Üst, 1973 (19. évfolyam, 1-24. szám)
1973-01-12 / 1. szám
A főmérnök szemével Múlt és jelen Beszélgetés Búza Antal elvtárssal A ,jó hangulati szilveszter után elkezdődött a termelőmunka. A vasmű folyamatosan dolgozott gyárrészlegeiben a szó legszorosabb értelmében nulla óra nulla perckor kezdtek hozzá az 1973. évi feladatok megvalósításához. Pár nappal az óév búcsúztatása után arra kértük meg Bi ize Antal termelési főmérnököt, hogy értékelje a Dunai Vasmű elmúlt évi termelési tevékenységét és szóljon az 1973. évi feladatokról . — Egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a vasmű eredményes esztendőt zárt — mondotta. — Bár a végleges számok még nem állnak rendelkezésünkre, ezt az év első napjaiban már meg lehet állapítani. A gyárrészlegek termelő tevékenységének, munkájának értékelése előtt feltétlenül meg kell dicsérni a karbantartókat. A múlt évben nem voltak jelentősebb üzemzavarok, és a szükségszerű karbantartásokat gyorsan és jól hajtották végre. Ugyancsak dicséret illeti a szállító gyárrészeg kollektíváját is, amely mindig időre eleget tett falad***пк [UNK], és ezzel hozzájárult a termelő gyárrészlegek jó munkájához. Búza elvtárs ezután sorra vette a gyárrészlegeket. Elsőként a kokszvegyészeti gyárrészlegről szólt, és elmondta, hogy a termelőmunka zökkenőmentes volt, de egészében értékesítési gondok nehezítették gyárrészleg munkáját. Az év folyaamán többször is volt 20—25 ezer tonnás készletük, amit időszakonként sikerült csökkenteni, de az évet így is 25 ezer tonna értékesítetlen kokszkészlettel zárta a gyárrészleg. Igaz, a gyárrészleg kollektívája ebben nem vétkes, hisz az értékesítés nem az ő feladatuk. A kohászati gyárrészleg nemcsak mennyiségileg zárt jó évet, hanem a minőséggel sem voltak különösebb problémák. A kohó 720 ezer tonna nyersvasat gyártott, az acélmű termelése pedig meghaladta az egymillió tonnát. A „Martin” termelése éves szinten értékelve 100 százalékosan programszerű volt. Nem ilyen egyértelmű az ívfényes kemence munkája: 1500 tonna értékesíthetetlen terméket gyártottak. Az ötvözött lemezigény csökkenése miatt kisebb értékű, gyengébb minőségű acélfajtákat gyártott az elektrokemence, ami természetesen az árbevétel csökkenésével is együtt jár. Elismeréssel szólt Búza elvtárs a három hengerműről is, mivel először termeltek egy év alatt egymillió tonna feletti készterméket. késztermék a három gyáregység között így oszlott meg: meleghengermű 435 ezer tonna, hideghengermű 499 ezer 800 tonna, Lőrinci Hengermű 165 ezer 500 tonna. Az irroport vásárlásokkal együtt, a meleghengermű előnyújtó során egymillió 37 ezer betét ment tovább. Az import acél beérkezése nem volt zökkenőmentes, így mindhárom hengermű munkája esetenként ingadozott. Komoly termelésszervezési feladatokat kellett megoldani ahhoz, hogy az elmondottak szerint alakuljon az évi eredmény. Az eredmények mellett Búza elvtárs szólt a megoldatlan problémákról is. A hideghengermű például teljesen lemaradt a tételes teljesítésben, főleg a vékonyabb minőségű lemezeknél. Egyes minőségi problémák is végigkísérték a termelést. Sok problémát jelentett a hideglemezek sík kifekvése, és felületi tisztasága. A lemezfeldolgozó gyárrészleg munkájáról a következőket mondotta: “ A gyárrészleg kiszállított 105 ezer tonna profilt, 965 ezer négyzetméter radiátort, 32 ezer 500 tonna spirálcsövet és 12 ezer 800 tonna épületszerkezetet. Egész évben gondot jelentett a gyárrészleg termékeinek értékesítése. Visszaesett az igény a nyitott profilok iránt, ezt azonban az export fokozásával sikerült ellensúlyozni. Év elején átmenetileg a zárt profiloknál is volt értékesítési gond, de ez rövid idő után megoldódott. Az év utolsó hónapjaiban csökkent a radiátor iránti igény is. Egész évben folyamatosan gondot jelentett az épületszerkezetek iránti igénytelenség. Spirálcsőrrel a gyárrészleg teljesítette éves programját, és külön érdeme, hogy a „C” osztályú, úgynevezett gázminőségű csövek arányát sikerült jelentősen növelni. A főmérnök ezután az 1973. évi feladatokról és azok teljesítésének reális feltételeiről beszélt. Elmondta, hogy ez évben főleg a hideghengermű termelését kell fokozni, mert ennek a gyáregységnek a termékeire a belföldi és az exportigény egyaránt növekszik. Fontos feladat a tételes szállítás és a munkaigényesebb termékek előállítása is. Természetesen, meg kell szüntetni a már említett minőségi problémákat is. A meleghengermű és a Lőrinci Hengermű termékei iránt csökkent ugyan a belföldi igény, de reális export-lehetőségei vannak a vállalatnak, amellyel ellensúlyozni lehet a belföldi kereslet csökkenését. A lemezfeldolgozó gyárrészleg nyitott profil termékei iránt ugyancsak csökkent a belföldi igény, de itt is exportálási lehetőségek vannak. A termelési főmérnökség nagy gondja a spirálcsőgyártó üzem és a könnyűszerkezeti üzem rendeléssel való ellátása. Az Országos Kőolajipari Tröszt ez évben két nagy vezetékrendszer — a „Testvériség” és az „Olefin” — építését kezdte meg. Ehhez kell mintegy 20 ezer tonna igen jó minőségű (X 60. 9,5 milliméter falvastagság) spirálcsövet gyártani. E különleges minőségű cső gyártása szép és komoly munkát jelent a kohászati gyárrészleg és a hengermű kollektívájának is. Ezt is figyelembe véve, a spirálcsőüzem leterhelése pillanatnyilag mintegy 75—80 százalékos, és napjainkban nem látszik reális lehetősége a változtatásnak, bár export-értékesítésről itt is szó van. Ugyancsak az export fokozásával biztosítható a radiátorüzem leterheltsége. — Napjainkban kritikusnak látszik a könnyűacélszerkezeti üzem munkájának biztosítása. A bent lévő megrendelések az üzem egész évi termelésének csak 30 százalékát fedezik, vagyis durván az első negyedévre elegendőek. Export-tárgyalásaink folyamatban vannak, azonban csak olyan kezdeti stádiumban még, hogy rövid időn belül konkrét megrendelésre nem lehet számítani. A kokszvegyészeti gyárrészleg ez évi feladatairól szólva, Búza elvtárs elmondta, hogy a koksz iránt is csökkent a kereslet, így a gyárrészlegnek ez évben elsőrendű feladata az, hogy a kohókoksz minőséget állandó értéken tartsa. Végül arról beszélt, hogy a múlt év végén a sajtó és a televízió sokszor bírálta a vasmű termékeit. — Az igazság az, hogy termékeink megfelelnek a hazai szabvány kritériumainak, de nekünk nemcsak a szabványt, hanem a megrendelők igényeit is ki kell elégítenünk, így ez évben döntő feladatnak kell lenni a megrendelők igényeinek szem előtt tartása, és arra kell törekednünk, hogy ne csupán a szabványok előírásait, hanem a megrendelőknek a szabványnál szigorúbb igényeit is kielégítsük. A főmérnök hangsúlyozta, hogy a meglévő igények és az exportlehetőségek — bizonyos fokú gyártmányeltolódással számolva — biztosítják annak lehetőségét, hogy a vasmű kollektívája ez évben is jó gazdasági eredményeket érjen el. H. L. 1 Építési kölcsönigény#! A vállalat munkavédelmi és munkásellátási főosztálya értesíti a vasmű dolgozóit, hogy vállalati támogatással épülő lakásra, valamint családi ház építéséhez — az elmúlt évekhez hasonlóan — kölcsönt kérhetnek a vállalattól. A kölcsönigényeket január 15-től március 1-ig lehet a gyárrészlegek üzemi szakszervezeti bizottságainak bejelenteni. \ Szakszervezeti beszámoló a múlt évi munkáról A Vasas Szakszervezet központi vezetősége decemberi ülésén értékelte az 1972. évi munkát, és meghatározta az 1973. évi feladatokat. A központi vezetőség ülése után sor kerül minden szakszervezeti fórumon a munka értékelésére, és a feladatok meghatározására, a vasmű szakszervezeti bizottsága a vállalati szakszervezeti tanácsnak január 19-én 13 órakor számol be munkájáról, a DV Művelődési Házában. Ezt követően január 20-a és 30-a között, üzemi szakszervezeti tanácsülések lesznek. Február 1-e és 15-e között gyárrészlegi aktívaértekezleteket tartanak, melyeken a bizalmiak vesznek részt. A szakszervezeti csoportüléseket február 15 és 25 között tartják meg. Márciusban pedig szakszervezeti taggyűlések lesznek, ahol nemcsak a szakszervezeti munka értékelése lesz a napirenden, hanem várhatóan a tervezett bérintézkedések, illetve azok végrehajtásának elemzése is. A szakszervezeti költségvetés vitája Növekszik a segélyek összege December utolsó napjaiban ülésezett a szakszervezeti bizottság és megtárgyalta az 1973. évi szakszervezeti költségvetést. A vasmű szakszervezeti bizottsága ez évben közel kétmillió forinttal fog gazdálkodni. A vasmű dolgozói átlagosan 25 foint 80 fillér tagdíjat fizetnek. A befizetett tagdíj 50 százalékával gazdálkodik közvetlenül a vállalati szakszervezeti bizottság. A vállalat dolgozóinak mintegy 95 százaléka szervezett munkát, tehát szakszervezeti tag. Az ez évi költségvetés összeállításánál fő szempont volt, hogy növekedjék a segélyösszeg, és szigorú, észszerű takarékosság valósuljon meg. Ezért úgy határoztak, hogy a segélyek összegét 7 százalékkal megemelik. A teljes költségvetés 29 százalékát használják fel a szervezet működtetésére, tehát ebből fizetik a függetlenítettek munkabérét, kiküldetéseket, irodaköltségeket stb. A fennmaradó 71 százalék valamilyen formában visszakerül a dolgozókhoz. Érdemes még megemlíteni, hogy a takarékossági szempont figyelembevételével 2 százalékkal csökkentik a kulturális kiadásokat, de továbbra is fontosnak tartják, hogy a szakszervezeti bizalmiak megkapják a tájékoztatáshoz szükséges kiadványokat. A befizetésre kerülő 50 százalékból a Vasas Szakszervezet központi vezetősége ez évben is egy millió forintot, ad a Munkás Művelődési Ház építéséhez. Tehát a szakszervezeti tagdíjnak mintegy 75 százalékát a vasműben használjuk fel. A Vasas Szakszervezet összesen ötmillió forintot ad a Munkás Művelődési Ház felépítéséhez. A költségvetést a szakszervezeti bizottság tagjai elfogadták, és elfogadásra javasolják a később ülésező Vállalati Szakszervezeti Tanácsnak. Több mint egymillió forint a kiválóknak Az elmúlt évben a vasmű dolgozói közül 706 fő kapott Kiváló Dolgozó kitüntetést. A fizikai dolgozók közül 435, az alkalmazottaink közül 271 fő, a nők közül pedig 205-en kapták meg e magas vállalati elismerést. A férfiak közül 501 fő. A Kiváló Dolgozó kitüntetésben részesültek egymillió 230 ezer forint pénzjutalmat kaptak. %/vwww/wwvwwwwv- I Baleset nélkül < A szerelőüzemben igen nehéz is és balesetveszélyes a munka. S Éppen ezért érdeme az üzemi* nek, hogy az üzemfenntartási* gyárrészleg valamennyi üzeme közül, náluk történt az elmúlt évben a legkevesebb baleset. Az üzem vasúti kocsijavító <, részlege pedig baleset nélkül zárta az évet. ЛААЛАЛЛАЛЛЛЛАЛЛЛЛАЛ/ЧЛ Húsz százalék éjszakai pótlék A vasmű dolgozói már évek óta kérik, hogy emeljék meg az éjszakai pótlékot. Az elmúlt évben is a termelési tanácskozások és a szakszervezeti taggyűlések visszatérő témája volt ez a probléma. Lapunkban nemrégen arról számoltunk be, hogy a vállalat vezetősége a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben jogosnak találja a dolgozók kérését, és várhatóan 1973-ban felemelik az éjszakai pótlékot. Az elmúlt év legutolsó szakszervezeti ülésén született meg a döntés, hogy az év elejétől, tehát január 1- től — az 1973. évi bérfejlesztés terhére, — egységesen húsz százalékra emelik fel az éjszakai pótlékot. Mint ismeretes, eddig 13 százalék éjszakai pótlékot fizetett a vasmű. Az éjszakai pótlék vállalatunk 6500 dolgozóját érinti. Kifizetésére a várható bérfejlesztésnek mintegy 0,9 százalékát használja fel a vasmű. Munkaverseny, szervezés és demokrácia A gyakorlat a bizonyítéka annak, hogy nem véletlenül, hanem jó megfontoltsággal egyidőben hozta a párt Központi Bizottsága a határozatait a Szocialista munkaversenyről és az érdemes munkaszervezésről. Nem lehet vitás, hogy amennyire a termelésszervezés színvonala befolyásolja a munkavégzés eredményességét, annyira igaz az is, hogy a szocialista munkaverseny jelentősen hozzájárulhat az üzemszervezés fejlesztéséhez. A jól szervezett m munkaverseny aktívan visszahat a szervezési tevékenység fejlesztésére, a munka- és üzemszervezés korszerűsítésére. A munkaverseny és az üzemi demokrácia, a munkaverseny és a termelésszervezés szoros kölcsönhatásban vannak; egymást feltételezik, kiegészítik, erősítik vagy gyengítik. A szocialista munkaverseny és az üzemi demokrácia egymás nélkül nem válhat hatékonnyá, s nem lehet hasznos eszköze a napjaink komoly feladatait jelentő munka- és üzemszervezés fejlesztésének kérdéseiben. Lenini tanítás, hogy a demokráciának mindig osztálytartalma van, így az üzemi demokráciának az, hogy a munkáshatalmát erősíti, s a szocializmus lényegéből fakad. A szocializmus építésének mai szakaszában, annak magasabb szinten történő folytatása feltételezi az üzemi demokrácia általános kibontakozását. Széles körű megerősödése gazdasági hatékonyság fokozásának fontos mozgató erejévé fejlődhet. A dolgozók tapasztalatainak felszínre hozása, hasznosítása, kezdeményező készségük nagyobb mérvű, kibontakozása a hatékonyság javításának nagy lehetőségeit hordozza magában. Az üzemi demokrácia erősítése alapvető lehetőség ahhoz, hogy még jobbem felszabaduljon a szocialista brigádokban rejlő alkotóerő, még inkább társadalmi üggyé tegyük gazdasági célkitűzéseink megvalósítását, azt, hogy általában elmélyítsük a szocialista irányítási viszonyokat. E lehetőség hasznosítása érdekében úgy a gazdasági vezetőknek, mint a társadalmi szerveknek élenjáró feladata az üzemi demokrácia fejlődését fékező tényezők leküzdése, a kibontakozást segítő feltételek megteremtése. Az üzemi demokrácia követelményeket támaszt a vezetési módszerekkel, a vezetői magatartással kapcsolatban is. Itt nem egyszerűen munkastílusról, magatartásbeli vonásról van szó, hanem arról, hogy a demokratizmus érvényesítése a szocialista vezető irányító készségének elengedhetetlen része. Nem tud — bármilyen szinten is —, igazán hatékonyan vezetni az, akinek nincsenek birtokában azok a készségek, amelyek a dolgozók vezetésbe való bevonásához, aktivizálásához szükségesek. ja. Számos üzemi tapasztalat bizonyíthogy némelyik vezető fontos kérdésekben ellentmondást lát az egyszemélyi vezetés és az üzemi demokrácia között. Ezzel szemben, azokon a helyeken, ahol érdemben funkcionálnak az üzemi demokrácia fórumai; ahol a dolgozók tájékozottak munkahelyük, üzemük problémáiról, hiányosságairól és eredményeiről; ahol átérzik a vezetés gondjait, s így tudatában vannak saját feladataiknak és felelősségüknek, — ismerve a követelményeket és lehetőségeket —, ott hatékony a munkaverseny. Egyesek a vezetés dinamizmusát féltik az üzemi demokráciától. A megalapozott fejlődésnek azonban, jó vezetés mellett, az üzemi demokrácia nem fékezője, hanem elősegítője. A fejlődéshez a feladatok meghatározásánál a kollektíva tapasztalatait is jól hasznosítani, és meg tudja nyerni cselekvő támogatásukat a végrehajtáshoz. Tapasztalati tény, hogy a közösséget kikerülő vezetés dinamizmusa sokszor csak látszólagos. Gyorsan lehet rossz, helytelen irányba is haladni, és ez inkább megtörténhet akkor, ha a vezető kivonja magát a kollektíva ellenőrzése alól, ami nyilván kedvezőtlenül befolyásolja a fejlődés ütemét. Természetesen, az üzemi demokrácia érvényesülése során keletkezhetnek — és keletkeznek is —, reális konfliktusok, ám a szocializmusban nincs, nem is lehet alapvető érdekellentét a vezetők és beosztottak között. A problémák megoldásának meg lehet találni a politikai és gazdasági szempontból egyaránt helyes módját. Amikor az üzemi demokrácia kibontakozását, fontos politikai és gazdasági kérdéseként kezeljük, arról sem feledkezhetünk meg, hogy a vállalaton belül a demokratikus jogoknak és kötelességeknek együtt kell érvényesülniük. Kérdései így ismét visszahatnak a munkaverseny, a munka- és üzemszervezés közötti kapcsolatokra, azok kölcsönhatásaira és vitathatatlan szükségszerűségeikre. Ezeknek — bár elsődlegesen a termelés hatékonyságával függnek össze, — igen fontos emberi vonatkozásai is vannak. A X. kongresszuson mondta Kádár elvtárs. ..Mindenekelőtt a vállalatvezetőnek kell magasabb színvonalon megszervezniük a munkát és biztosítani a technikai, technológiai fegyelmet.’’ A jól megszervezett munkafolyamat a munkavégzés zavartalan feltételeit biztosítja az egyén számára, s ezáltal hozzájárul a dolgozók alkotó és teremtő kezdeményezéseihez; egyszóval megteremti a munkaverseny eredményességének fő feltételeit. Feltétlenül reagálni kell hogy a munkás a munkahelyepasztáit körülmények alapján meg elsősorban a gazdasági két, a társadalmi szervek már olykor az általános politikai tét is. Összegezve: a jól szervezik a verseny aktívan visszahat szervezési tevékenység feji a munka- és üzemszervezetűsítésére. Mindezt al Nemeslaki Tivadar elvi SZOT Politikai titkárának az Akadémiáján elhangzott előadása is, az ő zárszavait idézem: ..A Központi Bizottság 1972. novemberi határa lött és soron levő gazi feladatok eredményes nak elengedhetetlen 1973-ban erőteljesebb tevékenység bontakoz rét helyi munka- és feladatok társadalmi megalapozott végreh• ezeknek, valamint az ben kijelölt fő cél valósításának eredntéba állítsuk a szí versenyt is.”