Ügyvédek lapja, 1901 (18. évfolyam, 1-54. szám)

5­ 1268 TÁRGYMUTATÓ A „Jogesetekének mint az „Ügyvédek Lapja“ mellékleteinek 1901. évi folyamához. Szám Teljesülési döntvények. A) A m. fd­r. Curia. Polgári ügyekben. Az ingatlanok haszonélvezetére elrendelt biztosítási végrehajtás esetében, a megkeresett telekkönyvi hatóság a zálogjog előjegyzésével kapcso­latosan a haszonélvezetnek végrehajtási zár alá vételét el nem rendelheti. 11 Ha a haszonbéri szerződésnél fogva az általános jövedelmi pótadót a haszonbérlő köteles megfizetni s a haszonbérbe adott földbirtok kama­tozó jelzálogi kölcsönnel van terhelve, a haszonbérbe adó nem felelős a haszonbérlőnek azért, hogy kamattartozását az 1883: XLVI. t.-cz. 13. §-a alapján az 1875 : XLVI. t.-cz. 8. §-ában megállapított módon be nem jelentette s e miatt az általános jövedelmi pótadó a kamat­tartozás számításba vétele nélkül vettetett ki..................... ........ ......... 15 Ingatlanok elárverezéséből befolyt vételárnak az 1881 : LX. t.-cz. 196. §-a alapján hozott sorrendi végzés szerint való felosztása esetében a hitelezők javára sorozott és az idézett t.-cz. 201. §-a értelmében a bí­rói letéthivatalból kiutalt tőkekövetelések után a sorrendi végzésben meghatározott kamat a jogosítottat az utalványozó végzésnek a letét­hivatalba való megérkezése napjáig illeti............................................... ... 52 Büntető ügyekben. A kir. törvényszéknek másodfokban hozott ítélete ellen, ha a Bp. 556. §-a harmadik bekezdésében megnevezett felek valamelyike e törvény­­szakaszban megengedett semmiségi panas­szal élt, az ítélet, a­men­­nyiben a Bp. 429. §-ában megjelölt eset fenn nem forog, a Bp. 384. §-ában megjelölt és hivatalból figyelembe veendő alaki semmiségi okok bármelyike alapján megsemmisíthető. ................................. ...................... 9 A törvényszéknek elsőfokú ítélete ellen, ha csupán egy oly bűncselek­mény miatt állapít meg bűnösséget vagy oly bűncselekmény vádja alól ment fel, mely rendszerint járásbíróság vagy közigazgatási ható­ság hatáskörébe van utalva, a felebbezés a Bp. 381. §. 2. bekezdésé­nek 2. pontja értelmében csak az esetben van kizárva, ha a cselekmény­nek említett kisebb minősítése tekintetében a vád és az ítélet meg­egyeznek. A Törvényszék előtt a Bp. 18. és 19. §§. alapján össze­függés vagy egyesítés folytán elbírálandó cselekményeknél a per­orvoslatot az összes cselekményre nézve a törvényszék hatáskörébe utalt cselekmény miatt fentartott vád határozza meg , tehát felebbezés­­nek van helye................................................................................. ..................... 21 B) Kir. táblák: A debreczeni kir. ítélőtábla határozata polgári ügyben. A felperest kereseti követelésével elutasító és perköltségben marasztaló két egybehangzó ítélet alapján a másodbíróság ítélete ellen használt és törvény szerint ki nem zárt további felebbezés esetén, az alperes kérelmére, a perköltség erejéig, a kielégítési végrehajtás az 1891: LIX. t.-cz. 48. §-a és az 1881 : LX. t.-cz­ 1. §. b) pontja értelmében elren­delendő............................................................................................................... ... 48 A kassai kir. ítélőtábla határozata polgári ügyben. Az 1881: LX. t.-cz. 201. §-a szerint a birói letétből kiutalt tőkekövete­lések után a végrehajtást rendelő, illetve a sorrendi végzésben meg­határozott kamatok nemcsak az utalványozó végzés keltéig, hanem a jogerős utalványozó végzésnek a letéti hivatalba érkezése napjáig járnak...................................................... ................................................................. 29 A kolozsvári kir. ítélőtábla határozatai polgári ügyekben. Ha a végrehajtató végrehajtást szenvedőnek előbb csak ingó vagyonára, azután pedig külön kérvén­nyel ingatlan vagyonára vagy megfordítva előbb csak ingatlan vagyonára, azután pedig külön kérvén­nyel ingó vagyonára kéri a végrehajtás elrendelését, az utóbbi kérvény költsége a végrehajtást szenvedő terhére rendszerint nem állapítandó meg. ... 18 A felperest kereseti követelésével elutasító és perköltségben marasztaló két egybehangzó ítélet alapján a másodbírósági ítélet ellen használt és törvény szerint ki nem zárt további felebbezés esetén az alperes kérelmére a perköltség erejéig a kielégítési végrehajtás el nem ren­delhető ...................................................................... ........................................ 19 Büntetőügyben. A bűnvádi perrendtartás 110. §-a alapján a vádtanács által a székhelyen kívül levő járásbíróságnak a vizsgálat teljesítésére nézve adható megbízás nem foglalja magában a vizsgálat elrendelése iránti jogo­sultságot is............................................................................................................... 20 A marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla határozatai büntető ügyekben. A bprdés 110. §-a értelmében a vizsgálat elrendelésére a vizsgálat tel­jesítésével megbízott kir. járásbíróság eljáró bírája illetékes.................. 22 Szám A bűnv. prdzs 41. §-ában nem említett, de a büntető törvénykönyv sze­rint csak magánfél indítványa alapján bűnvádi eljárás alá vonható büntetendő cselekmények esetében a sértett fél a bűnvádi eljárás so­rán és a kir. törvényszék előtti főtárgyalásra nem a bűnvádi perrend­tartás 49. §. utolsó bekezdésében irt joghatál­lyal, hanem a bűnvádi prdts 286. §. negyedik bekezdésb­en irt módon és a bűnv. prdts 323. §-ában irt figyelmeztetéssel, mint sértett fél idézendő. .. ... ... ......... 27 A pótmagánvádló a kir. Ítélőtábla előtt tartandó főtárgyalásra a bordzs 49. §. utolsó bekezdésében irt jogkövetkezményekre való figyelmez­tetés nélkül idézendő meg..................................... ................................... 27 A nagyváradi kir. ítélőtábla határozata büntető ügyben. Annak az elvi álláspontnak elfogadása után, hogy a Bp. 110. §-a alap­ján a vádtanács a székhelyén kívül levő kir. járásbíróságot csak a már elrendelt vizsgálat teljesítésével bizhatja meg és hogy a kir. já­rásbíróságnak a Bp. 106. §-ában szabályozott eseten kivül vizsgálat elrendelésére hatásköre nincs — kimondta, miszerint: A királyi ügyésznek a vádtanács végzése ellen beadott felfolyamodását, mely végzéssel a vádtanács az iratokat a vizsgálat és vizsgálati fog­ság elrendelése iránt tett indítvány felett határozathozatal végett a a kir. törvényszék vizsgálóbírójának kiadta, a Bp. 378. §-ának első bekezdése értelmében elfogadja ugyan, de a kir. törvényszék védta­­nácsának megtámadott végzése ellen beadott felfolyamodást elutasítja . A pécsi kir. ítélőtábla határozatai polgári ügyben. Biztosítási végrehajtás esetében a zálogjognak az ingatlan haszonélve­zetére történt előjegyzésével kapcsolatosan a telekkönyvi hatóság a haszonélvezetnek végrehajtási zár alá vételét elrendelheti.................. 1 A pozsonyi kir. Ítélőtábla határozata polgári ügyben. A felperest kereseti követelésével elutasító és perköltségben marasztaló két egybehangzó ítélet alapján, a másodbírósági ítélet ellen használt és ki nem zárt további felebbezés esetében, az alperes kérelmére a perköltség erejéig a kielégítési végrehajtás el nem rendelhető. ... 13 Polgári törvénykezés. Anyagi magánjog. Vak embererre nézve az 1886. évi VII. t.-cz. 21. §-a értelmében csakis közjegyzői okirattal vállalt kötelezettség bír kötelező joghatál­lyal, azonban egy árverési cselekmény alkalmával a kir. kiküldött által jegyzőkönyvbe iktatott egyezség az ily törvény kivonta okiratot nem pótolja és az egyezség a magánegyezség­ tekintete alá esik. Mint magán­egyezség pedig ez az okirat bizonyítékul nem szolgál, mert az 1886 : VII­I.-cz. 21. § c) pontja szerint ily esetben okirat által bizonyítás csak közjegyzői okirattal történhetik. Ebből azonban nem az követ­kezik, hogy ha a jogügylet nem közjegyző előtt jött létre, az jogér­­vén­nyel nem bir, hanem az, hogy a jogügylet létrejötte más módon bizonyítandó ........................................................ .............................................. ! Jogszabály az, hogy az a személyi adós, a­ki jelzálogilag­ biztosított követelést a jelzálog tulajdonosa helyett kifizeti, a jelzálogos követelés annyiban reá átszáll, a­mennyiben a jelzálog tulajdonosától vagy annak elődjétől a megtérítést követelni jogosítva van........................ .. 1 Kártérítési kötelezettség megállapítása árvaszéki ügyész ellen, mert az egy önkéntes árverés keresztülvitelével a árvaszék által megbízva lévén, ebből az árvaszéki ügyből kifolyóan keletkező sérelmes bírói határozatok ellen elkésetten adott be felfolyamodást. A Curia által nem vétetett figyelembe, hogy a felfolyamodásra az árvaszéki ügyész az árvaszéktől külön utasítást kért és azt elkésetten kapta kézhez. 3 A szerződésileg szabályozott jogviszonyok megállapítását a szerződés körén belül bármely fél kérelmezheti, mihelyt ezek a jogviszonyok a szerződő felek között vitássá váltak és a szerződő felek a szerződés rendelkezéseiben a vesztessé vált jogviszony rendezése tárgyában véleményük szerint kielégítő támpontot nem találnak. — Kártérítési igénynek kártérítési kötelezettség felelvén meg, mindkettő csupán létező kár és az azt okozó jogtalan ténykedés vagy vétkes mulasz­tás esetében együttesen bírálható meg, következésképen akkor, ha mindezek az elemek vita tárgyát sem képezték, a kártérítési igénynek a megállapítani kért jogviszony alapján csupán elvi megítélése helyt nem foghat, mert a kártérítési igény amúgy is a megállapítani kért jogviszonyból önkényt következik, annak csupán elvi megítélése tehát merőben felesleges.................................... .......................................................... 3 A budapesti m. kir. állampénztár mint birói letéthivatalnak nem képezi kötelességét az, hogy a záloglevelek sorsolási határnapját nyilvántartsa, a megtörtént kisorsolásról jelentést tegyen, mert a letéthivatal a kisor­solt kötvényekről csak akkor tartozik jelentést tenni, ha a jogosult személy még nem ismeretes. Ennek a rendelkezésnek, a dolog termé­szete­s a helyes magyarázat elvei szerint, az az értelme, hogy ha a szelvényeket felvevő fél ismeretes, az a sorsolási határnapokat a saját érdekében maga tartsa nyilván, a kötvények kisorsolását maga jelentse

Next