Ujság, 1939. március (15. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-16 / 62. szám

12 ÚJSÁG CSÜTÖRTÖK, T939 .JÁRCTÜS T8 KÖZGAZDASÁGI ÚJSÁG H9­ ­ közös magyar-lengyel határ élénk gazdasági forgalom megindulását teszi lehetővé A magyar-lengyel árucsere fejlődésére lettet számítóul A magyar-lengyel áruforgalom a két ország közötti rokonszenv ellenére sem alakult az el­múlt esztendőkben olyan kedvezően, mint várni lehetett volna. 10.'iS-ban behozatalunk 6 millió pengőre rúgott, míg kivitelünk 5.3 millió pen­gőt ért el. A megelőző évben úgy a behozatal, mint a kivitel mintegy 5.3 millió pengő értékű volt. 1­)36-ban behozatalunk 4.6 millió pengőre rúgott, míg kivitelünk csak 3,8 millió pengőt ért el. A két ország közö­tl kötött kereskedelmi szer­ződések minden alkalommal a forgalom élénkítését támogatták, megnehezí­tené azonban az árucserét a közbeeső cseh­szlovák vasutakon felmerülő fuvarköltség. En­nek megszűnése most már nagy fejlődési lehe­tőséget biztosít a két ország közötti kereske­delmi forgalomnak. A legutóbb 1938 június 30-án létrejött szerződés, amelyet azóta kisebb módo­sításokkal egészítettek ki, már megnyitotta az utat a lengyel fabehozatal előtt, amely 1938-ban már másfél millió pengő értékű volt, míg az előző években alig haladta meg a 100.009 pengőt. A fa mellett ugyancsak a tavaly létre­jött szerződés eredményeképpen 1 m­i­ll­i­ó p­e­n­­gőt meghaladó nyersfémbehozata­­l­u­n­k volt. Azelőtt csupán a szénbehozatal képviselt számbavehető — egymillió pengő kö­rül mozgó — telek­ lengyel behozatalunkban. Nyersbőröket, lent és lenkócot, paraffint, gyapjúszöveteket, textilipari gépeket és faszenet is importálunk Lengyelországból. Kivitelünk statisztikájában az első helyet már két esztendő óta az olajosmagvak foglalják el, 1,2 millió pengős forgalommal. Egymillió pen­gőt meghalad villamosgép- és készülék-expor­tunk, míg gyümölcskivitelünk és borkivitelünk félmillió pengő körül mozog. GAZDASÁGI szempontból is mérlegelve,­­­rt közös határ Lengyel­­országgal a magyar kereskedelem történelmi útjának megnyitását jelenti. Az Árpád-korban csakúgy, mint a XV. és XVI. század folyamán, a magyar kereskedelem útja északra, Lengyel­­országba és azon túlra vezetett. Ha két ország között a rokonszenvnek olyan őszinte és hagyományos kapcsolatai állanak fenn, mint Magyarország és Lengyelország között, aligha lehet kétséges, hogy gazdaságilag is kialakul az az érdekközösség, amely előtt most le­hullottak az elválasztó határok. ­i Iparügyi minisztérium bizottságot küldött Zlinbe, a Bata-Üzemekhez A Bata-cipőüzem magyarországi elhelyezke­désének kérdése tudvalevőleg igen sokat fog­lalkoztatja az érdekelt cipőipart. Azt a követe­lést állították­ fel, hogy a kormány az érsek­­újvári Billa-ü­zem­et állítsa le, mert ennek ver­senyétől a cipőárak 20—23 százalékos olcsób­bodása várható. Az iparügyi minisztérium nem osztotta a mechanikai cipőgyáraknak és a cipő­készítőknek ezt az aggodalmát, miután az ér­­sekújvári gyár mindössze napi 480 pár cipőt gyárt, javítási munkát nem vállal és a jobb­­minőségű cipőket hazai gyáraknál rendeli. Ezen túlmenően az iparügyi minisztérium — mint értesülü­nk — bizottságot küldött Zlinbe, a Bata-üzemek tanulmányozására. A tanul­mányat annál érdekesebb, mert most már Z.éia is német fennhatóság alá került és magyar szempontból kereskedelempolitikailag másképp áll a helyzet, ha a Bata-cipők majd a német­magyar árucsereforgalom keretébe esnek. A felvidék malomiparának bekapcsolása a hazai malomiparba Nagyfontosságú malomipari problémák kerül­nek megvitatásra az Országos Malomszövetség március 25-re összehívott közgyűlésén, így a közgyűlés napirendjén szerepel a Veleidei­ ma­lomiparának bekapcsolása a hazai malomiparba s ezzel kapcsolatban a felvidéki szakosztály megalakítása. A Malomszövetségnek azonban ezzel nem az a célja, hogy mint külön egyesület különleges célokkal működjön a felvidéki szak­osztály, hanem csakis összhangban, az ország malomiparának egyetemes érdekeivel. Fontos kérdése a napirendnek a zártszám végrehajtása. Ez a kérdés is a felvidéki érdekekkel összhang­ban egységes elv alapján kerül tisztázásra. A közgyűlés napirendjén szerepelnek még a vám­­őrlési díj és a lisztforgalmi adóváltság kérdései, amelyeknek megoldása a malomipar számára már hosszú évek óta rendkívül nagy fontosság­gal bírnak. A légoltalmi gyakorlatok idejére is jár bér az ipari munkásoknak Az iparügyi miniszter leiratot intézett a GYOSz-hoz, amelyben közli, hogy az iparválla­latoknak a légvédelmi gyakorlatok alatti üzem­szünetében a munkások béréből levonásoknak nincs helye, miután a légvédelmi gyakorlatok az üzemben foglalkoztatottak lelki épségének és az üzemek anyagi értékeinek megvédését szolgál­ják. Ennek folytán tehát a légvédelmi gyakor­latok szerves részei az üzemi munkának és ak­ár el nem választhatók. Az iparügyi miniszter ál­láspontja ennélfogva az, hogy a munkaadó a légvédelmi gyakorlatban résztvevő alkalmazot­taknak a légvédelmi gyakorlat idejére járó munkabérét vissza nem tarthatja, mert ezzel alkalmazottjai kötelességének teljesítése miatt indokolatlanul hátránnyal sújtja. Ugyan e leira­tában az iparügyi miniszter arról is értesítette a GyOSz-t, hogy ilyen értelemben átiratot inté­zett az iparhatóságokhoz és az iparfelügyelők­­höz, hogy a légálla­mi gyakorlatokkal kapcsola­tos munkabér kérdéseknél ezt az álláspontot ér­vényesítsék. ült végzett a múlt évben az Országos Öntözési Hivatal A napokban került nyilvánosságra a m. kir.­ntüzési Hivatal érdekes, elmúlt évi jelentése. ötéves fennállása alatt a hivatal 5.2 millió pen­is beruházást végzett, amiből 3,5 millió esik­­ elmúlt esztendőre. Tavaly ki­­fúrást végeztek kúthálózat sűrítésére 74 új kutat létesítettek, fleg a tiszai rendszerben és a Hortobágy vög­­yében. Szaporították a csapadékmérő adomá­ik számát is 27 új mérővel. Próbaduzzasztást fgzett a hivatal a Hortobágy-Berettyó főcsator­­na, hogy megállapítsa a talajvízszintemelkedést , a talajvíz mozgását. Különféle vizsgálatokat ígértek abból a célból, hogy a betonmunkák át milyen anyagot használjanak. Igen figyelemreméltó volt­ az az öntözőgazdasági isérlet, amelyet a­ hivatal­­1300 holdas bérletén k­lönböző szikes és kötött talajokon végzett. Az lőmunkálatok itt már b­efejeződtek s igy már termelési kísérleteket is megkezdhettek. A ter­­ezési munkák során elkészült a békésszent­­adrási dazasztá­li­, a tiszafüredi öntözőrend­­­er építési terve, valamint a körösvölgyi öntözd mdszer általános terve. Két év alatt 408.000 munkanapot használt fel a hivatal és munká­éi címén 1,5 millió pengőt fizetett ki. Piacbiztosító megállapodások a magyar és német ipar között Kiterjesztik az ipari egyezményeket Ismeretes, hogy a magyar és német ipar kö­zött már esztendők óta megállapodások vannak érvényben, amelyek bizonyos védelmet nyújta­nak a magyar ipar számára a szerződésekben Németországnak juttatott ipari behozatali kon­tingensek lebonyolításánál. A megállapodások ugyanis korlátozzák a kontingensek keretében behozható árucikkeket és pedig részben abból a szempontból, hogy lehetőleg csak Magyar­­országon nem gyártott iparcikkeket hozzanak be a németek, részben pedig arra, hogy ne hozza­nak be olyan olcsó iparcikkeket, amelyeknek versenye a magyar ipari termelés reális érdekeit veszélyeztetnék. Ilyen megállapodások azonban egyelőre csak a vas- és gépipar, az i­veripar, a porcellánipar és a papíripar magyar és német érdekeltségei között jöttek létre, míg más ipari szakmákban a piacszabályozásra vonatkozóan egyezmények nincsenek. A legutóbb Münchenben létrejött magyar-német kereskedelemi szerződéssel kap­csolatban előtérbe juto­t­ az a kérdés, hogy más ipari szakmák is keressék a megegyezést a német ipari érdekeltségekkel, a belföldi piac biztosítása, illetve a behozatal szabályozása érdekében. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a múltban létrejött egyezmények jelentékeny védelmet je­lentettek a magyar ipar számára és így kívá­natos volna, hogy hasonló megállapodások jöjje­nek létre más iparcikkek behozatalára nézve is. Értesülésünk szerint egyes, a szerződés által erősebben érintett iparágak körében már­is lé­péseket tettek a németekkel való megegyezésre s az ezekre vonatkozó konkrét tárgyalások már rövidesen megindulnak. Felszabadították a bankok a Felvidéken lakó betegek zárolt pengfiszámláit Többmillió pengfi szabadult fel. Az értékpapír-letétek felülvizsgálása még folyamatban van Az Újság értesülése szerint a fővárosi pénzintézetek befejezték a visszacsatolt felvidéki területen lakó számlatulajdonosok zárolt pengő­­számláinak felszabadítását. Erre nézve a M­a­­g­y­a­r Nemzeti Bank annak idején rendre sd­rt adott ki, amely e számlák felszabadításá­nak módjait szabályozta. A Magyar Nemzeti Bank előírása szerint a felvidéki zárolt pengő­­számlák felszabadítása esetenként, csakis a Nemzeti Bank külön engedélyével történhe­­tik. Így tehát ezekkel a számlákkal kapcsolat­ban a fővárosi pénzintézeteknek igen sok munkájuk volt, mert minden egyes számlá­val kapcsolatban előterjesztéssel kellett a Nem­zeti Bankhoz fordulni. Minthogy pedig a kérel­mek beterjesztéséhez az ügyfeleknek erre vonat­­kozó megbízása is szükséges volt, a felvidéki számlák felszabadítása huzamosabb il­őt vett igénybe. Bankkörökből származó értesülésünk szerint ezek a munkálatok a fővárosi pénzintéze­teknél már befejezést nyertek s így ma már a fővárosi bankok alig kezelnek olyan felvidéki számlákat ,amelyeknek felszabadítása nem történt volna meg. Értesülésünk szerint igen tekintélyes zárolt pengőösszegek szaba­dultak ilyen módon fel. Végleges és számszerű adatok a felvidéki zárolt pengőszámlákról még nem állnak ugyan rendelkezésre, de megbízható becslések szerint több millió pengőre tehetők azok a bankbetétek, amelyeket a Nem­zeti Bank felszabadított. A zárolt felvidéki pengőszám­lák felszabadítá­sával párhuzamosan történt az értékpapí­r­­letétek felszabadítása is, amelyeknél a bankoknak szintén a Nemzeti Bank engedé­lyét kellett kikérni. A felvidéki értékpapírletétek felszabadítása azonban még nem f­e­j­e­­z­őd­ö­t­t b­e, mert az értékpapíroknál az eljá­rás körülményesebb, mint a folyószámláknál, amennyiben ezeknél a Nemzeti Bank felszaba­dító engedélyén kívü­l az utólagos nosztrifikálást is kérelmezni kell. Kik részesültek a raffia­­behozatalban? A Franciaorszá­gból behozott raffia behoza­talát hosszú évek óta a kereskedők bonyolí­tották le, majd az utóbbi években a szövetke­zetek és a szőlősgazdák is részesültek behozatali engedélyben. Mindig figyelemmel voltak azon­ban az engedélyek szétosztásánál a vidéki keres­kedőkre is, annál inkább, mert a szőlőtermelők megszokták, hogy a helyi kereskedőknél szerez­­zék be szükségletüket. Éppen ezért most meg­lepetést keltett, hogy a vidéki kereskedők közül sok­at kizártak a behozatalból. Különösen mos­toha elbánásban részesültek a felvidéki keres­kedők, köztük olyanok, akik évtizedek óta közvetlenül foglalkoznak maffiabehozatallal. Ezek helyett most létesítendő szövetkezetek, vagy szövetkezetes­ fiókok útján fogják a helyi szük­ségletet ellátni. A Felvidék agrárkiviteli jelentőségéről ad tájékoztatót a Külkereskedelmi Hivatal a Mezőgazdasági Kiálltáron A Mezőgazdasági Kiállításon­ a Kiskereske­­­­elni Hivatal minden évben fontos feladatának tartja, hogy a gazdatársadalom figyelmét a ki­viteli kérdésekre felhívja. Az elmúlt évben a Külkereskedelmi Hivatal kiállítása az­­­sportcik­kek minőségének fontosságát célozta, s­bben az évben elsősorban a visszacsatolt Felvidék gazda­társadalmát tájékoztatja arra nézve, hogy hol. mit termeljen. Ezzel párhuzamosan bemutatja a Felvidék gazdatársadalmának, hogyan kapcso­lódhatnak be a minőségi termelés útján az im­már világhírű magyar mezőgazdasági kivitelbe. Amint tavaly főleg a gabonaféleségek termelési és minőségi kérdéseivel foglalkozott, úgy idén a baromfitenyésztés, nemzetgazdasági szempont­ból rendkívül fontos minőségi és kiviteli kérdé­seit világítja meg. A Külkereskedelmi Hivatal kábítása végül a belföldi minőségi ellenőrző tevékenységét ismerteti. Nem enyhítik Svájcban a bevitel állategészségügyi ellenőrzését Jelentette az Újság, hogy Svájcban az utóbbi hetekben megélénkült a szénakereslet és a­ magyar kivitel számára is komolyabb le­hetőségek nyílnának, az exportnak azonban díjában áll az a szigorú állategészségügyi ellen­­­írzés, amelyet a svájci kormány a száj- és kö­römfájás behurcolása ellen léptetért életbe. A magyar szállítmányoknál is megkövetelik, hogy hivatalosan igazolják, hogy az áru olyan te­rülésről származik, ahol hat hónap ó­a száj­­és körömfájás nem fordult elő. A magyar ex­portőrük a svájci állategészségügyi hivatalra, fordultak ennek a rendelkezésnek enyhítéséért, tekintettel arra, hogy Magyarországról ugyan egészséges árut szállítanak, az állategészségügyi igazolás azonban rendkívüli akadályokba ütkö­zik. Értesülésünk szerint a svájci állategészség­ügyi hivatal értesítette a magyar exportőröket, hogy nem tekinthet el a hathónapos vészmen­tesség igazolásától. Március 15-én zárva tartották a boltokat Megírtuk, hogy a kereskedelmi érdekképvise­letek egyhangúan elhatározták, hogy felhívják tagjaikat üzleteiknek a március 16-i nemzeti ün­nepen egész napon át való zárvatartására. Az érdekképviseletek felhívásának kivétel nélkül eleget tettek a főváros üzletei, s nemcsak a nyílt árusítású üzleteket, de az irodákat is zárva­­tartották egész napon át. A kereskedelmi érdek­­­képviseletek felfogása az, hogy amennyiben március tizenötödikét törvényesen nem fogják munkaszünetté nyilvánítani, úgy a jövőben is hasonló módon fogják felhívni tagjaikat az üz­­letek bezárására. A felvidéki ipartársulatok csütörtökön Budapesten értekezletet tartanak Életbevágóan fontos dolog, hogy a felvidéki iparhatóságok és ipartársulatok megismerjék azokat a gazdasági vonatkozású jogszabályokat és intézkedéseket, melyek a felvidékieket a visszacsatolás óta különösképpen érintik. Ezen cél elérésének megkönnyítésére a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a felvidéki kama­rákkal együtt március 16-án értekezletet tart Budapesten a Felvidék ipartársulatai és keres­kedelmi grémiumai részére. Az értekezleten a kamarai referensek ismertetik majd a napi­rendre felvett kérdéseket. A makói hagymakertészek a három év előtti fokhagyma­­haszon kifizetését követelik A makói hagymatermelők vasárnap népes nagygyűlést tartottak, amelyen azt követelték, hogy a három év előtti fokhagymahaszon rájuk eső részét, melyet ők 20—30 ezer pengőre be­csülnek, az érdekelteknek fizessék ki. Ezt a haszonrészesedést az egykéz állítólag már át­adta a hagymaszövetkezetnek és a Vármegyei Gazdasági Egyesületnek és az említett testületek közgyűlései döntöttek is annak felhasználásáról. A termelők nagygyűlése ezzel szemben arra az álláspontra helyezkedett, hogy a haszon felhasz­nálására nézve csak az érdekelt termelők hatá­rozhatnak, azért jogaik megvédése céljából bi­zottságot küldöttek ki. A MOKTÁR-t a Nemzeti Bank 333. számú kör­levelével bevonta azoknak az intézeteknek kö­rébe, amelyek a magyar-német devizakompen­­záció lebonyolításával vannak megbízva. ÉRTÉKPIAC Budapesten tőzsdeszünet, a külföld nyugodt A budapesti áru- és értéktőzsdén a forgalom a nemzeti ünnep miatt szünetelt. Magán­forgalom sem alakult ki, mert nemcsak a ban­kok, hanem a tőzsdei irodák és bizományosok is zárva tartották irodáikat. A cseh-szlovákiai események a külföldi tőzs­déket, úgy látszik, nem nyugtalanították. A londoni tőzsdén tartott volt az irányzat, az angol állampapírok kissé megszilárdultak és a nemzetközi kibocsátások egy árnyalattal emel­kedtek. Hogy Angliát mennyire nem lepték meg az események, bizonyítja, hogy C­­­a­n­o gróf külügyminiszter és Perth lord római an­gol nagykövet kedden este egyezményt írt alá, amelynek értelmében felülvizsgálják a hatály­ban levő angol-olasz kereskedelmi szerződést. A felülvizsgálás fontos módosításokat eredmé­nyezett, bizonyos Olaszországban szüksé­ges angol áruk és bizonyos Angliában kelendő olasz cikkek szempont­jából. Berlinben a tőzsde nyitáskor általában szilárdabb, Bécsben csendes volt. Külföldi értéktőzsdék NEW YORK. A tőzsde csekély forgalom mellett lanyha irányzattal nyitott. Délután nagyon ellanyhult az irány­zat, mert nagyobb eladások történtek. A tőzsde helyen­ként 4 dollárig terjedő áresésekkel nyomott hangulat­ban zárt. Zárlat: Allied Chemical 174.— (178.—), Amerie. Smelting 45.75 (46.875), Amerie. Telephone 16*2.5(1 . 165.125) Amerie. Tobacco 86 — (86.875), Aniconda Copper 28.— (29—), Baltimore ami Ohio 6.50 (6.625), Betlehem Steel 70.275 (73.25), Can. Pag. 4.75 (5.-), Chrysler Corp. 79.50 (83.25), General Electric 40.875 *51.— ). General IMotors 4­*.— (51.—). Intern. Telephone 0— (9.375). Newyork J.rifval 18.50 (19.875). Northern Bar. 11.375 (12.25). Pennsylvania R. 21.50 (22.50). Radio Corp. 7.50 (7.75) Standard Oils 19.­ (49.75). L. S. Rubber 48.125 (49.875). ll. S. Steel 60.50 (63.50). Wes­tinghouse Bl. 110.75 (114.25), Woolw­orth Co. 49.50 (50.5). FRANKFURT. Az esti tőzsdén a magánköz­önség ki­sebb vásárlásai tavtán átlag százalékig terjedő ár­­em­ekedésekre került sor. A forgalom szűk keretek között mozgott. Zárlat: Deutsche Bank und Disconto 117.75, Mannesm­ann 1101 s, I. G. Farben 150. PARIS. Az értéktőzsdét elsősorban a külpolitikai ese­­mények érdekelték. A vállalkozási kedv csekély volt, rá. árfolyamok az egész vonalon felöredeztek. Az­ ár­veszteségek nem voltak jelentékésnek. Zártul: Baoqne de France 7855, Banqu­e de Paris 1197, Crédit Lyonnais 1631, Suez action 15770, Creusot 1244, Rio Thilo 2350, Magyar 4 százalékos arany járadék 19­25, Orientaux 90.5, Magyar Általános Kőszén 455, Duna-Száva-Adria 95.5, BERLIN. Az értéktőzsde látogatói szerdán a politikai események listája alatt állottak. E­mlítésreméltó forga­lomról nemigen lehetett beszélni, a hangulat azonban szilárd volt. Zárlat: Deutsche Bank und Disconto 117.75, Nordd. Lloyd 63, Dynamit Nobel 79, I. G. Farben 150, Felten 134.50, Laurahutte 13.25, Mannesmann 109.75.

Next