Uj Nemzedék, 1925. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-24 / 44. szám

Kedd, 1925 február 24. Uj Nemzedék Mind a két Komárom megünnepelte tegnap a Jókai-centennáriumot — Az Új Nemzedék ki­küldött tudósí­tójától. — Komárom, február 22. Jókai Mór 100 éves születési évfordulóját va­sárnap ünnepelte meg nagy lelkesedéssel szülő­városa, Komárom, díszközgyűlés keretében, me­lyen a nemzetgyűlés képviseletében Huszár Ká­roly, v. miniszterelnök, a nemzetgyűlés alel­­nöke, a kormány képviseletében Klebelsberg Kunó gróf, kultuszminiszter jelentek meg. Ki­­séretükban voltak Pekár Gyula, a Petőfi Tár­saság elnöke, F. Szabó Géza és Maday Gyula nemzetgyűlési képviselő, Ferenczy Zoltán dr., a Petőfi Társaság alelnöke, Szávay Gyula, a Petőfi Társaság főtitkára, Lőrinczy György és Lampérth Géza író. A centennáriumi ünnepsé­geken Esztergom és Komárom egyesített vár­megyéket Huszár Aladár főispán, Palkovich László alispán, Esztergom várost Antony Béla polgármester, a m. kir. honvédséget nemesréti Szabó Béla ezredes, a győri püspökséget és káptalant­ Szoharek József kisbéri esperes­­plébános, Győr várost Höfer Vilmos dr. pol­gármester és Kiss Géza tanácsnok képviselték. Az ünnepélyes díszközgyűlés a nemzeti és vá­rosi lobogókkal díszített polgári és vasúti tár­saskör nagytermében délelőtt 10 óra után kez­dődött, melyen a fővárosi és vidéki vendége­ken kívül Alapy Gáspár polgármester vezeté­sével a csonka város képviselőtestülete, taná­csa, az állami, városi és egyházi hatóságok képviselői, a társadalmi testületek és egyesüle­tek, valamint Komárom város közönsége tel­­jes számmal megjelent. A Hymnus eléneklés© után Alapy Gáspár kormányfőtanácsos, polgár­mester megnyitotta a díszközgyűlést. Majd egyenként üdvözölte a nemzetgyűlés és kor­mány képviselőit, valamint az összes megjelent vendégeket s átadta a szót Huszár Károly­nak, a nemzetgyűlés alelnökének, aki magasan szárnyaló szavaiban emlékezett meg a költő­királyról, akinek szülővárosa számára örömmel hozta el a magyar nemzetgyűlés üdvözletét. Alapy Gáspár polgármester köszönetet mon­dott a nemzetgyűlésnek a küldött üdvözletért s indítványára Huszár Károly alelnök beszédét jegyzőkönyvileg örökítik meg. Utána Klebelsberg Kunó gróf, közoktatásügyi miniszter emelkedett szólásra. — A magam részéről azzal a kapcsolat­tal kívánok foglalkozni, mely Jókai és Komárom között fennáll. Jókai Pestre nagy szellemi útravalóval ment föl, mel­­yet Komárom adott neki. A dicsőséges katonai múlt emlékei, a Vízivárosokra gyakran ráboruló rejtelmes köd, a szülő­ház, mely régi időben templom volt, a rejtelmes messze távolba ellátogató hajó­sok, mindez felébreszti, izgatja, táplálja a fantáziát. Különösen, ha olyan fantá­ziával van dolgunk, mint amilyen a Jókaié volt. Mert lehetnek világirodalom­nak költői, akik egy és más tekintetben fölülmúlják Jókait, de a képzelőtehetség ereje és szárnyalása tekintetében ő múlja felül a legtöbbet; e téren csak a legna­gyobbak mérhetők hozzá. — A természetnél is nagyobb hatással voltak Jókaira a komáromi emberek. Atyja, aki gyengéden szereti kis fiát, gyakorta játszadozott vele s ezekbe a já­tékokba bizonyára beszivárogtak elemei a művelődésnek. Anyjának mélységéé, zsoltáros vallásossága még inkább növeli egyéniségének erkölcsi értékét. Mily ha­talmas erkölcsi útravalót adott anyja Jókainak, aki az élet részletkérdéseiben lehetett hajlítható, aki azonban az iroda­lom művelésében és a munkában kitartó és álhatatos­­ volt. Ami az anyánál aka­raterő, sőt makacsság, az a fiúnál az al­kotásban való csodálatos következetesség s ennek gyümölcse az a 110 kötetes élet­mű, mellyel Jókai nemzetét megajándé­kozta. — A trianoni béke nemcsak annak a ténynek volt gyászos következménye, hogy a legyőzöttek oldalán harcoltunk, hanem annak is, hogy a háború előtt az egész világ szemében elrágalmaztak ben­nünket. Sok félrevezetett külföldi azt gondolta, hogy Magyarország megcson­kításával valami ítél­etfélét hajtottak végre szerencsétlen hazánkon. Vezető ál­­lamférfiaink között Tisza Istvánon kívül nem igen volt olyan reprezentatív egyé­niség, aki a külföldre nagyobb hatást tudott volna gyakorolni. A magyar dip­lomata és a magyar politikus helyett a magyar költőknek és a magyar tudósok­nak, Petőfinek, Eötvösnek és Jókainak kellett a világ előtt a magyar nemzet hi­vatása mellett tanúságot tenni. A kultú­rának ez a maroknyi pár embere volt a világ előtt a mi ügyvédünk, a mi védel­mezőnk.­­— A szabadságharc leveretése után, az abszolutizmus korszatában kétheti egy providenciát kis férfin, aki a kétségbeesés­ből kiragadja az országot. Csak a költő hallathatta a szavát s igy az irodalom emberének kellett az államférfin szere­pére vállalkoznia. Jóskiai az elnyomásnak keserves éveiben regényeivel fel tudta kelteni újra a bizalmat, az önbizalom ré­vén erőt lehelt a nemzetbe. Ma megint keserves éveit éli a magyar s keze önkén­telenül Jókai művei után nyúl, hogy megint, azokból merítsen vigasztalást, azoknak lapjain szemlélje az elszakított országrészeket, az integer Magyarorszá­got, mint ahogy nagy atyáink e kötetek­ből merítették vigasztalásukat a Bach­­rendszer nyomása alatt. — Jókai szülőföldjét, Komáromot a trianoni béke elszakította tőlünk, de még Trianon sem tudta elvenni egészen. Ez a talpalatnyi föld, ez a kis maradék Komá­rom magyar kézen van és közöttünk ma­radtak azok a halhatatlanok, akiket Ko­márom adott a magyar nemzetnek. Ko­máromban és szabad magyar földön vall­juk m­i büszkén a magunkénak őt, a város szülöttét a mai centenárium ünnepén. Hó­dolva azoknak az eseményeknek, amelye­ket a lángész erejével a síron túl is har­sány hangjával hirdet, dolgozunk biza­kodva olyan feltámadáson, aminőt Jókai a kiegyezéskor megért és amelyet hogy mi is megérhessünk, bizakodó lélekkel kérjük a népeknek igazságos Istenét. A díszközgyűlés a Szózat hangjaival ért vé­get. A város díszközgyűlését nyomon követte a Petőfi Társaság nagygyűlése a Komáromi Jókai Közművelő­­dési és Múzeum Egyesülettel együtt. P. Szabó Géza, a Komáromi Jókai Egyesület elnöke üdvözölte a megjelenteket , felkérte Pekár Gyulát, a Petőfi Társaság elnökét az ünnepé­lyes nagygyűlés megnyitására. Az ünnepi beszédet Maday Gyula nemzetgyűlési képvi­selő tartotta Szávay Gyula, a Petőfi Társaság főtitkára felolvasta ez alkalomra írt nagyha­tású Jókai ódáját, majd Ferenczy Zoltán dr. alelnök méltatta mindvégig lebilincselő elő­adásban Jókai irodalmi működését. Lányi Andor dr. elszavalta Toóth Zsigmond dr. Ko­márom c. költeményét, Lőrinczy György, a kiváló író Jókai bölcsője címen értekezett, majd Lampérth Géza versben emlékezett meg a nagy mesemondóról. A nagygyűlést Aszta­los Béla, a Komáromi Jókai Egyesület ügy­vezető elnökének zárószavai fejezték be, me­lyekben köszönetet mondott a Petőfi Társa­ságnak a részvételért. A komáromi Jókai ün­nepségeket este fél órakor magas színvonalú hangverseny fejezte be, melye­n Lőrinczy György, a Petőfi Társaság tagja, Záborszky Ilona operaénekesnő, Hollósiy Sándor hegedű­­művész s még többen nagy hatással áldoztak a költőkirály emlékének. A megszállott Ko­máromban is Jókai ünnep volt, ahol Császár Elemér képviselte a magyar tudományos és irodalmi társaságokat. Az építő-érdekeltség nagygyűlése tegnap viharosan követelte az építkezés megindítását Petricsevich-Horváth Emil államtitkár megígérte a kormány támogatását a A( V) Nemzedék tudósítójától.­­ A magyar építőmesterek tegnap délután országos nagygyűlést tartottak a régi képviselőházban, amelyen az összes ro­konszakmák ipartestületei és vala­mennyi számottevő gazdasági érdekelt­ség, szervezet bevonásával nagyarányú akciót kezdtek az építkezésnek ország­szerte való, erőteljes megindítására. A nagygyűlésen Alpár Ignác, az európai nevű építész elnökölt. A régi országház nagytermében oly nagy számmal jelentek meg a fővárosi és vidéki építőipar kép­viselői, hogy még a karzatokon is szo­rongtak az emberek. Alpár Ignác elnök megnyitójában hangoztatta, hogy a magyar, építőmesterek egyesülete már a háború előtt és után is többször foglalko­zott az építkezés előmozdításának kérdé­sével. — Sajnos — mondotta — eddigi fárado­zásaink hiábavalók voltak, vagy legalább is nem jártak olyan eredménnyel, mint amilyent várhattunk volna. Szükséglaká­sok és szükségbarakkok építése még nem jelent igazi építezést Üdvözölte Petrichevich-Horváth Emil báró államtitkárt, aki a népjóléti minisz­térium képviseletében jelent meg és a kereskedelmi minisztérium kiküldöttét, Virágh Andor államtitkárt, továbbá Ja­kab László miniszteri tanácsost,­ aki a pénzügyministériumot képviselte. Köszön­tötte Ripka Ferenc kormánybiztost és Orczy Gyula tanácsnokot, a főpolgármes­ter képviselőjét. Megjelent az országos nagygyűlésen Platthy György és Görgey István képviselő, továbbá Bárczy Dezső. Petrichevich-Horváth Emil államtitkár szólalt fel elsőnek. — A kormány — mondotta — komo­lyan, gondosan és jóindulatú figyelem­mel fogja tanulmányozni azokat a javas­latokat, amelyeket a közgazdasági élet vezető emberei s az érdekeltségek képvise­lői ebben a kérdésben eléje terjesztenek. Én miniszterem részéről már eleve kilátásba helyezhetem, hogy az építő­érdekeltség törekvése nálunk odaadó, őszinte támogatásra talál. Mint a múltban, a jövőben is meg nem szűnő kitartással fogom hirdetni azt a közgazdasági és szociális igazságot, hogy az építkezés elejtett fonalának felvétele az első komoly lépés az ország gazdasági rekonstrukciójához. Ha az alkalmasabb időt jobban kihasználtam volna, már sok minden végbemehetett volna. (Élénk he­lyeslés.) Ezt megállapítom, bár nem aka­rok szemrehányást tenni. Itt nem az ál­lami lakásépítkezés folytatásáról van szó, hanem arról, miképen indíthatjuk meg a magánépítkezési tevékenységet, mert csak ezzel tudunk segíteni a lakásínségen és a munkanélküliségen. Méltóztassuk a kérdés financiális kihatásaival foglal­kozni, mert ez az Achilles-sarka az egész­nek. Ha nem sikerül megfelelő formában hosszabb lejáratú, mérsékelt kamato­zású jelzálogkölcsönt vagy ehhez ha­sonló kölcsönt biztosítani, minden terv a pusztában elhangzott szó lesz. Élénk helyeslés és éljenzés kisérte az államtitkár szavait. Utána Ripka Ferenc kormány­biztos hangoztatta, hogy teljes rokonszen­vel kíséri az épílő iparosok mozgalmát. A főváros költségvetése tíz­millió aranykoronát irányoz elő az épít­kezésre. — Meggyőződésem, — folytatta — hogy még ezen kívül is sor kerül a fővárosnál további építőmunkára. A kormány meg­bízásából felkértem a főváros tanácsát, hogy a régebben elkészült építési terve­ket keress© elő és találjon módot vala­­miképen arra, hogy ezek az építkezések vé­grehajthatókká váljanak. Biztos tu­domásom szerint a főváros tanácsa is át van hatva annak tudatától, hogy az épít­kezést mielőbb meg kell kezdeni s azt hiszem, a kormány jóindulatú tá­mogatása mellett megtaláljuk a mód­ját annak, hogy a költségvetésen kí­vül eső építkezést is minél előbb meg­kezdhessük.­­ Biztosítom a nagygyűlést, hogy en­nek a mozgalomnak minden f­ázásával egyetértek. Sok szerencsét kívánok az akció sikeréhez! Az egybegyűlte­k lelkes ovációban ré­szesítették a kormánybiztost. Bárczy Dezső rámutatott arra, hogy a bérházakban elhelyezett hivatalok számára minél előbb új, megfelelő épületeket kell emelni. A tervek már készen vannak a minisz­tériumokban. A kislakásos bérházak épí­tését nagyobb arányban kell folytatni Ha egészségügyi lakásvizsgálatot tarta­nának, ezrével kellene betiltani lakások használatát. A lakások felszabadítása nagy veszéllyel jár m­indad­dig, amíg a normális lakásforgalom vissza nem tér. Ehhez pedig a békeidő statisztikája szerint az kell, hogy legalább háromezer lakás álljon üresen. Ma csak pár száz lakás üres. Végül hangoztatta, hogy az építkezést meg kell indítani, erről már tárgyalt Bethlen István gróf miniszterelnökkel is, akinél nagy megértést és jóindulatot tapasztalt, ebben a kérdésben. Bittner János, a kereskedelmi- és iparkamara alelnöke törvényhozási intézkedést sürgetett a hitel és így az építkezési hitel financiális rendezésére. Bejelentette, hogy a kamara csütörtöki teljes ülésének napirendjére tűzte ezt a kérdést. Halom Dezső dr., az Általános Ingat­lanbank vezérigazgatója, fejtegetéseiben kimutatta, hogy az új épületek adómentességét vissza kell állítani. Ez azonban még magában nem fogja megindítani az építkezést. Javasolta, hogy az állami gazdálkodásban elért feleslege­ket építkezési hitel céljára fordítsa a kor­mány. Pintér Oszkár, a magyar építőmesterek alelnöke kimutatta, hogy Németországban, állami támogatással közel félmillió lakást építettek. Sürgette a magánépítkezések állami támogatását, mert csak ezen az úton lehet a polgárság lakásviszonyait megjavítani. Farkas Elek építőmester, a Baross­ Szövetség igazgat­­ója hangoztatja, hogy Olaszországban nemcsak adómentességet biztosítanak az épí­tkezésneik, hanem két-három százalé­kos kölcsönt is nyújtanak, sőt, hogy a terheiket csökkentsék, a kamatok egy ré­szét is magára vállalja a kormány és ez­zel megakadályozza a béremelést Három milliárd líra értékben épített Olaszország. Belgiumban a kis családi házak építői háromezer frankot kapnak, amit az ál­la­m „fonde perdu”-nek" tekint. — Ha már nem törlik el a kincstári haszonrészesedést, akkor annak legalább egy részét fordítsák lakások építésére. Ezzel súlyos szociális problémáit oldanak­ meg és csökkentik a munkahiányt! Fenyő Miksa, a GYOSz igazgatója mondott ezután ér­dekes beszédet az építkezésről.­­ Az emberek tudomásul vették, hogy az állami budget szanálását a magán­­gazdaság elnyomorodása követte és nem tettek semmit ellene. A főbiztos legutóbbi jelentésében 15 millió aranyk­orona töbl­­letet mutat ki. A legnagyobb szociális nyomorúság közepette abban a budget­­ben, amely 360 millió bevételt irányoz elő, tízmillió aranykorona az egész összeg, amit beruházásokra felvettek. Amíg az építkezési költség negyedéért, vagy ötö­déért házakat lehet vásárolni, nem vár­hatunk komoly építkezési lehetőségeket. Néhány felszólalás után Wihardt Ferenc építőmester, az OKH műszaki tanácsosa, ismertette, a nagygyűlés emlékiratát, amelyben kilenc pontban kér intézkedést a nagygyűlés az adómentesség visszaállí­tására, pénzkölcsönre, a rendelkezési jog biztosítására, hivatalházak építésére, köz­épületek tatarozására, továbbá kéri a ta­tarozási kölcsönök visszafizetési idejének meghosszabbítását, a kincstári haszonré­szesedésnek kétötödrészben építési célra való felhasználását és végül azt, hogy az építésre szolgáló külföldi tőke ne essék adó alá, az építési engedélyek kiadását gyorsítsák, az illetékeket pedig szállítsák le. A nagygyűlés egyhangú lelkesedéssel fogadta el az emlékiratot. 3 Hirdessen . NEMZETI DJSJUL. m­*l­lfil­llM..... Biztos sikert

Next