Új Barázda, 1921. január (3. évfolyam, 2-24. szám)
1921-01-16 / 12. szám
gK g«i««aaM wwariiwwiTOmBHaflHgaGBHBfaiBa^^ massmantmmmwm —muhi >-£222-A A • . IP /„ ára I korona n. évfolyam. 12. szám__________________ ____ Vasárnap, 1921. január 16. Főszerkesztő: Meskó Pál £j? cirill PAPA7FIA Szerkesztőség: mKt á ffiff -íjt, jÉjmjjlA 4artrm.~ Kiadóhivatal: Budapest, IV., Muzeum-körut I jgtfg W^tEEf*. fw&t nt We Budapest, IV., Muzeum-körut 1 ( József 55—40 / József 55—40 Telefon: l ^68-88 kisgazdám es földmivesek politikai MAPI lapja Telefon: {igf ainnMMnaaifWl —w»i srntwg.. wiimh.i ni — ■. n. ■ . i H' ZTItt ? «'JFPMSgt WfeJMtak’AW). gSiO. IU* iWJByfiiVyAejt -t . IIHT'III III II ’msi'ir "illír I 'iTumntltns i III .ns mi— in I iimiim I. ___________________________________ . ^ ^ fA / Négy szobor (ny.) A Védőligák Szövetsége Budapesten, a Szabadság téren n£gV szobrot állíttatott, amelyeket holnap fognak ünnepiesen leleplezni. Az élethez való jogban megtámadott magyar nemzet örök tiltakozásának kifejeztei ezek a szobrok. Fájdalomtól roskadt alakok jelképezik az anyaországtól elszakított magyarságot. De hatalmas kar támasztja alá az elalélt szenvedőket, dacos férfiszemek szegeződnek a támadók ellen s néma ajkaik helyett feszült ércizmaik beszélnek: „Nem adjuk oda véreinket! Nem mondunk le soha ezeréves határainkról !“ Úgy állanak ott a világ négy ája felé tekintő szobrok, mint a magyarság kőbe vésett riadói, mint művészkezek alkotta oltárok, melyek előtt hazaszeretetünket s elszánt akaraterőnket kell bemutatni. De vájjon hiven visszatükrözik-e ezek a kövek a magyarság lelkületét? A szenvedést, azt igen! Az idegen uralom alá került magyarok a gyökerétől megfosztott fa haláltusáját vívják. Nyelvük, kultúrájuk, szabadságuk, vagyonuk pusztulása az elhagyatottak, az üldözöttek sorsát érezteti velük s szivük örökké vissza fog sírni egykori nemzeti létük boldog emlékei után. Ám az anyaország magyarjai közül sokan, régi otthonaik és régi szabadságuk birtokában, ma sem tudják felfogni igazában véreik és nemzetük rettenetes szerencsétlenségét. Sokan vannak, akik az elszakított területeket nem is ismerték, tehát emlékezetük nem sajog az elszakítás közvetlen fájdalmától. Sajog az életük, csakhogy nem tudják, honnan jön a baj. Érzik és szenvedik, hogy hiányzik a tüzelő, a szerszámfa, a szén, a petróleum, a só és száz más életszükség, amiket a bérces Felvidék, a kincses Erdély termeltek áldott földjeik méhéből. A szükség szenvedése közben panasszal fordulnak a rossz országkormányzás ellen és vezéreikben keresik a bűnbakokat. Pedig onnan származik a nyomorúság, hogy elszakították tőlünk az élet forrásait s emiatt az a nemzet, mely határain belől bírta a boldogulás és a gazdagság minden feltételét és most táncolni kénytelen bagóért ! Mi üti hát rajtunk a nyomorúság sebeit? A csonkaság ! Miért leittünk Európa legutolsó állama, lesülyesztve a gazdasági rabszolgaság vigasztalan és reménytelen állapotába? Mert megcsonkítottak és ezzel életképtelenné tettek bennünket. És mi ennek a sebnek egyetlen gyógyító balzsama ? A területi épség ! Mi a feltétele annak, hogy védhető határok között gazdaságilag független életet élhessünk? Az ezredéves Magyarország határainak visszaállítása ! Ez az egyedüli mentőeszme. Erre kell emlékeztetnie bennünket a négy fájdalom-szobornak, hogy az emlékezés összekorbácsolja a magyar nép millióit verhetlen erővé, mint szélvihar az óceán vizét. A szerb kormány és a pécsi hazaárulók megegyeztek A békeszerződésben nekünk ítélt baranyai területek kiürítése a magyarság egyik legtürelmetlenebb óhajtása. Kormányaink számtalan jegyzékben fordultak az ántánthoz és a szerb kormányhoz e végett, de sikertelenül. Az ántánt elnézi, hogy néhány magyar kommunista — jól jegyezze meg nevét mindenki — a hivatalos szerb körökkel tárgyalásokba bocsátkozik oly célból, hogy a mi jogos földünkön szerb fönhatóság alatt saját szennyes uralmukat alapíthassák meg. Kormányunknak ezek után újra a legerélyesebben követelni kell a baranyai területet és a bajai háromszög haladéktalan kiürítését A hazaárulók és a szerbek tárgyalásáról Bécsből a következőket jelentik: A megszállott Baranya önkormányzata tárgyában a tárgyalásokat Mohácson kezdték meg és azon részt vettek Gyurgyevics jugoszláv alispán helyettes, Pécsről Linder Béla, Hoffmann Ottó, Schwartz Gábor dr. és Bertrand bányamunkás, valamint Baja város részéről Matics jugoszláv kormánybiztos és Bence József rendőrkapitány. Azt a hajót, mely a jugoszláv kormány meghatalmazottját, Draskovics szerb belügyminisztert hozta, kisebb baleset érte, így a hajó csak későn érkezett meg. A belügyminiszter megérkezése után nyomban kezdetét vette a tanácskozás, amelynek során Linder Béla kész önkormányzati tervezetet terjesztett elő. A két óra hosszat tartó tanácskozás befejeztével az értekezlet résztvevői Draskovics belügyminiszterrel hajóra szálltak a hajón tovább folytatták a tárgyalásokat. Baján a két bajai megibízott leszállót a hajóról, a többek pedig folytatták Aj tárgyalásról a félhivatalos szerb sajtáradás a következő jelentést adta ki: kamuár a nyolcadiki tárgyalások Baranyia önkormányzata ügyében Mohács és Drávaalmás között egy hajón folytak le és két és fél órát vettek igénybe. A jugoszláv kormány megbízásából Draskovics belügyminiszter vezette a tárgyalásokat, amelynek során kiterjeszkedtek Pécs és Baranya minden gazdasági és politikai kérdéseire és teljes elvi megállapodásra jutottak. Az egyes pontokat a szakminisztériumok bevonásával a legrövidebb időn belül meg fogják vizsgálni és ennek megtörténte után kerül majd sor az autonómia megvalósítására. A pécsi magyarság tiltakozóit Ugyanakkor, amikor ezek a tárgyalások folytak, Pécsről egy tizenkéttagú küldöttség járt Belgrádban és tiltakoztak a Baranyának adandó önkormányzat ellen és kérte a megszállott baranyai területek kiürítését. A küldöttséget Visnya Ernő takarékpénztári igazgató vezette és abban részt vettek Gaeitner István gazdasági igazgató, Fischer Ferenc ügyvéd és mások. A földművesekkel nem bír a pécsi terror A napokban egy baranyai ismerősünk látogatta meg szerkesztőségünket, aki lefestette előttünk a szerb és vörös terror alatt sunyidó Pécs helyzetét. Előadásából a következő részleteket közöljük: A pécsi munkásság állandóan gyűléseket tart, amelyeken Sziszi, Linder vagy Hajdú állandóan Magyarország ellen izgatnak. A gyülésezési járvány annyira elfajult, hogy a bányászok a tárnákban is örökösen gyüléseztek és ez természetesen a széntermelésen látszott meg, amely december hóban felére csökkent. A szerb hatóság erre katonaságot rendelt a bányába, amely eltiltotta a gyűléseket. Pécs-vidék lakossága a munkások terrorjával szemben blokáddal védekezik. A falusiak semmit, vagy nagyon keveset szállítanak be a városba. Pécsett a jegyrendszer mellett is állandó élelmezési zavarok vannak, mert a jegyek nagy részét nem tudják beváltani. A falvak felraktározott élelmét szerb rekviráló csapatok foglalják le és viszik Belgrádba. Emiatt gyakran vannak véres összetűzések a szerb csendőrök és a vidéki lakosság között. A szerb csendőrök legnagyobb részét magyarországi szerbekből toborozzák és ezek akegyetlenebbek a magyar lakossággal szemben. Háromféle pénz van forgalomban A pécsi nehézségeket emeli az a körülmény, hogy jelenleg háromféle pénz van forgalomban. A szerb dinár. a szerb felülbélyegzett magyar pénz és Pécs városának kibocsátott aprópénze. A falusi lakosság a szerb dinárt nem fogadja el fizetési eszköz gyanánt, legszívesebben szereti a bélyegezetlen magyar pénzt. A járások élén tanulatlan szerb munkások állanak, akikhez beosztanak egy-egy magyar renegátot. Állandóanbizottságok járnak a falvakban, akik a lakosságot a szerb uralom mellé akarják hangolni. Napirenden vannak a szerb kegyetlenségek. Egyik szerb bácslegényből lett szolgabiró egyik magyar gazdára huszonötöt vágatott, mert nem akarta éltetni a szerb királyt. Az öreg magyar összeszokott fogai közül a botütések után is ezt mondotta: „Éljen a magyar király". A vidéki lakosság hangulata mégis bizakodó. Mindennap várják a magyar csapatokat. Egyik siklósi magyar gazda lányának esküvőjét elhalasztotta, mondva: — Nem lehet ünnepelni akkor, amikor a pajta végén ott a szerb szurony. Akkor lesz lakodalom, ha bejönnek a magyarok. Reméljük, hogy az öreg siklósi gazda nemsokára megtarthatja leánya esküvőjét. A politika hírei Az új belényi törvényjavaaslatok Ferdinandy Gyula belügyminiszter tavaszzal öt, nyáron pedig négy új törvényjavaslattal lép a Ház elé. Tavaszra tervezi a községi, vármegyei, városi önkormányzati képviseletek újjászervezéséről, a közgazdasági bíráskodás decentralizálásáról, az államrendőrség szervezetéről és hatásköréről szóló törvényjavaslatokat. A nyári munkaprogrammban szerepel az országgyűlési választójog, a választási eljárás, a választási kerületek beosztása, a törvényhozói hatalom szervezete és hatásköre. Dvorcsák Győző pártonkívüli marad Dvorcsák Győző nemzetgyűlési képviselő Párjából értesítést küldött, hogy távolléte alatt semmiféle politikai párthoz, csoporthoz nem csatlakozik, továbbra is pártonkívüli marad. Béccsel megszakadt a telefonösszeköttetés A bécsi postások sztrájkja ma átterjedt a telefonra is. A postaalkalmazottak és a kormány között megkezdett tárgyalások eddig nem vezettek eredményre s valószínű, hogy a sztrájkhoz a vidéki postásszervezetek is csatlakozni fognak. Ma hajnali fél három óta a budapesti központ nem kap összeköttetést Béccsel és így — közvetlen összeköttetésünk nem lévén — Berlinnel, Pakssal és általában a nyugati városokkal nem tudunk beszélni