Uj Nemzedék, 1927. december (9. évfolyam, 273-297. szám)
1927-12-31 / 297. szám
2 Új Nemzedék Szombat, 1920 december 3. .rendelte, a tárgyast pedig decemba huszonnyolcadikára elnapolta. Kohn huszonöt pengőért hamisan vallott .A tegnapelőtt megtartott tárgyaláson azután c reruzációs fordulat történt az ügyben. A tárgyalák megnyitása után Kovács József ügyvéd, a sértett aranyműves és ékszerészmestereik egyesületeinek képviselője szólásra emelkedett és a következőiket jelentette be: — Kohn Endre tanú a december hetediki tárgyalás után, amikor esküt tett vallomására, két emberrel együtt felkeresett irodámban és közölte velem, hogy itt a bíróság előtt az első tárgyaláson tett vallomása nem felel meg a valóságnak és a vallomást azérttette, mert Fein és Heimann vádlottaktól huszonöt pengőt kapott . Azért jelentkezett nálam, mert úgy vélte, hogy ha még az ügy befejezése előtt helyesííhíti vallomását, nem lesz semmi kellemetlensége. Az ügyvéd ezután beterjesztette azt a tanúk előtt fölvett jegyzőkönyvet, amelyben Kohn kijelenti, hogy huszonöt pengőért tette meg mentő vallomását. Egyúttal indítványozta, hogy mivel Fein és Heimann eljárása a szédelgő feldicsérés vétségét is kimeríti, amelyért súlyosabb büntetés jár, a járásbíróság tegye át az egész ügyet a büntetőtörvényszékhez. Jakab Ernő járásbíró el is rendelte az inatok áttételét a büntetőtörvésy f*' kihez, továbbá intézkedett, hogy a sértett képviselli krének bejelentése alapján az ügyészség Kohn Endre ellen hamis eskü, Fila és Heimann ellen pedig hamis tanúzásra való rábírás miatt indítsa meg az eljárást. Az iratok néhány nap múlva már az ügyészség, illetve a büntetőtörvényszék előtt lesznek s így a nagyszabású ékszerhasmisítási ügyben még szenzációs fejlemények várhatók. Rácz Vilmos letartóztatását Indítványozták a járásbíróságon egy rágalmazási ügyben — Az Új nemzedék tudósítójától. — Rácz Vilmos még 1925 április 25-én levelet intézett Marsovszky Gyöngyhöz. A levélben Dánér Béláról súlyosan rágalmazó tényállításokat és különböző durva becsületsértéseket irt. Ez a levél egy becsületügyi eljárás során 1926 március 24-én a honvédfőparancsnoksághoz került s a becsületügyben Dánér Béla 1926 júnus 12-én tudomást szerzett a levélről. Ekkor nyomban megbízást adott ügyvédjének arra, hogy Rácz Vilmos ellen rágalmazás és durva becsületsértés miatt feljelentést tegyen. A feljelentést 1926 június 18-án már be is nyújtották. A budapesti büntető járásbíróságon Csilléry Kálmán büntető járásbíró az ügyet 1926 július 28-ra ki is tűzte tárgyalásra. Ámde Rescs Vilmos a tárgyaláson nem jelent meg. Küldött maga helyett egy beadványt, amellyel elmaradását kimentette. Ezután még kilencszer ismétlődött meg ez és Rácz Vilmos másfél éven át egyetlen tárgyaláson sem jelent meg. A legutóbbi tárgyaláson azonban Csilléry Kálmán büntetőjárásbíró elrendelte Ráczi Vilmos elővezetését az 1927 december 29. napjának déli 12 órájára kitűzött tárgyalásra. Rácz Vilmost azonban elővezetni sem sikerült. Az elővezetés végett kiküldött detektív nast jelentette a tárgyaláson, hogy Rácz Vilmos nem aludt otthon, de meghagyta a családjának, közöljék a rendőrség kiküldöttjével, hogy éppen azért nem töltötte otthon az éjjelt, hogy elővezetni ne lehessen, mert ő önként akar megjelenni a bíróság előtt A tárgyalás előtt ezután Csilléry járási író személyesen kiáltotta ki Rácz Vilmos nevét a bíróság folyosóján, de Rácz Vilmos nem jelentkezett. Azután még tíz perccig várt a bíróság a tárgyalás megnyitásával, de miután Rácz Vilmos még ekkor sem jelentkezett, nála nélkül kellett megnyitni a tárgyalást. Dánér Béla ügyvédje előadta, az eljárás során felmerült összes tények azt mutatják, hogy Rácz Vilmos ugyan sértetti tudta Dánér Bélát, de a sértésekért nem akar helytállni a bíróság előtt, hanem kétségtelenül szabadulni szeretne a bűnvádi eljárástól. Indítványozta Rácz Vilmos előzetes letartóztatását, mert igen, nyomatékos gyanú merült fel ellene, hogy a szabadságvesztéssel büntetendő rágalmazás vétségét tényleg elkövette s így a bűnvádi perrendtartás 536. és 141. szakasza értelmében előzetes letartóztatásnak van helye. A járásbíróság az indítványt elfogadta és az iratokat az ügyészséghez tette át megfelelő ugatkosaitól elvégett. Erdélyi-Rosengarten Mór a budapesti rendőrség útlevelével visszautazott Bécsbe, hogy „hazahozza lakásberendezését Budapestre" —Wenn 187 üzletet rekviráltatott el a kommün alatt Erdélyi A genfi szövetkezeti kongresszuson 1922-ben a bécsi vörösöket képviselte Magyarországgal szemben — Az Új Nemzedék tudósítójától. — 13 ertélyn-Roeohttarton Mór, az „emigrációból“ sikeresen luttamanevrrozott népbiztos a keresztény magyar társadalom minden felzúdulása ellenére úgy látszik megtalálta idehaza számításait és jól érzi magát régi baráti körében, ahol elölmerenghetnek az elmúlt szép vörös napokról. Erre enged következtetni ErdélyiRrosengarten Mórnak az a serény tevékenysége, amellyel hozzálátott a végleges béréndekeléshez. _ Amikor Erdélyi Rosengarten pár nappal ezelőtt zsebében a salvus conductussal felült Bécsben a pesti gyorsra, mindössze egy kézitáskát hozott magával, a legszükségesebb apróságokkal. _ Néhány napra való szükségletet. Úgy látszik a salvus conductus ellenére sem egészen tiszta lelkiismerete azt az aggodalmat szította benne, hogy a „hazatérés" talán mégsem fog egész simán menni és a pesti tartózkodás esette a nem fog tovább tartani huszonnégy óránál. Az óvatosság — bár sohasem árt — feleslegesnek bizonyult. Erdélyi-Rosengarten Mórt Pesten semmiféle kellemetlen meglepetés nem várta és amitől lelkiismerete méltán tartott — nem következett be. Erdélyi-Rosengarten megálapothatcta, semmi akadálya sínes annak, hogy ibtartózkodását a bőrönd tartalma által előirányzott néhány napon túl maghosszabbbitsa. Hozzáfogott a berendezkedéshez. Elsősortban tekintélyes népbiztoshoz illő elegáns lakás berendezését akarja Pestre szálítani. Ezért a rendőrségtől egy rövidlejáratú útlevelet kért és azzal tegnap délután Bécsbe utazott, hogy lakásberendezése elszállításáról intézkedjen. Most a bécsi lakás műkincseit csomagoltatja és rövidesen teli, bizonyára zsúfolásig megtelt vagonban Pestre fog érkezni Erdélyi egész lakberendezése és a volt népbiztos végérvényesen me® alapozhatja Pesten meleg otthonát. tétes jelentést is tett a magyar kormánynak. Erdélyi-Rosengarten Mór botrányos gépi szerepléséről annak idején a budapesti lapok is megemlékeztek. A népbiztosi múlt és az emigrációban tanúsított nemzetellenes magatartás sem riasztotta vissza Erdélyi Mórt attól, hogy nyolc esztendő után a szociáldemokraták örömrivalgása mellett vissza ne térjen Magyarországba. Már az a tény, hogy Erdélyi Mór közélelmezési népbiztos működése alatt nem kevesebb, mint 187 üzlet elrekvirálására adott utasítást, igen sulyoe beszámítás alá eső bűncselekmény. A bíróságnak azonban nemcsak Erdélyi aminden alatti múltját kell vizsgálnia, hanem azt is, milyen szerepet töltött be Erdélyi a verü. Pécsben és megfelel-e a valóságnak az, hogy hatalmas jövedelméből támogatta a Magyarországot gyalázó „emigráns“-sajtót. Hogyan „szervezte" Erdélyi a bolseviki közélelmezést Erdélyi-Rosengarten Mór, a bécsi „emigrációból“ hazacsempészett volt kommunista népbiztosnak a bolsevizánus alatti szerepléséről már kimerítő képet adott az Új Nemzedék Megírtuk, hogy Erdélyi Mór, mint az általa alapított Általános Fogyasztási Szövetkezet vezetője és a háború végén a közélelmezési minisztériumban a főváros ellátásánakintézője,, érdemei jutalmául a közélelmezési népbiztosság élére került a bolsevizmus kitörésekor. Népbiztosi minőségében Hamburger Jenővel együtt ő szervezte meg a bolsevista közellátást és nemcsak beszédeiben, de tetteivel is azon volt, hogy megfojtsa a magyar kereskedelmet. Az a passzív ellenállás, amelyet a józan magyar vidék tanúsított a közélelmezési népbiztosságtól rekvirálásra kiküldött vasmunkásokkal és zsidógyerekekkel szemben, lehetetlenné tette a közélelmezést és csakhamar bekövetkezett az az idő, amikor már csak a szovjetházban jutottak a népbiztosok és szűkebb körük jó falatokhoz, míg az ország népe és főváros lakossága éhezett. A gerstli, tök és a savanyúkáposzta volt az egyedüli élelmicikke, amelyhez hozzá lehetett jutni, mert a bolsevista közélelmezés teljes csődöt mondott. Erdélyi Mór, aki jól tudta azt, hogy a bolsevizmus érái meg vannak számlálva, éppen ezért már a bolsevizmus bukása előtt elmenekült a sülyedő hajóról. Elvtársa, Kondor Bernát példájára ő is kiszökött az országból és Bécsben telepedett le, már akkor, amikor itthon még tomboltak a rémuralom utolsó napjai. Erdélyi Mór már előre bebiztosította magát a hosszú ideig tartó „emigrációra“. Nyomban szökése után sikerült keresztül vinnie, hogy az osztrák szövetkezeti nagybevásárló központnál helyezkedjék el. Ez a szerv a vörös Bécsnek és Ausztriának ugyanolyan fajta intézménye volt, mint nálunk az Általános Fogyasztási Szövetkezet. A szociáldemokrata párt tagjait látta, el élelmiszerekkel. Erdélyi Mór csakhamar vezető állásba került a nagy bevásárló központnál és Bécsben hatalmas üzleteket bonyolított le. Erdélyi Mór magyarországi pártfogói azzal érveltek, hogy a volt népbiztos a kényszer hatása alatt csatlakozott a bolsevistákhoz, voltaképek semmiféle kommunista bűncselekményben nem volt része és az emigráció ideje alatt is tartózkodóan viselkedett, csupán üzleti ügyekkel foglalkozott. Erdélyi-Rosengarten Mórnak a bolsevizmus alatt viselt dolgairól már lerántották a leplet. Olyan dörgedelmes beszédet, mint amiket ő a szovjetülésen tartott, nem kellett volna még ez állítólagos kényszer hatása alatt sem tartania. Ebben a beszédben és Erdélyi Mór egész ténykedésében az a törekvés nyilvánult meg, hogy a szabadkereskedelem helyett a kommunista, központosított kereskedelmet intézményesítse, a magyar kereskedelmet tönkre tegye és kommunista szövetkezetekkel pótolja. Ez a ténykedése és népbiztosi tisztsége szorosan egybeforrt az egész bolsevizmussal, úgy hogy a kommün hat hónapos rémuralmáért ő éppen úgy felelős, mint akár Kun Béla, vagy többi népbiztos társai. Erdélyi Mór rendszeres sajtókampányt folytatott Bécsben Magyarország ellen A kommün utáni magatartásáról pedig szintén igen érdekes adatokkal szolgálhatunk. Erdélyi Mór, mint az osztrák nagybevásárló vezetője, üzleti tevékenysége mellett sem feledkezett meg volt népbiztos és emigráns voltáról. Az osztrák szocialista szövetkezeteknek több sajtóorgánumuk volt, így a „Handels- Genossenschaft“ című közgazdasági lap is. Erdélyi Mór ebben a vörös szövetkezeti folyóiratban több cikket írt, amelyben szocialista és kommunista szempontból támadta a magyarországi állapotokat, éppen úgy, mint Göndör Ferenc, Hatvani Lajos, Gábor Andor és többi szökevény társai. Nem igaz tehát az a beállítás, mintha Erdélyi Mór Bécsben szelíd bárányként viselkedett volna. Ő is kivette részét a Magyarország elleni „emigráns sajtókampányból“ és ez még súlyosbbítja ügyének elbírálását. : ___ De nemcsak a sajtóban, hanem más terén is szembeszáll Erdélyi Mór Czeonkamagyarország érdekeivel. 1922-ben Genfben összeült a nemzetközi szövetkezeti kongresszus, amely a szövetkezeti problémákat vitatta meg. Ezen a kongresszuson Magyarországot Bernát István közgazdasági egyetemi tanár, a Nemzeti Bank jelenlegi alelnöke képviselte, míg Erdélyi Mór volt népbiztos az osztrák szövetkezeti nagy bevásárló központ delegátusaként jelent meg. A volt népbiztos, mint a vörös Ausztria érdekeinek képviselője itt is múltjához méltóan viselkedett és ő irányította a Magyarország ellen intézett felszólalásokat. A támadásokat Bernát István, a magyar delegátus visszautasította és a botrányról, hazajővetele után rész- Az értéktőzsde kezdő Árfolyamai Irányzat: ingadozó. A forgalom vontatottan indult, de a favorizált értékek iránt ma is élénk volt a kereslet. Az értékek legnagyobb része olcsóbban került a piacra. BANKOK: Kereskedőink Bank (126.80) 138 130. Magyar Hitel (9130) 91.10. Atlantika (1.92) 1.80 1.78. TAKARÉKOK ÉS? BIZTOSÍTÓK. Pesti Hazai (238) 22.8 237. Belvárosi (80) 79. Egyesült Bőv. (17) IS 16.50. BÁNYÁK ÉS TÉGLAGYÁRAK. Bauxit (422) 420. Alt. Kőszén (763) 760. Magnezit (244) 244.50. Salgó (75.40) 74.80 74.35. Urikányi (182) 180. Drasche (31.60) 31.50 31.80. Újlaki (50) 50. Nagybátonyi (34) 33. VASMŰVEK ÉS GÉPGYÁRAK. Fegyver (314) 310. Ganz Danubius (200) 199 202. Rima (114.90) 114 113.50. Láng (121) 121. Lámpa (170) 171. Magyar belga (32.50). KÜLÖNFÉLE VÁLLALATOK. Magyar cukor (212) 210. Nova (48.80) 48.70 49. Georgia (16.20) 16. Izzó (126.20) 125.20. Műtrágya (65) 65 65.70. Gechwindt (156) 157.80. Dunai cekrtéshizlaló (32) 32. Déli vasút (9.20) 9.20. Őstermelő (60.50) Magyar-német mezőgazdaság (53) 50. A zürichi devizaárfolyamok. A zürichi megnyitó devizaárfolyamok a következők (zárójelben a tegnapi zárlat): Budapest 90.50 (93.50), Berlin 123.57 és fél (123.55), Newyork 517.15 (517.10), London 2526 (2525.37 és fél), Pária 20.37 (20.36 és fél), Milano 27.33 és fél (27.33 és háromnegyed), Prága 15.33 (15.32), Belgrád 9.14 (9.14), Bukarest 3.18 (3.18), Bécs 73.10 (73.10), Amsterdam 209.30 (209.30). Oltalomban részesülnek a nemzetközi vásáron kiállított szabadalmazható találmányok. A kereskedelemügyi miniszter rendeletet adott ki, amelynek értelmében az 1928 április huszonnyolc és május hetedike között megtartandó budapesti nemzetközi vásáron közszemlére kiálllított szabadtalmazható találmányok, minták és védjegyek a törvényben biztosított időleges oltalomban részesülnek. illi) •v.imMimiirimu nnn mihi •«mn.imnii.uni.iriUifimi, ipit» | flu Ulse rkándé Tiszt. | I wisetök M»updijintézeti‡ | Jj 1927. évi derember hó 31-én, szombaton este saját belviség =[ gében, VII., Erzsébet-körut 49. = = pontosan fél 9 órai kezdéssel = s műsorba á | SZILJESZTIR ESTÉT ! M rendez. Előadás útin tánc. Vendégeket szívesen látunk.