Ügyvédek lapja, 1901 (18. évfolyam, 1-54. szám)
5 1268 TÁRGYMUTATÓ A „Jogesetekének mint az „Ügyvédek Lapja“ mellékleteinek 1901. évi folyamához. Szám Teljesülési döntvények. A) A m. fdr. Curia. Polgári ügyekben. Az ingatlanok haszonélvezetére elrendelt biztosítási végrehajtás esetében, a megkeresett telekkönyvi hatóság a zálogjog előjegyzésével kapcsolatosan a haszonélvezetnek végrehajtási zár alá vételét el nem rendelheti. 11 Ha a haszonbéri szerződésnél fogva az általános jövedelmi pótadót a haszonbérlő köteles megfizetni s a haszonbérbe adott földbirtok kamatozó jelzálogi kölcsönnel van terhelve, a haszonbérbe adó nem felelős a haszonbérlőnek azért, hogy kamattartozását az 1883: XLVI. t.-cz. 13. §-a alapján az 1875 : XLVI. t.-cz. 8. §-ában megállapított módon be nem jelentette s e miatt az általános jövedelmi pótadó a kamattartozás számításba vétele nélkül vettetett ki..................... ........ ......... 15 Ingatlanok elárverezéséből befolyt vételárnak az 1881 : LX. t.-cz. 196. §-a alapján hozott sorrendi végzés szerint való felosztása esetében a hitelezők javára sorozott és az idézett t.-cz. 201. §-a értelmében a bírói letéthivatalból kiutalt tőkekövetelések után a sorrendi végzésben meghatározott kamat a jogosítottat az utalványozó végzésnek a letéthivatalba való megérkezése napjáig illeti............................................... ... 52 Büntető ügyekben. A kir. törvényszéknek másodfokban hozott ítélete ellen, ha a Bp. 556. §-a harmadik bekezdésében megnevezett felek valamelyike e törvényszakaszban megengedett semmiségi panasszal élt, az ítélet, amennyiben a Bp. 429. §-ában megjelölt eset fenn nem forog, a Bp. 384. §-ában megjelölt és hivatalból figyelembe veendő alaki semmiségi okok bármelyike alapján megsemmisíthető. ................................. ...................... 9 A törvényszéknek elsőfokú ítélete ellen, ha csupán egy oly bűncselekmény miatt állapít meg bűnösséget vagy oly bűncselekmény vádja alól ment fel, mely rendszerint járásbíróság vagy közigazgatási hatóság hatáskörébe van utalva, a felebbezés a Bp. 381. §. 2. bekezdésének 2. pontja értelmében csak az esetben van kizárva, ha a cselekménynek említett kisebb minősítése tekintetében a vád és az ítélet megegyeznek. A Törvényszék előtt a Bp. 18. és 19. §§. alapján összefüggés vagy egyesítés folytán elbírálandó cselekményeknél a perorvoslatot az összes cselekményre nézve a törvényszék hatáskörébe utalt cselekmény miatt fentartott vád határozza meg , tehát felebbezésnek van helye................................................................................. ..................... 21 B) Kir. táblák: A debreczeni kir. ítélőtábla határozata polgári ügyben. A felperest kereseti követelésével elutasító és perköltségben marasztaló két egybehangzó ítélet alapján a másodbíróság ítélete ellen használt és törvény szerint ki nem zárt további felebbezés esetén, az alperes kérelmére, a perköltség erejéig, a kielégítési végrehajtás az 1891: LIX. t.-cz. 48. §-a és az 1881 : LX. t.-cz 1. §. b) pontja értelmében elrendelendő............................................................................................................... ... 48 A kassai kir. ítélőtábla határozata polgári ügyben. Az 1881: LX. t.-cz. 201. §-a szerint a birói letétből kiutalt tőkekövetelések után a végrehajtást rendelő, illetve a sorrendi végzésben meghatározott kamatok nemcsak az utalványozó végzés keltéig, hanem a jogerős utalványozó végzésnek a letéti hivatalba érkezése napjáig járnak...................................................... ................................................................. 29 A kolozsvári kir. ítélőtábla határozatai polgári ügyekben. Ha a végrehajtató végrehajtást szenvedőnek előbb csak ingó vagyonára, azután pedig külön kérvénnyel ingatlan vagyonára vagy megfordítva előbb csak ingatlan vagyonára, azután pedig külön kérvénnyel ingó vagyonára kéri a végrehajtás elrendelését, az utóbbi kérvény költsége a végrehajtást szenvedő terhére rendszerint nem állapítandó meg. ... 18 A felperest kereseti követelésével elutasító és perköltségben marasztaló két egybehangzó ítélet alapján a másodbírósági ítélet ellen használt és törvény szerint ki nem zárt további felebbezés esetén az alperes kérelmére a perköltség erejéig a kielégítési végrehajtás el nem rendelhető ...................................................................... ........................................ 19 Büntetőügyben. A bűnvádi perrendtartás 110. §-a alapján a vádtanács által a székhelyen kívül levő járásbíróságnak a vizsgálat teljesítésére nézve adható megbízás nem foglalja magában a vizsgálat elrendelése iránti jogosultságot is............................................................................................................... 20 A marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla határozatai büntető ügyekben. A bprdés 110. §-a értelmében a vizsgálat elrendelésére a vizsgálat teljesítésével megbízott kir. járásbíróság eljáró bírája illetékes.................. 22 Szám A bűnv. prdzs 41. §-ában nem említett, de a büntető törvénykönyv szerint csak magánfél indítványa alapján bűnvádi eljárás alá vonható büntetendő cselekmények esetében a sértett fél a bűnvádi eljárás során és a kir. törvényszék előtti főtárgyalásra nem a bűnvádi perrendtartás 49. §. utolsó bekezdésében irt joghatállyal, hanem a bűnvádi prdts 286. §. negyedik bekezdésben irt módon és a bűnv. prdts 323. §-ában irt figyelmeztetéssel, mint sértett fél idézendő. .. ... ... ......... 27 A pótmagánvádló a kir. Ítélőtábla előtt tartandó főtárgyalásra a bordzs 49. §. utolsó bekezdésében irt jogkövetkezményekre való figyelmeztetés nélkül idézendő meg..................................... ................................... 27 A nagyváradi kir. ítélőtábla határozata büntető ügyben. Annak az elvi álláspontnak elfogadása után, hogy a Bp. 110. §-a alapján a vádtanács a székhelyén kívül levő kir. járásbíróságot csak a már elrendelt vizsgálat teljesítésével bizhatja meg és hogy a kir. járásbíróságnak a Bp. 106. §-ában szabályozott eseten kivül vizsgálat elrendelésére hatásköre nincs — kimondta, miszerint: A királyi ügyésznek a vádtanács végzése ellen beadott felfolyamodását, mely végzéssel a vádtanács az iratokat a vizsgálat és vizsgálati fogság elrendelése iránt tett indítvány felett határozathozatal végett a a kir. törvényszék vizsgálóbírójának kiadta, a Bp. 378. §-ának első bekezdése értelmében elfogadja ugyan, de a kir. törvényszék védtanácsának megtámadott végzése ellen beadott felfolyamodást elutasítja . A pécsi kir. ítélőtábla határozatai polgári ügyben. Biztosítási végrehajtás esetében a zálogjognak az ingatlan haszonélvezetére történt előjegyzésével kapcsolatosan a telekkönyvi hatóság a haszonélvezetnek végrehajtási zár alá vételét elrendelheti.................. 1 A pozsonyi kir. Ítélőtábla határozata polgári ügyben. A felperest kereseti követelésével elutasító és perköltségben marasztaló két egybehangzó ítélet alapján, a másodbírósági ítélet ellen használt és ki nem zárt további felebbezés esetében, az alperes kérelmére a perköltség erejéig a kielégítési végrehajtás el nem rendelhető. ... 13 Polgári törvénykezés. Anyagi magánjog. Vak embererre nézve az 1886. évi VII. t.-cz. 21. §-a értelmében csakis közjegyzői okirattal vállalt kötelezettség bír kötelező joghatállyal, azonban egy árverési cselekmény alkalmával a kir. kiküldött által jegyzőkönyvbe iktatott egyezség az ily törvény kivonta okiratot nem pótolja és az egyezség a magánegyezség tekintete alá esik. Mint magánegyezség pedig ez az okirat bizonyítékul nem szolgál, mert az 1886 : VIII.-cz. 21. § c) pontja szerint ily esetben okirat által bizonyítás csak közjegyzői okirattal történhetik. Ebből azonban nem az következik, hogy ha a jogügylet nem közjegyző előtt jött létre, az jogérvénnyel nem bir, hanem az, hogy a jogügylet létrejötte más módon bizonyítandó ........................................................ .............................................. ! Jogszabály az, hogy az a személyi adós, aki jelzálogilag biztosított követelést a jelzálog tulajdonosa helyett kifizeti, a jelzálogos követelés annyiban reá átszáll, amennyiben a jelzálog tulajdonosától vagy annak elődjétől a megtérítést követelni jogosítva van........................ .. 1 Kártérítési kötelezettség megállapítása árvaszéki ügyész ellen, mert az egy önkéntes árverés keresztülvitelével a árvaszék által megbízva lévén, ebből az árvaszéki ügyből kifolyóan keletkező sérelmes bírói határozatok ellen elkésetten adott be felfolyamodást. A Curia által nem vétetett figyelembe, hogy a felfolyamodásra az árvaszéki ügyész az árvaszéktől külön utasítást kért és azt elkésetten kapta kézhez. 3 A szerződésileg szabályozott jogviszonyok megállapítását a szerződés körén belül bármely fél kérelmezheti, mihelyt ezek a jogviszonyok a szerződő felek között vitássá váltak és a szerződő felek a szerződés rendelkezéseiben a vesztessé vált jogviszony rendezése tárgyában véleményük szerint kielégítő támpontot nem találnak. — Kártérítési igénynek kártérítési kötelezettség felelvén meg, mindkettő csupán létező kár és az azt okozó jogtalan ténykedés vagy vétkes mulasztás esetében együttesen bírálható meg, következésképen akkor, ha mindezek az elemek vita tárgyát sem képezték, a kártérítési igénynek a megállapítani kért jogviszony alapján csupán elvi megítélése helyt nem foghat, mert a kártérítési igény amúgy is a megállapítani kért jogviszonyból önkényt következik, annak csupán elvi megítélése tehát merőben felesleges.................................... .......................................................... 3 A budapesti m. kir. állampénztár mint birói letéthivatalnak nem képezi kötelességét az, hogy a záloglevelek sorsolási határnapját nyilvántartsa, a megtörtént kisorsolásról jelentést tegyen, mert a letéthivatal a kisorsolt kötvényekről csak akkor tartozik jelentést tenni, ha a jogosult személy még nem ismeretes. Ennek a rendelkezésnek, a dolog természetes a helyes magyarázat elvei szerint, az az értelme, hogy ha a szelvényeket felvevő fél ismeretes, az a sorsolási határnapokat a saját érdekében maga tartsa nyilván, a kötvények kisorsolását maga jelentse