Ujság, 1942. április (18. évfolyam, 74-97. szám)
1942-04-24 / 92. szám
* ÚJSÁG PÉNTEK, 1942 ÁPRILIS 11 Széljegyzet a Tisza Istvánserleglakomához Magyarország Kormányzóját példátlanul meleg ünneplésben részesítette a magyar politikai világ és közélet sokszáz képviselője. Rendkívül nagy hatása volt Baranyai Lipót emlékbeszédének Magyarország Kormányzója az utóbbi két évtizedben ismételten megjelent a Tisza István gróf emlékére rendezett kegyeletes ünnepségeken. Többször ott láttuk a legelső magyar embert az október 31-i ünnepi összejöveteleken, amikor a magyar közélet és politikai világ valóban pártkülönbség nélkül hódolt a tragikus véget ért államférfi emlékezetének s megjelent a Kormányzó Úr az április 22-i ünnepségeken is több izben, amikor Tisza István gróf születésenapjának évfordulóján emlékezett a nemzet arra a férfiúra, aki kivételes tehetséggel, példaadó jellemszilárdsággal, nagyszerű magyar öntudattal és célkitűzésekkel kereste a járható utat és munkálkodott a nemzet szebb jövendőjén. Vitéz Nagybányai Horthy Miklós, Magyarország Kormányzója a mostani évfordulón tartott serlegvacsorán is megjelent, hogy részvételével növelje az összejövetel súlyát és jelentőségét s ráirányítsa a társadalom legszélesebb rétegeinek figyelmét Tisza István gróf alakjára és azokra az ideálokra, amelyekért ez a robusztus magyar küzdött. Példátlanul meleg ünneplésben részesítették a megjelentek. Lelkes tapsok kísérték helyére megérkezésekor, majd egy emberként felpattantak helyükről a serlegvacsora résztvevői, amikor Baranyai Lipót beszédében utalt arra a történelmi csodára, amely a Főméltósága Űr országlásához fűződik. A szónok arra emlékeztette hallgatóságát, hogy Magyarország vesztette a legtöbbet az elmúlt világháborúban s mégis mi voltunk az elsők, akik talpraálltunk. — Alig egy esztendő telt belé — mondotta — és történelmi tradícióink, jogrendünk és alkotmányunk minden sérelme nélkül máris folytattuk ezeréves nemzeti életünket. Ezt a történelmi csodát a magyar nemzet a Főméltóságú Kormányzó Ur országlása és Bethlen István kormányzása idején vitte véghez. Hosszú ideig zúgott a taps, a többszáz főnyi társaság lelkesülten éltette Magyarország Kormányzóját s az ünneplés megismétlődött, amikor a Kormányzó Ur a serlegvacsora után eltávozott a Hungária szálló nagyterméből. ★ Baranyai Lipót nagyszerűen felépített beszéddel tette emlékezetessé az idei Tisza István-serleglakomát. Rendkívül plasztikusan világította meg Tisza István történelemszemléletét, világnézetét, a nemzetről alkotott fogalmát és az elitről vallott felfogását. Nem csillogtak szóvirágok az illusztris szónok mondataiban, egyszerű, világos okfejtéssel beszélt és megállapításai nem egyszer lelkes tapsokat váltottak ki abban a társaságban, ahol a régi politikai világ éppen úgy képviselte magát, mint a fiatalabb nemzedék. Nem pártok, főképpen nem pártpolitikusok, hanem olyan magyar emberek gondoltak ezen a találkozón mélységes kegyelettel Tisza Istvánra, akik pártkereteken és pártpolitikán túl, azt az eszményt vallják a nemzet javára valónak, amelyet Tisza István hirdetett, szolgált és halálával el nem prédálandó politikai örökségül hagyott valamennyiünkre. * A megjelentek soraiban láttunk minisztereket, államtitkárokat, magasrangú katonai személyiségeket, vezető politikusokat, közéleti kiválóságokat, de láttunk kevésbbé ismert nevű magyar embereket is, annak bizonyítékául, hogy a Tiszakultusz eleven valóság és széles társadalmi rétegekben gyökerező politikai hitvallás. Betűrendben felsorolva ott voltak a többi között: Acsay László, Adler Szigfrid, Albrecht Ferenc, Alföldy Dezső, Alpáry Imre, Altorjay György, Ambrózy Lajos gróf, Arányi István, Auer György, Ádám Lajos, Algya Sándor, Bagyó János, Bakos István, Sipeki Balás Béla, Sipeki Balás Cániel, Sipeki Balás Károly, Balásházy Iván, Balogh Jenő, Balog József, Barankovics István, Baranyai Jusztin, Baranyai Lipót, Barcsay Andor, nagyalázsonyi Barcza György, Bary Zoltán, Baross Pál, Barta Zsigmond , Bartha Imre, Bálint Károly, Bánffy Dániel báró, Bencs Zoltán, Bende Sándor, Beöthy László, Berczelfy Jenő, Berg Miksa báró, Berki Gyula, Bessenyei Zénó, Bethlen András gróf, Bethlen György gróf, Bethlen István gróf, Bethlen László gróf, Bethlen Pál gróf, Bisz- Iray-Balku Gyula gróf, Boór Ágoston, v. Bonczos Miklós, Boor Aladár, borhi Borhy György, Bölöny József, Bud János, Buday Kálmán, Buday-Goldberger Leó, Burchard-Bélaváry Rezső, Chorin Ferenc, Csekonics Iván gróf, Czekler Jenő, Cziffra Kálmán, Vitéz Darányi Béla, Georg Dehusses, Demkó Pál, Dezső Gyula, Dobozy Kálmán, Domony Móric, Domony Péter, Drucker György, Egyed István, pazonyi Elek Menyhért, újnepi Elek Pál, Erdőhegyi Lajos, Eszterházy János gróf, Eszterházy Móric gróf, Eliássy Sándor, Fabinyi Tihamér, Falussy Miklós, Farkas Elemér, vitéz Fábry Dániel, Büki Fejér Árpád, Fekete Ferenc, Fellner Pál, Ferdinándy László, Ferenczi Izsó, Ferenczy Tibor, Fényes István, Szirmai Fóris László, Fóti Ferenc, Földiák György, vitéz Förmötör József, Fráter Iván, Fráter Jenő, Friedmann Ignác, Sárói Frankl Ede. Alsóviszokai Gerlóczy Gyula, Geszti Andor, Gerő Géza, Gorondy-Novák Elemér, Görgey István, vitéz Granasztóy László, Gratz Gusztáv, György Lajos, vitéz Gyulay Tibor, Hajós Kálmán, Halász Sándor, Haller Gábor gróf, Halmos Tibor, Harsányi Zsolt, Hatvany Endre báró, Hatvany Ferenc báró, Hegedűs Lóránt, Hegedűs Pál, Herczeg Ferenc, Nagybányai Horthy Béla, Hillinger Oszkár, Héder Lajos, Hodossy Sándor, Holitscher Károly, Höllischer Pál, Hollós Ödön, Hoór Templs Móric, Horánszky Lajos, Hoyos Miksa gróf, Baráti Huszár Aladár, Vitéz Igmándy-Hegyessy Géza, Illés József, Ilosvay Ilollóssy Lajos, Iklódy Szabó Andor, Imrédy Kálmán, Inántsy Pap Elemér, Jalsoviczky Károly, Jalsoviczky Tibor, Jankovich Bésán József gróf, Janiga János, Jaross Vilmos, Jáky Gyula, Jekelifalussy Zoltán, Jeszenszky Pál, Joó Gyula, Judik József, Kaas Albert báró, Katona Béla, Káldi Jenő, Kállay Kálmán, Kállay Miklós, Kállay Tamás, Kálnoki Bedő Sándor, Kánya Kálmán, Károlyi Gyula gróf, vitéz Kárpáthy Kamilló, Keglevich Gyula gróf, Kelemen Kornél, Kemény Boldizsár báró, Kenéz Béla, vitéz Keresztes-Fischer Lajos, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc, Kertész Róbert, Kesserü Lajos, Keszthelyi Nándor, Khuen-Héderváry Károly gróf, Khuen-Héderváry Sándor gróf, Kirchknopf Ernő, Kiss József, Koós Zoltán, Korláth Endre, Kornfeld Móric báró, Kornis Gyula, Kovács Kálmán, Kovács Sebestyén László, Kozma Ferenc, Kölcsey Ferenc, Kresz Károly, Kuchinka Gyula, Kuthy Sándor, Laky Dezső, Lányi Márton, Lázár Andor, Lázár Ferenc, Lázár Pál, Lévay Ferenc, Ligeti Miklós, vitéz Lónyay László, losonczi Lossoniczy István, Lukács Antal, vitéz Lukács Endre, Lukács Géza, Lukács György, Lukács Ödön, Madarassy-Beck Marcel báró, vitéz Magasházy László, Mahler Sándor, Makay Miklós, Makay-Petrovics György, Manich Viktor, Markovitz Kálmán, Marschall Ferenc, Mayer János, Mándy Sámuel, Mándy Tibor, Megay László, Mezey István, Mezei Tamás, Mihalovits István, Mikszáth Kálmán, Miskolczy Pál, Moldoványi Sándor, vitéz Móricz István, Morvay Zsigmond, Id. Nadányi Pál, Nadányi Péter, Nagy Károly, Nagy Tibor, vitéz Nagy Vilmos, in Niamcssay Mihály, ajkai Nirnsee Pat, Orosz György, Országh Artur, Ottlik György, Orfey György, Ostor József, Paksi Paksy József, Palágyi Ernő őrgróf, Palkavicini Alfonz őrgróf, Pallavicini György, őrgróf, ifj. Pallavicini György őrgróf, Pap József, Papp Szász Tamás, Parragi György, Pataky Tibor, Pálffy Géza gróf, Pásint Ödön, Perényi István, Perényi Zsigmond báró, Petri Pál, Petzrik Jenő, Pfeiffer Zoltán, Pintér László, Pongrác Jenő gróf, v. nemes Poós Rezső, Pocsek Gyula, Pognár Ernő, Preszly Elemér, Prónay György báró, vitéz Purgly Emil, Quandt Richard, Radvánszky Albert báró, Radvánszky Antal báró, Rakovszky Iván, vitéz Rapalch Richard, Rapoch Jenő, Rappch Géza, Ravasz László, Rácz Béla, Reimann Ernő, Reményi-Schneller Lajos, Révy Albin, Ripka Ferenc, Rittinger Imre, Roszner Ervin báró, vitéz Roszner István báró, Röder Vilmos, Rubidó Zichy Iván báró, Rubintky Dezső, Sacher Lipót, Samarjay Lajos, Scilovszky Tibor, Serényi Gusztáv, Vajlai Serbár Iván, Sigray Antal gróf, Siménfalvy Árpád, vitéz Simon Elemér Skerlecz Iván báró, Soldos Béla, vitéz Somkuthy József, vitéz Bádoki Soós Károly, Sóvári Soós Zoltán, Somssich Gyula gróf, Saárdi Somssich Miklós, Somssich László gróf, Sonnensberg Marcel, Sümjén László, nemes Suhay Imre, Sümeg Hugó, Galgóczi Schober Béla, Schoedl Frigyes, Schrecker Rudolf, Schreier András, Lovag Szernád István, Stimankovits Béla, Streicher Andor, Ifj. Szabó Károly, Szabó-Szabovljevits Dusán, Szalay Gábor báró, Szapáry Lajos gróf, Szárnysegéd, Szeder János, Szendy Károly, Szentiványi Sándor, Szentkereszthy Pál báró, Széchenyi Bertalan gróf, Székely Géza, Széli József, p. Szilágyi Lajos, Szily Márton, Szinyei Merse Félix, Szirmai Lajos, vitéz Szombathelyi Ferenc, Szőke Sándor, Sztehló Dezső, vitéz Szunyogh Gáspár, Szunyogh Szabolcs, Takách-Tolvay József gróf, Tasnády Nagy András, Tarczai Tivadar, Tánczos Gábor, id. Teleki József gróf, Teleki József gróf, vitéz Than Károly báró, Tihanyi Lajos, Tildy Zoltán, Tisza Lajos Kálmán gróf, Tomcsányi Kálmán, vitéz Tóthvárady Asbóth István, Török János, Török Olivér, vitéz Tors Tibor, Ugrón Gábor, vitéz Ujfalussy Gábor, Ullmann György báró, Vajay Károly, Vagyon Árpád, Vay László báró, Vali Ferenc, Vámos János, Vásáry István, nagybudafai Vermes Gyula, Villány Frigyes báró, Vikár Géza, Vinczehidy Ernő, Vojnits Sándor báró, Wein Dezső, Wolfner András báró, Wojtitz Pál, Wulff Olaf, Zelovich László, Zichy János gróf, Zsitvay Tibor, Zimmer Ferenc. * A serlegvacsora előtt csoportokban beszélgettek az összegyűlt politikusok, közétett vezető egyéniségek s az eszmecsere természetesen az időszerű politikai és nemzeti kérdések körül mozgott. A vacsora után a társaság még hosszabb ideig együttmaradt s ugyancsak kisebbnagyobb csoportokban vitatta meg Baranyai Lipót beszédének jelentősebb fejezeteit és pregnánsabb megállapításait. Különösen mély hatást tett a hallgatóságra az az idézet, amelyben a szónok Tisza István gróf hagyománytiszteletét, erkölcsi fensőbbségét, lelki emelkedettségét és emberszeretetét emelte ki. Ugyanígy nem tévesztette el hatását az a megállapítás sem, hogy Tisza István erejének teljes megfeszítésével küzdött az értékrombolások ellen. Hálás talajra talált a szónoknak az a felhívása, hogy mindnyájan szívleljük meg Tisza István tanítását s „minden erőnkből munkálkodjunk a nemzet létén és jövőjén, de munkánkat ne annyira a jelen még meg nem ülepedett földjére, hanem sokkal inkább ezeréves hagyományaink már megszilárdult talajára épitsük“. Ennek a beszédnek nagy aratása lesz a lelkekben, mert Tisza István eszméi ma már a magyar társadalom legszélesebb rétegeiben vertek gyökeret, dacolnak minden demagógiával és előkészítik a szép magyar valóságot: olyan erkölcsi magaslaton álló Magyarország, amilyenért Tisza István gróf küzdött... Bonczos Miklós államtitkár árvízértekezletet tartott Makón és Szegeden Körülbelül huszonkétezer házat kell az idén felépíteni Vitéz Bonczos Miklós belügyi államtitkár Makón a közigazgatási vezetők, a víz- és útügyi szakközegek bevonásával értekezletet tartott, amelyen az árvíz és belvíz által okozott rongálásokat és károkat, valamint a segítés módjait beszélték meg. Az értekezleten az államtitkár kilátásba helyezte, hogy a vármegye építőanyagszükségletét a meglévő készletek felhasználásával és a gyártás folytonosságának biztosításával a lehetőség szerint igyekszik kielégíteni s minden rendelkezésre álló eszközt felhasználnak arra, hogy a házak minél előbb felépülhessenek. Elsősorban a sokgyermekes családok kapnak kamatmentes kölcsönt, vagy végső esetben segélyt. Sor kerül a lapos helyen épült községeknek magasabb helyre való áttelepítésére is. A szegedi értekezlet Bonczos Miklós államtitkár Makóról Segedre utazott, ahol árvízértekezletet tartott az érdekelt megyék főispánjaival, a városok polgármestereivel és más szakférfiakkal. Az államtitkár az értekezleten tájékozódott az eddigi segítő tevékenység eredményéről és a jelentésekből arról győződött meg, hogy egyes helyeken elkerülhetetlen lesz némely községrészek áttelepítése. Az érdekelt törvényhatóságok olyan intézkedést sürgettek, amely lehetővé tenné a belvízkárosultak áttelepítéséhez szükséges ingatlanok gyors megszerzését. Az államtitkár az értekezleten megbeszélte a nép és családvédelmi tevékenység különböző kérdéseit is. Megállapították, hogy az árvízkárosultak segélyezésére eddig hétmillió pengőt adott előlegül a belügyi kormányzat. Bonczos államtitkár nyilatkozata Bonczos Miklós államtitkár az értekezlet után nyilatkozatot adott az MTI munkatársának, aki előtt hangozatta, hogy az előző évről elmaradt, továbbá az ONCSA által felépítendő és a délvidéki telepítéssel kapcsolatos építkezésekkel együtt körülbelül 22.000 házat kell az idén felépíteni. Az államtitkárnak az a véleménye, hogy ezt a feladatot meg lehet oldani, csak erősen akarni kell. A házakat jól kell felépíteni és a kölcsönt az államnak vissza kell kapnia. Az államnak nincs anynyi pénze, hogy mindenkinek segítséget nyújtson és amikor húszéves kamatmentes kölcsönt ad, ez óriási segítség. Az államtitkár végül rámutatott arra, hogy a nagy védőmunkába be kell fogni a társadalmi erőket is, mert a belső fronton folyó építőmunka elvégzése szintén fontos háborús feladat A magyar sajtó viselés is KoFmámyxéh®tv®ti®sné& A Magyar Távirati Iroda jelenti: Vitéz Horthy István Kormányzóhelyettes Ur ő főméltósága csütörtök délben kihallgatáson fogadta az Országos Magyar Sajtókamara elnökségét: vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály kamarai elnököt, Zimmer Ferenc újságírói főosztályi elnököt és Báthory- Hüttner János kiadói főosztályi elnököt, a Kamara elnökeit. Vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály a Kormányzóhelyettes Úrhoz intézett szavaiban hangoztatta, hogy az Országos Magyar Sajtókamara elnöksége az egész magyar sajtó nevében kivan tisztelegni a főméltóságu ur előtt s egyúttal átnyújtotta az Országos Magyar Sajtókamara legújabb évkönyvének díszkötéses példányát. A Kormányzóhelyettes Ur hosszasan elbeszélgetett az elnökség tagjaival, élénk érdeklődést tanusitolt a magyar sajtóviszonyok és a Kamara tevékenysége iránt, nagy figyelemmel hallgatta a legutóbb Velencében tartott újságíró-kongresszusról szóló beszámolót és örömmel vette tudomásul az ott hozott határozatot, amely szerint a nemzeti újságírószövetségek uniójának legközelebbi ülését az idén ősszel Budapesten tartják meg. Végül biztosította a magyar sajtó munkásait irántuk érzett jóindulatáról. Közellátási razziák Pest környékén A közellátási miniszter utasítására a közellátási rendőrség fokozottabb mértékben ellenőrizte Budapest környékének közellátási helyzetét, így többek között megfigyelték Pestszenterzsébeten a pékeket, hogy a lisztet miképen hozzák forgalomba, nem adnak-e el zugforgalomban lisztet és S megtakarított készleteikből nem sütnek-e kenyeret, hogy azt jegy nélkül a megállapított árnál drágábban hozzák forgalomba. Megállapították a közellátási detektívek, hogy az egyik pestszenterzsébeti pék elzüllött fia édesapjától lisztet lopott, abból kenyeret sütött és azt háromszoros áron hozta forgalomba. Egy másik pék 104 métermázsa, a harmadik 54 métermázsa liszttel nem tudott elszámolni. Ezek ellen a pékek ellen megindult az eljárás. Ellenőrizték a detektívek a pestszenterzsébeti fűszer- és csemegekereskedőket is és közülük többet tettenértek, amikor árujukat zugforgalomban a megengedettnél drágábban értékesítették. Ellenőrizték a henteseket is és megállapították, hogy egyesek előre szolgáltattak ki zsírt jegyre és ezáltal a zsírellátásban fennakadást okoztak. A tétlenért fűszeresek és hentesek ellen is megindult az eljárás. Más Budapest környéki helységekben is ellenőrző razziákat tartottak és ennek során megállapítást nyert, hogy egyes gazdák a nekik kiosztott vetőmagot állataikkal feletették, vagy a megengedettnél drágábban forgalomba hozták. POLITIKAI ELET BORSOD MEGYE közgyűlésén vitéz Borbély-Maczky Emil főispán megemlékezett Lukács Bélának tárcanélküli miniszterré történt kinevezéséről, majd a közgyűlés elhatározta, hogy Kállay Miklós és kormányát teljes bizalmáról biztosítja. Az Egyesült Női Tábor közgyűlése Szerdán este tartotta évi rendes közgyűlését az Egyesült Női Tábor a váci utcai új városháza nagytermében. A közgyűlést vitéz Keresztes-Fischer Ferencné elnök nyitotta meg, aki beszédében először a megjelent előkelőségeket üdvözölte. A közgyűlésen résztvettek többek között Antal István és Lukács Béla miniszterek, Tomcsányi Kálmán, Kádár Levente, Osváth László államtitkár, Homonnáii Tivadar főpolgármester, Szendy Károly polgármester és felesége, Kállay Miklósné, Bárcziházi Bárczy Istvánná, Hóman Bálintné, Varga Józsefné, Reményi-Schneller Lajosné, Ravasz Lászlóné, Éliássy Sándor főkapitány és felesége, vitéz Simon Elemér és felesége, valamint más előkelőségek. Vitéz Keresztes-Fischer Ferencné elnöki megnyitójában az Egyesült Női Tábor munkásságáról számolt be. Elmondotta, hogy a tábor nemcsak az anyaországban, hanem Erdélyben is áldásos munkásságot fejtett ki gyermekkertek és gyermekotthonok létesítésével. Az elmúlt nyáron igen sok erdélyi gyermeket hoztak fel magyar vidékekre nyaralni, ugyancsak gondot fordítottak az erdélyi menekültek és székely cselédlányok ellátására is. A fiumeiuli otthonban például 10.540 személy kapott szállást és 5350 cselédlányt helyeztek állásba. Ugyancsak beszámolt az elnök az Egyesült Női Tábor szociális bizottságának munkásságáról is. A finn hadiárvák javára folytatott gyűjtés eredményeként a tábor eddig 30.400 pengőt juttatott el a finn követségre. Megemlékezett az elnök a női honvédelmi szervezet munkájáról is, amely már 2580 szervezetet számol. Az elnöki beszámoló után vitéz Bodorné (Szeke Vilma országos ügyvezető elnök ismertette az Egyesült Női Tábor legközelebbi terveit Krepuska Zsuzsa dr. főtitkár és Deák Bálintné bácsmegyei elnök beszámolója után a közgyűlést vitéz Keresztes-Fischer Ferencné zárta be. Ezer új házaspár a pápa előtt Vatikánváros, április 22. A pápa ötezer embert fogadott közös kihallgatáson, köztük ezer új házaspárt. A hívőkhöz intézett beszédében a Szentatya a házasság felbonthatatlan jellegét emelte ki. Semmiféle emberi hatalom — mondotta a pápa — nem oldhatja fel a házasság kötelékét. Maga az egyház sem teheti azt, csak egész kivételes esetekben. A kánai menyegzőn való részvételével és a csodával, amelyet a menyegzőn művelt, Jézus Krisztus megmutatta, hogy a világ megszentelését az élet forrásának megszentelésével óhajtja megkezdeni. Ettől az időponttól kezdve — mondotta befejezésül a Szentatya __ nőtt meg a házasság tekintélye olyannyira, hogy Krisztus és az egyház egyesülésének jelképévé is vált. Ttthdona m.a , milliméterenként hétköznap 40 fut, vasárnap 50 QU. Legkisebb hirdetés 10 milliméter