A felnőtt ezzel szemben még akkor is megeszi az ebédet, ha nem nagyon ízlik neki, főleg ha vendégségben van - nehogy megbántsa a kedves házigaz­dát! Fegyelmezetten ül, bárhol is van, kávézóban, váróterem­ben, buszon, repülőn, és fel nem állna semmi pénzért, még ha zsibbadásig préselődtek is már idegszálai. Milyen frappánsan rávilágít Exupéry a gyermeki és a felnőtt észjárás különbségei­re leghíresebb művében, „A kis hercegiben: „Ha azt mondjuk a felnőtteknek: »Láttam egy szép házat, rózsaszínű téglából épült, ablakában muskátli, tetején ga­lambok...« - sehogy sem fogják tudni elképzelni ezt a házat. Azt kell mondani nekik: »Láttam egy százezer frankot érő házat.« Erre aztán fölkiáltanak: »Ó, milyen szép!«". A gyerekek másként lát­ják a világot, és ezt kevés felnőtt érti meg. Szabó Lőrinc versé­ben Lóci édesapja is csak akkor eszmél rá erre, miután leguggol kisfiához játszani. Döbbenetes számára, ahogy hirtelen minden lábbá változik: „És ijesztő volt odalentről, / hogy olyan nagyok a nagyok, / hogy mindent tud­nak és erősek / s én gyönge és kicsi vagyok". Csoda-e hát, hogy a gyerekek szeretnek felmászni polcokra, fákra, felnőttek vállá­ra? „Gyermeteg”, „gyerekes" - szok­tuk mondani a naiv, együgyű, éretlen dolgokra, emberekre, gondolatokra. Pedig nem lehet véletlen, hogy a szépirodalom hős alakjai között a „bölcs taní­tó" szerepében főként olyanok találhatók, mint Nyilas Misi, Ábel vagy a kis herceg.

Next