Katolikus gimnázium, Újvidék, 1880
A törvényszerűség a történelem terénj. јЗт. yVilLL NÉZETE. Midőn Buckle elvetette az akarat szabadságának bölcseletét és a gondviselés hittani dogmáját, erre a következtetésre jutott: „Az emberek tettei lényegesen, midijük által határoztatnak meg és azért egészen hasonló körülmények közt egészen hasonló eredményt kell mutatniok." Ha az önelhatározásra mit sem adunk — mégis egy lépéssel sem haladt továbbra a látnoki rendszer ügye — ez új tétel felállítása után. Mert épen az a baj, hogy a körülmények egészen soha sem hasonlók egymáshoz, és hogy mi egyáltalában képtelenek vagyunk csak egy eseménynél is annak összes körülményeit felfogni. S továbbá azt mondja Quetelettel: „Minden, mi történt, kettős hatás következménye és e hatások : a külső jelenségek befolyása szellemünkre s szellemünk befolyása a külső jelenségekre." De miután a külső hatások mérve nem csak a természeti erők működésétől, hanem ama fogékonyságtól is függ, melyet azokkal szemközt a szellem tanúsít , miután másrészt szellemünk befolyása attól az erőtől feltételeztetik, melyet öntevékenységünk után szereztünk és azoktól a körülényektől, melyek ennek az erőnek kifejezésére kedvezőleg hatnak ; miután a szellemnek ama fogékonysága, és ez az ereje a különböző viszonyok közt különböző módon nyilvánulnak és ekkor is csak azoknak kirívóbb tüneteit ismerhetjük, nem pedig a természet és szellemvilágnak összes törvényeit. B. ezen újabb tétele sem lendít a dolgon mindaddig, mig be nem bizonyítja, hogy mi képesek vagyunk a felemlített kétrendű befolyást oly módon áthatolni , hogy az emberek tetteit bízvást kihagyhatjuk számitásunkból és mégis megmondhatjuk, hogy minő törvényeknek vannak azok alávetve. E kérdés tárgyalása előtt célszerűnek tartja a szellem tüneményeiben a törvényszerűség néhány már ismert bizonyítékát elősorolni — és teszi ezt Quetelet nyomán. Mielőtt B.-t ez új térre követnék, jó lesz röviden előadni, mit tartunk mi a történelem terén a törvényszerűség eszméjéről. Mi nem tagadjuk, hogy az emberi tettek bizonyos törvényektől függnek; nem, hogy az ember szellemi